Népsport, 1968. október (24. évfolyam, 194-221. szám)

1968-10-01 / 194. szám

(H­Q&| ^ Q$£P ||| Q5IP H| OTP m QRP §| KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, ARDAI ALADÁR JELENTI AZ OLIMPIA FŐVÁROSÁBÓL: „Olimpiai béke" Púder János az eddigi tapasztalatokról Jól szerepeltek országúti kerékpárosaink Dambuck és Lewe nyilatkozata Az időjárás nem változott, tov­­­vábbra is borús, esős maradt az­­ idő és alaposan lehűlt a levegő is. Hétfőn szinte egész nap sze­merkélt az eső, időmet többnyi­re azzal töltöttem, hogy — első­sorban a mieink szálláshelyén — nyilatkozatokat gyűjtöttem ösz­­sze. A Magyar Olimpiai Bizottság titkára, Pider János az aláb­biakban foglalta össze az itt töl­tött két hét tapasztalatait. Sikerült az átállás — Fő célunk az akklimatizáló­dás volt. Alá lenéi nem játszot­tak közre zavaró mellékkörülmé­nyek, azoknál simábban történt, de akadtak néhányan, akiknél nehezebben sikerült az átállás. Versenyzőink többsége a máso­dik hét első napjaiban esett át e krízisen. Ez egyébként a pul­­zusszám és a vérnyomás inga­dozásán is lemérhető volt Egyik­­másik sportolónknak pihenőna­pot kellett közbeiktatnunk. Spártai egyszerűség — Milyenek a körülmények? — Nagy általánosságban kielé­gítőért. Csupán az elszállásolás­sal volt némi probléma. Akik­ azzal az illúzióval jöttek, hogy itt szállóban fognál­ lakni, csa­lódtak. De tudomásul kell venni, hogy az olimpiákon az elszállá­­solás mindig is spártai jellegű. A lényeg az, hogy pihenni le­het, az élelmezés kitűnő, és az edzésfeltételek is jók. Három sportág képviselői, az atléták, az ökölvívók és a birkózók az olimpiai faluban végezhetik ed­zéseiket A vívók és a vízilabdá­zók a falutól ötpercnyire, az egyetemi város létesítményein gyakorolhatnak. A kajakozók és evezősök húszperces kényelmes utazás alatt kiérnek a Xochi­­milcóba. Bőségesen rendelkezé­sünkre áll uszoda és tornaterem. Az öttusázók edzései jelentettek bizonyos gondot — akárcsak­ ott­hon —, hiszen nekik egy nap alatt többfelé kell elmenniök. Béreltünk számukra külön gép­kocsit és azóta ezek a gondok­ is megoldódtak. Gyümölcsöznek a tapasztalatok — Milyen elképzelésekkel fogadják a második csoportot? — Minden tőlünk telhető elő­készületet megtettünk. Olimpiai együttesünk második csoportjá­nak előnyösebb a helyzete, mert n­ekik már egy kialakult és be­vált életrendbe kell beilleszked­ni­ök. Elszállásolásuk és prog­ramjuk kialakításában felhasz­náljuk az elmúlt két hétben szerzett tapasztalatainkat is. Azonban nekik is át kell esniök az átállás elkerülhetetlen ne­hézségein. Labdarúgóink Mexicóben maradnak — Labdarúgócsapatunk? — Sós Károllyal történt meg­állapodásunk értelmében labda­rúgó-együttesünk október 7-ig Mexicóban marad, tehát itt esik át az akklimatizáción, de az elő­készületeket már Guadalajara­­ban fejezik be, amely csak 1300 méterrel fekszik a tengerszínt felett. Pontos programuk most van kialakulóban. — Mit várnak a következő hetektől? — Sportáganként eltérő lesz a munka, függően attól, hogy melyik sportág eseményei kez­dődnek előbb, illetve később. Azok, akik­ korábban kezdik meg versenyeiket, ez a hét je­lenti edzésterhelésben a csúcs­pontot. Az olimpia előtti héten azután enyhítünk a terhelésen, hogy a versenyre pihentek, a küzdelmeikre frissek legyenek. A később k­ezdő sportolóknak hosz­­szabb ideig tart az erős terhe­lés időszaka, s végül a most ér­kezőknek még az átállás nehéz­ségeit kell legyőzniük. Egyre nagyobb gondot fordítunk a pszichikai előkészítésre is — fe­jezte be nyilatkozatát Páder Já­nos. Lewe komiszul érzi magát Mielőtt a legújabb események­ről beszámolnék, vegyü­k­ sorra a délután folyamán összegyűjtött nyilatkozatokat. F­oger Bambu­ck, a franciák fekete vágtázó­ja is edzett már az olimpiai falu tert árpás vájárt. .