Népsport, 1967. május (23. évfolyam, 86-107. szám)
1967-05-01 / 86. szám
A gúla tetején KÉT MÁJUS 1 A tér betonján Színorgiában pompázik a tavasz köntöse. Az újra ébredő természet feltartóztathatatlanul kivirul, újjászületik és tündöklő szépséggel köszönti májust, a világ dolgozóinak ünnepét. Közel fél évszázaddal ezelőtt a fiatal szovjet állam dolgozóinak milliói ünnepelték boldog, önfeledt érzéssel az első szabad májust. A tömegek élén ott voltak a sportolók is. EMLÉKEZZÜNK! A magyar sportolók is kivették részükéit a szabadságunkért vívott harcból. Az MTE és a Vasas sportolói jártak az élen. A május elsejei tornaünnepségek híven demonstrálták a fiatalság szabadságszeretetét, amelynek kivívásáért harcba indultak, így volt ez 1932. május elsején is. A fiatal munkássportolók már korán reggel szaporán lépkedtek a Millenáris-sporttelep felé, hogy bemutatókkal szórakoztassák a munkások ezreit. A műsort kórusszámok vezették be. Zongorakíséret mellett, kétszáz tornászlány szabadgyakorlata aratott nagy sikert. MERÉSZ, hatalmas méretű tornajáték vette kezdetét. Magyarországon először léptek pázsitra olyan tornászlányok, akiknek kezében vörös zászló lengett a gyakorlatok során. A látványos alakzatokba kalapácsos fiúk kapcsolódtak be. A közönség megértette az élőkép mondanivalóját és fergeteges tapssal jutalmazta a produkciót. Ezután talaj- és szertorna-bemutató következett, majd 400 sportoló ünnepi játéka. Ez a szám a munkásosztály harcát érzékeltette, amit elnyomóik ellen folytattak. Rabszolgák és korbácsos hajcsárok hadakoztak egymás ellen. A rabszolgák lerázták béklyóikat, kivívták szabadságukat. Felemelkedésüket egy hatalmas gúla szimbolizálta. A végső győzelem jelképeként a csúcson egy fiatal tornász vörös zászlót lengetett. A LÁTVÁNY lenyűgözte a lelátók ezreit, önfeledten ünnepelték a sportolókat. Néhány pillanat múlva egy emberként zendült fel az aréna: ,,Éljen a Szovjetunió, éljen a kommunista párt!’’ Ezt már nem tűrte a készenlétben álló rendőrség. Kíméletlenül megtámadták a nézőket és a sportolókat, akik nem hagyták magukat. A tömeg kitódult a sporttelepről, és rendezett, tömör sorokban, megindult a város belseje felé. Lovasrendőrök rohamozták a menetelő, éneklő tüntetőket, sőt még páncélautók is felvonultak, hogy szétoszlassák a munkás-ármádiát.* VIRRADATKOR alig járt néhány ember az utcán. A Népliget is még csak most ébredezett, munkások igyekeztek oda, hogy azután a Millenáris-pályára vonuljanak az 1933. május elsejei gyűlésre. A fák mellett látszólag céltalanul, emberek ácsorogtak. Csak az volt az érdekes, hogy állandóan jobbra, balra forgolódtak. Nemsokára egy fiatalember tűnt fel, kezében kis papírbőrönddel.de nagyon is határozottan haladt az útján. Az egyik fa mellől kilépett az ott álldogáló és felszólította: — Nyissaki a táskát! A fiatalember szabadkozott. Elemózsia ... miegymás ... Erre még erélyesebb felszólítás hallatszott és más irányból is megindultak feléjük a céltalanul lődörgő detektívek. Az ifjú határozott. A munkásokhoz szóló röpcédulákat a bőrönddel együtt az érkező képébe vágta, majd futásnak eredt. Az alakok meg utána. Izgalmas hajsza kezdődött, de a sportoló fiúval nem vehették fel a versenyt. Eltűnt az üldözők elől. A SPORTOLÓK sokat tettek a szabadságért. Bátor harcosai voltak az