Népsport, 1971. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1971-09-02 / 207. szám

MOTORCSÓNAK ♦ ÚSZÁS ♦ KAJAK-KENU ♦ ÖTTUSA ♦ MOTORSPORT ♦ VITORLÁZÁS ♦ MOTORCSÓNAK ♦ ÚSZÁS ♦ KAJAK-KENU O­lvasom, hogy Rákoscsabán a nézők egy része mintegy negyed­órás késéssel tudott csak bejutni a Volán—Dunaújvá­ros labdarúgó-mérkőzésre, mert kevés pénztár árulta a jegyeket. S azok közül, akiknek ülőhelyre szólt a jegyük, jó néhányan csak állóhelyen nézhették végig a meccset. Nem az első és nem egyedi eset. Sok egyesület nem fordít kellő gondot arra, hogy minél több né­ző menjen ki mérkőzéseik­re, versenyeikre. Annál több a panasz, hogy nincs közönség, ma az emberek már szívesebben járnak máshová, mint sportesemé­nyekre. Jóllehet valóban nem mutat éppen emelkedő irányzatot a nézőszám ala­kulása, érdemes lenne az okokat, az összefüggéseket alaposan elemezni. Nem vi­tás, hogy egy-egy sportág alacsony színvonala, a ha­zai együttes huzamosabb gyenge szereplése — többek között — éppúgy hozzájá­rul ehhez, mint az elő­zetes hírverés elégtelensége, vagy éppenséggel hiánya. Az viszont már józan ész­szel is alig érthető, hogy ha a néző kimegy a mérkőzés­re, szinte „megtiszteltetés­nek” kell tartania, hogy egyáltalán jegyet vehet a saját pénzéért és beengedik a pályára, ha nem is arra a helyre, ahová jegyét vál­totta! Lehet-e csodálkozni ezek után, ha valaki többszörö­sen meggondolja, hogy ki­­menjen-e kedvenc csapata mérkőzésére, amikor ott hosszasan sorban kell áll­nia jegyért — emiatt elké­sik a kezdésről, é­s ülő­helyre érvényes jeggyel ál­lóhelyen szoronghat?! Az ilyen és hasonló lehetetlen helyzeteket is meg kellene szüntetniük azoknak az egyesületi vezetőknek, akik a nézőszám csökkenése mi­att panaszkodnak. Nem ke­gyet gyakorol, vagy szíves­séget tesz a szurkolóknak az egyesület, amikor belé­pőjegyet ad el nekik. Sok­kal fontosabb feladatnak kellene tartaniuk a szur­kológárda megszervezését, a sportesemények propagan­dáját, a mérkőzések és ver­senyek színvonalas megren­dezését — beleértve a né­zők ellátását is­ — mint azt jelenleg teszik. A közön­ség jelenléte nemcsak anyagi kérdés, hanem nél­külözhetetlen összetevője minden valamirevaló sport­­rendezvénynek. Becsüljük meg jobban a nézőket! E. Gy. Drapálé az arany bányászlámpa A hét végén, a Bp. Honvéd motorosai a csehszlovákiai Karvi­­nában álltak rajthoz, az „Arany bányászlámpa” díjért. Legjobban Drapál János szerepelt, akinek északi szomszédaink versenyei szerencsét hoznak, hiszen néhány hete Brnóban világbajnoki futa­mot nyert, most pedig a negyed­literes géposztályban győzött. A versenyen egyébként 19 ország motorosai indultak. Egy-egy kate­gória mezőnye 40 motorosból állt. 250 kem: 1. Drapál János (Ya­maha) ... 5. Juhos Árpád (MZ), 350 kem: ... 