Népsport, 1972. május (28. évfolyam, 103-127. szám)

1972-05-01 / 103. szám

£90*3 Ünnep­napon N­égy mártír áldoz­ta életét 1886-ban a haymarsteti munkástüntetésen. A II. Internacionale kong­resszusa javaslata alap­ján május elsejét az ő tiszteletükre a nemzet­közi munkásmozgalom, a proletár internaciona­lizmus ünnepévé avat­ták. A haladó erők a föld minden táján menetosz­lopot alkotnak ezen a na­pon. Idősebbek és fiata­lok tesznek hitet a nem­zetköziség mellett a munka, a béke, a barát­ság ünnepén. Az első felvonulás, megemlékezés óta esz­tendők teltek el. Az ün­nep alapvető eszméje változatlan maradt, mégis az ünnep hősei, a felvonulók léptei nyo­mán ma már más gon­dolat fogalmazódik meg, más vezet valamennyi­ünket a menetoszlopok­ba, újfajta célokért küz­dünk mindennapjaink­kal. És ez így törvényszerű. Először a haymarketi munkástüntetés négy mártírjának emléke előtt tisztelegtek és fokozato­san növekedett harcos, internacionalista szimbó­lummá ez a nap. Részt­vevői közvetlenül az életbenmaradásért, egy elviselhetőbb jelenért, a szebb holnapért har­coltak, s egyúttal de­monstrálták az önma­gukban rejlő erőt. Velünk változott, fej­lődött és általunk él ün­nepünk. Jó tudni, hogy ezen a napon szinte ugyanabban az órában csaknem mindenütt a földön elindul a nők és férfiak, a fiatalok és az öregek menete, külön­féle nyelveken, azonos jelentésű jelszavakat harsognak, mert hasonló az örömük, hasonló az akaratuk­, a céljuk. Az internacionalizmus különös, többszörös szimbóluma a sport. Rendkívüli kifejezője, táplálója ennek a foga­lomnak. Beszédes val­lomás az ember teljesí­tőképességének határ­talanságáról. Őrzője az ember létének. Az em­beri megújhodás, az if­júság jelképe, a barát­ság, a népek közötti bé­kés vetélkedés hasznos módszere. Az utcákon, tereken gyülekező, fel­vonuló fiatalokat nézve jó hinni, hogy ezreik­ben fogan meg a gondo­lat, a remény: a verse­nyek, a tornák közelebb hozzák valamennyiü­­ket egymáshoz, a mér­kőzések nem ellentéte­ket szítanak, hanem ba­rátságokat szőnek, nem gyűlöletet, hanem meg­becsülést, elismerést szülnek. Jó tudni, hogy a sport életünk olyan szférája lett, amelyben igazán diadalra jutott az inter­nacionalizmus eszméje, amely arra neveli az if­júságot, hogy barátság­ban éljen társaival, hogy egymást segítve, ösztö­nözve fejlődjön, erő­södjön. A sport magá­ban hordozza századunk minden korszerű vív­mányát, felfedezhetjük benne az ember haladó törekvéseit, és meglel­hetjük benne a május elsejék lényegét is. Emlékeinkben még élnek a régi évfordulók, de örömmel nézzük a mai ünneplőket, akik a látványos külsőségek helyett inkább világos, tiszta értelmüket, gon­dolataikat, akaratukat viszik az ünnepre. A| ■_________maan/amw^MAm Népsport A MAGYAR TESTNEVELÉSE ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA hétfő, 1972. május 1. ♦ Ára: 1.20 forint + xxvm.évfolyam, 103.szám /SOS Nem történt csoda a Népstadionban A mérkőzés után a magyar és román váloga­­tott labdarúgók a Népstadion toronyépületében álló fogadáson vettek részt. Bene többek között gratulált Satmareanunak, aki az 1:1 után bízik a továbbjutásban, de tudja, hogy nehéz küzdelemre van kilátás a visszavágón. Niculescu, a vendég­csapat edzője kiemelte a mérkőzés sportszerű, baráti hangulatát. Vépi elégedett védőmunkájá­val, de szerinte többre lett volna képes a mezőny­játékban. önmaga helyett beszél a román kapuba ment lövések statisztikája ... Fájó volt a döntet­len, de el kell ismernünk, semmi különös nem tör­tént. A válogatott mérkőzés tükrözte labdarúgá­sunk idült problémáit! (Visszapillantásunk a 3. oldalon.) - Kiküldött munkatársunk, Szekeres István jelenti Katowicéből: Steel ezüstérmes­­ Négy bolgár Európa-bajnok A kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság végül hozott magyar érmet. Steel Antal, a BVSC 68 kg-os birkózója a második helyen végzett, tovább szaporította éremgyűjtemé­nyét. 1966-ban ezüst-, 1968-ban bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon. Az 1967-es világbajnokságon