eszmének. Még rengeteg eseményt lehetne felsorolni, ami helytállásukat bizonyítja. A gödi vörösnapok, a Vasas ifi-megmozdulások a maguk idejében nagyon merész tettek voltak. Senki nem félt a megtorlástól, az üldözéstől, mert harcolni akartak a szabadságért, a szabad májusért. Amint az már hagyomány, a budapesti dolgozók ünnepi felvonulásán idén is ott lesznek majd a sportolók. Feltűnnek majd olimpikonjaink, szabályos formaruháikban, mögöttük színes melegítőbe öltözött fiatalok, akik a szó szoros értelmében is s nemcsak így az olimpikonok mögött haladnak — ezen a napon végig a Felvonulási téren. De lesznek ott más fiatal sportolók is. Ők nyitják majd a budapestiek Százezreinek ünnepi felvonulását, saját testükből formálva a betűket a tér betonján: „Köszöntjük május elsejét!’’ S éppen mert fiatalok s mert sportolók, a próbák s a bemutató során csak egy gondolat foglalkoztatja őket: minél precízebben, minél fegyelmezettebben, minél sikeresebben végrehajtani a gyakorlatot. Nem kételkedünk benne, sikerülni fog. Sikerülni fog, mert ha sokan egy akarattal, egy cél érdekében fognak össze, úgy mindig sikerül... S talán éppen a gyakorlás, a próbák során kap értelmet előttük a mondat is: „Köszöntjük május elsejét!” Fiatalok, egy új kor társadalmának sportolói. Régi május elsejékről csupán hallottak. Nem tudnak rendőrterrorról, nem tudnak nehézségekről, soha nem érezték hátukon csattogni a kardlapot, nem érezték az érzést, a titokban, bújkálva ünneplés érzését, nem tudnak ezekről a nehézségekről, és nem is tudhatják, milyen különbség, hogy szabadon ünnepelhetik ezt a napot. Kétezer-ötszáz sportoló lesz az ünnepi menetben__— kaptuk a tájékoztatást. Vagy mégsem? Kicsinynek tűnik ez a szám. Mert ha jól utánagondolunk, csupán néhány nagyegyesületünk létszáma is nagyobb ennél. Vagy ezek a fiatalok nem lesznek ott? A Vasas-sportklubnál — lehet-e máshol nagyobb hagyománya ennek az ünnepnek? — a KISZ titkárával, Schatz Róberttel beszéltünk. Ő maga is fiatal ember, jóllehet eltelt már jó néhány év azóta, hogy ifjúsági öttusabajnokságot nyert... — Mit lehet erre mondani? — kezdi nyilatkozatát. — Persze, hogy ott lesznek a mi sportolóink is. De nem külön, a Vasas színeiben. Vagy még pontosabban, nemcsak a Vasas színeiben. A mi sportolóink elsősorban tanulók vagy dolgozók. Sokan munkatársaikkal, iskolatársaikkal vonulnak fel. — Lesz olyan, aki sehol sem? — Lesz. S erre tulajdonképpen még büszkék is vagyunk. Mindazok, akik valamilyen bemutatón, élménybeszámolón vesznek részt, természetesen nem lehetnek ott a felvonuláson. De büszkék vagyunk arra, hogy sok sportolónkat kérik, fel bemutatókon való részvételre, élménybeszámolókra. Mert nem akármilyen élményekről esik majd szó. Természetesen másodpercekről, centiméterekről, kilókról is szó esik majd. S meglehet, hogy mindarról, ami ezeknek a centimétereknek a növelését, a másodperceknek a csökkentését lehetővé tette, egyetlen szó sem lesz. Azt hiszem, mindenki tudja, mire gondolok. S a másodperceken, gólokon túl, ki nem mondottan, minden sportoló érzi, minek köszönhetők ezek az élmények... s a jövő élményei is... Őket is oda kell tehát gondolatban számítanunk a kétezerötszáz sportoló közé. Azok közé, akik a hagyományoknak megfelelően zárják az ünnepi menetet, s azok közé is, akik saját