Népsport, 1969. június (25. évfolyam, 121-146. szám)

1969-06-01 / 121. szám

A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS 1. ♦ Áfa: 10 félér ♦ XXV. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM Mit csinálnak a szünetben az NB I-es csapatok? Kiküldött gamraligatársun­k biakogesfi jelentése: Két meglepetéssel kezdődött az ökölvívó EB A szombat délelőtt még a kü­lönféle fogadások és esélylatol­gatások közt telt el. Natale, az olaszok edzője, tréfás aforizmát rögtönzött: „Rómában csak me­leg volt, de Bukarestben a po­kol tüze ég. Természetesen az bírja legjobban a lángolást, aki szítja.” Ezzel a vendéglá­tók győzelmi esélyeire célzott. Véleményével nem áll egyedül, mert sokaknak az a meggyőző­désük, hogy ezúttal nem szov­jet-lengyel párharcot látha­tunk az EB-n, mert a jól fel­készült románoknak „áll a jelző”. Ezzel szemben a román cikk­írók kissé sopánkodnak a „nem éppen kedvező sorsolás” miatt, mert a dobogóhoz vezető úton legjobbjaiknak szovjet olimpiai bajnokokkal kell ösz­­szecsapniuk. Az esélylatolgatás során gyakran szerepel Gedó György neve is. A Sportul ve­­zércikkírója hosszan méltányol­ja reprezentánsunk sokoldalú tehetségét. A papírsúlyú döntő­ben román—magyar, vagy ma­gyar—szovjet találkozót jósol. Az utóbbi lehetősége azonban már megdőlt. A fellobogózott, 30 fokos hő­ségben „izzó” jégstadionban 1500—2000 néző előtt meglepeté­sekkel kezdődtek el a szombat délutáni küzdelmek. A 22 éves Mihai Aurel kétszeres román bajnokot nem véletlenül becé­zik a bukarestiek „mini-buldó­zernek”. Erőteljes sorozásokkal szinte lehengerelte a jól vívó, de nem elég kemény Wein­­hold­ot. Utána a 25 éves, két­szeres szovjet bajnok, szaratovi egyetemista, Szemjonov is rob­banékonyan kezdett. Rozekre egyszer rá is számoltak , de a folytatás meglepő volt Ellen­ütemű sorozásokkal a lengyel bajnok elütötte ellenfelét a to­vábbjutástól. Néhány perccel később a római bronzérmes Sza­­vov hasonlóképpen erre a sorsra jutott. Horgokkal terelt, egyenesekkel sorozott, de a svéd Fredriksson kiismerte és óriási csatában legyőzte. A többi selejtező vegyes be­nyomást keltett. Az olimpiai bajnok Szokolov és a lengyel bajnok Prochon párharca a szabálytalanságok sorozata volt. Csak a Veszelinovics—Meronen összecsapás kemény, tiszta, fo­lyamatos öklözése érdemelt és váltott ki hosszú vastapsot. A szombat délutáni eredmé­nyek. A legjobb nyolc közé ju­tásért. Papírsúly: Mihai Aurél (román) p. gy., Weinhold (NDK- beli), Rozek (lengyel) p. gy. Szem­ionov (szovjet) ellen. Hár­­massúly: Pinner (angol) ellen Pillarz (NSZK-beli) a 2. m.-ben d. f., Fredriksson (svéd) p. gy. Szavov (bolgár) ellen. (A leg­jobb 16 közé jutásért.) Pehely­súly: Richardson (angol) ellen Alespoel (belga) a 2. m.-ben d. f., Belovv (NDK-beli) p. gy. Palm (svéd), Puskás (román) p. gy. Suarez (spanyol), Szokolov (szovjet) p. gy. Prochon (len­gyel) ellen. Kisvállósúly: Vesze­linovics (jugoszláv) p. gy. Me­ronen (finn), Tiepold (NDK-beli) p. gy. Pzicha (NSZK-beli) ellen. Z. Vincze György A további selejtezőkről, ame­lyek során a magyar Kovács István is szorítóba lépett, lap­zártáig nem érkezett jelentés. Vasárnap reggel 9-kor: Rajt a Honvéd Kupa nemzetközi öttusaversenyén Szombaton délelőtt tizenegy­kor bemutatták a lovaspályát a Honvéd Kupa nemzetközi öt­tusaverseny résztvevőinek. A bemutatón a szovjet és a svéd csapat tagjai nem voltak jelen, nem is lehettek , mert csak szombaton a késő esti, sőt éjszakai órákra jelez­ték érkezésüket. Ők majd csak vasárnap, köz­vetlenül a verseny kezdete előtt kötnek szorosabb ismeretséget a pályával, amely egyébként megnyerte a már ittlévők tet­szését. A Budapesti Honvéd, a ver­seny házigazdája, rendezője, húszéves fennállását