Népsport, 1968. május (24. évfolyam, 85-106. szám)

1968-05-12 / 92. szám

lvás(B­D//é' A MAGYAR TESTI NEVELÉSI ÉS SIMIHISZÖVJETVÍZ­ LAPJA TASÁRNAP, 1968. MÁJtUS 12. Á12 1­90 fillér ^ XXIV. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM FT­C-győzelem a Tüzér utcában Pontot szerzett az újonc Vasas vízilabdacsapata Az 1963. évi vízill­a­bd­a OB I első kettős fordulójának küzdel­mei kezdődtek meg szombaton. A legnagyobb érdek­lődéssel várt összecsapást a Tüzér utcában rendezték, ahol az FTC a mégy 4­ méteres büntetőt kihagyó Hon­véd felett blatos, 4:1 arányú győzelmet arattott és ezzel visz­­szavágott a tavaly, ugyancsak e Tüzér utcában lebonyolított ugyanú-iyeni arányú Honvéd-győ­­rz­elemmel vég­ződött mérkőzé­sért. FTC—Bp. Honvéd 4:1 (1:0, 1:0, 0:0, 2:1) Tüzér u. 400 néző, V: Bözsi tér. FTC: Steimmetz — Borváth­, Kásás •— F­elkaii — Latnkó II, Szívós, Kárpáti dr. Edző: Gyar­mati Dezső. Bp. Honvéd: Kökény — Vedlik dr., Görgényi — Konrád n dr. — Győri, Tóth, Martinovics. Cs. Papp. Edző: Brandy Jenő. A gólok sorrendje: Fel­kai (4 m), FaSoai (4 m), Kárpáti dr., Vedlik t­r., Felkai (4 m­). A büntető­pon­­tok száma: FTC 9, Bp. Honvéd 7. Taktikás küzdelem jel­lemezte ez első játékrészt. A Honvéd és az FTC is gyakran váltogatta játékosait a középcsatár helyén­. Konrád II dr., Szívóst, Vedlik dr., Felikait vette őrizetbe és ha­­ fordult a játék, akkor Szívós , Tótdof­ igyekezett mert idegesíteni A 3. percben — három büntető­­pon­­t után — a Honvéd­ javára megítélt né­gymé­teresnél a lab­dát Martinovics a ka­pu­fára lőt­te. 30 másodperc elteltével az ellentkező oldalion színűt­én 3 bün­tetőpont után, Felkai viszont ér­tékesítette a 4 méterest, 1:0. A két büntetőlö­vésen kívül az első­­ öt percben csupán egyetlen­) lövés szállt­ kapura , Felkai­­ jobb félcső sarokba tartó bom­báját azonban Kökény biztosam védte. A második játékrész első perce végén Tóth csavarját véd­te Steifim­­etz, majd az ellentá­madás végén Laukó II lövése­­a kapufáról pa­tttant le. A 2. perc­ben­ pontos és gyors FTC-tám­ak­­­dás futott végiig a pályán. Bol­ I­vári—Kárpáti dr. — Felkiad — K­á­sás volt a labda útja­, de Kásás lövését Kökény szögletre men­tette. Szívós közeli húzása adott ismét mun­kát a piros-fehérek kap­u védő­j­ének, majd Kárpáti dr.-t villámgyors kiugrása után a Honvéd-védőik a büntetőterületen belül visszarántották — egye­nes 4 méteres, és Felkai ezúttal sem hibázott. 