Népsport, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-01 / 51. szám

Jégparádé a lyoni sportcsarnokban­ ­Alm­ássy Zsuzsa hibátlanul futott öt sűrített nap a korcsolya vi­lágában, öt kasszasiker Lyonban — befejeződött az 1971. évi mű­­korcsolyázó- és jégtánc-világ­bajnokság. A jégtáncban kiüt-t­között pontozási bonyodalmakat, az iskolakorcsolyázás körüli elvi vitákat, a női aranyérmes fütty­­koncertes fogadtatását tegyük félre most néhány napig, s áll­junk meg egy pillanatra a bú­csúnál.­­ Vasárnap délután ismét telt­ ház fogadta a hagyományos jégparádét, amelyen felsza­badultak a versenyzői kedé­lyek, áttörték a szabályok szabta korlátokat és az ün­nepi gála hangulatát terem­tették meg a gerlandi sport­­csarnokban. Már a zürichi Európa-bajnok­­ság alkalmával is többször „megénekelt” sztárokat most le­vesszük a műsorról. Majdnem mindent megírtunk róluk, amit a terjedelem adta korlátok kö­zött lehetett. Most elsősorban azokról né­hány szót, akiket az utóbbi na­pokban elkerült a kamera, vagy akik közelről érdekelnek ben­nünket. Kezdjük Almássy Zsuzsával — de nemcsak azért, mert ép­pen az ő fellépésével kezdődött a vasárnapi műsor. Bajnok­nőnk, aki a pontozói rejtelmek folytán a kötelezőkben 6., a sza­badikorcsolyázásban a 4. helyen végezve, az összesítésben 7. lett — az ünnepi délutánon csúcs­formában mutatta be némileg módosított versenyprogramját. Egyetlen megingása sem volt, dehát ennek ellenére hetes ma­rad az a hetes szám ... Tallér Cranston azzal a „szép­­ségtapasszal” utazhat haza Ka­nadába: ha a 15. helyről kezdte­­is a versenyen a szabadikorcso­lyázást, kűrje — amelyben a 6. legjobb volt — mégis olyan ér­deklődést keltett, amellyel he­lyet kapott a vasárnapi műsor­ban. De miért, térnek át a fér­fiak , a balett hangulatú stílus­ra? Cranston és Petkovich is inkább a tökéletes zenei kife­jezésre fektetett hangsúlyt, be­mutatójában, mint a látványos ugrásokra... A kitűnő európai szabadkor­csolyázó Cundjian programja közepén „elharapta­ a szót”, Sonja Morgenstern hangulatos, de könnyített számot adott elő, Holmes is a jégbalett mellett döntött. • . - .. - % A leglátványosabban a páro­sok, valamint a jégtánckettő­sök futottak. Szép volt — és mégis maradt egy kis hiányérzetünk a végén. A ^humorral többnyire adósak maradtak a szereplők. Ilyenkor mindig eszünkbe jut a bemuta­tókon színes, ötletekben gazdag csehszlovák Román testvérpár és a felejthetetlen kis „suszter­inas”, Sepp Schönmetzler... Vasárnap este Lyonban ki­aludtak a reflektorok. Mi is le­tesszük a tollat... , Haig Oundjian — a triplaugrások egyik nagymestere (MTI Külföldi Képszolgálat) JKész A totó 9. heti eredménye 1. Bologna—Foggia 2 1:2 2. Cagliari—Inter. x 0:0 3. Catania—Sampdoria 2 1:3 4. Milán—Juventus x 1:1 5. Napolt—Fiorentina x 0:0 6. Roma—Varese 1 3:0 7. Torino—Lancrossi 2 2:3 8. Verona—Lazio 1 1:0 9. Casertana—Pisa 1 3:1 Í0. Livorno—Atalania x 0:0 11. Massese—Ccsena 1 1:0 12. Monza—Novara x 1:1 13. Ternana—Palermo x 0:0 i'-itf"! +1 14. Regglna- Brescia x 0:0 