ünnepli ebben az évben, s ez az öttusa­verseny is egy, ünnepi rendez­vényeinek sorában. A verseny ugyan csak vasárnap kezdődik, de eddig minden jel arra mu­tat, hogy imponálóan szép és jelentős eseménynek lehetünk tanúi a most következő öt nap­ban. A biztosíték egyfelől ter­mészetesen a kitűnő versenyző­gárda, a mieink vezetésével. Másfelől pedig az a gond, aho­gyan ezzel a versennyel már előre is törődnek a rendezők. Többek között azzal, hogy ezen a viadalon a nézők-érdeklődők kezébe adnak egy feltűnően szép ki­állítású műsorfüzetet, amely ráadásul igen praktikus is, úgyszólván minden, az öttu­sáról dióhéjban elmondható tudnivalót is tartalmaz. És természetesen bemutatja a világhírű Honvéd-öttusázókat, akik közül Török Ferenc dr., olimpiai bajnokunk ezen a via­dalon búcsúzik­­ a versenyzés­től. A verseny tavalyi elődjé­nek nagy szenzációját éppen ő szállította, 199 körös magyar, sőt „világcsúcs”-nak számító pisztolylövő eredményével. Az új verseny pedig új szen­zációkat ígér. n­orl itrgswiti" A feljavult Újpesti Dózsa legyőzte a Vasast • Mindkét pontot elvitte az FTC a Tüzér utcából • Az OSC-nek nem ment jellemezte. Az­­ eredmények­­ kö­ve is pontot szerzett­­a bajnok­­ Az I. osztályú vízilabda aspiráns orvosegyetemiektől a bajnokság 8. fordulójának mind­ fővárosban, három szombati mérkőzését ki- - ... x egyensúlyozott, nagy küzdelem (Folytatás a 6. oldálon) Az I. osztályú vízilabda bajnokság 8. fordulójának mind­három szombati mérkőzését ki­­egyemsúlyozott, nagy küzdelem K­iküldött muntsafisisunk, Becs István jelentése: „A zöld mezben nem ismerünk lehetetlent" - mondta Treacey, az ír válogatott csatára A magyar válogatottnak a Mexikó felé vezető úton a je­lek szerint nemcsak ellenfelei­vel, hanem Fortunával is meg kell küzdenie. Itt van pél­dául a jövő vasárnapi dublini mérkőzés. Az ír válogatott játé­kosainak döntő többsége külön­böző osztályú angol ligacsapa­tokban szerepel. S Angliában most már szünetel a ba­­­noid küzdelem. Mindez azt jelenti, hogy amíg az ír válogatott pél­dául a csehszlovákok elleni se­lejtező előtt a dublini stadion öltözőjében találkozott, s a mérkőzés után Koppenhágába indulva látták viszont egymást, a magyarok elleni mérkőzés előtt több közös edzést is tart­hatnak. Charles Burley, a Sun­­derlandban szereplő óriás, a 185 centiméter magas játékos­kapitány tehát végre egyszer, talán nyugodtam készülődhet csapatával. Londonba visszatérve, még a fővárosban találtam Ray Trea­­ceyt, az Angliában szereplő fia­tal ír csatárt. Ez a 22 éves játé­kos az elmúlt évben a kupa­győztes West Bromwich Alibion együttesében játszott, az idei évben pedig a má­sodik liga egyik legjobbját, a Charlton csapatát erősítette. Treacey volt különben annak a mérkőzésnek is a hőse, amelyen az ír váloga­tott Prágában 2:1 arányban le­győzte a csehszlovák válogatot­tat és ezzel elütötte északi szomszédainkat a továbbjutás­tól az Európa-bajnokságban. Treacey kiváló csatár. A BBC egyik gólját ítélte idényvégi közvéleménykutatása alapján az év góljának, így hát magyar vé­dők, figyelem! Treaceyre jó lesz vigyázni! Mi tehát már éppen eleget tu­dunk a fürge szélsőről, de vajon ő mit tud a magyar labdarúgás­ról? — A magyarok ellen még nem játszottam — válaszolta kérdé­semre — s így nem is tudnék sokat róluk, ha elsősorban örökmozgó középpályásunk, Gi­­les, a Leeds kiválósága nem me­sélt volna regéket a magyarok­ról. No, de Gilestől függetlenül, nincs olyan labdarúgó Angliá­ban, aki ne ismerné és ne érté­kelné a magyar válogatott Wembleyben aratott történelmi jelentőségű 6:3-as győzelmét, vagy ne tartaná nagyra a ma­gyar csapatot a legutóbbi világ­­bajnokságon nyújtott játékáért. — Mondana valamit a csapat­ról? — Igazi