2:0. Alaposan fel­élénkült a játék,­­na­gy erővel ro­h­amo­zott a Bp. Honvéd, az FTC zó­na védekezésre tért át. A har­madik játékrész kezdetén Kásás révén az FTC kaparintotta meg a labdát, azonnal támadásba len­dült. A harmadik Honvéd-bün­­tetőnzmni után Szívós lőtte az FTC javára megítélt büntetőt, labdá­ja a kapufáról levágódott, pon­tosan Bolvári elé, de közvetlen közelről ő is a kapufát találta el. Konrád II dr., indította az ellen­­támadást, végigúszta a pályát, Steinm­etz kapuja előtt vissza­húzták, egyenes 4 méteres. Tóth lapos lövését Steinmetz remekül védte. Az FTC percei következ­tek, de Konrád II dr. szerelt, m­ajd indított, de Tóth közeli csa­varját Steimmetz jó reflexszel védte. FTC-támadás közben — páros büntetőpont ítélet után — a piros-fehérek jutottak újabb 4 métereshez. A büntetőhöz Győré állt fel, lövése a kapufáról Ban­kó II elé pattant, 30 másodperc múlva Tóth akad­ályozta­tása miatt újabb büntetőt lőhetett a Honvéd, ezúttal — immár ne­gyedszer — Papp hagyta kihasz­nálatlanul a kedvező gólszerzési lehetőséget. Akciógóllal kezdődött az utol­só 5 perc. Szívós úszott előre, elfoglalta a középcse­tár helyét, majd a mellé betörő Kárpáti dr. elé tálalt és a szélső egy várat­lan gyors félcsavarral szerezte a Ferencváros harmadik gólját. 3:0. A középkezdást követően hatalmas kavarodás támadt Steinmetz kapuja előtt, Tóth át­adását Vedlik dr. ütötte a háló­ba. 3:1. Az utolsó percben a 3 büntetőpontot követő 4 méteres­ből lőtte Felkai az FTC negyedik gól­ját. Heves küzdelmet, mindvégig nagyon, helyenként túl kemény csatát hozott a mérkőzés. A zöld­fehérek elsősorban a négymé­te­resek értékesítésében voltak job­bak, de tervszerűbbnek tűnt­ a védekezésük és a támadó játékuk is. Kitűnt: (Steinmetz, Szívós, Kárpáti dr., Felkai, Hs Kökény, Konrád II dr., Vedlik dr. A gólok sorrendje: Lehoczky, Konrád III, Konrád III, Konrád I dr., Csillag (4 m), Konrád I dr., Konrád III (4 m), Csillag (4 m), Konrád III, Lehoczky (4 m), Konrád III (4 m), Szölgyémi (4 m), Szlamka, Konrád III (4 m). A büntetőpontok száma: OSC 4, Bp. Spartacus 2. Kitűnt: Konrád III, Konrád I dr. Bodnár I., ill. Lehoczky, Csillag, Molnár. Csepel Autó—Vasas 5:5 (0:0, 2:1, 2:1, 1:3) Tüzér u. V: Tóth K. Cs. Autó: Hohl — Kiss A., Kusztos dr. — Brincan — Katona A., Rusorán II. Gera. Vasas: Darida — Laukó I, Togyeriska I — Olajos — Kőrös­hegyi, Váczi, Mahner. Edző: Hajdúk Gyula. A gólok sor­rendje: Brinza (4 m), Rusorán II, Laukó I (4 m), Togyeriska, Brinza (4 m), Rusorán II, Olajos (4 m), Váczi, Brinza, Laukó I (4 m). A büntetőpontok száma: Csepel Autó 4, Vasas 8. A dön­tetlen igazságos. Kitűnt: Brinza, Rusorán II, ill. Váczi. Egri Dózsa—BVSC 8:6 (3:0, 2:2, 2:2, 1:2) Eger, 300 néző. V: Károlyi dr. Eger: Rüll — Ringelhann dr., Pócsik — Frank, Bolya, Katona, Kovács R. Csere: Utassy, Gál. Edző: Baranyai György. BVSC: Pálfi — Gyerő I, Gyerő II — Né­meth I — Németh II, Hecsei, Togyeriska. Csere: Hecsei, Fa­ragó. Edző: Kemény Ferenc. A gólok sorrendje: Pócsik, Bolya. Pócsik (4 m-es), Németh II (4 m), Pócsik (4 m), Gyerő II, Pó­csik (4 m), Togyeriska (4 m), Togyeriska (4 m), Pócsik (4 m), Pócsik (4 m), Németh I (4 m), Togyeriska (4 m), Ringelhann dr. (4 m). A büntetőpontok szá­ma: Eger 24. BVSC 18. Jó: Rin­gelhann dr., Frank, ill. Gyerő II, Togyeriska. A vízilabda OB I állása: 1. FTC 2. OSC S. Cs. Autó 4. Eger 5. Bp. Sport. 