testükből formálják a tér betonjára a mondatot: „Köszöntjük május elsejét!” Veletek ünnepelünk, együtt menetelünk Május 1. A Munka Ünnepe. Nagy betűvel írjuk, tisztelve az embert, aki alkotó erejével meghódította a világot és szülte nélkül új és új eredményekkel gazdagítja. A munka és a béke jegyében vonuultak ki ezen a napon milliók az utcákra Moszkvától New Yorkig, Stockholmtól Kairóig szerte a világom. Hömpölyög a monsttruózus emberáradat, lengenek a zászlók, s a sorokban mindenütt megtaláljuk a sportolókat is. Az erőt, a szépséget, az alkotó ember testedző kultuszát is szimbolizálja az, hogy a zászlóvivők között ott menetelnek a különböző országok atlétái, vívói, birkózói, labdarúgói és sok más sportág képviselői. A menetek soraiban itt is, ott is feltűnnek a melegítőruhás sportolók, színes, szép színfoltot alkotva. Nem véletlen, nem is csak dekoráció, hogy elöl mennek. Munkát, békét egyaránt nem lehet elképzelni nélkülük. De megtestesítik a másik nagy gondolatot, az összefogást is. Erre pedig soha nagyobb szükség nem volt, mint napjainkban. Azok a sportolók, akik — különböző országok fiaiként, leányaiként — már nemegyszer találkoztak a legkülönbözőbb vetélkedőkön, most találkoznak a béke és a munka demonstrációin is, sőt a legtöbb országban a helyi felvonulásokon is részt vesznek meghívott vendégként baráti sportküldöttségek, jelképezve azt, hogy az ünnepünk és a hétköznapi céljaink is azonosak. Nehéz lenne statisztikát felállítani arról, hogy hány ezer és tízezer sportoló fiú, leány vonul ezekben az órákban az ünneplő menetekben, összekötik az ünnepi eseménysorozatot a sport legkülönbözőbb megnyilvánulásaival is: a sportpályák gyepe, a sportcsarnokok termei ilyenkor benépesülnek, legtöbb helyen baráti vetélkedők élénkítik az ünnepi programot. Együvé tartozik mindez ma már az ünnep sokféle megnyilvánulásával, szép színfolt, kellemes szórakozás is. A munka, a béke ünnepe így válik közös megmozdulássá: olyan tüntetéssorozatttá, amelyben előkelő szerep és feladat jut minden ország sportolóinak is. Üdvözlet Moszkvából örülök, hogy ezen a szép májusi ünnepen a Népsporton keresztül üdvözölhetem a magyar sportolókat, a sportbarátokat, a szurkolókat és sok sikert kívánok nemcsak az idei, hanem a következő, az olimpiai évben is. Üdvözlöm azokat, akik a pályán küzdenek és azokat is, akik szemtanúi ezeknek az összecsapásoknak mert ők egyaránt szeretnék, ha a sport színvonala tovább emelkedne. Az idei május 1. a szovjet sportolók számára különösen nevezetes, mert a szovjet állam ötvenéves jubileumának megünneplésére készülnek. Ezen a félévszázados jubileumon szeretnénk megmutatni, mire vagyunk képesek, mit értünk el ez alatt az 50 év alatt. Ezeken a májusi ünnepségeken nem feledkezünk meg barátainkról sem. Amikor arra kértek, hogy üdvözöljem a magyar sportolókat, eszembe jutott Kozma István barátom, aki nagyon közel áll hozzám, mert ő is birkózó. Az ő daliás termete jelképezi a magyar sport eredményeit. Nálunk, ezen a napon nagyon sok versenyt rendeznek, s ha nem is mindegyik lesz ünnepi — a labdarúgók például bajnoki pontokért küzdenek —, de biztosak lehetünk, hogy igyekezni fognak jó játékkal emlékezetessé tenni. Kedves magyar sportbarátaimnak sok sikert kívánok. Alekszandr Ivanyickij, olimpiai és négyszeres