Népsport, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-01 / 27. szám

LOVASSPORT ♦ Sí ♦ SPORTMOZGALOM ♦ LOVASSPORT ♦ SÍ ♦ SPORTMOZGALOM ♦ LOVASSPORT ♦ SÍ ♦ SPORTMOZGALOM ♦ Országos lovasértekezlet Az olimpiai kiküldetésért még sokat kell tenni! Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott le szombaton a déli órákban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kultúrtermében az országos lo­­vasértekezlet. A versenyzők, ál­lami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, lovasiskolák idegen­forgalmi hivatalok képviseleté­ben több mint kétszáz résztve­vője volt a tanácskozásnak. Az országos értekezlet vita­indító anyagát a Magyar Lo­vas Szövetség elnöksége írásos beszámolója képezte, amelyet az elnökség korábban megküldött az érdekelt szakosztályoknak és lovasiskoláknak. Ezt az előre megismert anyagot egészítette ki rövid megnyitó beszédében Pál János, a szövetség elnöke, mégpedig kitűnően, „sarkosan” fogalmazva, vitára ingerlően. Mielőtt azonban a hozzászólá­sokra térnénk, érdemes né­hány szóban ismertetni az el­nökség beszámolóját, amely igen mértéktartó és őszinte hangvételű. Ebben a vezetés, az irányí­tás terén az elmúlt évben ta­pasztalt nehézségekről szólva, többek között ez áll. .. A vá­logatott keretek munkáját... a szövetség elnöksége közvetle­nül irányítja, illetve elsősorban a keretek edzőin keresztül ül­teti át a gyakorlatba... Az a körülmény azonban, hogy mind a felkészülési, mind a verseny­­időszak nagy részében a keret­tagok saját szakosztályaikban dolgoznak, nehezíti az egységes elvek érvényesülését, s ezek nehezen találnak megértésre... A szövetség viszont csak akkor tud eleget tenni a vállalt köte­lezettségnek, ha az érdekeltek valamennyien következetesen teljesítik a rájuk háruló, meg­határozott feladatokat. Az irá­nyítás, a vezetés egyik alapvető problémája évek óta, hogy a közös célok, programok ki­alakításában mutatkozó egység és aktivitás (Például az olim­piai felkészülés. A szerk.) a Végrehajtás során kevésbé ta­pasztalható. Néhány vezető, ed­ző, versenyző úgy gondolkodik: nagyon szépek az elképzelések, a végrehajtásra vonatkozó ha­tározatok, csak ránk ne vonat­koztassák.” Az­ olimpiai felkészülésről, s az év versenyeiről szólva, a be­számoló kifejti, hogy a tavalyi versenyidény első felében mu­tatott jó forma az évad máso­dik felére visszaesett, ingado­zóvá vált. Fáradtság mutatko­zott mind a lovakon, mind a versenyzőkön. Az okok közül egy: a lovasok hiányos techni­kai felkészültsége, ami hozzá­járul a lovak idő előtti „besa­­vanyodásához”. Továbbá a sok alkalmi, „szórakoztató” ver­seny, amelyeknek sportértéke csekély. A military-keret. .. felkészü­lését még mindig zavarta a kettős foglalkozás (Díjugrartás­­military. A szerk.) Egyes ke­rettagok nehezen akarták tu­domásul venni­: nem lehet a magas követelményekre úgy fel­készülni, hogy egyik verseny­ágban is, meg a másikban is készülgetnek, de valójában egyikben sem tudnak teljes mértékben helytállni.”