— Mit vár önmagától? — Jó formában érkeztem ide és ezt sikerült is, úgy vélem, megőriznem. Azt hiszem oda számíthatom magam azok közé, akik versenyben lesznek az érmekért... Hinestől és Pender­­től tartok a leginkább... Váltó­ban is jó szereplésre számítunk, éremre pályázunk. Megérkezett Lewe, a kitűnő NSZK-­jeli kenuzó, a kenu egyes elsőszámú esélyese. Tőle is a ki­látások felől érdeklődtünk, de az igazat megvallva érdemleges választ nem kaptam tőle, csu­pán annyit mondott — és erről sápadt, megviselt arca is tanús­kodott —, hogy komiszul érzi magát, s reméli egy hét múlva már rendben lesz. Legnagyobb ellenfeleinek — hűen követem az ő sorrendjét — a magyar, a szovjet és a román versenyzőt tartja. Itt varrnak és rendkívül szor­galmasan edzenek a japán úszók. Volt világhírű mellúszó­­juk, Furahasi az edzőjük. Takácsék az élbolyban , most röviden néhány ese­ményről. A Mexikói Nemzeti Ifjúsági Intézet rendezésében tíz ország kerékpárosainak részvételével országúti versenyt rendeztek va­sárnap délután. A 175 km-es út­vonalra a Velodromóból indul­tak, és oda is érkeztek v­­issza a versenyzőit. Pásztor edző értéke­lése szerint országúti kerékpáro­saink kielégítően szerepeltek a rendkívül nehéz, erős emelke­dőkkel tarkított útvonalon. Az utolsó 30 km-en egy 25 főnyi mezőny megszökött, s ebben az élbolyban futott be Takács, Ma­gyar és Géza is ... A versenyt egyébként az olasz Simionetti nyerte, vele azonos idővel futott be a 3 magyar is. Mészáros és Keserű szintén végighajtotta a versenyt. A CDOM uszodájában az olasz olimpiai vízilabdacsapat második előkészületi mérkőzését is leját­szotta. A jugoszlávokat legyőző „azzurik” ezúttal nem jelesked­tek, a rendkívül lelkes mexikói csapatot egyetlen góllal, 6:5 arányban győzték le. Befejezésül még néhány szót a diákmegmozdulásokról. Jelen­leg az a helyzet, hogy a csapatokat kivonták a mexikói egyetem épü­leteiből. A rektor bejelentette, hogy nem támogat semmiféle tüntetést. A Mexikói Ifjúsági Szövetség a játékok idejére „olimpiai bé­két” javasolt, s ez a gondolat egy csapásra népszerűvé vált a diákok körében. Ezzel szemben ál­ítőleg egyes diákcsoportok mégis bejelentet­ték: folytatják a küzdelmet „a végső győzelemig”. Általános az a vélemény, hogy az olimpiai eseményeket nem zavarják meg az elmúlt napokhoz hasonló in­cidensek. Mexico, szeptember 30. Egy kis mexikói meteorológia A mexikói meteorológiai inté­zet a játékok közeledtével jelen­tést adott ki október, az olimpia hónapjának várható időjárási vi­szonyairól. Hogy azután az idei október tiszteletben tartja-e a sokéves átlagot — azt majd sok­ezer sportoló, kísérő és turista e saját bőrén fogja tapasztalni. A prognózis a következő: Hőmérséklet. Októberben igen kedvezően alakul. Az átlag 14.7 C°, 8.9 minimum és 22.2 fokos maximum értékekkel. A hőmér­séklet reggel 6 órakor a legala­csonyabb, majd gyorsan emelke­dik 10 óráig, utána lassan foko­zódik és 14—15 órakor éri el a maximumot. Ettől kezdve csök­ken, naplemente után pedig