Népsport, 1968. május (24. évfolyam, 85-106. szám)

1968-05-02 / 85. szám

11 játékos, 3401 válogatottság Szombaton délután kilencedik hivatalos nemzetek közötti mér­kőzését játssza a szovjet és a magyar labdarúgó-válogatott. A szovjet válogatott közel tíz éve szerepelt utoljára a Népstadion­ban. A magyar sportkedvelők ennek ellenére jól ismerik a szovjet labdarúgókat, emlé­keznek rájuk, például a tv képernyőjéről, amikor, a VB-n, Sunderlandban mérkőzött csa­patunkkal. Azóta azonban két év telt el, néhány adattal hadd emlékez­tessük olvasóinkat­ a­­szombaton Budaester'­szereplő'­­szovjet­ já­­tékosokra... J. PLENYICSNYIKOV (CSZKA, 23 éves, 133 cm magas, 76 kg) 1960 óta szerepel az NB I-ben, 30-­szer játszott a válogatottban. Lényegében a márciusi hosszabb túrán lépett elő Jasin utódává. Megbízható, bravúrokra is képes kapus. J. ISZTOMIN (CSZKA, 24 éves, 179 cm magas, 75 kg) 4- szer játszott a válogatottban, ideális romboló hátvéd. A CSZKA-ban nagyszerűen ját­szik­ a védelem, dirigense Sesz­­tyernyov mellett és ezért került be a válogatottba. A. SESZTYERNYOV (CSZKA, 27 éves, 181 magas, 82 kg) már Chilében is ott volt a VB-n. Angliában nagyszerűen játszott, 53 alkalommal szerepelt eddig a válogatottban. A pályán szikla­­szilárd, kemény játékos, az élet­ben halk szavú, szerény sport­ember. Tatjána Zsuk, a kiváló páros műkorcsolyázónő férje. M. HURCILAVA (Dinamo Tbi­liszi, 25 éves, 175 cm magas, 79 kg). Csatárból Isit védő. Nagy munkabírását eddig már a válo­gatottban is 27 alkalommal csil­logtatta. A kapus posztját kivé­ve lényegében mindenhol hasz­nálható. V­­ANYICSKIN (Dinamó Moszkva, 27 éves, 179 cm magas, 74 k­g) a leggyorsabb szovjet vé­dő. Így jó ütemű szerelések után gyakran előre is tör, tá­mad, hiszen idejében vissza tud érkezni. 13 ízben volt eddig vá­logatott. J. SZABÓ (Dinamó Kijev, 28 éves, 175 cm magas, 71 kg) két világbajnokságon járt, 33-szor volt válogatott. A középpálya lelke, irányítója. Támadásokat indít és lövésekre is vállalkozik, nagy része van a kijeviek baj­nokságában. V. VORONYIN (Torpedó Moszkva, 29 éves, 181 cm magas, 89 kg) a válogatottban Nettó sze­repkörét vette át, de Voronyin in­kább a védekezésben jeleskedik. Ő is túljutott már válogatott­sága félszázas (53) jubileumán. Ez évben hosszabb sérülése miatt nehezebben lendült formába. I. CSISZLENKO (Dinamo Moszkva, 29 éves, 171 cm magas, 68 kg) a következő régi ismerős, hiszen ki ne emlékezne a sun­­derlandi mérkőzés első percei­ben lőtt góljára. Két VB-t járt meg, gólveszélyes szélső, 46- szoros válogatott. A. BANYISEVSZKIJ (Nyefty­­csi Baku, 22 éves, 174 cm ma­gas, 71 kg) a válogatottban ed­dig 35 alkalommal bizonyította be gólveszély­ességét. A múlt évben a bajnokság során is az egyik legtöbb gólt szerző csatár volt. E. SZTRELCOV (Torpedó Moszkva, 31 éves, 182 cm magas, 84 kg) korábbi fegyelmezetlen­sége miatti megszakítást