­.A további idézetek nyilván feleslegesek. Ennyiből is lát­szik, a beszámoló jó kiindulási alapja lehetett volna egy, az olimpiai felkészülés minden problémáját, nehézségeit alapo­­­san bonckés alá tevő vitának. A hozzászólások egy része meg is felelt ennek a követelmény­nek, az országos értekezlet egé­sze azonban e tekintetben nem elégítette ki ebbeli várakozá­sunkat. Világosan kell látni­ ugyanis azt, hogy az olimpiai eredményeket célzó verseny­­sport és az örvendetesen fejlő­dő, rendkívül sok örömöt adó egyéb, az általános lovaskultú­rába beletartozó megmozdulás (lovasnapok, lovasiskolák, lo­vastúra hazaiaknak és külföl­dieknek, lovasjátékok stb.) bár valahol természetesen össze­függ, mégis két különálló dolog! A fontosabb, mert sürgősebb: az olimpiai felkészülés! Ugyan­így hosszú távon rendkívül nagy jelentősége lehet annak a sok véleményt kiváltó geneti­kai problémának, illetve meg­oldásának, hogy a „magyar ló”­­ban (magyar félvérben) benne van-e egyáltalán az olimpiai méretű pálya leküzdéséhez szükséges tehetség, adottság? A müncheni olimpiáig azon­ban már hiába születik bármi­lyen csikó. A felkészült lovak­nak kellene meglenniük már ma, s ebben bizony meglehe­tősen késésben vagyunk. Ezért lett volna jó, ha a té­mának ebben a vonatkozásában (amit különben a beszámoló ösztönzött is) jutott volna je­lentős lépésekkel előre az ér­tekezlet. Mert az olimpiai ki­küldetésért még nagyon sokat kell tenni! Dávid Sándor Akadály fölött (Geleta Pál felvétele) BUDAPESTI FŰSZER­ES ÉDESSEG NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Azonnal felveszünk: kocsikísérőket, férfi és női raktári segédmunkásokat, adminisztrátorokat (nyugdíjast is), gyors- és gépírókat (nyugdíjast is), raktárosokat, szakképzettséggel és szakképzettség nélkül. FÉRFIAKNAK MUNKÁSSZÁLLÁS VAN II Jelentkezés: Szombat kivételével Munkaügyi osztályon. Budapest, VII., Dohány u. 40. Inkább ról szólunk, nehogy il­lk­ép érjen bennünket szemrehányás, miért nem figyelmeztettük Önt már tegnap, hogy te m­­ndig ez előfordulhat! otthon a Háztartási Biztosítás VI. téli úttörő-olimpia Kialudt az olimpiai láng a Mátra alján Heves megye fiataljai pompásan siettek Az úttörő-olimpia utolsó nap­ján a lányok és a fiúk váltó­futására került sor. A háromfős leánycsapatok 1000, a fiúk pedig 2000 métert futottak. Budapest leányegyüttese fölényesen győ­zött. Több mint két perccel fu­totta gyorsabban le a távot, mint a nógrádi csapat. A házi­gazdák első helyre várták a fiúk váltóját, de a nógrádi „legé­nyek” frissebben futottak, s szo­ros versenyben megelőzték He­ves megyét. Az egyéni összetett leány és fiú, valamint a megyék közti nem hivatalos pontver­senyt nagy fölénnyel nyerték a Heves megyeiek. Eredmények. Váltófűtés. Leányok (8 induló): 1. Budapest (Korpos Ildikó, Eddő Beatrix, Gellei Emőke) 13:54, 2. Nógrád m. 15:58, 3. Borsod m. 16:26. Fiúk (13): 1. Nógrád m. (Lantos Sándor, Szabó Gábor, Szikszai László) 18:12, 2. Heves m. 18:56, 3. Pest m. 19:22. Egyéni összetettben. Lányok. Bajnok: Nagy Sarolta (Heves m.) 23 pont, 2. Egri Katalin (Heves m.) 22, 3. Merényi Judit (Nógrád m.) 19. Fiúk. Bajnok: Kovács Zsolt (He­ves m.) 25 pont, 2. Holczner László (Nógrád m.) 24, 3. Kozák Csaba (Heves m.) 22 pont. A megyék közti nem hivatalos pontverseny eredménye: 1. He­ves m. 1464, 2. Budapest 729, 3. Nógrád m. 492 pont. Szabó Ferenc, a Magyar Úttö­­rők Szövetsége országos elnöksé­gének főtitkára mondott beszé­det, majd felcsendült a Himnusz, s bevonták az ötkarikás zászlót. Aztán Kőszeg képviselői átvették az olimpiai lobogót. A látványos tűzijáték után, az ünnepség záró­akkordjaként a fiatalok a hála virágait helyezték el Gyöngyösön a szovjet emlékmű