1 Népsport A magyar testnevelési és sportszövetség lapja hétfő, 1978. március 1. ♦ Ára: 1.20 forint ♦ XXVII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Zimankós télben - tavaszi főpróba Csak a Ferencváros csatárai állták a­­ havat a nemzetközi mérkőzéseken A tél, reméljük, utolsó roham­ra vezette seregét ezen a hét vé­gén. A helyenként orkánszerű szél vízszintesen hordta a ha­vat, morogva bújt vissza az ágy­ba az ablakon kileső átlagpolgár. Mert a vérbeli szurkoló­­ nem lefekszik! Legfeljebb a villa­mosra várva morog egy sort, de a pályára érve már elégedetten állapítja meg, hogy azért rajta kívül is szeretik néhányan a­­labdarúgást. Többen mondták, hogy ezüst veretet érdemelnének, s tulaj-­­donképpen valamennyiőjüket a játékosoknak kellett volna fo­gadni a kapuban. Az egész csa­patnak felsorakozva, hogy ke­zet szoríthassanak azokkal, akik ilyen időben pénzt is fizetnek a feltételezett játékért. Nem­­kell töprengeni a javas­latokon: néhány jó átadás, egy-két szép gól mindent feled­tet. Szivet melegít és további ál­dozatokra sarkall... Reméljük, egy hét múlva sok­kal jobb idő lesz. Újra kisüt a nap, és zöld gyepen indul el a labda hosszú útjára. A játéko­soknak azonban nem szabad el­felejteni­ ezt a főpróbát, mos­tani adósságukat i­s (Folytatás a 3. oldalon) . Juhász (a kölcsönkért Előre-mezben), a Ferencváros középpályása sokat futott, szerelt, támadásokat indított. A képen három csehszlovák játékos elől „lopja” el a labdát • Sok helyzetet kihagyott a Pécsi Dózsa • 60 percig győzelemre állt Jugo­­szláviában az SBTC • A játékvezetők két-két játékost „lecseréltetek" Duna­­újvárosban és Pécsett • A Dinamó Kijev Nyíregyházán is hengerelt • Továbbra is gyengélkedik a SZEOL • A Crisul meglepte az Egert ­ Egy rendkívül fegyelmezett, harcos együttes sikere FTC-HG Koppenhága Hóvihar ide, hajnali kezdés oda, jóval az előmérkőzést meg­előzően, már majdnem megtel­tek a Játékcsarnok széksorai. Alig reggeli hét óra után már bebocsátásra vártak mindazok, akik helyet akartak maguknak biztosítani a női kézilabda BEK elődöntőjén. S — bár időn­­ként érdekes mérkőzést vívott az FTC és a Bp. Vörös Meteor NB I-es férfiegyüttese — a szurkolók inkább az elődöntő esélyeiről tárgyaltak. Joggal voltak kíváncsiak a dán bajnokra! A csapat szombat délutáni ér­kezését ugyanis jóval megelőzte a hírneve. Amikor a találkozó megkezdődött, természetesen zsúfolt volt a Játék­csarnok. Még szerencse, hogy a televízió jó­voltából több százezren láthat­ták a mérkőzést. Dr. Pardubsky és Voreth (mindkettő csehszlo­vák) bíráskodása mellett a kö­vetkező összeállításban kezdtek a csapatok. FTC: Elekné — Tőkéné (1), Takácsné (5), Szőkéné (3), Ster­­binszky (3), Bajcsevné (2), Zsi­­dai. Csere: Filep. Edző: Elek Gyula. HG Koppenhága: Portisen — Wehl, Christiansen (1), Sörensen (1), Askilde (1), Christensen (3), Hansen (1). Csere: Nielsen, Gal­lé, Henriksen, Petersen. Edző: Hans Jensen. A ferencvárosi lányok kezd­tek, s az első perc vége előtt, egy szabaddobás után Ster­­binszky