Népsport, 1969. október (25. évfolyam, 226-251. szám)
1969-10-02 / 226. szám
Az FTC, a Dózsa, a Rába ETO továbbjutott A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1969. OKTÓBER 3. ♦ Ara: 90 fillér ♦ XXV. ÉVFOLYAM, 336. SZÁM A Ferencváros várakozáson felüli csatárjátékkal rukkolt ki Ferencváros—CSZKA Szeptemvrijszko Zname Szófia 4:12:11 Zsekovot sikerült teljesen lefogni és ezzel kihúzták a bolgár csapat méregfogát . Végig izgalmas, változatos volt a játék . A Ferencváros több gólt is lőhetett volna Népstadion, 25 000 néző. V: Mullen (Lowrie, McDonald, mindhárom skót). Ferencváros: Géczi — Bálint, Páncsics, Szűcs, Megyesi — Horváth, Rákosi — Szőke, Juhász, Branikovits, Katona. CSZKA Szeptemvrijszko Zname Szófia: Filipov — Zafirov, Penev, Marincsev, Gaganelov — B. Sztankov, Nikodimov — Marasliev, Zsekov, Jakimov, Canev. Góllövő: Szőke a 3., Branikovits a 14., Marasliev 27., Rákosi a 60., Szőke a 83. percben 11- esből Csere: Canev helyett Pencsev (63. p.), Katona helyett Tátrai (30. p.). Szögletarány: 6:2 (3:2) a Ferencváros javára. Esőre hajló, hűvös időben a Ferencváros kezdett bátrabban. Egy bal oldali támadását nehezen tisztázták a bolgár védők. A partbíró közben megmosolyogtatta a nézőket: lest akart inteni, de a nagy lendülettel kirepült kezéből a zászló. Végül is Marincsev fel tudott szabadítani. A 3. percben azonban újabb hibája érzékenyen sújtotta a vendégcsapatot. Szőke több méteres lesről indult egy hátulról kapott meredek labdával, betört a 16-oson belülre, s tíz méterről a jobb sarokba helyezett. 1:0 Közvetlenül ezután Katonát buktatták a 16-os előtt, a bírói síp azonban most is néma maradt. Küzdelmes mezőnyjáték alakult ki. A zöld-fehér védők láthatóan nagy gondot fordítottak, túlerőt biztosítottak Zsekov és Jakimov lefogására, a bolgár csapatban pedig Sztankovot is utasította a partvonal mellől az edző, hogy maradjon hátul. Ez sem segített, mert a 14. percben Szőke nagyszerű átadásával Branikovits lefutotta a védőket, még igazított is a labdán, úgy lőtt tizenhat méterről a bal sarokba. 3:0 A CSZKA védelme megzavarodott. Nem volt ellenszerük a Ferencváros sokmozgásos, ötletes csatárjátékával szemben. A 16. percben Juhász került tiszta helyzetbe, de tizennégy méterről óriási erővel a felső lécet találta el. A 25. percben a lestaktikával kísérletező bolgár védők hibájából Branikovits újra százszázalékos helyzetbe jutott, de kínosan kivárt a befejezéssel és Gaganelov utolérte. És ahogy ilyenkor ez lenni szokott, a Ferencváros kapott gólt. A 27. percben bal oldalról végezhettek el szabadrúgást. A ferencvárosi védők késlekedve, tanakodva helyezkedtek, Marasliev felismerve a lehetőséget, kapura lőtt, s az éles szögből küldött labda a kapus mellett becsúszott a bal sarokba. 2:1 A szépítés visszaadta a CSZKA reményét és önbizalmát. Újult erővel rohamoztak, s kétszer is „meleg helyzetet” teremtettek Géczi kapuja előtt. Rákosi nem találta fel magát a kapu előtt, majd egy nagyszerű akció Juhász lesállásán akadt el. Horváth harmincöt méteres bombája majdnem zavarba hozta Filipovot. A gyors, fordulatos játék izgalomba hozta a közönséget. Biztatták, tapsolták a csapatot, és olykor fütyülték a bírót. Erre is volt valami okuk, mert Mullen nem következetesen ítélte meg a szabálytalanságokat. SZÜNET UTÁN ferencvárosi rohamokkal kezdődött a játék. Rákosi 18 méteres bombáját Filipov bravúros vetődéssel tolta szögletre. Az 53. percben — a változatosság kedvéért — az egyedül kapura törő Juhászt állította le les címén a játékvezető. Marasliev éles szögből fölé , emelt, majd Jakimov buktatta a nagy lendülettel futó Szűcsöt. A magyar játékos nagyot esett, ölben vitték le a pályáról. És a 60. percben a szabadrúgásból megszületett a nagyon értékes gól! Szőke bombája lepattant a sorfalról, a berobbanó Rákosi tizenegy méterről megtolta, s a vetődő kapus csak beleütni tudott a labdába. 