Népsport, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

53019 A A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA csütörtök, 1970. janu­ár 1. ♦ Ára: 1.20 foru­st • XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM k sportunknak lépést kell tartania a nemzetközi fejlődéssel Beszélgetés dr. Beckl Sándorral, az AITS elnökével Fi/nun’ta társunk beszélgetést folytatott Beckl Sándor dr.-ral, az MTS OT elnökével, a ma­gyar sportélet problémáiról. — Csak néhány hete áll még az MTS élén, mégi.t első kérdésem, hogy mint sportot szerető és azt tevékenyen reálló embernek mi a véle­ménye az elmúlt esztendőről? — Ahhoz, hogy az elmúlt esz­tendőről véleményt formáljak, egy kicsit el kell időznöm az 1968-as évnél. A magyar spor­tolók, mint ismeretes, a mexi­­cói olimpián tíz arany-, tíz ezüst- és tizenkét bronzérmet szereztek, figyelemre méltó he­lyezéseket értek el, s Magyar­­ország a nemzetek versenyében a negyedik helyre került. A fel­sorolt eredmények magasra ál­lították a mércét és az 1969-es esztendő nem mindenben felelt meg ek­nek a várakozásnak. Mindezt a számok nyelvére fordítva, mégis érdekes ké­pet kapunk. 1969-ben a ma­gyar sportolók 14 felnőtt és két ifjúsági világbajnokságon három első, hét második, öt harmadik helyet szereztek. Ti­zenkilenc felnőtt és tíz ifjúsági Európa-bajnokságról tizennégy aranyéremmel, huszonkét ezüst­ös tizenkilenc bronzéremmel tér­tek haza. Különösen kellemes emléket hagytak a kajakozók, hasonlóan a hazai öttusasiker, a fejlődésről tanúskodó súlyemelő szereplés, a rem­ényt keltő női úszók, de a két ökölvívó Európa­­bajnoki cím, az egy atlétikai aranyérem, valamint a tömeg­sport akciódúsabb, oldottabb for­mái és módszerei az 1969-es esztendő kétségtelen pozitívu­mait jelzik.­­ E megnyugtató tények mel­lett vitathatatlan, hogy három olyan hagyományhű sportágunk, mint a vízilabda, a vívás és­ a labdarúgás élvonalának szerep­lése a várakozás alatt maradt. Ez sürgetően felhívja a figyel­met a teendőkre, de nem ad okot pánikra. Itt szeretnék ki­térni a közvéleményt oly beha­tóan foglalkoztató eseményre, labdarúgóink marseille-i veresé­gére. Őszintén megmondom, én is azt reméltem, hogy a magyar válogatott a csehszlovákok elle­ni harmadik találkozóján kihar­colja a továbbjutást. Magyar­­ország csapata, sajnos, hiányosat fog a világbajnokság mezőnyé­ből. Ez a tény — amely labda­­rúgósportunk általános helyze­tének tükrözője — arra ösztön­zi a sportvezetőket, hogy meg­felelő tanulságokat vonjanak le, s megteremtsék a kibontakozás­­útját­.­­ Meg kell mondanom, hogy a feladatok nem mai keletűek. A lehetősége megvan annak, hogy következetes és szilárd ve­zetéssel, széles körű összefogás­sal a magyar sport ne csak megismételje korábbi eredmé­nyeit, hanem magas színvonalú munkával talán még tetézze is. — Miben látja az 1970-es év legfontosabb feladatait? — Az 1970-es év feladatait je­lentős dátumok hangsúlyozzák. A legjelentősebb, hogy hazánk felszabadulásának negyedszáza­dos évfordulóját ünnepeljük. Ebben az évben a magyar olim­piai mozgalom is jubilál, 75 éves lesz.