7. Reisz János (Aer­­macchi), 500 kem: ...8. Juhos Árpád (Matchless). KAJAK-KENU VILÁGBAJNOKSÁG, 1971. (I.) továbbiaríták a kibontott Detlef Lewe, az NSZK világ­­klasszis kenusa, egymaga két aranyérmet szerzett a VB-n. De feljövőben van az NSZK kajak­kenu sportja is, a csapat még két ezüstöt és egy bronzot szer­zett Ezredmagammal álltunk a Ho­tel Jugoslavija egyik különter­mében, vártuk, hogy megkez­dődjék a XX. kajak-kenu világ­ba­jnok­ság utolsó hivatalos ese­ménye, a záróünnepség, vagy ahogyan népszerű nevén hív­ják: a­­bankett. Charles de Coquereaumont, a nemzetközi szövetség francia elnöke állt az emelvényre, kö­szönte és méltattta a jugoszlávok erőfeszítését, amellyel lebonyo­lították a világbajnokságot, amelynek érdekében felépítet­ték a világ egyik legszebb ver­senypályáját ... És átadta az ICF zászlaját — mert ilyen is van! — a követ­kező kajak-kenu világesemény rendezőinek, az NSZK szövetsé­gének. Ezt a zászlót pedig is­mét nagyon hamar kibontják. Szombaton nagy nemzetközi verseny kezdődik München­ben, amelyen csak az olimpiai szá­mokat rendezik meg. No, de ne a jövőről beszéljünk, beszéljünk még arról, ami Belgrádban, az Ada Cigamlcja pályáján történt. És, ha már ilyen látványos pél­dája van az olimpiai számokat kísérő, felfokozott figyelemnek, kezdjük mi is a hét olimpiai­­számmal. A külföld legjobbjai A Szovjetunió csapata nyerte a világbajnokság pontversenyét és az érmek számát tekintve, az olimpiai számokban is a szov­jetek kapták a legtöbbet — két aranyat és három bronzot — ötöt. Pontszámuk, akárcsak a magyaroké: 29. Tavalyi sze­replésüknél az idei valamivel halványabb. Akikor három ara­nyat nyertek, és eggyel több pontot gyűjtöttek. Vezető ed­zőjük, Alekszander Szilajev mégis elégedett. — Tavaly, Koppenhágában meglepett bennünket, hogy a magyarok milyen bátran fiata­lítottak. Idén mi is a „mély vízbe dobtunk” néhány fiatalt, akik szinte tökéletesen pótol­ták nagy elődeiket. Az olimpiai számokban nem volt az ötödik­nél rosszabb helyünk! A szovjetekhez hasonlóan, a román csapatba is sok, nemzet­közileg még ismeretlen ver­senyző került. A döntők első napján azonban fiataljaik sze­replését csak nagyon kevés si­ker kísérte. Egyetlen számban sem győztek, csak egy második és egy harmadik helyezésre telt erejükből. A szövetség Belgrádban tartózkodó vezetői gondolkodhatnak, két ötödik, egy-egy hatodik, hetedik és nyolcadik helyezés keserű ta­nulságaira kell magyarázatot ta­lálniuk. Egy nappal később, már vala­mit javult a mérlegük, s erről Nicolae Navasari így beszélt: — Összességében elégedettek vagyunk. Végül is van két aranyérmünk, s még mindig jobb, hogy fiataljaink idén kap­tak lehetőséget a rutinszerzés­­re, mintha csak jövőre, az olim­pián kellene megismerkedniük a nagy verseny szabta követel­ményekkel. Meglepően jól, a várakozást messze felülmúlva szerepelt az NDK együttese. Ismét csak az olimpiai számok előtérbe kerü­lését bizonyítja, hogy