6. U. Dózsa 7. Bp. Honvéd 8. Vasas 9. BVSC 10. Szolnok 2 2------9: 3 4 22 -------- 16:11 4 2 1 1 — 10: 9 3 21—1 12:11 2 2 1—1 10:10 2 2 1 — 1 9: 9 2 2 1 — 1 5: 6 2 2 — 1 1 7: 9­1­2--------2­8:12 — 2-----------2­9:15 — OSC—Bp. Spartacus 8:6 (2:1, 3:1, 1:1, 2:3) Sportuszoda, V: Nádai. OSC: Szathmáry — Csikós dr. Oláh — Bodnár I. — Elek, Konrád I. dr., Konrád IH. Edző: Szívós István. Bp. Spartacus: Molnár — Mező­vári, Mohácsi — Szlamka — Szölgyémi, Lehoczky, Csillag. Csere: Ottó. Edző: Samu Miklós. Újpesti Dózsa—Szolnoki Dózsa 7:4 (1:1, 1:0, 4:1, 1:2) Sportuszoda. V: Rákos. V. Dó­zsa: Lukász — Mayer, Hanák — Sárosi — Rusorán I, Dömötör, Martin. Edző: Szittya Károly. Szolnoki D.: Cservényák — Pin­tér, Burzi — Urbá­n — Kon­cz, Szabó, Verzsenyi. Edző: Kanizsa Tivadar. Büntetőpontok száma: a Dózsa 7, Szolnok 12. Jó: Ma­yer, Sárosi, ill. Cservény­i­k, Koncz. A gólok sorrendje: Sá­rosi (4 méteres), Kon­cz, Sárosi, Dömötör, Rusorán, Sárosi, Ur­­bám, Koncz, Sárosi, Koncz, Siáro­­si. Zsivótzky 72 m-es kalapácsvetése az atlétikai NBI eredményei élén Nyári melegben rajtolt szom­baton az atlétikai NB I első for­dulója. A legtöbb viadalon már az első nap jelentős pontelőny­­höz jutottak az esélyes csapa­tok. A kivételt Csepel jelentette, itt a vendéglátók nyílttá tették a BEAC elleni mindkét viadalt és Szombathelyen várható még vasárnap küzdelem az Építők és a hazaiak­ között. Az eredmé­nyek közül kimagaslott Zsivótzky 72 m-es kalapácsvetése (ennél csak világcsúcs javításakor ért el nagyobbat), de kiteltek magu­kért a többi dobók is. A futó­versenyek közül a csepeli férfi és a szombathelyi r­ői 400 m hozta a legjobb átlagot. NB I, férfiviadalok: Vasas—BEAC 62:44 Vasas—Csepel 67:38 BE­AC—Csepel 54:51 A csepeli viadal kezdetén a gátfutók és a vágtázók erős ellenszelet kaptak, amely ké­sőbb elcsendesedett Bátori 100-on végig vezetve győzött, a rosszul, rajtolt Mihályfit Gyulai jó bedobással megelőzte. A nap „számában­’, 400-on már válto­zott köztük a sorrend Bátori nagyon lassan kezdett, Mihályfi és Gyulai mögött még harma­diknak fordult a célegyenesbe. Innen kezdve jól felnyomult, de Mihályfit befogni nem tudta és első 400-as versenyükön mind­ketten jó időt futottak. Gyulai a hajrában visszaesett, Nemesházi pedig a második kanyarban le­szakadt. A Vasas-váltó egy el­rontott váltással is jó időt fu­tott. Távolban Ivanov biztosan győzte le Hossalát. Nagy György súllyal elsőre alaposan megjaví­totta legjobb eredményét s volt még egy 17 m-en felüli dobása. A Vasas mögött csak a másik két csapat között volt szoros küzdelem. A csepeli Bakai rúd­dal nem ugrotta át 4 m-es kez­dőmagasságát és így a REAC 3 pont előnnyel indul vasárnap. 