Népsport, 1974. október (30. évfolyam, 231-256. szám)
1974-10-11 / 239. szám
i Szeged ünnepel — de nemcsak a szó hagyományos értelmében. Aki ma a Tisza-parti nagyvárosba érkezik, az nem a zászlókat, a fellobogózott épületeket veszi észre először, hanem a felbontott úttesteket, a törmelékhalmot, a terelőtáblákat, a forgalmi dugókat... Soha ilyen nagyméretű építkezések nem folytak itt, mint most. Az idegen számára szokatlan felfordulásból viszont egy minden eddiginél szebb Szeged körvonalai bontakoznak ki. — A város felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére nem rendeztünk nagygyűlést. Mindössze háromszáznyolcvan ember fért el a Kamara Színházban megtartott központi megemlékezésen. Az ünneplést elsősorban annak a soksok létesítménynek az átadása jelképezi, amelyeket október 11-ére, a Jubleumra időzítettünk — mondja G. Szabó László, a városi pártbizottság osztályvezetője. Sajátos ünneplés. Sajátos, mint sok más ebben a városban. Itt létesítményei: „Szeged felszabadulásának tiszteletére átadjuk a Gabonatermesztési Kutató Intézet új laboratóriumát, a József Attila Tudományegyetem Biológiai Intézetének első üzemét, a százszemélyes Tabán utcai óvodát, jelképesen a Kamara Színházat. . ” ..... Sor kerül a Játékcsarnok műszaki átadására és a lakosság rendelkezésére bocsátják az új erdei tornapályát.” Ha az ünnepet elsősorban a létesítmények felavatása jelképezi, akkor tehát a sport is jelentős szerepet kap benne. Szegednek égetően szüksége van erre a csarnokra — még ha tudjuk, hogy annak idején fedett uszoda építkezésnek indult, még ha tudjuk, hogy ez korántsem pótolhatja egycsapásra az összes teremhiányt. — Szegeden is politikai tényező a sport. Talán még inkább az, mint sok helyen. A város összenőtt a vezető egyesülettel, az élvonalbeli labdarúgásnak, és a többi sportágnak sok évtizedes múltja van. Kertes Mihály, a Csongrád megyei Labdarúgó Szövetség elnöke negyvenhat éve sportvezető. Évtizedek óta intézi a város labdarúgásának ügyeit, és sok szálon keresztül kapcsolódik nemcsak a többi sportághoz, hanem a város politikai életéhez is. Már a felszabadulás előtt párttag volt, s az elsők között szervezte újjá a sportot harminc évvel ezelőtt. — Szeged akkor nem hasonlított a többi magyar városra. Itt nem volt annyi rom, mint másutt. A szovjet csapatok olyan gyorsan érkeztek, hogy a németeknek nem maradt idejük a pusztításra... Az élet hamar megkezdődött. A sportélet is... Senkit nem kellett hívni, csalogatni, ki voltunk éhezve a mozgásra valamennyien. Sok mindent tudnék mesélni az azóta eltelt harminc évről. Sok jót és némi rosszat is... Hatvankilenc éves. Élénk a szeme, fürge a mozgása, gyors a gondolkodása. El-elragadja a hév, dohogva sorolja, hogy mennyi mindent lehetne jobbam csinálni... Azt mondják: Szegedet nehéz lenne nélküle elképzelni. Kalocsáról a Tisza-partra A sport politikai tényező is, de nemcsak a labdarúgók szereplésén keresztül. Szeged soksok kiváló versenyzőt adott a magyar válogatottaknak, akik pályafutásuk befejezése után is a városban maradtak, sportvezetők lettek. Ez a harminc év egy kicsit az ő ünnepük is. Dr. Szamosszegiéket például szerte a városban jól ismerik, példaként emlegetik. Nemcsak az Európa-bajnok tekéző feleséget, hanem a volt labdarúgó férjet, s a 18 éves Gábort is, aki ma a SEEOL