angol labdarúgást ját­szunk. Kezdetben a 4—2—4-es felállást alkalmazzuk, de ha sikerül egy gólt szereznünk, ak­kor már módosítunk a felállá­son. Játékunk lényege a korsze­rűségre való törekvés, az ember­fölény biztosítása a támadásban és a védekezésben egyaránt. Nem ragaszkodunk szigorúan a posztokhoz, csak egy dolgot sze­retnénk valamennyien­­ győzni a magyarok ellen! — S reméljük, nem lesz olyan balszerencsénk, mint volt a csehszlovákok és a dánok ellen. — Mire gondol? — A csehszlovákok ellen a második félidőre megsérült egyik jelenlegi legjobb csatá­runk, a 18 éves Givens. Ez a fiú különben érdekes, a mi viszonyainkra jellemző körül­mények között került be a válo­gatottba. Otthon, Írországban még nem is nagyon ismerték a nevét. A Manchester United tartalékcsapatával azonban a tavasz folyamán egy barátságos jellegű mérkőzésen járt Dub­linben, nagyszerűen játszott és be is került a válogatottba. Nos, a csehszlovákok elleni mérkő­zésre visszatérve, tehát éppen Givens nem volt már teljes ér­tékű harcos a második félidő­ben. Koppenhágában féözvetle­nül a bajnokság befejezése után egy kicsit valamennyien ólom­lábakon mozogtunk. Éreztük a bajnokság fizikai és idegi meg­terhelését Ezen a mérkőzésen pedig Leech sérült meg, aki pedig egyike a ma is Írország­ban szereplő társainknak, s a Shamrock Rovers csapatában nem kevesebb, mint 19 gólt szerzett az elmúlt bajnoki idény­ben.­­ Azt mondják, ha felveszik a válogatott zöld mezét, egysze­rűen nem ismernek lehetetlent? — Nem hiába mondják — vá­laszolta szerényen. — Igaz, a világ egyetlen csapata sem igen részesül olyan biztatásban, mint mi odahaza Dublinban, pedig a lelátókon csak 35 ezer néző szá­mára van hely. De tudja, mi kemény elv vagyunk, és ha nem is otthon keressük a kenyerün­ket, ilyenkor szeretnénk megmutatni hogy írek vagyunk! Nem hiába hozzánk, Dublinba nem nagyon szívesen jönnek az ellenfelek. Hogy csak néhány hazai sikerünket említsem: a spanyolokkal 0:0-ra, az ango­lokkal 1:1-re játszottunk... — Mit vár a magyarok elleni mérkőzésen? — Már említettem, hogy még nem láttam a magyarokat, csak hallomásból ismerem és tiszte­lem őket. Ha a múlt héten le­győzték a csehszlovák csapatot, úgy kétségkívül nemcsak most, a dublini mérkőzésen, hanem a továbbjutás szempontjából is fa­voritok, de azért... Itt kissé kivárt, csak biztatás­ra volt hajlandó folytatni... — Szóval — tette hozzá —, azért óva intem a magyarokat az elbizakodottságtól. Mi na­gyon bízunk a döntetlenben! — Ezzel ki is egyeznénk — vágtam rá, majd csodálkozását látva, folytattam. — Feltéve, ha kötelezettséget vállalnak, hogy legyőzik Prágában a csehszlovák válogatottat, ugyanúgy, mint az EB-selejtezők alkalmával... — Ezzel baj lesz — repliká­­zott nevetve —, mert mi nem­csak Prágában, hanem Budapes­ten is szeretnénk győzelemre vinni köztársaságunk négy levelű lóherés címerét. Kiábrándító játék Dunaújváros-Salgótar­á­n ®í© Dunaújváros, 6000 néző. Vezet­te: Wottava (8), (Závodszky, Dér). Dunaújváros: Aczél (6). — For­­maggini (7), Oláh (7), Andriska (7), Csepecz (8) — Somogyi (5), Csörgő (5), Nagy B. (5) — Ko­vács (5), Nagy E. (5), Végh (5). Edző: Palicskó Tibor. Salgótarján: Magyar (7) — Ba­ranyai (6), Ferencz (7), Kind­ly (7), Vertig (6) - Zöldi (5), Hor­váth F. (5), Répás (8) — Kriskó (5), Bássi (6), Jeck (3). Edző: Ma­rosvári Béla. Csere: Csörgő helyett Markó (4) a szünetben, Jeck helyett Szöllősi (4) a 68. percben. Zöldi helyett Kajdi a 73. percben. Szögletarány: 5:3 (2:1) a Duna­újváros javára. Dunaújvárosban kellemes szél enyhítette a nagy meleget. A mérkőzés előtt már másfél órá­val sűrű sorokban igyekeztek a pályára a hazai szurkolók, hi­szen valamennyien tudták, hogy sorsdöntő mérkőzésre