100 m: 1. Bátori (Cs) 10.9, 2. Gyulai (B) 10.9, 3. Mihályfi (B) 10.9, 4. Petrovics (V) 11. 5. Bo­dor (V) 11.1. 400 m: 1. Mihályfi 47.7, 2. Bátori 47.7, 3. Gyulai 48.3, 4. Nemesházi (V) 48 5, 5. Gál (Cs) 50.1, 6. Csabai (V) 50.4. 1500 m: 1. Szentiványi (V) 3:51.6, 2. Rózsa (V) 3:52.8, 3. Rímesi (B) 3:55.5, 4. Nagy K. (Cs) 3:57.6. 110 m gát: 1. Fluck (V) 16, 2. Ivanov (V) 16. 3000 m akadály: 1. Lovák (V) 9:26.6, 2. Kárai (Cs) 9:35.8. 4x100 m: 1. Vasas 41.9, 2. Csepel 42.6, 3. BEAC 43,1. Rúd: 1 Gagyi (V) 450, 2. Kalló (B) 380. Távol: 1 Ivanov (V) 733, 2. Hossala (Cs) 702, 3. Nádai (V) 672. Súly: 1. Nagy Gy. (B) 17.21, 2. Nagy Zs. (V) 16 m, 3. Teveli (V) 15.15, 4. Bedecs (Cs) 14.54. Kalapács: 1 Mecseki (V) 57.52, 2. Lajtár (V) 55 66, 3. Némedi (Cs) 55.40, 4 Walter (B) 54.90. Újpesti Dózsa—Baranya 63:41 Újpesti Dózsa—Bp. Spartacus 62:43 Bp. Spartacus—Baranya 61:44 Pécsett nagy melegben, a jó ál­lapotban levő PVSK-pályán a pes­­­­ti csapatok biztos vezetést szerez­tek. A viadal kimagasló esemé­nyének a várakozásnak megfe­­lően a kalapácsvetés bizonyult. Z­s­i­v­ótz­ky ig­en magabiztosan versenyzett, minden lobása 70 méter felett vol­t és a világ idei második legjobb eredményeit, ér­te el. Mögötte Lovász egyéni csúccsal előzte meg Eckschmid­­tet. Jó küzdelmet hozott az 1500 m. Hon­ti nagy iramban vezetett az utolsó 200-ig, ott Nagy I. tört előre és jó eredménnyel győzött. A vágtázók és a távol­ugrók teljesítményének ártott az időnként erős ellenszél. 100 m: 1. Rozsalyai dr. (S) 10.9. 2. Pajor (UD) 11, 3. Rábai (UD) 11. 400 m: 1. Horváth L. (UD) 49.6. 2. Kiss dr. (B) 50.5, 3. Déri (S) 50.7. 1500 m: 1. Nagy I. (UD) 3:45.6. 2. Horn­­i (B) 3:46.8. 3. Pintér (B) 3:58.4. 110 m gát: 1. Mély­kúti (S) 14.9, 2. Ben­kő (UD) 15.8. 3. Oros (UD) 16.5. 3000 m akadály: 1. Simon D. (S) 9:17.6, 2. Homok­ (B) 9:26.8, 3. Mát­hé (UD) 10:00 6. 4x100 m: 1. UD 42.8, 2. Spartacus 43.8, 3. Baranya 43.8. Távol: 1. Pajor (­UD) 728, 2. Margitics (UD) 720. Rúd: 1. An­dor­­ (UD) 430 , 2. Kalmár CS) 420, 3. Tamás (S) 400. Kalapács: 1. Zsávó­fczky (UD) 72.00, 2. Lovász (B) 67.60. 3. Eckschmidt (UD) 66.98, 4. Varga (S) 56.90. 5. Lédó (S) 58.84. 6. Miaudél (B) 53.64. Diszkosz: 1. Lovász 48.36, 2. Zsávótzky 46.30, 3. Jakab (S) 43.92. (Folytatás a 6. oldalon.) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TÁVBESZÉLŐ-JELENTÉSE MOSZKVÁBÓL: N­em volt elég a kétgólos előny! Szovjetunió-Magyarország 3:0 (1:0) Pénteken délután a magyar csapat edzést tartott, ezen egy kérdést kellett eldönteni: vajon számíthatunk-e Mészöly Kál­mán játékára? Sós Károly szövetségi kapitány próbarú­gásokat végeztetett a Vasas sző­ke labdarúgójával, aki öröm­mel mondta: — Vállalom a játékot. Ezután Sós Károly közölte az összeállítást: Tamás —■ No­­vák, Solymosi, Ihász, Mészöly, Szűcs, Varga, Komora, Albert, Farkas, Rákosi. Amikor jöttünk kifelé az ed­zésről, megrohanták Sós Ká­rolyt a szovjet újságírók, aki közölte a fentebb felsorolt 11-et. Ekkor odalépett az egyik kolléga, és azt mondta Sósnak: — Köszönjük a kedvességét, végre megtudtuk az egyik csa­pat összeállítását. Jakusin ugyanis semmit sem mondott nekünk. Valóban, a ma reggeli szov­jet lapokban szinte alig esik szó az összeállításról, a Szov­­jetszkij Szport sem tudta még csak megközelítőleg sem fel­sorolni a pályára lépő csapat tagjait. Annyit megtudtunk, hogy Sztrelcov nem játszik, a budapesti visszavágó után a játékos sportszerűtlenül visel­kedett, az itteni értesüléseink szerint megivott néhány pohár bort, és ezért a szakvezetők úgy döntöttek, hogy nem lesz ott a pályán. Visszatérve a mi csapatunk­ra, úgy gondoljuk, néhány szó­val meg kell indokolni e változ­tatásokat. Az természetes, hogy a sérült Fatér helyett Tamás Gyula lett a kapus. Az is kézen­fekvő, hogy a fiatal Fazekas he­lyére az óriási tapasztalattal rendelkező Albert került a csa­patba. Göröcs helyett pedig­ Ko­mora öltötte magára a 8-as mezt. Biztos, hogy azért döntött így a szövetségi kapitány, mert Moszkvában egy harcosabb, a védekezésben is használhatóbb középpályásra volt szüksége, ezért esett a választás Komorá­ra. A magyar csapat tagjai szombaton délelőtt a magyar nagykövetségre látogattak el, ahol Szipka József hazánk moszkvai nagykövete beszélge­tett a vezetőikkel és a játékosok­kal. Itt került sor egyébként a tak­t­i­kai megbe­szé­l­ésr­e. Sós Károly kihangsúlyozta, hogy a bevált budapesti taktikán nem tervez nagyobb változta­tást. A védelem erősítése termé­szetesen fontos feladat volt, de nem mondhatunk le a gólszerzés lehetőségéről. Együttesünk moszkvai idő szerint 17 órakor érkezett meg a Luzsnyiki stadionba. Itt volt már a szovjet együttes is. Mind­két öltözőbe belátogatott Gustav Wiederkehr, az UEFA elnöke. Szenzáció számba menő bejelen­tést tett: " Az idegenben lőtt gólok nem számítanak duplán, tehát ha mondjuk 3:1 arányban kikap a magyar csapat, akkor harma­dik mérkőzésre kerül sor május 15-én Lipcsében. Mindkét csapat láthatóan ide­gesen készülődött a találkozóra, 17.30 előtt néhány perccel vo­nult ki a két együttes a játék­térre. A nézőtéren minden talpalat­nyi hely foglalt volt, és ez pon­tosan százezer nézőst jelent. A nyugatnémet Tschenscher veze­tésével kezdődött a játék, ame­lyen a két csapat a következő összeállí­tásban szerepelt: Szovjetunió: Psenyicsnyikov — Aronyin, Sesztyernyov, Hurcila­­va, Anyicskin, Kaplicsnij, Csisz­­lenko, Voronyin, Banyisevszkij, Bisovec, Jevrjuzsihin. Magyarország: Tamás — No­vák, Solymosi, Ihász, Mészöly, Szűcs, Varga, Komora, Albert, Farkas, Rákosi. Góllövő: Solymosi (öngól, 