Népsport, 1969. március (25. évfolyam, 46-71. szám)

1969-03-01 / 46. szám

A MAGYAR TESTI NEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA SZOMBAT, 1969. MÁRCIUS 1. •gf 100 fillér -gf XXV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Sportköri elnökök a labdarúgócsapatok esélyeiről München - három évvel az olimpia előtt Az INTERQUIZ 5. feladványa Szombaton folytatódik az ökölvívó CSB, nemzetközi vízilabda-mérkőzés a Sportuszodában ! Elhunyt ! Naményi Géza! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala, a kor­mány titkársága, az MSZMP országházi bi­zottsága és a Magyar Új­ságírók Országos Szövet­sége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza elvtárs, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője február 28-án, élete 53. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése március 4-én, kedden, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Na­­ményi Géza elvtársat a Minisztertanács saját ha­lottjának tekinti. Naményi Géza 1916. szeptember 5-én született Miskolcon. A gimnáziumi érettségi letétele után a Felső-magyarországi Reg­geli Hírlap szerkesztősé­gében dolgozott, mint gya­kornok. 1933-ban kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd a felszabadulás után munkája mellett sikeresen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol elektromérnök­ diplomát szerzett. 1945 óta volt tag­ja a pártnak. A felsza­badulás után először a Felvidéki Népszavánál, majd Miskolcon az Észak­­magyarország szerkesztő­ségében dolgozott külön­böző vezető beosztások­ban. 1955 elejétől az Esti Budapest rovatvezetője, majd a szerkesztő bizott­ság tagja. Az ellenforra­dalom után részt vett a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának megszervezésé­ben. Rövid ideig az Esti Hírlap szerkesztő bizott­sági tagja, ezután a Tájé­koztatási Hivatal osztály­vezetője, majd elnökhe­lyettese. 1959-től vezetője volt. Kiemelkedő mun­kásságáért a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Magyar Szabadság Érdem­rend ezüst fokozatával és a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntet­te ki­. (MTI) Jól kezdett Klampár és Börzsei Brightonban Megkezdődött­ Brightonban az lángol nemzetközi asztalitenisz­­bajnokság. Férficsapatban Svéd­ország az elődöntőben 3:2-re győzött Csehszlovákia, a Szov­jetunió pedig 3:0-ra Anglia el­len. A döntő: Svédország—Szov­jetunió 3:1. A női csapatver­senyben: Csehszlovákia — Svéd­ország 3:2, Szovjetunió—Romá­nia 3:2. Döntő: Szovjetunió— Csehszlovákia 9:1. A férfi egyé­ni versenyben a két magyar si­keresen vette az el­ső két aka­dályt. Klampár—Taylor (angol) 3:1 (—15, 19, 19, 16), Klampár —Stipanics (jugoszláv) 3:0 (15, 15, 15), Börzsei —Shirley (angol) 3:0 (15, 15, 15), Börzsei —Chand­­ler (angol) 3:0 (15, 13, 18). A harmadik forduló viszont már csak Börzsei számára ho­zott sikert, aki öt játszmában győzött, a fiatal Klampár vi­szont hatalma® küzdelemben alulmaradt Johanssonnal szem­ben. A 3. forduló érdekesebb eredményei: Surbek (jugoszláv) —Amelin (szovjet) 3:0, Schöler (NSZK)—Túrni (csehszlovák) 3:0, Johansson (svéd)—Klampár 3:2 (—14, 13, —18, 15, 19), Kolaro­­vics (csehszlovák)—Alser (svéd) 3:2, Gomozkov (szovjet) —Kara­­kasevics (jugoszláv) 3:1, Ber­­zsei—Ness (NSZK) 3:2 (—18, — 18, 22, 18, 15). Almássy Zsuzsi bronzérmes! Nagyszerű