az NDK az olimpiai számokon kívül csak a női kajak négyesben ál­lított rajthoz egy hajót. Mind­ez persze különösnek tűnik, hiszen logikus lett volna, a „ha már ott vannak” alapján, min­den számban el is indítják ver­senyzőiket. Dr. H. Zensler, az NDK csapatvezetője korábbi döntéseiket így indokolta: — Elsősorban pedagógiai okok­ból hoztuk ezt a határozatot. Szokjanak hozzá versenyzőink, hogy, mint jövőre az olimpián, csak egy bizonyítási lehetősé­get kapnak, ne is kacérkodja­nak a nem olimpiai számokban nyújtható esetleges jó szerep­léssel, ne forgácsolják szét ere­jüket ... Közepes színvonal az országos vidéki úszóbajnokságon Az elmúlt napokban — rosszul megválasztott időpontban, több nemzetközi eseménnyel párhuza­mosan — rendezték Egerben az országos vidéki úszóbajnokságot. Az eredmények többsége csak a közepes színvonalat érte el. Amint az várható volt, a hazaiak szere­peltek a legeredményesebben. Első nap Nők, 100 m gyors: 1. Válent (Tatabánya) 1:04.1 (bajnoki csúcs), 2. Rapcsák (Egri Dózsa) 1:07.4, 3. Spyrits (MVSC) 1:04.8. 800 m gyors: 1. Bodnár (Egri Dó­zsa) 10:37.1 (bajnoki csúcs), 2. Fekete (SZEOL) 10:37.9, 3. Ka­tona (Egri Dózsa) 10:54.2. 100 m mell: 1. Frucz (Egri Dózsa) 1:23.2 (bajnoki csúcs), 2. Szél (SZEOL) 1:24.0, 3. Drobni (Tatabánya) 1:34.4. 200 m vegyes: 1. Bálint (Tatabánya) 2:35.0 (bajnoki csúcs), 2. Pallagi (Hódmezővásár­hely) 2:46.3, 3. Kelemen (Egri Dózsa) 2:48.6. 4x100 m vegyes­váltó: 1. Egri Dózsa 5:00.7 (bajnoki csúcs), 2. Szolnoki Dózsa 5:17.8, 3. MVSC 5:23.5. Férfiak: 100 m gyors: 1. Cseke (Tatabá­nya) 57.6, 2. Varga (Szolnok) 58.4, 3. Hevesi (Egri Dózsa) 58.9. 400 m gyors: 1. He­vesi (Egri Dózsa) 4:28.7 (bajno­ki csúcs), 2. Varga (Szolnok) 4:44.5, 3. Lányi (Egri Dózsa) 4:44.9. 100 m mell: 1. Tóth (Egri Dózsa) 1:13.9, 2. Varga (Egri Dó­zsa) 1:15.1, 3. Kürti (Szolnok) 1:16.4. 200 m vegyes: 1. Mátrai (Pécs) 2:25.0, 2. Sik (Pécs) 2:27.7, 3. Bánki (Szolnok) 2:29.2. 4x100 vegyesváltó: 1. Pécsi Érc­bányász 4:28.2, 2. Egri Dózsa 4:28.2, 3. Szolnoki Dózsa 4:39.3. Második nap Nők, 200 m gyors: 1. Válent (Tatabánya) 2:24.5 (bajnoki csúcs), 2. Rapcsák (Egri Dózsa) 2:28.0, 3. Patrics (MVSC) 2:28.5. 200 m mell: 1. Prucz (Egri Dó­zsa) 2:57.8 (bajnoki csúcs), 2. Drobni (Tatabánya) 3:02.2, 3. Nagy (Gyula) 3:03.0. 100 m pil­langó: 1. Válent (Tatabánya) 1:11.1 (bajnoki csúcs), 2. Nagy (Tatabánya) 1:16.8, 3. Győri (Szolnok) 1:17.4. 100 m hát: 1. Pók (Egri Dózsa) 1:14.9 (bajnoki csúcs), 2. Bálint (Szolnok) 1:17.5, 3. Rózsahegyi (Szolnok) 1:18.4. 4 x100 m gyorsváltó: 1. Egri Dózsa 4:30.3 (bajnoki csúcs), 2. Tatabánya 4:38.6, 3. Szolnok 4:48.0. Férfiak. 200 m gyors: 1. Sas (Egri Dózsa) 2:06.6 (bajnoki csúcs), 2. Varga (Szolnok) 2:07.8, 3. Hervesi (Egri Dózsa) 2:08.0. 200 m mell: 1. Tóth J. (Egri Dózsa) 2:41.5, 2. Varga (Egri Dózsa) 2:43.5, 3. Kürti (Szolnok) 2:48.5. 