nem tekintve lényegében 1954 óta ta­lálkozunk nevével, a szovjet labdarúgás élvonalában. Pálya­futása kezdetén gólgyáros volt. Igazi tank-középcsatár. Legújab­ban azonban inkább osztogat, kissé hátravontan igyekszik tár­sait helyzetbe hozni, de ha meg­indul ... Szóval, Eduard Sztrej­­cov, a szőke 33-szoros válogatott játékos talán a legjobb szovjet labdarúgó. E. MALOFEJEV (Dinamo Minszk, 26 éves, 175 cm magas, 74 kg) a csatársor egy másik sokat mozgó, a mezőnyben is dolgozó, de ugyanakkor a ka­pura is veszélyes játékosa. 34 alkalommal játszott a váloga­tottban. Nagyobb tapasztalata révén Jakusin minden bizonnyal őt választja majd a fiatalabb, energikusabb Bisovec helyett. Ennyit a tervezett csapatról, a felsorolásból az is kiderül, hogy a 11 játékos összesen 346 alkalommal szerepelt, már a vá­logatottban, tehát tapasztalt, sok nagy csatában megedződött ti­zenegy lép a Népstadion küzdő­terére, hiszen a tartalékok kö­zött is több olyan sokszoros vá­logatott, ismert játékost talá­lunk, mint a kapus KAVAZAS­­VILI (Torpedó Moszkva, 23 éves, 176 cm magas, 82 kg, 20- szoros válogatott), a védő AFO­­NYIN (CSZKA Moszkva, 29 éves, 180 cm magas, 74 kg, 29- szeres válogatott) és LEVCSEN­­KO (Dinamó Kijev, 28 éves, 178 cm magas, 75 kg, az egyetlen újonc), a középpályás MEDVIGY (Dinamó Kijev, 25 éves, 174 cm magas, 74 kg, 5-szörös váloga­tott), és a csatár BILOVEC (Di­namó Kijev, 22 éves, 1.75 cm ma­gas, 72 kg, 14-szeres válogatott). Bemutatjuk a szovjet csapatot 4 Videllbda-ere­d­mén­yek OB II: A hét végén vízilabdá­zóink második vonalában is megkezdődtek a küzdelmek a bajnoki pontokért. Vasas Izzó—Tatabányai Bá­nyász 8:5 (1:0, 2:1, 2:2, 3:2), MAFC—Bp. Vörös Meteor 9:6 (1:1, 2:2, 3:1, 3:2), MTK—Hód­mezővásárhely 5:4 (3:0, 0:0, 1:2, 1:2), VTSK — Ceglédi VSE 9:6 (1:1, 4:1, 0:2, 4:2), Tipográfia— SZEAC 5:5 (1:1, 1:0, 1:2, 2:2). Komjádi Kupa: Újpesti Dózsa —BVSC 3:2 (0:0, 1:1, 2:0, 0:1), Bp. Honvéd—Szolnoki Dózsa 5:3 (0:1, 2:0, 2:1, 1:1), FTC—KSI 4:3 (1:0, 1:1, 0:1, 2:1), Bp. Spartacus —Tipográfia " 6:4" (4:07 - 0:2, 3:1­, 2:1).. Budapest felnőtt bajnokságá­nak a mérkőzései is megkez­dődtek. Szentesi Vízmű—MAVAUT Vo­lán 5:5, Bp. V. Meteor H —Bp. Egészségügy 8:3, V. Turbó— Miskolci VSC 13:4, Bp. F­ostők— Bp. Postás 9:8, MAFC II — Elektromos 7:6, KSI—Siketek 6:4, CSMSK—Vasas Láng 1:0, s. n. IDEIGLENESEN:ISTEN és EMBEREK ISMERŐS A LÁTVÁNY: a szorító körül ülő fehér ruhás bí­rák, a tekintélyes zsűri, a néző­téren zsibongó tömeg, a küzdő­tér­ ajtóknál be-benéző ököl­vívók. Ismerős minden. Vala­hogy mégis idegen. Hja, a falakat Hellas és Gree­­ce feliratok borítják, a lelátó­kat görög betűkkel­­ jelzik, az előterek és a büfék falán a pla­kátok Görögország látványossá­gait hirdetik, s a hangosbemon­dóban a küzdőfelek bemutatása helyett ez hangzik fel: — Legyenek szívesek, mutas­sál­ fel az újságoldat­. ... Köszö­nöm. A