3:1 A gól után Szűcs Lajos a közönség örömére visszatért a pályára, a bolgár edző pedig Pencsev becserélésével próbálta feljavítani csapatának támadójátékát. A felfutó Páncsics nagyszerű labdát adott Branikovitsnak, de a késlekedő csatár lövésébe beleléptek. Egy perc múlva is a kelleténél többet húzott a labdán Branikovits, majd a 70. percben Katona a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyta ki. A test vitatva leálló védők közül egyedül kiugrott, kicselezte a kapust is, de éles szögből keresztben ellőtte a labdát az üres kapu előtt. A bolgár 16-oson belülre szélsebesen felfutó Páncsics kapott tapsot, majd amiatt bosszankodtak a nézők, hogy Juhász a kapu torkából melléfejelt, Géczi nehezen, csak másodszorra tisztázott Zsekov elől. A 80. percben Katona görcsöt kapott, Tátrai jött be helyére. A 83. percben Rákosi faképnél hagyta a védőket, az utánarohanó Penev hátulról lerántotta, vitathatatlan 11-es! Szőke a jobbra mozduló kapus mellett a kapu bal oldalába helyezett! 4:1 A CSZKA feladta a küzdelmet. A játék tehát lényegében véget ért. Az FTC labdázgatott, és a közönség ütemes „Szép volt fiúk!”-kal köszönte meg a példás helytállást, a nagyszerű eredményt. A játékosok ki is érdemelték az elismerést, mert négy gólt rúgni a CSZKA Szófiának , bármely európai nagy csapat becsületére válna. A FERENCVÁROSBAN Géczi egy-két megingásától eltekintve jól védett. Bálint jól időzített megelőző szereléseivel, Páncsics és Szőcs munkabírásával, küzdőképességével, nagy területen való játékával tűnt ki. Kifogástalanul helytállt Horváth, s a régi időkre emlékeztető teljesítményt nyújtott az örökmozgó Rákosi. Szőke és Juhász nagyon igyekezett a váltakozó sikerrel, Branikovitsnak voltak nagyon szép dolgai, de bántó hibái is, Katona nem nagyon boldogult a szélvész gyors Gaganeloval. A CSZKA SZÓFIÁBAN Filipov gyors, ruganyos, bátor kapus. A gólokról nem tehet. A közvetlen védelemből csak Gaganelov emelkedett fel ennek a találkozónak a színvonalához. Társaival éles ellentétben rendkívül gyors, fordulékony. A középpályán játszó Jakimov az első félidőben a mezőny legjobbja volt, fölényesen cselezett, „látott” a pályán és mindig a legjobb helyre adta a labdát. Zsekovot nagyon fogták és ő hamar megadta magát. Csatártársainak csak felvillanásaik voltak. Mullen és két partjelzője sokat hibázott. A lesek megítélésében is és a szabálytalanságok büntetésében is. Mullen egyegy ítélete teljesen érthetetlen volt. Borbély Pál A második félidő döntött azÚjpesti Dózsa—Partizán 2:0 (0:0) Megyeri út, 25 000 néző. Vezette: Lazowszki (Budaj, Holubi, smindhárom lengyel). Újpesti Dózsa: Borbély — Káposzta, Solymosi, Noskó — Dunai III, Zámbó — Fazekas, Gö- Vacs, Bene, Dunai II, Nagy L. Partizán: Csurkovics __Mihajlovics — Bajics, Paunovics, Radakovics, Damjanovics — Katics, Dzsordzsevics, Kovecsevics — Vukotics, Bjekovics. Csere: Damjanovics helyett Marics (40. p.), Bajics helyett Dordics (70. p.). Góllövő: Bene (61. p.), Dunai II (66. p.). Szögletarány: 16:2 (7:0) az Újpesti Dózsa javára. A nagyszerű, kellemes időben tódult a közönség a Megyeri út felé. Akik korán kijöttek, nem bánták meg, mert az előmérkőzésen nagyszerűen szórakoztak. Az újpesti öregfiúk a pozsonyi öregfiúk