talapzatára. Nagy mezőny az országos vidéki alpesi síbajnokságon Az Országos Sí Szövetség meg­bízásából a hét végén Dobogó­kőn rendezte meg a Pest me­gyei Sí Szövetség az országos vi­déki alpesi bajnokságot, ame­lyen 12 egyesület 168 verseny­zője vett részt. Eredmények: Műlesiklás (2 fu­tam): Felnőtt férfi: 1. Báli László (Pécsi VSK) 86.32, 2. Gél (Papp J. SE) 90.29, a Nyitrai (Papp J. SE) 92.51. Csapat: 1. Papp Jó­zsef SE 133.93, 2. Miskolci EM­­TE 163.91, 3. Pécsi VSK 199.75. Felnőtt női: 1. Fekete Magdolna (Miskolci EMTE) 126.68, 2. Divé­­ki (Mátra Klub) 180.63, 3. Magyar (Miskolci EMTE) 223.52. Ifjúsági női: 1. Rencz Mariann (Visegrád) 79.64, 2. Kiss (Mátra) 82.49. If­júsági férfi: 1. Kovács Gyula (Miskolci EMTE) 116.20, 2. He­gyi (Salgótarjáni Kohász) 119.84, 3. Madas (Visegrád) 127.93. Csa­pat: 1. Visegrád 200.64, 2. Mis­kolci EMTE 208.84, 3. Salgótar­jáni Kohász 251.28. Serdülő fiúk: 1. Ladányi György (Miskolci EM­TE) 66.80, 2. Kékesi (Papp J. SE) 95.56, 3. Németh (Sopron) 109.68. Serdülő lányok: 1. Géczi Kornélia (Mátra) 138.76, 2. Gerstmayer (Visegrád) 158.90. Óriásműlesiklás. Felnőtt női: 1. Fekete Magdolna (Miskolci EMTE) 47.80, 2. Gerhardt (Miskolci EMTE) 59.18, 3. Divéki (Mátra) 60.36. Csapat: 1. Miskolci EMTE 177.36. Ifjúsági női: 1. Török Zsuzsa (Sátoraljaújhely) 59.98, 2. Rencz (Visegrád) 74.44. Serdülő lányok: 1. Gerstmayer Anna (Vi­segrád) 70.89, 2. Géczi (Mátra) 132.86. Felnőtt férfi: 1. Chlepko Ágoston (Papp J. SE) 39.81, 2. Jámbor (Miskolci EMTE) 41.03, 3. Nyitrai (Papp J. SE) 41.26. Csa­pat: 1. Papp J. SE 122.43, 2. Mis­kolci EMTE 133.22, 3. Pécsi VSK 139116. Ifjúsági férfi: 1. Hegyi Ist­ván (Salgótarjáni Kohász) 46.37, 2. Bergmann (Visegrád) 46.52, 3. Béres (Miskolci EMTE) 49.30. Csa­pat: 1. Miskolci EMTE 150.07, 2. Sátoraljaújhely 151.44, 3. Viseg­rád 156.09. Serdülő fiúk: 1. Bor­sodi Antal (Papp J. SE) 40.93, 2. Ladányi (Miskolci EMTE) 43.86, 3. Németh (Sopron) 48.77. Csa­pat: 1. Papp J. SE. Alpesi összetett. Felnőtt női: 1. Fekete Magdolna 0 pont, 2. Di­véki 47.77, 3. Magyar 85.75. Ifjú­sági női: 1. Rencz Mariann 13.50. Serdülő lányok: 1. Gerstmayer An­na 8.63. Felnőtt férfi: 1. Báli László 3.20, 2. Gél 5.82, 3. Nyitrai 7.18. Csapat: 1. Papp József SE. Ifjúsági férfi: 1. Hegyi István 1.88, 2. Kovács 3.62, 3. Bergmann 17.98. Csapat: 1. Visegrádi ÉR­DÉRT. Serdülő fiúk: 1. Ladányi György 5.96, 2. Németh 54.84, 3. Kékesi 68.50. Valkony Ferenc Eliatlonversen­y a Lajosforrásnál Vasárnap délelőtt, a Lajos-forrás­­nál rendezett a KL KFSE igen jól sikerült biatlonversenyt, felnőtt és ifjúsági korosztályú részvevőkkel. A rendezők igazán kitettek magu­kért: színvonalas pályát jelöltek, amelynek értékét legfeljebb a hó gyengébb minősége csökkentette. A férfiaknál Helmle szerezte meg a győzelmet, elsősorban jó lőered­­ményével. A második helyre — szombati 115 km-en aratott futó­győzelme után — Holló Miklós került. Felnőttek, 17 km: 1. Helmle (BKV Előre) 1:25:11, 2. Holló (Vasas) 1:26:48, 3. Katona (Va­sas) 1:29:43. Csapatban: 1. Vasas (Holló, Katona, Rosiwall) 4:29:47, 2. Újpesti Dózsa 5:07:02, 3. KL KFSE 6:19:02. Ifjúságiak, 12 km: 1. Horváth L. (Újpesti Dózsa) 1:05:40, 2. Ferbár (Újpesti Dózsa) 1:07 :213, 3. Lehoczky Gy. (BKV Előre) 1:08:29. Csapatban: 1. Va­sas (Kókai, Déséti, Fehér) 3:32:15, 2. BKV Előre 3:32:55, 3. Újpesti Dózsa 