férfiak vegyék le a za­kót, s arra kérem önöket, hogy most legyőzzék magukat. A NÉZŐTÉR AZONNAL MEG­MOZDUL,, valahol fönn Jupiter­­lámpák és reflektorok gyűlnak le, s mindenfelé felügyelők, sta­­tisztériamozgatók, világosítók, asszisztensek sürögnek. A fil­mesek megszállták a Sport­­csarnokot. Két teljes éjszakára! Makk Károly filmrendező és közel félszáz főnyi stábja itt forgatja egy új magyar film ökölvívó jeleneteit. — Milyen szerepet kap egy játékfilmben az ökölvívás? — Roppant érdekeset, nagy lelki konfliktus jut csúcspontjá­hoz egy­ ökölvívó-m­érk­őzésen — mondja Makk Károly. — Egy emigráns görög család kétéves korában Magyarországra került és itt felnőtt fia, Andreás, ököl­vívó és magyar válogatott lesz. Tulajdonképpen már nem is ér­ti a görög viszonyokat, de ami­kor Athénben szembekerül egy görög öklözővel, nem akarja bántani, kímélné, de végül tel­jes erőbedobással kell küzdenie a győzelemért. A filmben csak néhány perc, mégis drámai je­lenetsor. Ezt vesszük fel most, utána pedig, május 1-től Jugo­szláviában forgatjuk a külső fel­vételeket. — Mi lesz a film címe? — Még nem tudom. Ideiglene­sen „Isten és emberek” címmel fut. — Ön még sohasem rende­zett részben vagy egészében sporttémájú filmet, holott ez már a tizenkettedik játékfilm­je. Most mi késztette erre? Elmosolyodik, aztán így felel: — Részben Galambos frappáns forgatókönyve, részben az, hogy valójában szeretem a sportot. If­jabb koromban versenyszerűen atlétizáltam és vívtam Debrecen­ben, majd a BEAC-ban, belüről ismerem a mozgatórugókat. De egyébként is hálás téma a sport, mert sok összetevőből áll és sok gondolat kifejtésére alkalmas. — Foglalkozik más sportté­mával is? — Nagyon érdekel Mészöly Miklós „Az atléta halála” című regénye. Lesz-e belőle film? Iga­zán nem tudom. S ezzel elsiet, mert a próba­­felvételek már folynak. MÉGHOZZÁ A FŐSZEREPLŐ NÉLKÜL. Andreás alakítója, Juhász Jácint csak este tíz óra körül tud jönni, s addig dublőr helyettesíti. De csak a bevonu­lás próbáin. Ez a tehetséges és sokoldalú fiatal művész ugyanis e film kedvéért megtanulta az ökölvívást. Járta az edzőterme­ket és Tuharszky Istvánnal, Blaski Gáborral, Szilágyi Fe­renccel állandóan kesztyűzött. Felkészítését az egykori ötszö­rös magyar bajnok, EB-ezüst­­érmes és­ más nagy versenyek helyezettje, Budai Pál, vala­mint Marton József segítette, de olyan híres mesterek is adtak neki tanácsot, mint Adler Zsig­­mond. — Nehéz volt megtanítani? — Akár igazi nagyváltósúlyú is lehetne! — Csak ennyi a vá­lasz, de ebben minden elismerés benne van. AMIKOR MEGÉRKEZIK a fiatal művész, bemegyünk vele az öltözőbe. Vetkőzik. Készül a mérkőzésre. Ellenfele igazi ver­senyző, Blaski Gábor, a Fém­munkás ökölvívója lesz. — Nem fél? — Megtanítottak védekezni — feleli Juhász. — Ez volt az első. A küzdelem csak kívülről olyan rémisztő, belülről nagyon is ter­mészetes. Ez is játék. Még