körrel, ötvenöt év után újra győzelmi dobogón magyar női műkorcsolyázó Amerikai és kanadai meghívást kapott bajnoknőnk TÁVIRAT A BAJNOKNŐNEK: Almássy Zsuzsa, Colorado Springs A világbajnokságon elért szép sikeréhez gratulálunk. Az MTL OT Elnöksége. (Colorado Springs, február 28.) Nagyszerű magyar siker­rel zárult a műkorcsolyázó­­világbajnokság női versenye: Almássy Zsuzsi ragyogóan tel­jesített, hibátlan kű­rrel, a leg­merészebb reményeket valóra váltva, értékes harmadik he­lyezést szerzett. Az ezüstérem­től is csak egészen hajszálnyi különbséggel maradt el! Al­­mássy Zsuzsi sikere egyben azt is jelenti, hogy magyar női műkorcsolyázó kereken ötvenöt éve, az 1914-ben rendezett VB után most léphetett világbaj­nokságon újra győzelmi dobo­góra! Magyar idő szerint péntekre virradóra került sor a nők ver­senyére. Az indulók négyezer néző előtt a várt színvonalas gyakorlatokkal vívtak izgalmas versenyt. A dobogó egyes he­lyeiért nagy csata folyt. Gab­rielle Seyfert, az NDK bajnok­nője a várakozásnak megfele­lően behozta hátrányát. Kürjét azonban ezúttal nem tudta úgy — hibátlanul — bemutatni, mint legutoljára Garmischban. Egy­szer bukott, ennek ellenére hat bíró is teljesen megérdemelten 5.9-cel jutalmazta teljesítményét. A legnagyobb sikert ezen a női versenyen Almássy Zsuzsi aratta. Erkel Dózsa György zenéjére az EB-n is megcsodált lendülettel kezdte négyperces műsorát, de most az iramot is bírta. Nehéz ugrások sorozatát mutatta be és vastaps kísérte műsorát. A pon­tozók is megfelelően értékelték gyakorlatát: nagy világversenyen eddigi legjobb értékelését kapta, 5.8-as átlaggal! A magyar bajnoknő tehát meg­tartotta előnyét amerikai riváli­saival szemben és nagyon-na­­gyon megközelítette Schubát is, csak egy hajszállal maradt el az ezüstéremtől. Kiss Csaba, az MTI washing­toni tudósítója érdekes nyilat­kozatokat gyűjtött a magyar tá­borból ... — Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy végre, VB-n is si­került ilyen szép helyezést el­érnem — mondta Almássy Zsu­zsi. — A bajnokság kezdete előtt csak a negyedik hely meg­szerzésének lehetőségében bíz­tam. Abban, hogy ilyen nagy si­kert érhettem el, sokan, nagyon sokan segítettek, s ezért innen is szeretnék köszönetet monda­ni. Nagyon jót tett a davosi elő­készület, hiszen az EB után az ittenihez hasonló magaslaton tudtam felkészülni. — Zsuzsi ragyogó gyakorlatot mutatott be — folytatta dr. Ter­tik Elemér, a verseny döntnö­­ke. — A szakértők egyhangú véleménye, hogy Zsuzsa itt be­mutatott kűrjével a világ leg­jobb­­műkorcsolyázóinak sorába emelkedett, feltétlenül megér­demelten lett bronzérmes. — Kis szerencsével még a má­sodik helyet is megszerezhette volna — vette át a szót Petrák Ferenc, a szövetség elnöke. — Almássy rendkívül tehetséges versenyző és tehetsége a sport­beli nagy eredmények elérésé­hez szükséges szorgalommal és akaraterővel is párosul. Mosta­ni káprázatos futásával legszebb reményeinket is felülmúlta. A magyar bajnoknőt külön­ben a verseny után alig si­került kiszabadítani az ün­neplők és a tv-riporterek gyűrűjéből. Nyomban arra a bemutatóra is meghívták, amelyet a világbaj­nokság legjobbjai tartanak már­cius 3. és 15. között a legna­gyobb amerikai és kanadai vá­rosokban. A női műkorcsolyázás 1969. évi világbajnoka: Gabrielle Seyfert (Német DK), 9 