csapatával mérkőztek és a gólokban bővelkedő 4:4-es mérkőzésen sokat tapsoltak a nézők. Az újpestiek öltözőjében Baróti Lajos amiatt kesergett, hogy Szentmihályi szeméremcsont sérülés miatt nem tudja vállalni a játékot. — Diósgyőrött Sikorával ütköztem össze és nagyon érzékeny a lágyékom tája — magyarázta a kapus. Aztán Baróti vette át ismét a szót: — Úgy terveztem, hogy Káposztát, vagy Dunai Illat pihentetem, de mivel Szentmihályira nem számíthatok, nem akartam megbontani a csapat egységét. A Partizán öltözőjében nyugodtan készülődtek a játékosok és mind többen is mondták: jó védekezéssel képesek egy döntetlenre. Az eredetileg tervezett csapatból Petrovics, aki Belgrádban balszélsőt játszott, kimaradt. Hatalmas iramban indult a játék. Már az első percek után látni lehetett, hogy a Partizan minden erejét a védekezésre összpontosítja. Olyannyira, hogy elől csupán egyetlen csatáruk maradt, Bjekovics, vagy Vukotics felváltva. A többiek teljesen hátrahúzódtak, megszállták a 16- os környékét, minden játékos külön őrzőt kapott és mögöttük még egy sepregető helyezkedett el. Az újpesti térfél sokszor teljesen kiadó volt. A 9. percben adódott az első nagy gólhelyzet. Nagy László középen 10 méterről kapura lőtt, Csurkovics ujjheggyel a felső lécre tolta a labdát. Nem sokkal később Bene szorongatott helyzetből lőtt, a kapus most is a helyén volt. Óriási volt a hazai csapat fölénye. De emiatt a jugoszlávok nem nyugtalankodtak, meglepően higgadtan védekeztek és úgy passzolgattak a középpályán, mintha egy barátságos mérkőzésről lenne szó. Minden megmozdulásukon látszott a nagy rutin. Arra törekedtek, hogy lefékezzék a Dózsa rohamait. Göröcs lövését másodszorra kaparintotta meg a kapus. A 28. percben Fazekas mesteri cselekkel remekül átjátszotta a védőket, de miközben lökték, 6 méterről mellé lőtt. Solymosi óriási, 20 méteres szabadrúgását Csurkovics játszi könnyedséggel úgy csípte el, mint macska a legyet. Egyre keményebbé vált a játék, gyakori volt az ütközés, a játékosok többször a földre huppantak. A 40. percben Dzsordzsevics egy gyors támadás végén alig lőtt mellé. Nagy L. lövését védte a kapus, majd a félidő hajrájában Dunai II. majd Nagy L. lövése vágódott vissza a védőkről. A II. FÉLIDŐBEN egymásután négy szögletet ért (Folytatás a 2. oldalon.) Óriási erővel, tíz emberrel védekezett a Partizán * Az újpestiek úgyszólván egy kapura játszottak, de kihagyták a helyzeteket . Csurkovics remekül védett, Bene gólja törte meg a betonvédelmet * Biztos, megérdemelt győzelem, jobb támadójátékkal Az Újpesti Dózsa —Partizán mérkőzés első félidejében készült képünk, s egy olyan pillanatot örökít meg, amikor Paunovicstól megugrik Bene, s kapura lő. Kiküldött munkatársunk, Dávid Sándor távirati jelentése A rajt előtt Havannában (Havanna, október 1.) A XXXII. vívó-világbajnokság előkészületei lényegében véve befejeződtek. A nevezett 26 ország csapatai közül most már csak nem mindenki itt van Havannában, s akik még nincsenek, azokat is órákon belül várják. A többnapos versenysorozat színhelye szerdán reggel már készen állt a versenyzők fogadására, az ünnepélyes megnyitóra. A feldíszített teremben, a díszpáholy feletti hatalmas Che Guevara kép uralja a látványt. (A nagy forradalmár halálának évfordulója éppen a világbajnokság idejére esik!) Átellenben a képpel, vörös zászlócsíkok lógnak alá a világbajnokság jelvényével és feliratával díszítve. Az előkészületek befejeztét jelezte már a kedd esti nagyszerű program is, amelyről nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy páratlan