­­ Az elmúlt huszonöt év sportsikerei, eredményei arra köteleznek, hogy ezt az évfor­dulót emlékezetessé tegyük. Természetesen olyan sportsike­rekkel, a­melyek méltóan repre­zentálják országunk sportját, másrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy a közönség érdeklő­dését a sport iránt felkeltsük, illetve a meglevő érdeklődést fokozzuk. Ugyancsak jó alkal­mat kínál a magyar olimpiai mozgalom jubileumsorozata ar­ra, hogy a testnevelési és sport­kérdések homloktérbe kerülje­nek. — Megítélésem szerint a ki­bontakozás keretei adva vannak a jövő évi és a távlati tervek megvalósításához. Egy sor fon­tos határozat, hogy úgy mond­jam, alaphatározat vár követ­kezetes végrehajtásra.­­ Az élsport fejlesztésének kulcskérdése a szakmai és ne­velési munka teljes összhangja. Általános sporterkölcsi kérdé­sekben előre kell lépni, ezt jog­gal várják tőlünk. Sem a prob­léma, sem a várakozás nem mai. Megoldása azonban sürgető. A magyar élsportnak lépést kell tartania a nemzetközi fejlődés­sel, stabilizálni pozícióit, illetve a hanyatlást mutató sportágak­ban hagyományainkhoz híven is­mét felzárkózni.­­ Az 1970-es év legfontosabb teendőivel, tehát a 25 éves ju­bileum méltó megünneplésével, a magyar olimpiai mozgalomról való megemlékezéssel egyenran­gú feladat az 1972-es olimpián való sikeres szereplés gyakorlati feltételeinek kibontakoztatása és a tömegsport fejlesztése az érvényben levő határozatok szel­lemében. — Megenged néhány szemé­lyes természetű kérdést? — Természetesen. — Melyik sportesemény vagy sportsiker tette önre a legmé­lyebb hatást? — A budapesti öttusa-világ­bajnokság. S nemcsak az egyéni siker, hanem az izgalmas ver­seny, a nagyszerű, valóban sportemberekhez méltó küzde­lem, az újoncok eredményes szereplése avatta emlékezetessé számomra. Itt szeretném ugyan­is elmondani, hogy én rendkívül nagyra becsülöm az egyéni akaraterőt, s legalább ilyen nagyra értékelem a szenvedé­lyes sportszeretetet, abban az esetben is, ha az nem mindig honorálódik aranyéremmel. Eb­ben a tekintetben egy kicsit azok felé a nagy sportnem­zetek felé kellene orientá­lódnunk, amelyek nemcsak a si­kert érteketik, hanem a sikerre való törekvést is. — S ha ez, mint az öttusa­­világbajnokságon, még bajnoki babérral is társul, az külön öröm. — Mi a véleménye a sport­sajtóról? — Mivel a kérdés gyűjtőfogal­mat takar, ezért a válaszom is a sportsajtóval, mint tényezővel foglalkozik. A sportsajtó fontos szerepet tölt be a sportmozga­lomban. Óriási a mozgósító ere­je, nem kisebb a közvéleményt tájékoztató és orientáló szerepe. Rendkívül értékes segítséget nyújt a hibák bírálásával; a jó­zan hangú kritikák segítő hatá­sa nyilvánvaló. Nem helyeselem viszont, amikor csak felszíne­sen, a közvélemény egy részé­nek, pillanatnyi impresszióknak, változó kedélyállapotoknak ad hangot. Ez ugyanis nem hasz­nos, de alkalmas a nem prog­resszív hangulatok megerősíté­sére. Ezért arra kérem a sport­sajtó munkásait, hogy tekintsék magukat a testnevelés és sport hivatott funkcionáriusainak, sze­rezzenek híveket a testedzésnek, a sportolásnak, sáfárkodjanak jól azzal az óriási lehetőséggel és felelősséggel, amit a­ nyilvá­nosság jelent. Ne hiányozzák természetesen a sportsajtó cik­keiből a bíráló szó sem, hiszen a hibák józan feltárása csak ösz­tönzi azok kijavítását. — Most, amikor megköszö­nöm a beszélgetést, engedje meg, hogy feltegyem az utolsó, immár nem személyes termé­szetű kérdést: milyen ténye­zőkön alapul az 1970. évi célkitűzések realitása? — Mindenekelőtt abban a té­nyezőben, hogy az egész mozga­lomban szélesíteni kell a de­mokratizmust, s ennek az sem mond ellent, hogy az alapvető kérdésekben biztosítani kell az egységes cselekvés érvényesülé­sét. Más szóval, a határozatokat akk­or kell javaslatokkal kiegé­szíteni és bírálni, amikor azo­kat vitára bocsátják, s utána nem beszélni kell róluk, hanem dolgozni a végrehajtásukért.