helyezési szám, 2795.5 pont, 2. B. Schuba (Auszt­ria) 24—2709.4, 3. Almássy Zsuzsi 27—2704.6, 4. Holmes (Egy. Áll.) 33—2696.2, 5. Lynn (Egy. Áll.) 44—2663.4, 6. Carbonetto (Kana­da) 53—2616. A férfiverseny állása a köte­lező gyakorlatok után: 1. T. Ww­ood (ara), 9 helyezési szám, 1399 pont, 2. Nepela (csehszlo­vák) 19—1173.3, 3. Pera (francia) 27—1147.3, 4. Visconti (am) 42.5— 1086.4, 5. Humphry (kanadai) 43— 1087.6, 6. Zoller (NDK-beli) 60— 1055.4. A remények csapa­ta­­ az összeszokottság ellen Két pontban bízik az MTK, a Csepel csak egyben, de a kék­fehérek még keresik csapatukat Végre ez is elérkezett! Nem úgy, mint egy hete. Ha­nem igaziból. Minden halasztás kizárva! Még egyet kell alud­nunk — számolgatják már, mint a gyermek a vakáció közeledtét —, még egyet kell aludnunk, s szombaton elkezdődik. Megszó­lal a bírói síp. Két és fél hónap óta először ad jelt, hogy bajnoki útra induljon a labda ... A pálya — A pálya nem is olyan rossz, mint gondoltuk! — állapítjuk majd meg elégedetten. Az esőzés valóban nem tette túl méllyé a talajt. A fű is egé­szen szép ahhoz képest, hogy március első napjaiban járunk. Az egyik „kellék” tehát adott. — És a csapatok? Az MTK — A miénk nem az elképzelt! — ? — Mert nem tudjuk még, mi­lyen csapat az, amelyet elképze­lünk. Salánki húzódással kór­házban fekszik, Szucsányi csak a hét közepétől edzett, Becsei bevonult katonának. Sok az új játékosunk. És eddig csak sár­­dagasztás volt. Az első bajnoki még mindig csak együl állomása lesz a csapatkeresésnek ... — És a hangulat? — Két pont erejéig jók va­gyunk! Kovács Ferenccel, az MTK ed­zőjével zajlott le így a beszélge­tés. A summája: az MTK még keresi csapatát, de jókedvű és reménykedik. És a Csepel? A Csepel Koltai István szakosztályveze­tő monológja: — Nálunk csak egy új fiú van: Kelemen. 21 éves és nagyon te­hetséges. Gyors, szellemesen cse­lez és igazi kollektív játékos ... Egyébként a tavalyi csapatunk kezd. Jó, összeszokott gárdát. Ez az egyik erősségünk. A má­sik: mi hagyományosan jól sze­repelünk az MTK ellen. Tavaly is négy pontot szereztünk... Játékunk most sem lesz pasz­­szív, és bár némi „gátlásom” van, de így jósolok: egy pontra jók vagyunk ... A Népsport Bizakodásban, lám, nincs hiány. Érvek mind a két fél mellett szólnak. Az MTK sok új SANTELLAI KUPA Jól sikerült „csellel” érkeztek az olaszok, rendben a franciák A csapatok tovább utaztak Szegedre Az olasz kardcsapat táviratá­ban pénteken kora délutánra, és vonattal jelezte érkezését. A fo­gadóbizottság azonban, élén dr. Nedeczky Lászlóval, hiába ment ki a Keleti pályaudvarra. Amíg ott azzal időztek, hogy figyelték a bécsi gyors utasait, keresve vendégeinket, addig Chiccáék már a repülőtérről telefonáltak a vívószövetségbe: „Itt vagyunk, megérkeztünk!” Nem ez az első eset, hogy az olasz vívók ilyen váratlanul ér­keznek meg valamelyik verse­nyükre. Ez amolyan „házi szo­kás” náluk. A csapat legidősebb tagja, Chicca, meg is jegyezte: — Ha mindig akkor és úgy jönnénk, ahogy elterveztük és jeleztük, nem lenne érdekes az egész, így mindjárt más... Persze, ezúttal sem rajtunk, a vívókon múlott. A csapatot Giovannni Landi, és az olasz kardválogatott volt ki­válósága, Fini vezeti. Tagjai: Chicca, Maffei, Montano, Pizzi, Panella, Berti. — Rigolit az utolsó pillanat­ban kényszerültünk kihagyni a