20. p.), Hurcilava (58. p.), Bisovec (70. p.). Szögletarány: 10:4 (9:1) a Szov­jetunió javára. Kezdés után az első veszélyes támadást a hazaiak vezették. Bi­sovec a jobbösszekötő helyén ki­ugrott, már a 16-oson belül járt, amikor beadott, szerencsére azonban Mészöly lábára tette a labdát. A 3 percben az előretörő Sesztyernyov beadását ütötte ki Tamás. Az első magya­r támadás befejezéseként Farkast szerelte A főnyin Nagy erővel rohamozott a szovjet válogatott. A 9. perc­ben a nagy lendülettel kitörő Bi­­sovécét Solymosi nehezen­­szerel­te. A 10 percben már a negye­dik szögletet rúgták a szovjetek. A 15. percben rúgtuk az első szögletet. Rákosi labdáját azon­ban Psenyicsnyikov nagy nyuga­lommal húz­ta le. A 15. percben Tamás nem tudott elütni egy be­adást, de szerencsére Solymosi az utolsó pillanatban szögletre vágta a labdát. A magyar táma­dásokat könnyedén rombolták a szovjet védők. A 20. perc­ben Bisovec nagyszerű cse­lekkel két védőt ies becsapott, be­adása azonban kevésbé sikerült és Mészöly tisztázott. A 20. perc­ben megszerezte a vezetést a szovjet válogatott. Voronyin labdájával Ba­nyisevszkij középen kiugrott, Tamás kifutott eléje, úgy látszott elcsípi a labdát, de az ki­pattant tőle, Banyisevszkij az alapvonalon utolérte, belőtte a kapu elé, és a labda — nagy balszerencse- PR - re — a befutó és B­­­B­S menteni akaró Solymo­­m || si lábáról a kapu bal­­n­ál| tQBSt oldalába pattant. Néhány erőtlen magyar táma­dás következett ezután. A 27­. percben Albertét buktatták. _ 25 méterre a szovjet kaputól. Var­ga lőtte a szabadot, laposan a kapu jobb oldalára Psenyicsnyi­­kov azonban vetődve elcsípte azt. Nem sokkal ezután Hurcilava hi­bájából Varga elfuthatott a jobb­oldalon, beadása után­ azonban tisztáztak a védők. A 31. perc­ben viszont a magyar kapu előtt­­adódott meleg helyzet. Bisovec beadása után Csiszlenko 14 mé­teres lövését védte Tamás. Eb­ben a játékrészben is a szovjet csapat irányított. Nagy hajrát vágott ki a hazai gárda. A 41. percben Bisovec óriási hely­zetet hagyott kihasználatlanul, már Tamás mellett is elhúzta a labdát, az­onban kivárt és Sóly­mos­iról végül is szögletre vágó­dott a labda. A szöglet után Ta­más ismét aláfutott a labdának, szerencsére azonban Komora a gólvonalon tisztázott.­ Egy perccel a befejezés előtt ismét kavarodás támadt a magyar ka­pu előtt, ezúttal Szűcs mentett az utolsó pillanatban. A védő megsérült és rövid ápolásra szo­rult. A SZÜNETBEN mindkét szakvezető azt kérte játékosaitól, hogy a második 45 percben határozottabban, bát­rabban küzdjenek. Jakusin a csatárokat korholta azért, hogy a helyzeteket kihagyták. Sós Károly pedig aktívabb támadó­játékot kért Albertéktól. A II. FÉLIDŐ Kigyulladtak a reflektorok és villanyfényben folytatódott a küzdelem. Az 51. percben Csisz­­lenko 35 méteres