hir­telen zuhan a magas páratarta­lom miatt. Este 22 órakor álta­lában 13,3 fok várható. Csapadék: Októberban befeje­ződik az esős időszak. Ha elő is fordulnak esőzések, akkor is Inkább csak a hónap első felé­ben, és a lehulló csapadékmeny­­nyiség átlaga 44 mm. Az eső valószínűsége 0 23 százalék, és inkább az esti órákra várható. A hónap második felében a szá­zalékarány 0 17-re csökken. Páratartalom. A levegő átlagos páratartalma 69 százalék, általá­ban 58—31 százalék között mo­zog. VII«sges»a€S©lí — hófiszélben „Miniolimpiának” hirdették a rendezők az észak-arizonai Flag­­staff egyetemi stadionjában, 2100 m magasban vasárnap rendezett előkészületi versenyt, amelyen amerikai, nyugatnémet, chilei, tunéziai és kanadai atléták in­dultak. A verseny külsőségeit azonban elmosta az általában száraz éghajlatú városban várat­lan eső, és a hideg szél sokszor befolyásolta az eredményeket Két világcsúcsnál jobb eredmény született, de a megengedettnél jóval erősebb hátszél miatt egyik sem hitelesíthető. Az amerikai Ralph Boston 837 cm-t ugrott távolba, honfitársnője, Margaret Balles pedig 10.8 mp-cel győzött ICO m-en. További kiemelkedő eredményese 100 m: 1. Schmidtke (nyugat­német), 2. Moreno (chilei), 3. ITtrscht (ny), mindhárman 10 m­p. 110 m gát: E. Hall (amerikai) 13.5. 400 m t­ét: Keminge (wyn) 1.0,2. Rúd: Seagrep­feml és Schiprowski (wyn) 5X8. Súly: Mai­son (am) 20.85. Kalapács: Beyer (wyn) 70.54. Ettill­e ’sw 0* jrw tV-MSO A mexikóiak nagy előkészüle­teket tettek az olimpiai verse­nyek televíziós közvetítésére. A különböző színhelyeken összesen 142 kamera dolgozik. Ahogy Chavez Ostoz, a tv egyik vezető szakembere elmondta, arra szá­mítanak, hogy az egész világon mintegy 800 millió ember látja majd a képernyőn az olimpia eseményeit A közvetítés a többi világ­részbe a tájékoztató szerint a következőképpen történik:­­ az Egyesült Államokba és Kanadá­ba az ABC tv-lánc küldi a képet és a hangot. Az Európába tör­ténő közvetítéseknél nagy szerep jutott volna az Atlantic 3 elne­vezésű mesterséges holdnak, de sikertelen fellövése, illetve fel­robbantása ellenére sem lesz za­var. Japánba és Ausztráliába a Csendes-óceán felett lebegő egyik Intelsat-műhold közvetíti az adást. A Szovjetunió részére egye­nes közvetítés is lesz a Molnyija műholdrendszer segítségével, úgy, hogy az egyenes adást még Vlagyivosztokban is élvezhetik. A dél-amerikai országok részére külön felerősített adásokat biz­tosí­tanak. A legnagyobb nehéz­ségek egyelőre az úszóversenyek közvetítésénél mutatkoznak ké­sői időpontjuk miatt. Az eddigi tervek szerint ezekről az adást kábelen juttatják az Egyesült államokba, a 4500 km-re fekvő Andouverbe és Itt lövik fel a ké­pet a műbolygór­a, a hang, a külön kommentálás pedig a Transattentic kábelen keresztül csak néhány századmásodperc késéssel érkezik majd Európá­ba. A tv-közvetítések megszerve­zésében és biztosításában körül­belül 1000 technikus vesz részt, 15 mozgó egységgel. A játékok alatt naponta 12 órán keresztül sugároz közvetítést a verse­nyekről a mexikói tv és estén­ként, befejezésül, egyórás műsor keretében megismétlik a legfon­tosabb eszményeket. Az adások 80 százaléka színes lesz. A tv­­közvetítés ohmmal ,,főmrókáját” egyébként október 6 és 9-e kö­zött tartják a kultúrolimpia népfeszti­váljával kapcsolatban, és erről az adásokat már a többi világrészbe is sugározzák. Olimpiai arcképcsarno­kunk