csapatból — mondta Fini —, ugyanis vakbéllel megoperálták. Az olasz versenyzők a néhány órás délutáni budapesti pihenő után, este tovább utaztak. Előbb a repülőtérre, hogy fölvegyék a francia csapatot az autóbuszra, majd Szegedre, a verseny szín­helyére. Elindulásuk előtt váltot­tunk velük néhány szót. — Milyen reményekkel jöttek a versenyre? — Győzelem! — visszhangozta csaknem az egész csapat azon­nal, de érezhetően némi iró­niával, mint akik nemigen hisz­nek benne. — A mi általános taktikánk különben is az — mondta Chicca —, hogy enged­jük nyerni az ellenfelet, amikor csak lehet­ minden kisebb je­lentőségű versenyen. Amikor az­tán nagy tét van, akkor elkap­juk és legyőzzük. — A célzás világos. Tehát a mexikói olimpia az utóbbi kate­góriába tartozott. De milyen versenynek tartják a Santelli Kupát? — Hohó, erről majd csak utó­lag nyilatkozunk — válaszolt Fini. — Azaz mégsem: ha meg­nyerjük, akkor az év legértéke­sebb versenyeinek egyike lesz. Ha veszítünk, akkor természete­sen más a helyzet... Ezzel a megállapítással a csa­pat tagjai messzemenően egyet­értettek. Vidám, jókedvű társa­ság indult útnak Szeged felé. Mint arról közvetlenül la­punk zárta előtt értesültünk, a Santelli Kupa másik vendégcsa­pata, a francia együttes rendben megérkezett Budapestre, és csat­lakozott a Szegedre igyekvő olasz csapathoz. (Drd.) Az MTEC-ból hiányzik a sérült Salán­ki és Becsei, aki katonai szolgálatot teljesít. Csetényi helyett sor kerülhet Keszei játéká­ra. A tartalékok: Ivancz­­kor, Oborzil. A Csepelből a katonai szolgálatot teljesítő Nagy F. hiány­zik. A tartalékok: Ménes, Pető, Csordás, és jó játékost igazolt, viszont nem volt elég idejük csapattá forrni. A dél-amerikai itt is za­varta a felkészülést. A Csepel ereje összeszokottságában van. Kemény, megbízható csapat. Ha csak ennyit nézünk, akkor a két együttes egyenrangú. Dönthet tehát a taktika és a lelkesedés. Az „új” MTK ereje, vélemé­nyünk szerint, csatársorában van. Valószínű, hogy nyílt tá­madójátékot játszanak. A Csepel 4—3—3-as hadrendből Kelemen, Kalmár és Gondár révén vezet veszélyes ellentámadásokat. Te­hát eddig is „egál”. De az MTK- játékosoknak bizonyítani kell: nagy akarattal játszani! Ez dönt­het végül. A bajnokság nyitányán — szerintünk — kék-fehér győze­lem várható. — rózsa — Vasárnapi számunkban Tudósítás az MTK—Cse­pel NB I-es labdarúgó­mérkőzésről, Bozsik József a vasárnap sorra kerülő hét találko­zó esélyeiről. Beszámoló az ökölvívó CSB küzdelmeiről és a szombati nap többi sporteseményéről. Berlinben az „Aranykorcsolya“-ért Az országos felnőtt gyorskor­csolyázó-bajnokság egyben válo­gatóverseny is volt. Március 1-én, és 2-án Berlinben rende­zik meg ugyanis a hagyományos ,, Ar­anykorcsol­ya”-versenyt. A kistávú összetett viadalon a bajnokság eredményei alap­ján a Martos György, Ivánkai György, Martos Mihály össze­állítású férfi, és az Ihászné Ma­gyar Kornélia, Martosné Farkas Edit, Tamási Piroska női együt­tessel szerepelünk Berlinben. A találkozó ugyanis csapatverseny lesz Bécs, Budapest, Berlin, De­­venter és Oslo válogatottjai kö­zött. Márciusban gazdag külföldi műsoruk lesz a gyorskorcsolyá­zóknak. Alig térnek haza Ber­linből, már március 6-án a Szovjetunióba utaznak. Kirov­­ban 8-án és 9-én versenyeznek, majd 15-én és 16-án Szverd­­lovszkban szerepelnek.

Next