Népsport, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-05 / 30. szám

ük II 1 Népsport. A MAGYAR TESTI NEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA HÉTFŐ, 1973. FEBRUÁR 3. ♦ Á13­­1.20 fOTínt : XXIX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Major 221 cm-rel mutatkozott be Egy csúcs és két­­beállítás az Olimpiai Csarnokban Vasárnap délelőtt a fiatal at­létáké volt az Olimpiai Csar­nok, délután már a felnőttek léptek a műanyagpályákra. A MASZ versenyén, akárcsak a múlt vasárnap, ismét a magas­ugrás került a középpontba, ez­úttal a férfiak, pontosabban Major István jóvoltából. A fő eseményig azonban a versenynek több főszereplője is­ volt. Milassin folytatta fölényes győzelmi sorozatát, a döntőben két századdal gyorsabban „ro­hanta” le a gátakat, mint szer­dán. A felkerekítés folytán ide­je 7.9 mp-es csúcsbeállításként kerül a jegyzőkönyvbe. Nagyon jó benyomást tett a legrövidebb síktávon Lépold, az előfutam­ban (6.73) és a döntőben is be­állította nyolcnapos csúcsát. Vasárnap,már sok olyan élvo­nalbeli versenyzőt­­láttunk a rajtnál, aki eddig még nem­ in­dult. Közülük Szabóné meglepő biztosan nyerte a 60 m-t, Völgyi Zsuzsa pedig 1500 m-en mindjárt csúccsal mutatkozott be. Vé­gig jó iramot diktálva húzott el ellenfeleitől, akik közül a régi csúcstartó Kulcsár hegyi edzés­ről jött a pályára és a második helyen feladta. Szoros hajrában dőlt el a férfi 800-asok össze­csapása. Közben már megkezdődött, erős mezőnnyel a férfi magas­ugrás. Major idei első verse­nyén 2 m-en kezdett, s amikor utána nemcsak a 204 cm-t, ha­nem a 208-at is melegítőben (!) ugrotta, már sejteni lehetett, hogy komoly eredményre lesz képes. A javuló, de még bi­zonytalan Szepesi a 212-vel már nem bírt, Farkas viszont utolsó­ra átvitte. Major változatlan hosszúságú, de a tavalyinál lé­nyegesen jobb ritmusú nekifu­tásával 215-ön is átjutott. Elő­ször 218-on javított, de második és egyben az egész versenyen technikailag legjobb ugrásával magasan a léc fölé került. A 221-et második kísérletével alig verte, harmadikra azután érin­­téssel ez a magasság is sike­rült. Ennyit az idén még nem ugrottak Európában! A 223-on már érthetően fáradtan próbál­­­kozott. A többi ügyességi számban ja­vuló formában szerepeltek a hármasugrók és a női távolug­rók, a súlylökőktől többet vár­tunk. A versenyt a 3000-esek két futama fejezte be. Az első­ben Mohácsi 2000-nél megugrott, és ha megszorítják, lényegesen jobb időt futhatott volna. (Folytatás a 4. oldalon) Vasárnap a „régi” Major Istvánt láttuk az Olimpiai Csarnokban. Ilyen formában még egyszer sem kezdte az idényt, túljutott (képünkön) a 221 cm-es magasságon is. (Záhonyi Iván felvétele) DÖNTÉS A TÉLI OLIMPIÁRÓL ÚJRA INNSBRUCK A Magyar Távirati Iroda vasárnap este 18 óra 5 perckor gyorshírben jelentette,­ hogy 1976-ban Innsbruckban rendezik a téli olimpiai játékokat. A döntést a NOB végrehajtó bizottsá­gának Lausanne-ban tartott ülésén hoz­ták. Az olimpiai mozgalom vezetői ugyan egy ízben, 1970 tavaszán még Denvernek ítélték a rendezés jogát, az amerikai vá­ros azonban a novemberben kierőszakolt népszavazás eredményeként lemondott a rendezésről, és a NOB az újabb jelentke­zők közül vasárnap választotta ki az új rendezőt. Az idő sürgetett, hiszen a legközelebbi téli olimpiáig mindössze három év van hátra. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a döntést a magyar sportkedvelők nevében is. Nemcsak azért, mert a szomszédos Ausztriáról van szó, hanem azért is, mert az osztrák rendezés látszott, előzőleg a legmegnyugtatóbbnak, a legkevésbé prob­lematikusnak. Osztrák szomszédaink, mint emlékeze­tes, 1964-ben már nagyszerű házigaz­dának bizonyultak. A kedves tiroli vá­rosban hangulatos, kifogástalan téli olimpiát rendeztek. S a katonaság segítségével még a hóhiányt is leküzdötték, a kiskatonák teherautók, óriás kosarak segítségével kellő mennyisé­gű havat hordtak, az egyébként nagysze­rűen előkészített, de hószegény pályákra. A következő téli olimpia alkalmával, 1976 február 4. és 13. között az egyszer már nagyszerűen