­­ Rendelkezünk a sportágak távlati fejlesztési tervével, amely mind a közvetl­en, mind a köz­vetett tervekhez programot ad. Ismerjük a társadalmi és gazda­sági életben végbemenő fejlő­dést, s a v­ele járó változásokat, mindebből le kell vonnunk a megfelelő, sportra vonatkozó következtetéseket. Szeretnénk, h­a a készülő negyedik ötéves tervben minden szinten szerepé­hez méltó helyet kapna a test­nevelés és a sport fejlesztése, feltételeinek javítása.­­ Amikor mind a tömegsport, mind az élsport feladatairól be­szélünk, hangsúlyoznom kell, teljes egyetértéssel találkozott, hogy az MTI nem tekinti magát olyan szervnek, amely egyedül és , kizárólagosan hivatott min­denfajta sporttevékenység szer­vezéséne' és bonyolítására. A társszervek nem kevés erőfeszí­tést tettek eddig is és a jövőben még inkább számítunk gyümöl­csöző tevékenységükre, hiszen a fokozott feladatok nagyobb és sokoldalúbb együttműködést fel­tételeznek. Bízom benne, hogy az állami és társadalmi szervek ugyanilyen fontosnak érzik ezt az együttműködést, s a magyar sport és testnevelés gazdájának tekintik magukat, együttesen és külön-külön is.­­ Ezúton szeretném megra­gadni az alkalmat, hogy a sport minden munkásának, sportolók­nak, szurkolóknak, edzőknek, ve­zetőknek boldog új esztendőt, személyes sikereket, közös ter­veink megvalósításához pedig erőt, jó egészséget, kitartó, lel­kes és elvi alapokon nyugvó ügybuzgalmat kívánjak Réti Anna . ry t 1 I K­ J 1/O ­:v/ssssssss/sssrssssss/ssss/ssss/rsrssssssssssss/ss//ss/sss/s//sssss/ssssss/ssss.r/sss////­ssss//sssss//ssssss,rs/sss,­sssss///ss/ss*‘^ I BOLDOG ÚJ ÉVET! ! I § Továbbjutást fiának a KK-ban Sorsoltak Bécsben ♦ Kétszáz átigazolási lap az MLSZ-essn* Móricz dr. abbahagyja? Kat új fiú az Ú. Dózsa 18-as keretében Kedden Pozsony helyett Bécs­­ben került sor a KK-bizottság ülésére. Elkészült a sorsolás. Íme: Radnicski Kragujevác—3p. Honvéd (csehszl. és olasz jv.). Bohemians Prága, vagy Admi­­ra Energie—Vasas (olasz és jug. jv.). Slavia Prága—Hajduk Split (osztrák és magyar jv.). Wacker Innsbruck—Inter Bra­­tislava, vagy Vienna (magyar és jugoszláv jv.). Április 15-ig kell lejátszani a mérkőzéseket, az elölállók a pá­lyaválasztók. A Vasas és az Innsbruck csak február 8-én tudja meg, hogy ki lesz az ellenfele, ugyanis addig kell lejátszani a Bohemians— Admira (1:2) és az Inter Bratis­­lava—Vienna (6:1) visszavágóját.­­ A Vasasból kiállított Modernek egy mérkőzést ezúttal ki kell hagynia. Hogyan vélekedik a Bp. Hon­véd esélyeiről az edző, Preiner Kálmán? — A Kragujevác a Lokomo­ ■ tív Kassát ütötte el a továbbju­tástól. 2:0-ra nyert, illetve 1:0-ra kapott ki. Tehát mindössze egy gól döntött Ellenfelünket nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy a Belg­ádtól mintegy 200­­ kilométerre lévő város csapata , az őszi idény végén a 15. helyet­­ szerezte meg. Célunk: természe­tesen a továbbjutási — Mi újság a csapatnál? — Kedden két edzést tartot­­t­tünk, szerdán csak fürdő szere­pelt a programban. Másodikon találkozunk újra Tóth Gyula óvatosan elkezdte az edzéseket, Kelemen viszont beteg, gondo­lom, másodikon ő is bekapcso­­­­lódik a munkába.