világbajnok Bulgária ünnepi műsora Mint minden évben, az idén is nagy versengés zajlott le a sportolók között, kik kerüljenek abba a csapatba, amely a felvonulók élén halad majd a Május 1-i ünnepségen. A felvonuláson való részvétel ugyanis nagy kitüntetés nálunk. Az idén a bolgár fővárosban nem kerül sor nagy sporteseményekre. Május előestjén lezajlik a labdarúgó-bajnokság 24. fordulója, de elmarad a nagy rangadó, mert a szövetség határozata értelmében a Szlavia— CSZKA Cserveno Zname mérkőzést később rendezik meg. így van ez már. ilyen a katona sorsa: mindenki ünnepel, ugyanakkor a csapat játékosai szorgalmasan készülnek az előttük álló mérkőzésekre. Mindkettőre nehéz feladat vár. Május 3-án a Szlavia Glasgowban a Rangers ellen KEK-elődöntőt játszik, s ugyanazon a napon, a CSZKA Bolognában harmadszor találkozik az olasz Interrel. A labdarúgásban tehát a nagy mérkőzések az ünnepek után lesznek. Sportközönségünk azonban nem marad események nélkül. Szófiában, Plovdivban és Várnában a legjobb sportolók mérik össze tudásukat. Május ötödike a tenisz híveinek ünnepe lesz, a Davis Kupában ugyanis Bulgária és Portugália legjobbjai játszanak. Ha nem is olyan gazdag az ünnepi műsor, de egy kis pihenés nem árt, mert az idén még nagy versenyek várnak sportolóinkra. Iván Zsecsev, a Naroden Szport munkatársa Bukarest: Kozma István barátomnak A magyar sportolók között van egy jó barátom, a birkózó Kozma István. Régi pajtások vagyunk, először hat évvel ezelőtt találkoztunk a szőnyegen. Szubotián rendezték akkor az olimpiai reménységek nagy nemzetközi birkózótornáját. Pista szerencsésebb volt, mint én: ő első lett, én csak második. Azóta mindketten sok nemzetközi versenyen vettünk részt, sok örömben és bánatban volt részünk — győztünk és vereséget szenvedtünk. A kudarctól azonban egyikünk sem riadt vissza, hanem még elszántabban készültünk a következő erőpróbákra , s mint a későbbiek bizonyították, a sikerek útjára léptünk. Már előre örülök annak, hogy 1967-ben, a nehézatlétika gazdag versenyévadján ismét alkalmam lesz találkozni régi barátommal és a komoly nemzetközi hírnévnek örvendő többi magyar kötöttfogású birkózóval. Az első találkozó Minszkben lesz a májusi Európa-bajnokságon, a második hazámban, egészen pontosan Bukarestben, a szeptemberi világbajnokságon. Kozma Pistával nem leszünk közvetlen ellenfelek, a kilók elválasztanak bennünket, barátságunk tekintetében azonban ezek a kilók semmit sem nyomnak a latban ... Nicolae Martincsei sportmester, Európa- és többszörös román birkózóbajnok Havannában: igazi ünnep — A Battista-rendszer idején szervezett egykori tüntetések, tömegmegmozdulások után május igazi, legnagyobb ünneppé változott Kubában — mesélte Alcides Sagarry, a Budapesten járt kubai ökölvívók fiatal edzője. — Havannában a város különböző pontjairól indul a menet, majd az ünnepi beszédek után már az ünneplés következik. Szól a zene, kezdődik a tánc, és sokszor másnap hajnalig tart a vidám hangulat. Kiki egész családjával, rokonaival együtt munkahelyén dolgozó társaival szórakozik. A sportpályák üresen maradnak május 1- én. Mi, sportolók is együtt ünnepelünk a kubai emberek százezreivel ... Mintha otthon lennénk Hillar Mülr, az észt lovasok edzője már járt Magyarországon. Ezért a szovjet ember szemével sok olyan