tartalékcsapatában rúgja a labdát. — Egyikünk sem tőzsgyökeres szegedi — mondja dr. Szamosszegi Béláné. — Én Kalocsán laktam, azután Szegedre jöttem egyetemre, s itt, az Aradi úti sportpályán ismerkedtem meg a férjemmel. Akkor még kosárlabdáztam, csak később kezdtem tekézni. Miért? Ezt a sportágat nem kell olyan fiatalon abbahagyni, mint a többit, ez örömet, felüdülést nyújthat, akárhány éves is az ember... Hálával tartozom a városnak. Szegedi versenyzőként jutottam el sok-sok országba, így lettem Európa-bajnok. Közben a szó 1944. szeptember 23-án lépett hazánk területére az első szovjet katona. Megkezdődött az ország felszabadítása, amely 1945. április 4-én fejeződött be. Battonyától Nemesmedvesig tartott hazánkban a felszabadító harc. Riportsorozatunkban mi is végigjárjuk e harminc év előtti harc nagyobb állomásait, lámigyárba kerültem, személyzetisnek. Gyakran előfordul, hogy az utcán idegenek is rám köszönnek. Érzem, hogy szeretnek az emberek, s én is szeretem őket... Nem tudnám máshol elképzelni az életemet. Harmincezer diák Szeged történelmében ebben az utóbbi harminc évben volt sok szép — és néhány kevésbé szép — dolog is. Néhány éven keresztül lelassult a város fejlődése, a megyeközpont is Hódmezővásárhelyre került át. Soksok pótolnivaló gyűlt össze, a közművek, az utak, a lakások építése mellett egyre égetőbben merül fel uszodák, sporttermek építése is. Szeged arculata szinte napról napra változik. Ma már százhatvanötezren lakjék, és több mint harmincezren tanulnak a városban. Az utcán lépten-nyomon fiatalokba ütközünk. Amikor ők születtek, már régen felszabadult Szeged, amikor ők kezdtek iskolába járni, tornászni, úszni, futballozni, már egészen más körülmények között tehették ezt, mint szüleik. Szamosszegi Gábor — ellentétben szüleivel — már tőzsgyökeres szegedinek vallhatja magát. — A harminc évvel ezelőtti időkről mit tudok? — ismétli a fogas kérdést. — Hát, volt itt egy fahíd... A labdarúgók a Szegedi Honvéd pályáján játszották a mérkőzéseiket... Ez minden. Harminc év hosszú idő. Bocsák Miklós BATTONYÁTÓL NEMESMEDVESIG Vált egy fahíd. Szegeden.. . XXX. 239. ♦ 1974. október 11 I RÖPLABDA A honos döntőbe jutás reményében Női röplabda-válogatottunk már Pueblában készül a VII. világbajnokság közelgő rajtjára, a Fülöp-szigetek elleni, október 13-i, mexikói bemutatkozására. Kétségtelen tény, hogy a hazai felkészülés során jelentkeztek komoly nehézségek. Gondolunk itt elsősorban Szalayné és Királyné időleges, Gerhardtné végleges kiesésére, vagy a csapat egységének — generációs problémák miatti — meggyengülésére. Ezt támasztja alá válogatottunk idei nemzetközi mérlege is: 19 mérkőzés, 5 győzelem, 14 vereség. Igaz azonban, hogy ezeket a találkozókat céltudatos, nagyon intenzív felkészülési időszakban játszotta legjobb együttesünk. Tudjuk, dr. Kotsisné a megszokott, nagy terhelésnek vetette alá valamennyi játékost. Főleg az ütőerőben megmutatkozó hiányosságokat kellett valahogyan pótolni, s ennek érdekében játékrendszerbeli változtatásokra is szükség volt. Az edző többször dicsérte a játékosok hozzáállását, szorgalmát. Az elmondottak ismeretében mérsékelt igényekkel, de a hatos döntőbe jutás reményével várjuk a nyitányt. Annál is inkább mert a főfeladat előre mutat: meg kell találni azt a gárdát, amely Szalaynéval és