100 m hát: 1. Juhász (Pécs) 1 :04.8 (bajnoki csúcs), 2. Mátrai (Pécs) 1:06.9, 3. Sik (Pécs) 1:07.2. 100 m pillangó: 1. Petre­zselyem (Szolnok) 1:03.9, 2. Ne­mes (Pécs) 1:05.6, 3. Takács (Szolnok) 1:06.5. 4 x 100 m gyors­váltó: 1. Egri Dózsa 3:56.2 (baj­noki csúcs), 2. Szolnoki Dózsa 3:58.9, 3. Pécsi Ércbányász 4:09.2. Harmadik nap Nők, 400 m, gyorsúszás: 1. Vá­lent (Tatabánya) 5:05.9, 2. Bod­nár (Egri Dózsa) 5:06.3, 3. Feke­te (SZEOL) 5:15.9. 200 m pillan­gó: 1. Válent (Tatabánya) 2:43.2, 2. Rerezi (Tatabánya) 2:50, 3. Nagy Zs. (Tatabánya) 2:58.5. 200 m hátúszás: 1. Harmat (Egri Dózsa) 2:40.2. (bajnoki csúcs), 2. Pók (Egri Dózsa) 2:40.4, 3. Török (Hódmezővásár­hely) 2:47. 400 m vegyesúszás: 1. Válent (Tatabánya) 5:43.7 (baj­noki csúcs), 2. Bede (Egri Dózsa) 5:47.7, 3. Prucz (Egri Dózsa) 5:48.7. Férfiak. 200 m pillangó­­úszás: 1. Takács (Szolnok) 2:25.4, 2. Bánki (Szolnok) 2:27.5, 3. Pet­rezselyem (Szolnok) 2:36.7. 200 m hátúszás: 1. Juhász (Pécs) 2:23.2, 2. Mátrai (Pécs) 2:26.8, 3. Sik (Pécs) 2:27.9. 1500 m gyors: 1. Hevesi (Egri Dózsa) 18:22 (baj­noki csúcs), 2. Varga (Szolnok) 18:45.2, 3. Sas (Egri Dózsa) 19:22.6. 400 vegyes: 1. Hevesi (Egri Dózsa) 5:11.5, 2. Bánki (Szolnok) 5:13.8, 3. Mátrai (Pécs) 5:24. 4x200 m gyorsváltó: 1. Egri Dózsa 8:58.2 (bajnoki csúcs), 2. Szolnoki Dózsa 9:19.6, 3. Pécsi Ércbányász 9:27.5. A vidéki úszóbajnokság pont­versenyének végeredménye: 1. Egri Dózsa 354.5, 2. Szolnoki Dó­zsa 262, 3. Tatabányai Bányász 207, 4. Pécsi Ércbányász 163.5, 5. SZEOL 101, 6. MVSC 68, 7. Hód­mezővásárhely 34.5, 8. Szentes 16.5, 9. Gyula 11, 10. Kiskunha­las 9, 11. Dorog 7 ponttal. Csütörtök, 1971. szept. 2.­4 Vitorláshét a Fertő tavon Augusztus 20—27. között bo­nyolódott le a Fertő tavi vitorlás­hét és bajnokság, ragyogó szél­viszonyok között, igen jó pályán. A kalózosztályban 24 induló kö­zött négy hajóval a velencei-tavi versenyzők is rajtoltak, és szoros küzdelemben megszerezték az el­ső három helyezést a hazaiak előtt. 1. Weiland, Römischer (VVSZ), 2. Váradi, Falussy (VVSZ), 3. Kovács, Ágh (VVSZ). A kadettosztályban az igen tehet­séges, serdülőkorú Völgyes, Oláh páros, az AFIT vitorlázói fölénye­sen nyerték a versenyt. Finn din­­giben 1. Doborjáni Péter (Sop­roni Bútoripar). Moly-osztályban 1. Keresztes István (Soproni Bú­toripar) . A fejlődés érdekében üdvös volna, ha a jövőben nemcsak a Velencei-tó, hanem például a pécsi tavak és a Mályi-tó vitor­lásai is képviseltetnék magukat a Fertő tavi versenyen. Bajnokság és nemzetközi verseny Vasárnap az Esztergom előtti Duna-szakaszon bonyolították le a sportág II. kategóriájú motorcsó­nak országos bajnokságának dön­tőjét, amelyen öt hajóosztályban egyben nemzetközi verseny is volt. Az egyes osztályok bajnokai. 125 kcm oldal motor: Lengyel Kálmán (Vasas Izzó). 175 kem oldalmotor: Petrák Lajos (Vasas Izzó). 