a má­sodik helyen végzett. Ezúttal egy hajszál választotta el a dobogó legfelső fokától. A vasárnapi döntőben négy bolgár, két szovjet és egy­­egy NDK-beli, román, lengyel és görög aranyérem született. A birkózó EB rendezői az utolsó előtti napon, szombaton is hűségesek maradtak eddigi önmagukhoz. Teljesen váratlanul több súlycsoportban is megren­dezték a negyedik fordulót, így a szépszámú közönség még 23 óra után is gyönyörködhetett a birkózás szépségeiben. A vereségnek r­a­n­e­s éjszakai­a Úgy látszik, a magyar birkó­zók nem bírják az éjszakázást. Az 52 kg-ban Rálcz a szovjet Konsztantinovval találkozott.­ Újoncunk sehogy sem bírt el­lenfelével, 13:4 arányú pontozá­sos vereséget szenvedett és ki­esett. Nem érheti azonban szemrehányás, újonc létére, éle­te első felnőtt Európa-bajnoksá­­gán a 6. helyet szerezte meg. Hegedűs Miklósnak két vállal, leléptetéssel vagy 10 pont kü­lönbséggel kellett volna győznie, hogy még versenyben maradjon. Hegedűs, ki tudja miért, jóval gyengébben birkózott, mint eddi­gi mérkőzésein, alárendelt sze­repet játszott a svéd Karlsson ellen, pontozással kikapott, ki­esett, s ez számára a szerény 8. helyet jelentette. Egy súlycsoporttal feljebb Ju­hásznak már négy hibapontja volt, amikor a jugoszláv Nena­­dics ellen szőnyegre szólították. Juhásznak túl nagy feladatot jelentett a 82 kg-os súlycso­port két évvel ezelőtti Európa­­bajnokának legyőzése. A 6. perc­ben két vállra fektette újoncun­kat. Juhász a 10. helyen végzett, dicséret illeti, hiszen élete első nagy erőpróbáján a legnépesebb súlycsoportban, nagyon nehéz (Folytatás az 5. oldalon.) Steer Antal Heine, az NDK utánpótlás-válogatottjának kapusa lehúzza a labdát Tóth Kálmán elöl. A többiek csak­ statisztálnak (Rédei Ferenc felvétele) NSK utánpótlás— Magyarország B 2:2 (1:1) Az első negyedórában csak „ismerkedés” folyt a pályán • A vendégek szerezték meg a vezetést — a magyar védők hibájából • Becsei egyenlített, majd Albert nagy lövésével a magyar csapat jutott vezetéshez • Néhány játékos elvesztette a nyugalmát • Terletzki egyenlített Noskó hibájából • A végig nagyiramú mérkőzésen két súlyos hiba fosztotta meg a magyar csapatot a győzelemtől. Kaczander csúcsot úszott Vasárnap élénk érdeklődés mellett folytatódott az or­szágos úszóbajnokság a Sportuszodában. Egy mondatban az események: Gyarmati biztató idővel tért vissza pillangón, Hargitayban még sok maradt, Kaczander „egyedül” úszva javított csúcsot, Szentirmay szoros versenyben nyert, s látvá­nyos csatát hozott a két váltó. (Részletes tudósításunk az 5. oldalon.) Bitvay, a Vasas beállósa, nagy igyekezettel vetődött a kapuból visszapattanó labdára, de Kozlovszky már ártalmatlanná tette Bitvay jobb kezét és a válogatott Vass Sándor is ré­sen volt Csak­­ az egyiknek sikerült! Már a férfi kézilabda NB I második fordulója alapján is látható, hogy nyílt lesz a bajnokság. Bizony, a Latorca utcai bajnokok aligha hitték volna még szombaton, hogy vasárnap a szép fákkal díszí­tett saját otthonukban vere­séget szenvednek a Vasas­legényektől. A Vasas-nők viszont ezút­tal nem szolgáltak rá a nagy elismerésre az Üllői úton. Közel sem játszottak olyan jól, hogy veszélyeztet­hették volna a bajnok FTC győzelmét. Kézilabdában iz­galmas volt tehát a vasár­nap, s igazságos is. Hiszen csaknem valamennyi mérkő­zésen a jobbik győzött. Belládban is 0:0 A szombati Három mérkőzés után, a ne­gyedik EB-negyed­­döntőt vasárnap dél­után Belgrádban vív­ta a szovjet és a ju­goszláv válogatott. Az eredmény itt is a ven­dégek számára hízel­gő. Vasárnap egyébként külföldi tudósítóink jelentkeztek. Egy-egy érdekes mondat, megállapítás értéke­léseikből... London: Ramsey durva hi­báiért súlyos árat kellett fizetni... Brüsz­­szel: a belga sport­kedvelők örömmá­morban ... Róma: a belgák olaszosabb futballt játszottak ... S mindent egybevet­ve, az első mérkőzé­sek legjobb csapata címet a nagyszerűen játszó, Londonban is győztes nyugatnémet együttes érdemelte ki. (Részletes jelenté­seink a 8. oldalon.)

Next