II. része anyag tor­lódás miatt a mai szá­munkból kimaradt. A csü­törtöki számunkban foly­tatjuk a sorozatot. Mexikóból érkezett képünk AZTÉK STADION A főváros déli részében épült, 2300 méter ma­gasan a tengerszint felett, az Antilo Periférico külső körút és a Calzada Tlalpan sarkán, 6 km­­r® az Olimpiai Falutól. A világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb Stadionja. Kizárólag labdarú­gó-mérkőzéseket rendeznek Itt. A sdatokon 100 000 néző foglalhat helyet, zömmel fedett ré­szeken. A játéktér 120 000 m, tehát a lehető legna­g­yobb, s észak-déli fekvésű. A gyepszőnyeg ki­­ágástalan, sajátos gépekkel gondozzák. A csa­tornázási rendszer tökéletessége folytán a pá­lyát eső után egy perccel már használni lehet. Az eredményhirdetést, a tájékoztatást 3.50x1.30 m-es jelzőtáblákkal oldják meg. A stadion körüli térségben 6700 gépjármű parkolhat. Neonlám­pákkal világítják meg a játékteret. Esti mérkő­zést azonban az olimpia időszakában nem ren­deznek. A stadionnak 400 távbeszélővonala van, s ké­­nyelmesen berendezett sajtólelátója az újságírók, tv-riporterek, rádiósok és filmesek számára. A lelátók alatt irodák, pompás öltözők, fürdők, pi­henőszobák, klubszobák és orvosi rendelők van­nak. Az Azték Stadion hatalmas építkezési költ­ségeit részint azokból a páholybérletekből hozták, amelyeket tulajdonosaik 99 évre vásárol­tak meg! A magyar labdarúgó-válogatott tagjait is el­kápráztatta az Azték Stadion. Játékosaink ott jártuk alkalmával nem győzték dicsérni a remek, szinte egyedülálló létesítményt. ­ OLIMPIAI­­ NAPLÓ Két piramis m­ímléi miatt Mexico, szeptember 30., hétfő. Hat szorgalmas edzéssel, felkészüléssel eltöl­tött nap után a hetedik, a vasárnap itt Mexicó­­ban is a pihenésé, a szórakozásé. A program valóban rendkívüli volt. Ki-ki kedvére válogat­hatott. Városnézést, lovasbemutatókat, érdekes kirándulásokat ígért az „előzetes”. Vagy akinek éppen sehová sem volt kedve elmenni az olim­piai faluból, az Duke Ellington híres zenekará­nak hangversenyét élvezhette. Én a kirándulást választottam, a Cholulába induló csoporttal tar­tottam. Az út több mint száz kilométer. Arra jártunk, amerre Cortez és társai haladtak annak idején, és az út végén elérkeztünk a világ hét csodáiénak egyikéhez, megláttuk a föld alatti piramisokat! A fehér bőrű nagyfőnök Az út maga gyönyörű. Megérte a fáradtságot. Ma már hipermodern autópálya szeli át a me­xikói fennsíkot délkelet felől szegélyező hatal­mas hegyláncot. Valósággal elámultunk az óriás Popocatepetl hósipkás, csonka csúcsainak közel­ségén. Rabul ejti az embert ez a vidék. Minden­felé üdezöld növényzet, égbe nyúló fák. Zöld fenyvesek, a lapályosabb helyeken pedig végte­len kukoricatáblák és a változatosság kedvéért agaveültetvények. A háttérben, amerre csak a szem ellát, mindenfelé érdekes formájú, vulka­nikus eredetű hegyek zárták le a szemhatárt. Az autópálya — vasárnap lévén — telve volt tömött autókkal, hiszen egy-egy ilyen kirándu­lásból a családok népes gyerekserege is részt követel magának. Az autópályáról egy csodála­tos eukaliptus-fasor vezet a híres városig. Talán itt, éppen ennek az útnak helyén lovagolt Cor­tez, maroknyi csapata élén a híres városba. A fehér bőrű, vörös hajú nagy főnököt, ahogy az indiánok Cortezt emlegették, szívesen fogadtál­ a városban. Néhány óra­­ hetesen áldozat Az indiánok a fennmaradt elbeszélések szerint először