volt a maga nemében. Alkalmam volt már néhány szép világbajnokságot tudósítani, de olyanra, amely már kezdődni is valódi, hamisítatlan karnevállal kezdődik, nem emlékszem. És még hátra van maga az ünnepélyes és hivatalos megnyitó szerda este fél kilences kezdéssel, előzetesen jelzett két és fél órás, nagyszabású műsorával. Igaz azonban az is, hogy ezek a nagyszerű programok nem tudnak egyforma lelkesedést kelteni a résztvevőkben. Egyre gyakrabban látni már sápadt, beesett arcokat, elgondolkodva, magányosan sétáló vívókat. A mieink között is! Érthető, a verseny már a nyakunkon van. Illetve, sokan vannak, akiknek már a nyakán , van. Kamuti dr. kivételével a magyar férfi tőrcsapat is lemondta a Tropicana műsorát. A csodálatos élmény helyett a pihenést választották. Egyrészt készülni a versenyre, másrészt kipihenni az utolsó napok idegeskedését. Idegeskedés már a verseny előtti napokban? Igen, mert a férfi tőrvívók 20 fegyvere közül 15 (!) nem felelt meg az előírásoknak, s így minden embernek csupán egy jó fegyvere maradt a hitelesítések után. És ugyanez várható párbajtőrben is!) Igazán nem akarok ünneprontó lenni, de le kell írnom, tarthatatlan állapot, hogy a magyar vívóválogatott részben gyári hibás, részben helytelenül szerelt fegyverekkel álljon egy nagy világverseny előtt. (Most is szegény és fáradhatatlan Szenyovszky Fricire, a gyúróra vár, hogy mint mindenes, egész éjszakai munkával helyrehozza mások mulasztásait.) De hagyjuk most a bosszúságokat! Legyünk mi is ünnepélyesek, hiszen néhány órával tudósításom útra bocsátása után megkezdődik a világ vívóinak 32. nagy találkozója. És másnap, csütörtökön reggel pástra lép a férfi tőrvívók közel száz fős mezőnye. Világbajnokok a dobogón •Japán és magyar súlyemelők bemutatója a Sportcsarnokban A varsói súlyemelő-világbajnokságról hazatért magyar válogatott pénteken ismét a közönség elé lép. A világbajnokságon járt japán csapat elfogadta az MLSZ meghívását és a lengyelországi szereplés után bemutatja tudását Budapesten is. A találkozó szervezői eredetileg hivatalos japán—magyar találkozót terveztek, de mivel az ázsiaiak nem teljes csapattal érkeznek, a versenyzők csak egyegy fogásnemben mérik össze erejüket. Az előzetes elképzelések szerint Holzreiter, Bagócs és Rehus-Uzor nyomásban, Benedek, Ambrózi és Tóth Géza szakításban, Földi, Bagócs, vagy Ambrózi és Nagy Ferenc lökésben mérkőzik a japánokkal, akik között Mijake és Oucsi személyében két világbajnok is szerepel. Magyar részről is két világbajnoki aranyérmes lép dobogóra, Földi és Tóth Géza. Sajnálatos, hogy a Varsóban sérülést szenvedett Szarvas és Bakos nem vehet részt a küzdelmekben, de a parádés mezőny még így is kitűnő csemegét jelent majd a súlyemelősport hívei számára. Itália ETO—FTC: Diróczki Az országos JT kijelölte a hétvégi NB Is mérkőzések bíráit. Csepel — Pécs: Bálla Gy. Dunaújváros—Vasas: Kaposi. I. Dózsa — Salgótarján: Schopp. Bp. Honvéd —Eger: Wottava. Egyetértés— Sz. Haladás: Szegedi. MTK—Tatabánya: Soós G. Komló — Diósgyőr: Emsberger. Rába ETO —FTC: Biróczki. Az NB I B mérkőzéseit a következők vezetik Győri Dózsa — Szállítók: Petri. Bp. Spartacus— Ózd: Bacsó. Oroszlány—Békéscsaba: Klemm. Székesfehérvár— ZTE: Fehér II Várpalota — Pécsi Bányász: Magyar Z. SZMTE— Nagybátony: Fáth. Ganz-MÁVAG —BKV Előre: Bircsák. Kecskemét— SZEOL: Márton. MVSC — Videoton: Bana. Pénteki számunkban Visszapillantás a labdarúgó kupamérkőzésekre Kiküldött munkatársunk jelentése Havannából a vívó-világbajnokságról A Népsport Somogy megyében Totótippek Hétvégi sportműsor