vizsgázott létesítmé­nyek, pályák várják a világ legjobb téli sportolóit. A Partscherkofel, Fizum, Seefeld és a pompás, több mint tízezer nézőt befo­gadó sportcsarnok újra bevonul a téli sportok történetébe. S maga a házigazda, Alois Lugger, a ro­konszenves, ősz főpolgármester, a szerve­ző bizottság egyik korábbi vezetője sem változott Érthetően örömmel nyilatkozott és -­arról adott tájékoztatást, hogy városában egyedül az olimpiai falut kell újjáépíteni, hiszen az 1964-re épült házakat a lakók már régen elfoglalták. A tiroli város egyébként mintegy 500 millió schillinges költségvetésből kívánja megrendezni az olimpiát Innsbruck a svájci St Moritz (1928 és 1948) után a második város, ahol másodszor rendeznek, téli olimpiát, míg nyári játékoknak ugyancsak két ízben, (1900-ban és 1924-ben Párizs, 1908-ban és 1948-ban London) volt egy-egy város a há­zigazdája. Vasárnap délelőtt, labdával Egy hónap múlva megkezdődik az NB I-ben a tavaszi pontvadászat, s így nem csoda, hogy néhány együttes — Vasas, Ferencváros, VM Egyetértés — már komolyabb „fajsúlyú" edzőpartnert választott­­ vasárnap délelőttre. És bár csontig hatoló szél fújt a pályákon, a „tavaszi” nap­fény kicsalogatta a nézőket: Budafokon és a Fáy utcában 3000—3000 néző figyelte a kedvenceket, labdával „töltve” el a délelőttöt. A szurkolók pedig nem csalódtak, mert a néhol bokán felül érő sárban is szellemes, jó játékot, gólokat lát­hattak. (Összeállításunk a 2. oldalon.) Meyer és a Ganz-MÁVAG védelme „munkában": Királyhegyi (VM Egyetértés) tejesét hárítják közösen (Geleta Pál­­felvétele) a mié 5. HETI EREDMÉNYE +1 14. Reggiana—Como 2 1:2 1. Bologna—Inter 1 1:0 2. Cagliari—Lanerossí 1 3:0 3. I.a/.io—Fiorentina x 0:0 4. Milán—Ternana 1 3:1 5. Napoli—Atalanta 1 1:0 6. Sampdoria—Roma x 0:0 7. Torino—Palermo 1 2 Ki 8. Verona—Juventus x 0:0 9. Brindisi—Bari x 1:1 10. Catania—AS Reggina x 0:0 11. Lecco—Arezzo x 0:0 12. Mantova—Novara 1 1:0 13. Perugia—Genoa x 0:0 A labdarúgó­­utánpótlás nyomában A labdarúgó-utánpótlás nyomában címmel a Népsport labdarúgórovata vitát kezdeményez. Erre ösztönöz bennünket a magyar labdarúgás jelenlegi helyzete, és előző két vitánk (a vidék lab­darúgásának helyzete és a labdarúgó-példakép) várakozáson felüli sikere is. Új vitánkhoz nem kisebb horderejű témát választottunk, mint a ma­gyar labdarúgás utánpótlási gondjainak, vagy ha úgy tetszik: a magyar labdarúgás jövője kérdései­nek boncolgatását. A 3. oldalon található vitaindí­tónkban a jelenről igyekeztünk — ha nem is tel­jes­­ képet adni, s egyben a megoldás néhány lehetséges útját felvázolni. Tudjuk: a kép nem teljes, a feladatra is jóval több megoldás van ... Várjuk tehát olvasóink hozzászólásait. Egyetértésfölény a TFSE otthonában A sorsolás szeszélye úgy hoz­ta, hogy a kosárlabda NB I-ben vasárnapra három rang­adó is jutott. A legtöbb szurkoló Sopronban tekintette meg a két régi vetélytárs — a SMAFC és a­­Baja — összecsapását. Az egyetemi gárda tartalékosan is győzött, így veretlen maradt, de a közönség elégedetlenül távo­zott, mert alacsony színvonalú játéknak lehetett tanúja. Válto­zatos, érdekes küzdelmet hozott viszont a Ganz-MÁVAG—Csepel mérkőzés. A terem itt is szűk­nek bizonyult a közönség elhe­lyezésére, a játéktér úgyszintén, de a csapatok megtalálták a megfelelő taktikát: jól dobtak! Meglepő arányú vereséget ,mért a VM Egyetértés a TFSE- re! A főiskolások — megfelelő középjátékosok hiányában — nem voltak egyenrangú ellenfe­lek. Megszerezte első győzelmét az újonc Diósgyőri VTK. Meg­lepetésre azt a Kecskemétet győzte le, amely Pécsről haza­vitte a 2 pontot és a Bp. Spar­tacust is megverte. (Folytatás a 7. oldalon) A kézilabda női Terem­ Kupa vasárnapi, V. fordulójá­ban is nagyszerűen szerepelt a Bp. Spartacus. Ezúttal a Ba­kony Vegyészt győzte le (18:16). Egy jelenet az összecsapás­ból: Tóth-Harsányi Borbála és társai között áttörte magát Nagyné, a szövetkezetiek jobbszélsője, s vetődve kísérelte meg hálóba juttatni a labdát. Lövése azonban elkerülte a kaput (Tudósítás a 7. oldalon.) (Geleta Hál felv.)

Next