azt hitték, hogy hajdani uralkodójuk tért vissza. De hamarosan csalódniuk kellett. Cortez hívei arról tájékoztatták a „főnököt”, hogy dió­sul a lakói, véres bosszút forralnak ellene. Igaz volt-e mindez? Erre a kérdésre ma már nem lehet válaszolni. Az viszont igaz, hogy Cortez erre néhány óra alatt a város min­den ötödik lakóját lemészároltatta. Hatezer áldozata lett a vérengzésnek. Cholula lakóit sikerült meg­félemlíteni, a város behódolt! Szűk alagútu­kon Most nem volt szükség hasonló ostromra. Cho­lula ma Mexikó egyik jelentéktelen mezőváros­kája. Elsősorban gyümölcskertészetéről híres és az életét az idegenforgalom teszi igazán pezsgővé. A sok régi műemlék közül az egyik magas dom­bon álló templomot választották. Ennek az 1636- ból származó kéttornyú templomnak a kupolája 1931-ben beomlott, de nem takarékoskodtak a pénzzel, amikor újjá kellett építeni. Udvaráról csodálatos kilátás nyílik, és ide, a könnyebb, egyszerűbb megközelítés érdekében lépcsősort vezettek. Az építkezés közben alagutat is váj­tak a dombocska oldalába, és ekkor szenzációs felfedezést tettek: hét piramis épült itt egy­másra a föld mélyében! A legalsó a legnagyobb alapterületű piramis az egész világon. Ezzel a 440 négyzetméter alapterületű piramissal szeret­ték volna az indián törzsek erejüket bizonyí­tani. Azt, hogy az ő istenük erősebb a legyőzött törzs istenénél is. Templomnak használt pira­misukat ugyanis a legyőzött ellenfél, a leigá­­zott törzs piramisára építették. Szűk alagutakon, keskeny folyosókon görnyedve juthattunk csak előre, hogy megismerkedhessünk a különböző korokból származó piramisokkal. Házastársak egymás melett 25 lépcsőt lefelé, százat felfelé másztunk meg az ötödik piramisban. A hatodiknál, falán fekete és sárga festékkel rajzolt képeket csodálhat­tunk meg. A hetedik lépcsőzetén pedig már fe­kete és vörös festmények villantak elénk. Hal­latlanul izgalmas érzés volt a föld alatt buj­kálva bepillanthatni egy tőlünk idegen világ múltjába. Azután a tetőre vezettek útikalau­zaink. Útközben még egy 900 éves sír bejáratá­nál tartottunk szusszanásnyi pihenőt. Férj és feleség csontváza fekszik itt egymás mellett, úgy, ahogyan megtalálták őket. Mellettük edé­nyek, csontból faragott nyakláncok, sok furcsa zeneszerszám. Egy pillantás Pueblára A múlt számára tiszteletet parancsoló, de kissé nyomasztó élmények után jó érzés volt újra jó nagyot szippantani a szabad, friss levegőből. An­nál is inkább, mert a dombtetőről csodálatos kilátás nyílt a piruló fákkal és kaktuszbokrokkal szegélyezett völgyre, benne a tizenöt kilométer­re fekvő Peublára, s közben máris a labdarú­gásra gondoltunk. Igen, itt folynak majd a B- csoport mérkőzései, ahol a japán, spanyol, brazil és nigériai csapat fog küzdeni a továbbjutásért. Hiába, még vasárnap, kirándulás közben is mindig csak az olimpiára, a közelgő nagy ver­seny rajtjára gondol az ember. Miközben autó­buszunk szinte hangtalanul gördült át a szá­munkra oly szokatlan látványt nyújtó elhanya­golt, roppant szegénységet tükröző falvakon. Itt­­ott egy-egy újabb templom. Most már tudjuk, hogy mindegyik alatt egy-egy piramis lapul, hi­szen a spanyolok átvették az indián szokást, templomot építettek — erejüket bizonyítva — a piramisokra. Történelem lépten-nyomon. De mikor lesz ez mind feltárva? Talán még további évszázadok kellenek hozzá. Ardai Aladár Kedd, 1963. október 1. ’3

Next