ak­kor is, ha az ember minden idegszálával érzi, hogy itt kapni is lehet. — Sokan elítélik az ököl­vívást, hogy durva, embertelen sport. — Mert nem ismerik. Pedig a kulturáltsághoz a sportágak ala­pos ismerete is hozzátartozik. Az ökölvívás rendkívül gazdag moz­gásanyagú, óriási erőnlétet, jó felkészültséget kíván, s ha van­nak is veszélyei, kár lenne eltú­lozni. Lazán, könnyedén öklözni nagy-nagy gyönyörűség, enélkül erőlködés és verejtékszag kíséri. Én annyira megszerettem, hogy nem is akarom abbahagyni. Megszokottá váltak a szerek, a bandázs, a kesztyű, a küzdelem. — Egy „vizsgakérdés”: a saját fiát engedné öklözni? MEGLEPŐDIK. NEM CSODA! Két évig egy NB II-s veszprémi csapatban futballozott, szélsőt és középcsatárt játszott, aztán a Bp. Építőknél atlétizált. Le­het-e az újabb „szerelem” eny­­nyire erős? De nem tér ki a vá­lasz elől: — Most kétéves a fiam. Ha felnő és bokszolni akar, miért ne tehetné? Hisz mondtam, hogy jó sportág, hasznos sportág, s magam is űzni akarom. Legfel­jebb az a döntő, hogy ki tanít­ja! ... Ezzel felhúzza a kesztyűjét, s a magyar címeres melegítőben indul a küzdőtér felé. Várják az operatőrök. Hosszú menet kö­vetkezik , két éjszakán át fog tartani. Z. Vincze György Juhász Jácint Szerda, 1968. május 1. | G­f­­ -éL. G r O ^ Ahogy a gyárban be­szélnek róla, az megha­tó, s tiszteletet vált ki az emberből. Azt mond­ják a szövőnők, a mun­kások és a tisztviselők, hogy igazságszerető, na­gyon szigorú, követke­zetes, kitűnően ért ah­hoz, amit csinál, s nagy szíve van. Sorolják in­tézkedéseit, amelynek segítségével szebb, jobb lett az életük, s vasta­gabb a boríték, amely a fizetést rejti magában. Közép-Európa legna­gyobb textilvállalatának, a Pamutnyomó Ipari Vállalat Kispesti Textil­gyárának az első em­bere. Élüzem. A napokban kapták meg a Minisztertanács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlaját. Az igazgató, aki egy­ben vegyészmérnök is, kétszeres kiváló dolgo­zója a Könnyűipari Mi­nisztériumnak, s egy bársony tokban erek­lyéi között van a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata is. A napokban kerestem fel, mégpedig érdekes előzmények után. Két hete kint voltam a K­IS­­TEXT-pályán egy lab­darúgó-mérkőzésen. A pálya széléhez legkö­zelebbi sorban egy mo­­kány, erős, szemüveges férfi feszengett. Szur­kolt a hazaiaknak. Tap­solt, s amikor véget ért a mérkőzés, rohant az öltözőbe. A betoppanó újságíró már csak azt láthatta, hogy gratulált a kispesti fiúknak, aztán moso­lyogva, láthatóan jóked­vűen, sietve távozott. Az egyik játékos, a gyúrópadra dobta verej­­tékes mezét, s pihegve mondta: — Örül a dili!... Az igazgatóról beszélt. Szeitl, a kemény köté­sű védőjátékos, még megtoldotta társa sza­vait: — Sokat köszönhetünk neki. És, hogy ez így van, azt Horváth Zoltán, a sportköri elnök, Burkon József, a labdarúgó­­szakosztály vezetője és Nagy Mihály