mellé lőtte a labdát. Felszisszentek a nézők, a türel­metlenség jelét látták az elha­markodott befejezésben. A si­kertelen akció után tr­ég két elügyetlenkedett indítás jelezte: nagy a találkozó tétje! Mindez azonban csak két percig tartott. A harmadikban, alaposan kiját­szott labdamenet végén Szőkéné váratlan, alsó nyesett lövése in­dította meg a zöld-fehér­ gólok sorát. Rendkívül fegyelmezet­tek voltak ekkor az FTC játékosai. A dán kézilabdá­zók, bár sokáig igyekeztek tartani a labdát, támadá­saikat m megfelelő átlövő hiányában, sikertelenül fe­jezték be. 14:7 (7:3) A 13. percben már 5:0-t mu­tatott az eredményhirdető táb­la. (Közben egy — véleményünk szerint indokolatlan — büntetőt nem tudott értékesíteni a HG.) .A Ferencváros elleni két bün­tető,­­majd egy gyors ellentá­madás révén, 5:3-ra alakult az eredmény. Sterbinszky, majd Takácsné remek akciói végén 7:3-ra fordultak. Hetedik gólját egyébként kétszeresen is meg­érdemelte a magyar csapat. Szabaddobás után Sterbánszky az időközben beállt Nielsen ka­pujába talált, de Pardubsky­­s visszafújta az akciót__öt má­sodperc múlva Takácsné vitat­hatatlanul bizonyított. Takácsné kezdte a második félidei gólok sorát, majd Baj­csevné parádés alakítás végén, hatra növelte a két csapat kö­zötti gólkülönbséget, sőt egy in­dításgóljával a tizedik percben 10:3-ra alakult az eredmény. Jensen edző Poulsent visszacserélte a dán kapu­ba. A zöld-fehér gárda kis­sé visszafogta iramát. Ezenkívül néhány kimon­dottan rossz játékvezetői ítélet is megtörte a hazaiak lendületét. Felváltva estek a gólok, de egy pillanatra sem volt már vi­­tás, a­ nagyon fegyelmezett, e helyenként látványosan játszó FTC fölényes győzelme. Az utolsó két dán gól szépséghibá­ja, hogy­­ egyik sem kidolgo­zott akció végén született Rendkívül jó benyomást tett az FTC kapujában a hosszú ide­je nem szerepelt Elekné. Ster­binszky volt a legveszélyesebb, Takácsné a leggólerősebb fe­rencvárosi játékos. Szőkéné át­lagon felüli teljesítményéhez góljai is jelentősen hozzájárul­tak. Tőkéné, Bajcsevné és Zsidai is nagyon hasznosan játszott. A Koppenhága egyik kapuvé­dője sem remekelt. Sörensen volt a legveszélyesebb, Chris­tensen a legkíméletlenebb já­tékosuk. A csapat kétségtelenül megérezte nagy lövője, a man­­dulagyulladással bajlódó Ras­­mussen hiányát. Egy ilyen jelentős nemzetkö­zi találkozón mindenki sokkal jobb teljesítményt várt a játék­­v­ezetőktől! (szántó) A legveszélyesebb ferencvárosi támadó ellen olykor felvonult a fél dán csapat. Sterbinszky kapuralövési kísérleténél Askilde ki-­­ támadott, Sörensen és Christensen pedig felugorva igyekezett a labdát „blokkolni”. A kép tanúsága szerint — hiába! (Gereta Pál felvétele) Mai számunkban Az atlétikai idény­nyitóról (4. oldal) 4* A KERMI és a rekla­mációk (4. oldal) 4 A súlyemelő Barátság Kupára készülnek (5. oldal) 4 A becsület széruma (5. oldal) 4 Elutazás előtt a női kézilabda-válogatott (7. oldal) 4 Külföldi labdarúgó­­bajnokságok (8. oldal) 4 Az elszabaduló pokol (8. oldal)

Next