250 kem oldalmotor: Szigeti Géza (Va­sas Izzó). 175 kem farmotor: Be­­sze László (Szegedi Spartacus). 250 kem farmotor: Wekerle Ernő (BGSK). 350 kem farmotor: Köll­­ner József (Bp. Spartacus). 500 kem farmotor: Papp László (Váci Vasutas). 700 kem farmotor: Ta­kács Imre (Váci Vasutas). 850 kem farmotor: Werner Károly (BGSK). 850 kem feletti: Kovács Tibor (Bp. Spartacus). A verse­nyen résztvevő osztrák és cseh­szlovák motorosok csak két hajó­osztályban vették fel sikerrel a küzdelmet a magyarokkal. 700 kem farmotor: 1. Ryznar (cseh­szlovák). 850 kem farmotor: 1. Wacker (osztrák). A bajnoki dön­tőn és nemzetközi versenyen ösz­­szesen 111 hajó szerepelt. . És még néhányan Az olimpiai számok aranyér­mein végül is öt ország oszto­zott. Kettőt-kettőt nyert a Szovjetunió és Magyarország, egyet-egyet az NDK, az NSZK és Lengyelország. Az érmeket tekintve csatlakozik még a fen­tiekhez Románia, Svédország, Hollandia, Ausztria, Bulgária (!) egy-egy képviselője, vagy egy­sége. Pontot ezekben a szá­mokban még két ország szer­zett, Belgium — Rurny — Ma Dánia — Hansen révén. Végső soron tehát tizenkét ország, vagy még inkább ti­zenhárom, hiszen ide kell szá­mítani Norvégiát is, esélyes arra, hogy az olimpiáról arany­érmet vigyen majd haza. A győztesek és helyezettek között ugyanis egyre kisebb lesz a tá­volság. férfi kajak egyesben például a második-negyedik he­lyezett egy másodpercen, férfi kajak négyesben az első há­rom helyezett szintén egy má­sodpercen belül ért célba. Át­lagban, az egyes döntők győzte­seinek és utolsó helyezettjeinek ideje közötti különbség nem haladja meg a tíz másodpercet. Van persze néhány kivételes klasszis, aki „döntő fölénnyel” győzött. Vannak ilyen klasszi­sok a mi csapatunkban is. De erről már a következő alkalom­mal írunk. Naményi József ÖTTUSAJE­G­YZET És most a világbajnokság Utolsó hazai versenyüket fejezték be vasárnap délben Csepelen legjobb öttusázóink, s most az októberi világ­bajnokságig eltűnnek a nyilvánosság színe elől. A felkészü­lési munka utolsó szakasza következik, amelynek jelentő­ségével, úgy véljük, mindenki tisztában van. Légióként tisztában vannak a sportág szakemberei, és természetesen maguk a versenyzők. A sportközvélemény különben is úgy van ezzel a sportággal, hogy ma már be­hunyt Érremmel hitelt ad az ott folyó munka helyességének és célszerűségének. S valóban, az elmúlt esztendők sikerei igazolták, hogy helyénvaló ez a bizalom. Persze, a tájékozatlanabb öttusakedvelők a Csepel nemzetközi versenye után felkapták kissé a fejüket és csodálkozva kérdezték: ha egyszer teljes létszámban képviseltette magát világbajnoki keretünk, hogyhogy mégis egy szovjet versenyzőé lett az egyéni siker? Aki pedig — tették hozzá az egy fokkal tájékozottabbak — nem is valószínű, hogy tagja a szovjet VB-csapatnak? A kérdések megválaszolásához mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy ezt a versenyt válogatottatok részéről nem előzte meg semmiféle rákészülés. Maga a szövetségi kapi­tány sem­­szánta másnak, mint táj­ékozódási lehetőségnek a felkészülés utolsó előtti szakaszának végén. Felmérni azt, hogy a VB-re számításba vett versenyzők hol tartanak jelenleg? Ebből a szempontból tehát semmi „megmagya­rázni való” nincs abban, hogy a legjobb magyar, Kelemen Péter húsz ponttal Sziljahin mögé szorult az egyéni ver­senyben. Mindenesetre a négynapos küzdelem alapján nyugod­tan leszögezhették a felkészítési munkáiban részt vevő szakemberek, hogy az érintett versenyzők egyikénél sin­csenek problémák. Mindenki nyújtani tudta megszokott, jó átlagát, aki pedig nem, annál alapos indok szolgáltat ma­gyarázatot. Például Balczónál, akinek indulása egy heveny gyomor­­mérgezés miatt egészen az utolsó pillanatig kétséges is volt. (Tatárt módon járt el vele egy különben bizalom­­gerjesztő tatárbdfsztek ...) Végül is elindulása arra példa, hogy világbajnokunk nem ke­resi a kibúvókat. Sőt ha vannak, akkor sem szívesen fogadja el. Villányi Zsigmond szereplésénél pedig azt kell figye­lembe venni, hogy júliusi betegsége hetekre visszavetette a munkáiban, s most ez a verseny pozitív választ adott a vele kapcsolatos kérdésekre. Kelemen és Horváth megbíz­hatóan versenyzett, utóbbi ugyan kissé fáradtabban, mint ahogy tőle megszokhattuk. Bakó — talán vívását kivéve — is bizonyította, hogy túljutott a holtponton és végre „fel­szálló ágba” került. Ez tehát a helyzet, és most ismét a munkáé a szó. Amit mi is csak azért veszünk még vissza, mert sport­­közvéleményünknek tartozunk egy lényeges információval. Nevezetesen, hogy a San Antonió-i világbajnokságon sze­mély szerint kikért szurkolhatnak majd. Ezzel az információval azonban továbbra is adósak­nak kell maradnunk, hiszen az öttusaszövetség elnökségé­nek a csapatösszeállítással kapcsolatos elképzeléseire még csak a közeljövőben üti rá pecsétjét az MTI ügyvezető elnöksége. Jelenleg az a hatos keret dolgozik együtt, amelynek nevezési lapja a VB rendezőinek asztalára került (Balczó, Kelemen, Bakó, Villányi, Horváth és Borlai). Mindez nem jelenti viszont azt, hogy dr. Nagy Imre szö­vetségi kapitánynak nincs már meg a csapata, a lehetséges variációkkal kidolgozva. És ami a legfontosabb, ezt az ösz­­szeállítást, ezeket a lehetőségeket­­ maguk az érdekelt versenyzők is pontosan ismerik. A tények ismeretében végzik tehát munkájukat. S hogy jól, abban nincs okunk kételkedni. K. L. M. Balczó András köszönti a nézőket. .. Elfogadhatjuk ezt a jelenetet amolyan képletes búcsúnak is a hazai közön­ségtől (Bíró János felvétele) ELEKTROMOS SZERVIZ Lakosság részére rövid határidőre 80-120 LITERES villanybojler szerelését vállaljuk V., Vigyázó F. u. 3. 125-483. VII., Thököly út 26. 429-295. ELEKTROMOS SZERVIZ

Next