főmérnök, elnökségi tag is bizony­gatta. Kikerekedett róla a kép. Három év alatt, amióta igazgató, olyan lelkes támogatója az üzem sportéletének, tömegsportjának, a KIS­­TEXT-nek, mint eddig egyetlen elődje sem. Se­gíti a sportot anyagilag, erkölcsileg. Ad és számon kér! Azt mondják, hogy az év elején kifejezett kí­vánsága volt, hogy tud­ja, milyen célkitűzései vannak a KISTE­XT-nek, a hét szakosztálynak, s főleg a labdarúgóknak. Közölte azt is, hogy mi­ben, mit tud segíteni. Eltelt néhány hónap, s megkérdezte: miben és miért van elmaradás. És újból segített. Jelen­tős érdeme van abban is, hogy a KISTEXT sporttelepét korszerűsí­tik, csinosítják, bővítik. És egyszercsak rob­bant a bomba, mert a társaságban valaki ki­jelentette, hogy mind­ez azért csodálatos, mert az igazgató azelőtt nem sokat törődött a sport­tal. Hát ez aztán szöget ütött a fejembe! Ho­gyan, miért szerette meg a sportot? Nevetett, amikor ezt megkérdeztem tőle. — Fiatalabb koromban sokat jártam az uszodá­ba. Kedvtelésből vízi­labdáztam, úsztam, s tudtam, hogy ez egész­ségileg is hasznos. A sporttal azonban való­ban nem volt szorosabb kapcsolatom. Magától mondta el, hogy miként, miért ta­lált kapcsolatot az üzem­ben a sporttal. — Itt a gyárban ma­gam is tapasztaltam, nagy hagyományai van­nak a sportnak, s az emberekben él a vágy, hogy ezt ápolják. Két és fél ezer ember hódol a testedzésnek úgy, hogy részt vesznek az üzemi bajnokságban, a KTSTEXT-ben pedig kö­zel félezren versenyez­tek. És mivel ez a szám, dolgozóink felét teszi ki, úgy véltem, kötelessé­gem a sportot — ame­lyet az emberek itt na­gyon szeretnek — segí­teni. Gondolja csak el, hogy üzemünk dolgozói­nak 35 százaléka fiatal! Nekik különös öröm a testedzés. Mosolygott. — Azt is tapasztaltam, ha NB II-es labdarúgó­csapatunk győz, még a hangulat is vidámabb, jobban megy a munka. Hát ha lehet, akkor nyerjenek minél több­ször! ... Az is tetszik nekem, hogy a sport ne­veli, formálja az embert, s vannak a gyárban olyan sportolók, akik a fentobb munkaerők közé tartoznak. Lelkendezett: — Nagy elismerést váltott ki belőlem az az őszinte segítő szán­dék, amellyel a sporto­lók, főleg a labdarúgók egy-egy esetben a gyár ügye mellé álltak. Érdekes esetet mon­dott el:­­ úgy gondoltam, szebb, higiénikusabb környezetben még job­ban megy majd a mun­ka. Ezért nekiláttunk a helyiségek és a gyár kertjének a csinosításá­hoz, mégpedig társadal­mi munkával is." A fo­cistákat nem kellett so­kat kérni, megragadták a szerszámokat, az ásót, kapát, seprűt, s dolgoz­tak. Bizony véhártóan megmosolyogták őket, de csak kezdetben. Az­tán lapátot ragadtak, magasabb beosztású dolgozók, vezetők is. És szép lett a gyár! Arról már nem az igazgató, hanem töb­bek között a párttitkár, Csáki Lajos beszélt: vé­rében van a lüktetés, a munkatempó, az élre törés. És ennek látja most a hasznát a KISTEXT,­s a Kispesti Textilgyár