­­ — A Vasas eddig kitűnően­­ szerepelt a KK-ban, ezt bizonyít- ; Ja, hogy neve négyszer szerepel a trófeán. Most is szeretnénk helytállni — mondta Albert Jó­zsef mesteredző. — Sajnos, csak februárban tudjuk meg, hogy osztrák, vagy csehszlovák ellen­■ felünk lesz-e. — Mikor látnak munkához? — Másodikán találkozunk a játékosokkal. harmadikán lesz az első edzés a Fáy utcában. • Harmadik kupacsapatunk, az­­ Újpesti Dózsa a Jena elleni B­EVK-találkozókra készül. — Kedden tartottuk utolsó ed­zésünket 1969-ben, január má­­sodikán Tatára utazunk, s ott készülünk tovább — tájékozta­tott Barók­ Lajos mesteredző. — Pillanatnyilag Szentmihályi és Dunai II nem egészséges. — Kik utaznak Tatára? — Tizenhat régi és két új fiú. Szentmihályi, Borbély, Káposz­ta, Solymosi, Bánkuti, Dunai III, Noskó, Fazekas, Güröcs, Esne, Dunai II, Zámbó, Nagy L., Juhász, Tóth A., Horváth, Simon és Kósa. Simon régi já­tékosunk, Kósa pedig most ke­rült hozzánk. Nyírő és Színi he­lyére kerültek.­­ A Pécs is Tatán kezdi az ala­pozást másodikon. Az utazók között két fiatal (Kincses 11 és Kocsis), továbbá három újonc (Pólyák, Karéi és Tóth) is van. Rapp, Pólyák, Hernádi, Maurer, Kincses 1, Kincses 11, Köves, Kocsis, Konrád 1, Bérczési, Rónai Máté, Tüske, Dalia, Rádi, Dunai dr., Karéi és Tóth lát munkához. Hiányzik majd Móricz dr. A ve­zetők szerint a középhátvédet elsősorban orvosi hivatása állít­ja nagy problémák elé. Bizony­talan, hogy a következő baj­nokságban játszik-e. Jánosi a jelek szerint rendbejött. Fokoza­tosan kapcsolódik be a munká­ba." A Csepel is Tatán lesz január másodikén. — Sokat várok a tatai alapo­zástól — mondta Keszthelyi Mi­hály edző . Az itthoni előala­­pozáson mindenki szorgalmas volt. Tatán már Navratil is ve­lünk gyakorol.• Lakat Károly dr.-ral találkoz­tunk szerdán. — Fájó szívvel búcsúzom a Ferencvárostól. Játékos- és ed­zői pályafutásom legszebb éveit töltöttem ott. Szerződésem le­járt, s nem kívántam meghos­­­szabbítani. Komoly okaim voltak erre, de inkább a szépre emlé­kezem. — Tatabányán 28-án kezdtük a munkát. Naponta tartunk ed­zést. Január 5-től Budapesten készülünk, 19-től pedig Tatán.­­ Az év végéig mintegy 200 át­igazolási lap érkezett az MLSZ nyilvántartási csoportjához. Né­hány nevet ragadtunk ki a sok közül. SZFOL: Búza (Tiszaszi­­get), Gál (Tápé), Vadászi (SZVSE), Gömöri (Kistelek), Ke­rekes (Mezőkovácsháza), Hunya­di (Orosházi Kinizsi), Repka (Kossuth SE). VASAS: Lakinger (Eger), Fábián (Bp. Spartacus), Ladányi és Kovács (ÉRDÉRT). VIDEOTON: Szabó (Dorog). MTK: Szabó (BVSC), Markó (Komló). II. DÓZSA: Kovács (Szállítók), Hortobágyi (Csillag­hegy). TATABÁNYA: Fónyód (Budafok), Nagy (Vörös Meteor), Zöldi (III. ker.). CSEPEL: Egri (Középítők). DIÓSGYŐR: Földe­si (Somsálybánya). GANZ-Má­­VAG: Vigh (FTC), Galbács (S. Kohász). BVSC: Salcza (Eger). DVSC: Szilágyi (Láng). EGER: Kadobás (Márkuz). PÉCSI ÉRC­BÁNYÁSZ: Szigeti (Olajbányász SE). KIST­ERENYE: Boskó (Sal­gótarján). DOROG: Horváth (Vi­deoton). Az átigazolási időszak január 15-én zárul. Mi a számunkban:­­ 1969-es esztendő bejut at sportolóiról # Keressük a kivezető utet írnsa összeállásunkban Bak­ovi Márton, Lázár Gyula, Mátrai Sándor, Var­ga László beszél labdar ligásunk időszerű problémáiról . Beszélgetés Kalmár Istvánnal, az FTC­ elnökével . Lapunk legközelebbi száma január 3-án jelenik meg, de már január 2-án, az esti­­ órákban terjesztésre kerül a főváros főbb­­ pontjain.

Next