3:37:11. lillafüred-bajnokság Bükkszentkereszt környékén, ki­tűnő hóviszonyok mellett, jól elő­készített pályán rendezték meg a hagyományos Lillafüred-bajnoksá­­gért kiírt országos sífutóversenyt. A fővárosi versenyzők távollétében a miskolciak vetélkedése jellemez­te a versenyt. Férfiak. Felnőttek, 15 km: 1. Dohány 58:59, 2. Stramszky 59:24, 3. Hegedűs 65:57 (mindhárom DVTK). Ifjú­ságiak, I. kategória, 7 km: 1. Bok­ros Gy. (DVTK) 44:31, 2. Szöllősi (Papp J. SE) 51:30, 3. Sóvári (DVTK) 54:58. Ifjúsági, II. kate­gória, 5 km: 1. Bokros I. (DVTK) 29:56, 2. Berecz (Papp J. SE) 33:12. Nők. Ifjúságiak, 2 km: 1. Kalló (DVTK) 19:21. Kép szöveg nélkül Csak­­ telefonba került Éppen most két éve, hogy a Bp. Honvéd férfi kosárlabda­csapata Eb-mérkőzést játszott Liege-ben. Temesvári Ottó soha­sem fogja elfelejteni azt a na­pot. Ezzel a mérkőzéssel tett ugyanis pontot sportolói pálya­futásának végére. A Bp. Hon­véd közgyűlése már a Liege-be való indulás előtt ünnepélyesen búcsút vett a 149-szeres váloga­tott, sokszoros bajnok játékos­tól, de megkérték, hogy a ku­pamérkőzésen még álljon csata­sorba. Az a liege-i volt tehát az utolsó, a hattyúdal amely­ben már több a fájdalom, mint az öröm, hiszen­­ ezzel vége. Az élet, persze, ment to­vább. Temesvári azután is be­járt a Honvédbe, de most már mint sportvezető, az egyesület sportiskolájának igazgatója. Tavaly tavasszal aztán meg­csendült a telefon az asztalán. Volt játékostársa és barátja, Baranyai Lajos, a Vasas Izzó NB II-es kosárlabdacsapatának edzője hívta. Kérte, akassza le a szögről a szerelést, álljon be közéjük, segítsen nekik, hátha meg tud­ják nyerni a bajnokságot. Na­gyot dobbant ekkor a „nyugal­mazott” sportember szíve. Hall­gatott néhány másodpercig, az­tán olyan hirtelen mondta ki az igent, hogy maga is megle­pődött rajta. Most, hogy erről beszélgetünk az irodájában, újra feléled te­kintetében az a régi fény. Mo­solyog, mint felnőtt a gyerme­kes dolgokon, de ebben az el­néző mosolyban sok egyéb is van. — Jó szórakozás volt — mondja. — Májustól végi­g ját­szottam az idényt a gyerekek­kel. Az első pillanatokban tar­tottam tőle, hogy lefutnak a fiatalabbak, megfordult ben­nem a gondolat, hogy mit kere­sek őszülő fejjel ezek között a gyerekek között. Edzésre sem tudtam járni rendszeresen, leg­feljebb egyszer egy héten, hi­szen a Honvédben nagyon sok volt a dolgom. De aztán hamar kiderült, hogy aki sportszerűen él és nem hagyja elszaporodni magán a kilókat, az sokkal to­vább sportolhat, mint hinné. Most harminchat éves vagyok, ám nyugodt lelkiismerettel me­rem mondani, hogy mindenben lépést tudtam tartani a fiúkkal. Jólesett újra komolyan, tétért játszani, belemenni a test test elleni küzdelembe és büszke vagyok rá, hogy nem égtem le a huszonévesek között. Sőt! Megnyertük a bajnokságot! — Nevetve tárja szét a karját. — Megint NB I-es játékos va­gyok. Azaz csak volnék. Mert az NB I-et már nem tudom vállalni. A legjobbak között már kevés a heti egy edzés, így hát fájó szívvel, de megint csak kénytelen vagyok búcsút mon­dani a kosárlabdázásnak. — De a sportolásnak nem ... _ — Arról szó sem lehet. Aki úgy nőtt fel, hogy szakadatla­nul mozgott, egyszerűen kép­telen meglenni valamiféle spor­tolás nélkül. Nekem a sport életszükséglet és az is marad, ameddig mozogni tudok. Hi­szen sportoltam én azelőtt is.

Next