sportélete. Az igazgató neve: KÁDAS FERENC. Csupa nagybetűkből írtuk, ahogy a gyár dolgozói kérték a fia­tal. Még nincs negyven­éves, Németh Gyula Minden jegy elkelt (Folytatás az 1. oldalról) szeretném, ha Albert vállalná a játékot. Nagy szükség lenne az ő tapasztalatára, irányító készségé­re, kapu előtti határozottságára, de természetesen csak akkor állít­hatom be a csapatba, ha tökélete­sen egészséges. Az Európa-bajno­­ki találkozókon nincs cserelehető­ség, éppen azért megengedhetet­len könnyelműség lenne bármi­lyen kockázat vállalása. 5:0 az edzőmérkőzésen Délután a Népstadionban az EVTK csapata ellen játszott 2x30 perces edzőmérkőzést a vá­logatott. Fatér — Novák, Mé­szöly, Ihász, Mathesz, Szűcs, Göröcs, Varga, Albert, Farkas, Rákosi összeállításban kezdett és valamivel jobban játszott, mint vasárnap délelőtt a Csepel vegyescsapata ellen. Hosszú per­ceken keresztül a kapujához szögezte az edzőtársát, de a be­fejezésekbe most is elég sok hi­ba csúszott. Rákosi nyitotta meg a gólok sorát, és az első 30 percben még az EVTK-beli Ko­csis Pál vétett öngólt. A pálya mellől több szakember figyelte éber szemekkel Albert mozgá­sát. Láthatóan igyekezett, a me­zőnyben elég gyakran volt já­tékban, de sem kitörésekre, sem lövésekre nem nagyon vállalko­zott. Láthatóan kerülte az ösz­szecsapásokat, átvette és tovább­adta a labdát. 30 perc elteltével Albert és Mészöly lejött a pályáról, he­lyettük Fazekas és Solymosi ját­szott tovább. A játékidőnek eb­ben a részében már több táma­dás futott a széleken, különösen Varga volt elemében. A gólokat Rákosi, Kocsis P. (öngól), Farkas, Farkas, Farkas szerezte. Az edzőmérkőzés után Sóó Károly külön foglalkozott a ka­pusokkal. Az újságírók kérdésé­re válaszolva elmondta, hogy Albert játékával nem elégedett, ennél sokkal többre van szük­ség ahhoz, hogy nyugodt szívvel beállíthassa május 4-én a szov­jet csapat ellen. A végső szót azonban nem mondja ki, újabb alkalmat akar adni a játékosnak ahhoz, hogy felmérje erejét, és azt, hogy rendbe jött-e sérülé­se. Mathesz teljesítményével vi­szont elégedett volt, így feltéte­lezhető, hogy a Vasas középpá­lyás játékosa ott lesz a pályán az Európa-bajnoki mérkőzésen... RöpScaboica NB II Férfiak. Kelet. Debr MC­M—Gö­döllő 2:3, Közg. Egyetem—Bp. Petőfi 0:3, Vízművek—Miskolci VSC 3:2, Debr Me­dicor—MEAFC 1:3, S­­újhely—Farkaslyuk 1:3, Főv Autóbusz—DASE 3:2, Debr. Medicor—Gödöllő 1:3, Gyula— MMG 2:3. Közép: Martfű —Szol­noki Titász 3:1, S.-tarjáni Petőfi —S.­tarjáni ZIM 1:3, Kecsk. Vo­lán—BVTK 2:3, ZFSE—Szfv SC 3:1, Szfv. AKÖV—Ganz-MÁVAG 3:1, Szam­. Dózsa—Fürdőig. 0:3, Kecsk. Czkalov—Z Dantm­­a 2:3. Nyugat: Keszthely—­ Izzó 2:3, Baja — MTK 1:3, Kaposv. Dózsa — Pénzügyőr 3:1, Tatabánya — BNA 1:3, Veszprém — Testvériség 2:3, SMAFC —Győri Dózsa 1:3, Pécsi Dózsa—Bp. Postás 2:3. Nők. Kelet: Ferróglóbus— B.