változást észrevett, amely mellett mi minden különösebb figyelem nélkül elmegyünk. — Akkor és most újra jártam magyar falvakban, hiszen voltak olyan kedvesek, és több csikónevelő telepre elvittek ménesnézésre bennünket — beszél megállapításairól. — Sokat változott a falu képe, mindenfelé sok az új, korszerű építkezés. Amit a magyar lótenyésztés fejlődésében tapasztaltunk, az pedig igazán a legnagyobb elismeréssel tölt el mindnyájunkat. A Tallinni Lovasklub vezetője, Kaljo Kags viszont először jár hazánkban. — Nagy öröm számunkra, hogy éppen május elsején, a felvonulás alkalmával — mondja lelkesen — mi is ott leszünk az emelvényen, és látni fogjuk, hogyan ünnepelnek a magyar dolgozók, közöttük sporttestvéreink a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepén. Mi, tallinni lovasok máris úgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk. A fiatal lovasok helyeslően bólogatnak, egyikük pedig a nyitott ablak tavaszi fénypompájában állva, még hozzáteszi: „Talán jobban is, mert nálunk. Tallinnban a hét elején még hűvös volt, itt pedig már kellemes tavasz van.” !"..... , ■- „ .. A cél után összeölelkeztünk... Szívből üdvözlöm a magyar sportolókat a május elsejei ünnepségek előestjén. A májusi felvonuláson ismét demonstrálni fogjuk a haladás, a béke és a népek közötti barátság gondolatát. A magyar sportolókkal való barátság a mi nemzedékünknél nemcsak puszta szólam. Igaz, a versenypályákon ádáz küzdelmet vívtunk. Élénken emlékezetemben és ma is: mennyi erőfeszítésembe kerültek a Kovács Jóska elleni versenyek az 1953— 54-es években, ő volt az, akinek először sikerült győznie ellenem 10 000 méteren. Emlékszem, milyen nagy harcot vívtam 1935- ben Bratislavában a Kovács, Szabó-kettős ellen. A cél után azonban összeölelkeztünk, élveztük a versenyzés örömét. Ma már inkább a lelátókon találkozunk. Visszaemlékezünk és nagyon örülünk annak a hosszú útnak, amelyet aktív sportolásunk óta a sport megtett Magyarországon és nálunk Csehszlovákiában is. Emil Zatopek, négyszeres olimpiai bajnok Berlinben: A sport szimfóniája Már szinte hagyomány, hogy a sport évről évre valami új színnel, érdekes ötlettel gazdagítja a májusi felvonulást. Az idén 8000 sportoló gondoskodik a „meglepetésről”. Melyik arat majd nagyobb sikert, szerez több örömet az ünnepség részvevőinek? Ezt még nem tudni. A Dynamo 1200 versenyzője például A sport szimfóniája címmel félórás nagyszerű gyakorlatot mutat majd be a Marx—Engels téri díszemelvény előtt. Az NDK-ban oly nagy gonddal és szeretettel nevelt ifjúsági és gyermeksportolók 1000 képviselője hasonló meglepetésre készül. A vizesek például hajóikkal, kajakjaikkal vesznek majd részt a felvonuláson, és a sportolók sorát a híres berlini Humboldt Egyetem művészitorna-bemutatóival zárja be. Berlinben 8000 sportoló vesz részt az ünnepi felvonuláson, s bizonyítja e májusi ünnepen is, hogy töretlenül, egészségesen fejlődik a sportmozgalom a Német Demokratikus Köztársaságban. ti* .juniorje. Varsóban mindig gyönyörű... Nem lehetett tudni, hogy a sóhajtás, mellyel Wojciech Nowak, a lengyelek igen tehetséges, tizennyolc esztendős súlyemelője szavait kísérte — minek szólt. Annak-e, hogy nem sikerült nyernie Karner ellen, avagy egyszerűen a honvágy ébredt fel benne, ahogy Varsóról mesélt. — Nálunk mindig