szabadrúgása a lesen álló Banyisevszkij elé került, a középcsatár senkitől sem zavartatva küldte hálóba a labdát. A játékvezető természe­tesen lest ítélt. Az 53. percben Solymosi 25 méteres szabadrúgása lepattant a sorfalról. Mindjárt utána Rá­kosi szabadrúgását kiütötte Psenyicsnyikov, a labda Ato­­nyinról a kapu felé pattant, de nem volt ott magyar csatár. Szabadrúgásból gólt kaptunk Az 58. percbe­n Rákosi a kapu­tól mintegy 25 méterre szabály­talanul szerelte Bisovecet. Hur­cilava emelte a magyar kapu előterébe a labdát, Banyisevszkij futott rá, de nem érte el, viszont meg- O­h­an zavarta Tamást, s a M­K BB felpattanó labda a J­a W kapu jobb oldalában­­ kötött ki. Ezután Szűcsöt felírta a játék­vezető. A 64. percben ellentáma­dás során Rákosi szabadrúgása kerülte el a szovjet kaput. A 70. percben újabb gólt kap­tunk. Voronyintól indult el egy támadás, középen kiugratta Jevr­­juzsihint, ő egybő­l szöktette a felfutó Bisovecet. Az összekötői futtából, 12 méter- a röl a jobbösszekö- M ■ m ■ M tő helyéről félma­­tM ■ B gasan kapu jobb KTM HB- oldalába vágta a­­­pr ■ labdát. A 79. percben Gsiezlenko 18 méteres szabadrúgását hárítot­ta Tamás. Magyar percek következ­tek. A 80. percben Mészöly fu­tott fel, de 20 méterről magasan kapu fölé emelt. A 82. petrcben Mészöly labdájával Albert­­ tört kapura, 10 méterről óriási­ lö­vést eresztett meg. A léc alá tar­tó labdát Psenyicsnyikov bra­vúrral szögletre h­árította.­­ Be­ívelés után Szűc­s elől rúgták el a labdát jó helyzetben. A 86. percben Rákosi beadását Farkas és Albert közül rúgta ki az ötö­sön Sesztyernyov. A 87. perc­ben Banyisevszkijt felírta­ a já­tékvezető. A 88. percben Solymo­si 22 méteres, gyilkos er­ejű sza­badrúgását a léc alól ütötte szög­letre a szovjet kapus. Még egy magyar szabadrúgás következett­, Solymosi rúgta 17 méterről, de a labda kipattant a védőkről. A szovjet válogatott minden tekintetben felülmúlta a mieinket Tudtuk, hogy rendkívül nehéz küzdelem előtt áll nemzeti tizen­együnk, még a kétgólos előny ellenére is. Hiszen Moszkvában a szovjet válogatott bármely csapattal szemben képe© két gól szerzésére! Sós Károly szövetsé­gi kapitány ennek tudatában, ké­szítette el taktikai tervét, amely­nek lényege elsősorban a szerve­zett hátsó játék, a biztonságos védekezésre való összpontosítá­s volt, anélkül, hogy feladták vol­na e támadási lehetőséget. Sós úgy gondolta, hogy a nagy mun­kabírású, harcos, csapatában hétről hétre kiemelkedően játszó Komora beállításával jobb lesz a csapatrészek közötti kapcsolat, s szilárdabb a védelem. Sajnos, mindez nem következett be,­­ a magyar csapat szerkezeti játé­kában, és játékf­elfogásában egyéb hibák is jelentkeztek. A­ hazai válogatott a kezdés után nyomban lendületesen tá­madott, de összjátéka — akár­csak a mi csapatunké — sokáig