­csaba 3:1, Közg. Egyetem- Egyetértés 2:3, Beloiannisz— Gyoma 3:0, Külker—Ny.­háza 0:3, Autóbusz—DEAC 1:3, Sar­kad— Szeged 0:3. Közép: Tata­bánya—V. Dinamó 3:0, Szfv. AKÖV—Bp. Harisnya 3:1, BEAC —Szfv. TC 3:2, Mélykút—Zá­pál­­falva 3:1, Jászberény—MAFC 3:0, K. Tűzálló—Egri Dózsa 2:3, SBTC—Díjbeszedők 2:3. Nyugat: Kaposvári R. — Bp. Petőfi 1:3,­­ Sz.­helyi Haladás—Bp. Építők 2:3, B.­füred—Bp. Postás 0:3, Fertőd —Győri Dózsa 0:3, PEAC — Május­­ 3:1, MOGAAC — OSC 3:1, Sz.­helyi Szpartak­—MTK 2:3. LEGÚJABB Fegyelmi határozatok labda­rúgásban. Az MLSZ I. számú fegyelmi bizottsága Takácsot (Kazincbarcika) 2 bajnoki mér­kőzéstől eltiltotta. Balázs (PVSK), Knapik (EVTK), Rakonczás (Or­mosbánya) dorgálást kapott. A II. számú fegyelmi bizottság Baloghot (K. Kinizsi) 3 mérkő­zéstől tiltotta el. ★ Az Ausztria—Ciprus VB-selej­­tezőt május 19-én, Bécsben a Biróczki, Vadas Gy. Petri-hár­­m­as irányítja. Megkezdődött öt ország sportolóinak részz­vételével kedden délelőtt meg­kezdődött a Bp. Honvéd Szabad május­i nemzetközi sportlövő versenye. Első számként — a mátyásföldi lőtéren — a kisöbű sportpuska 60 lövésén fekvő testhelyzetű versenyét bonyolí­tották le, amely a változó fény ellenére is jó eredményeket ho­zott. Férfiak: 1. Papp (Bp. Honvéd) 594, 2. Hamm­erl (MHSZ KSK) 593, 3. Jeasov (szovjet) 592.­­ Csapatban: 1. Bp. Honvád 2364, 2. Legi­a Varsó 2349, 3. CSZKA 2338. Nők: 1. Malicsenko (szov­jet) 592, 2. Zdenjak (Jugoszláv) 390, 3. Tenyikova (szovjet) 590, ... 6. Kisgyörgyné (Bp. Honvéd) 586.­­ Csapatban: 1. CSZKA 1758, 2. Legia Varsó 1750, 3. Bp. Honvéd 1743. KOSÁRLABDA NB II Férfiak. Keleti csoport: DASE — Hódmezővásárhely 62:73, BVSC — Diósgyőr 72:78. Állatorvosok -Eger 51:49 (1). Miskolci EAFC— Miskolci VSC 82:61, Eger—Diós­győr 49:44, Kőbányai Sör—Sal­gótarján 59-80. Középcsoport: Szeged — Bp­HSC 90:68, Székes­­feh. Építők—Szekszárd 64:52, Ba­ja— Közgazd. Egyetem 84:79, Gö­döllői EAC — Csőszerelő 67:87, BEAC —PEAC 63:47. Nyugati cso­port: Pét —TFSE 51:73, Fűzfő- Tatabánya 89:68, Esztergom — Szombathely, Haladás 72:31, Sop­ron—Vasas Izzó 77:58, Veszp­rém -VM KÖZÉRT 87:69, Szom­bathelyi SE—Videoton 55:47. Fővárosi Épületasztalos­­ipari Vállalat BUDAPEST IX., TÓTH KÁLMÁN u. 27* felvesz épületasztalos szakmun­kásokat, gépmunkásokat, férfi és női segédmunká­sokat. Férfi munkásoknak szál­lást biztosítunk, továbbá képesített könyvelőket, asztalos szakmába ipari tanulókat. Gépírónőt felveszünk műszaki vezető mellé. Ruhatisztító Ktsz Budapest. VII., Csányi u. 10. Trvgépkezelőt, női dolgozót és villanyszerelőt azonnal felveszünk. Ruhatisztító Ktsz Budapest XIII., Lomb u. 29. Női dolgozókat azonnal felveszünk Ruhatisztító Ktsz Budapest. X., Vasgyár u. 10. Női és férfi dolgozókat, villanyszerelőt azonnal felveszünk. Ruhatisztító Ktsz Budapest, XIII., Szekszárdi u. 15/b. Női dolgozót csannkl felveszünk Ruhatisztító Ktsz Budapest, II., Csalogány u. 55

Next