kerül 60­. A Salgótarján már csütörtök este óta, Dunaújvárosban tartóz­kodott. Készült a mérkőzésre, de amint Marosvári edző mondta, pénteken délelőtt, nem tudtak edzést tartani, mert a Kohász labdarúgói is akkor edzettek. A salgótarjániak közül egyéb­ként hiányzott Szalai, a hazaiak közül pedig az érettségiző , Ta­tár. Kérdéses volt az is, hogy Csörgő vállalja-e a játékot, az utánpótlás-válogatott játékos vé­gül is igent mondott. — Sajnos, hogy ilyen körül­mények között találkozunk — mondta Marosvári Béla, aki Pa­­licskó előtt a Dunaújváros el­sője volt. — Mindkét csapat nagyon ne­héz helyzetben van, kemény, küzdelmes mérkőzésre számítok. A 2. percben Andriska—Csör­gő—Nagy Béla akció után Nagy Béla gólhelyzetben fordulásból fölé lőtt. Később két Répás-lö­vés jutott kapu mellé. Az első negyedórában a vendégcsapat játszott fölényben, utána azon­ban a hazaiak harcoltak ki meddő mezőnyfölényt. A 18. percben Formaggini beadását Nagy Ervin 12 méterről Ma­gyar kapusba lőtte. A 23. perc­ben ugyancsak Nagy Ervin ve­szélyeztetett. Két perc múlva Kovács pompás beadását Nagy B. átlépte, azonban nem volt mö­götte dunaújvárosi csatár. A 32. percben bal oldali szöglet után Oláh az 5-ösről sem tudott Ma­gyar kapujába találni, igaz, há­rom salgótarjáni védő is őrizte őt. A félidő végéig már semmi esemény nem történt. A II. FÉLIDŐ első eseménye a 46. percben Básti távoli lövése volt. Aczél azonban biztosan védett. A má­sodik félidőre kicsit változott a Dunaújváros hadrendje. A ha­zaiak áttértek a 4—2—4-re, a csatársor pedig így alakult: Ko­vács, Nagy E., Végh, Markó. Az iram javult valamit, a színvonal azonban nem. A Sal­gótarján teljesen betömörült ka­puja elé. Szemmel láthatóan csak azzal törődtek, hogy gólt ne kapjanak. A hazaiak sok adogatással és még több hibá­val, lassan szőtték támadásai­kat, és már egy-egy lövés is eseményt jelentett Például a 67. percben Markó lövése. Egy perc múlva Somogyi 30 méte­res bombája zúgott el a jobb felső sarok fölött. A 70. perc­ben viszont egy gyors salgótar­jáni ellentámadás után Aczél szerezte meg a labdát Szöllősi elől. Egyszerűen kínos volt nézni a mérkőzést Vagdalko­­zás, csapkodás folyt a pályán, mindenfajta elképzelés nélkül, pedig Aczélon kívül minden já­tékos állandóan a salgótarjáni térfélen tartózkodott A 81. percben Végh vezetést szerez­hetett volna. Markó labdájával eliramodott, azonban az 5-ösön elcsúszott ,de Rendkívül gyatra játék folyt a pályán, és még a várt küzde­lem is elmaradt Kiemelkedő egyéni teljesítményt is csak egyet-egyet találtunk mind a két csapatban. A Dunaújváros­ban Csepecz jól segítette a tá­madásokat, kitűnően ívelte be a labdákat A Salgótarjánban Ré­pás végzett hallatlanul nagy munkát. Ha kellett, védekezett, szervezte csapatának a játékát, és egyedül ő veszélyeztette tá­voli lövésekkel a dunaújvárosi kaput NYILATKOZATOK Palicskó Tibor: A sok támadás és a gólhelyzetek még nem jelentenek győzelmet Marosvári Béla: Pontot akar­tunk szerezni , és ez sikerült. Rózsa András A Dunaújváros játszott mezőnyfölényben • Unat­koztak, bosszankodtak a nézők Steer helyett 1 Hornyák utazik Modenába A válogatott, edzésén csütör­tökön megsérült Steer helyett Hornyák József, a BVSC 24 esz­tendős birkózója utazik a kö­töttfogású Európa-bajnokságra. Kornyák az idén bíztató formá­ban versenyzett, győzött a tep­­licei nemzetközi versenyen. A negyedik lett a vasutas Európa­­bajnokságon. Reméljük, Mode­nában is megállja a helyét. Hétfői számunkban Telefonjelentés a buka­resti ökölvívó Európa­­bajnokságról Stugner Judit riporternek készül! Tudósítás a labdarúgó NB I B és NB II mérkő­zéseiről • Folytatjuk a vitát ver­senysportunk fejleszté­séről •• Sportolóink külföldön

Next