pontatlan volt, az átadások gyakran kerültek az ellenfélhez. Ahogy teltek a percek, egy­re inkább látni lehetett, hogy a mi játékosaink feltűnően idegesek, kapkodtak, s za­varukban rendre pontatlanul továbbították a labdát. Ez az idegesség szinte béklyót vert a lábaikra. A hazai válogatott egyre na­gyobb lendülettel rohamozott. És amikor Solymosi és Tamás közös hibájából hálónkba került a labda, a mieink idegessége fo­kozódott, a hazaiak pedig egyre nyu­­godtabban, egyre nagyobb önbizalommal játszottak és fokozatosan nyomasztó fö­lényt harcoltak ki. Sajnos, a mieink olyan mérsé­kelt teljesítményt nyújtottak, hogy bizony sokszor csak a sze­rencse mentette meg a csapa­tunkat az­ újabb góloktól. A pi­rosmezes csatárok ez első fél­időben nagy helyzeteket ügyet­lenkedtek el. A szovjet válogatott mezőny­fölényében jelentősen közreját­szott az, hogy Voronyinra senki sem vi­gyázott. A kitűnő fedezet hátulról irányított, nagysze­rű labdákkal dobta táma­dásba a hatalmas lendülettel előretörő csatártársait. A mi középpályás játékosaink­­ időnként teljesen csődöt mond­tak, és hátvédeink arra kénysze­rültek, hogy területet végve be­húzódjanak a kapunk elé. Ez a védekezési mód azonban nem lehetett eredményes, mert a robbanékony, gyors, szovjet­­ csa­tárok lendülettel érkeznek a labdával és néha úgy mentek át a védelmünkön, mint a kés a vajon. A 16. percben máig a ha­todik szögletet rúgták. Azé­rt is egyoldalú volt a lá­tók képe,­­mert gyámoltalan, "ke-, vas-et mozgó csatáraink egy pl.-, lanatra sem tudták ..tartani a labdát, minden előreafogo­tt labda úgy pattant vissza a szovjet vé­dőkről, mint a gumilabda a fal­ról. A mi csatáraink szegényes támadásépítésére jellemző, hogy támadásból csupán egyszer rúgtunk kapura! A hazaiak sokkal­­. harcosab­bak, keményebbek, gyorsabbak voltak, ezért úgy tűnt, mintha­, a mi játékosaink szekéren haladva egy gyorsvonattal akartak volna verseny­e­zni. A nagyarányú vereségben je­lentősen közre játszott az, hogy­ csapatunkban többen is nagyon gyengén, mess­ze igazi, tudásodi, alatt játszottak. Ezek közé sorok­­hatók Taanas­ie, akinek ezen a mérkőzésen éppoly rövidzárlata volt, m­int kapuselőd­jelnek a VB-n. A kétgólos előnyünk végül is kevésnek bizonyult! A győzteseket joggal dicsér­hetjük, s úgy véljük, valós az a megállapítás, hogy ezúttal min­den tek­eme­t­ben - nemcsak fi­zikailag és techikailag, sőt tak­tikailag­ is! — felülmúlták a mi csapatunkat, s így 3:2-es ösú­e­sí­tett gólarzlnnyal be­kelni.Élek az Európa-bajnokság legjobb négy csapata közé. Mészöly jótszott a legjobban Tamáson meglátszott hogy ninc© játékban Az első gólban, de főleg a másodikban­ erősen ludas. A beívelésekre általa bed rosszul jött ki, néhányszor ki-­­­ejtette a labdát. Mélyen tudása­­alatt szerepelt. (Folytatás a 6. oldalon.)

Next