nagyon szép a május elseje ... Biztosan gyönyörű lesz most is. Legalábbis az előkészületeket így sejtetik. Már sokat gyakoroltunk minden egyes mozdulatot, amelyet a felvonuláson bemutatunk. Egyszerre mozdul majd a sok ezer kéz, a sok ezer láb ... S kissé bánatosan teszi hozzá: — Csak az enyém hiányzik majd közülük. De a nézők között feltétlenül ott leszek! Remélem, még délelőtt megérkezünk Varsóba, s egy hely csak akad majd az ünneplő tömegben a Marszalkowska utcán, vagy a Defilad téren a számomra is. — Sajnálnám elmulasztani a sportolók színpompás menetét. Ők haladnak az élen, külön a középiskolás, az egyetemi és a dolgozó sportolók, no és az élsportolók is külön egységet alkotnak. Közülük is mindenki ott lesz, aki csak él és mozog, összesen vagy tízezren vonulnak majd az ünnepi díszbe öltözött úton, tízezer színes melegítőbe öltözött sportoló ... — A sport ünnepnapjai május elseje után is tovább folytatódnak nálunk. Megkezdődik a spartakiád, a vívók küzdelmével, s a különböző sportágakban folyamatosan augusztusig is eltart, amíg az ökölvívók tornája pontot tesz a végére... A kerékpáros békeverseny is beleilleszkedik a programba. Sóhajtással kezdte, úgy is végzi: — Sajnos, idén nem vehetem ki a részem az ünnep még szebbé tételéből. De jövőre pótolom!. .. „Képviselnek minket Romániában!" A magyar—román tekeviadalon és az azt követő nemzetközi egyéni versenyen szereplő világbajnok román tekézők csak május elsején indulnak vissza hazájukba. Ezért az idén ők nem lehetnek ott a bukaresti dolgozók nagy seregszemléjén, a május elsejei felvonuláson. Igen ám, de ... G. Fiuicu, a csapat vezetője elmondja: — Sportolóink, ugyanúgy, mint önöknél is, május elsején mindig ott vannak a bukaresti felvonuláson. A nyolc kerület nyolc egyesülete közel 10 ezer sportolóval képviselteti magát, rajtuk kívül még ott vannak két nagyegyesületünk sportolói is s azok a fiatalok, akik nem pusztán elvonulnak az emelvény előtt, hanem különféle gyakorlatokat is bemutatnak. — Méghozzá nem akármilyen gyakorlatok ezek . .. Hogy sportolóink milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a felvonuláson való részvételnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy május elseje előtt már hat héttel megkezdődnek a próbák, s heti három alkalommal egykét órán keresztül próbálják, gyakorolják fiataljaink a bemutató műsorát... — Természetesen ott vannak a felvonulók között élsportolóink, olimpikonjaink is. S mert a mi csapatunkban jó néhány világbajnok is bemutatkozott most Magyarországon, az ő helyük üresen maradna a sorban, ha ... Ha helyettük sportbarátaink nem vinnék a transzparenseket, ha nem képviselnének minket... — Mert bármilyen jól is érezzük magunkat az önök hazájában — gondolatban együtt ünnepelünk az otthoniakkal, a bukaresti dolgozókkal is ... Claude Arabo olimpiai ezüstérmes francia kardvívó. — Nem először vagyok Budapesten, s ha úgy adódik, mindig szívesen jövök ide versenyezni. Néha még szerencsém is van, mint például most is, mert ki ne tudná, hogy egy olyan nagy versenyen, mint a Hungária Kupa a döntőbe kerüléshez többek között egy kis szerencse is kell. És most már ott vagyok. Május elsejét még Budapesten érem, s ebből az alkalomból további sok nagy sikert kívánok magyar sportbarátaimnak. Hétfő, 1967. május 1 3