Királynéval, továbbá esetleg egy-két újonccal kiegészülve a jövő évi, belgrádi EB-n kiharcolhatja a montreali olimpiai részvétel jogát. Bízunk benne, hogy a nehéz csatákban, feszült légkörben olyan harcedzett, ütőképes együttes kovácsolódik ebből a félig-meddig kényszer szülte csapatból, amely hoszszú távon tovább javíthatja nemzetközi mérlegét, s növelheti a magyar női röplabda hírnevét. Bemutatjuk selejtezőbeli ellenfeleinket Mexikó. Hivatalos nevén Estados Unicos Mexicanos (Mexikói Egyesült Államok). Területe: 1 millió 972 ezer 546 km 2. Lakóinak száma: több mint 40 millió. A magyar női röplabda-válogatott az E-selejtező csoportban, Pueblában kezdi majd meg szereplését. Puebla mindössze 120 kilométernyire fekszik Mexikóvárostól, tengerszint feletti magassága 2190 méter! A város lakóinak száma 550 ezer. A lakosság legfőbb jövedelemforrása az ipar és a kereskedelem. Pueblában több atlétikai pálya mellett egy, mintegy kétezer néző befogadására alkalmas. Parkettás sportcsarnok van (néhány edzőteremmel). Válogatottunk tehát — legalábbis a csarnok méretei miatt — az első három mérkőzésen „otthonosan” érezheti magát Pueblában. Az ellenfelekről. Füllöp-szigetek, október 13. 12 óra. Együttesünk első ellenfele először vesz részt a világbajnokságon. Tudomásunk szerint délkoreai edzője van a Fülöpszigetekiek válogatottjának. A jellegzetes, ázsiai, sokmozgásos röplabdát játsszák, legutóbb ötödikek lettek az Ázsiai Játékokon. A Magyarországon járt japán válogatott edzője, Sigeo Jamada szerint mégsem képviselnek számottevő játékerőt. Brazília, október 14, 19 óra. A dél-amerikaiakkal mindöszsze egyszer mérkőzött válogatottunk, az 1970-es, várnai VB-n, ahol nagy harcban 3:2-re győztünk ellenük. Rendszeresen sikerrel szerepelnek a Dél-amerikai Játékokon. Legfrissebb értesüléseink szerint azonban korábbi, ötletes támadójátékuk mintha megkopott, megszürkült volna. A hírügynökségi jelentések is arról számolnak be, hogy a brazil válogatott az utóbbi időben gyengült. Románia, október 15, 19 óra. Csoportbeli legnehezebb ellenfelünk minden bizonnyal Románia lesz. Délkeleti szomszédaink elleni mérlegünk a következő: 34 15 19 58:72 Az idén is három mérkőzésre került sor: májusban Békéscsabán, majd Szolnokon 3:2 és 3:1 arányban a magyar válogatott, augusztusban Konstancában pedig 3:1 arányban a kiválóan játszó román együttes bizonyult jobbnak. A román válogatott főleg ütőerőben nyújt átlagon felülit. A gyors fiatalítás miatt azonban játékosai könnyen zavarba hozhatók, ilyenkor elemi hibákat követnek el. A jó formában levő magyar, válogatott eséllyel lép ellenük pályára. Mérleg Női röplabda-válogatottunk nemzetközi mérlege — 308 159 149 — azaz éppen hogy pozitív. Sokkal kedvezőbb azonban a helyzet, ha 1970-től tekintjük válogatottunk eredményeit : 99 61 38 1970-től számítva tehát Pueblában a Fülöp-szigetek ellen játssza majd együttesünk 100. mérkőzését, s bízunk benne, hogy megszerzi 62. győzelmét! Csoportbeosztás és menetrend Selejtezők (okt. 13 — 15.) Nők: A-csoport (Guadalajara): Mexikó, Egyesült Államok, Bahama-szigetek, Franciaország. B- csoport (Mexikóváros): Szovjetunió, NDK, Hollandia, Dominika. C-csoport (Monterrey): NSZK, Japán, Kínai NK, Lengyelország. D- csoport (Tijuana): Kuba, Peru, Puerto Rico. (A KNDK visszalépett.) E-csoport (Puebla): Magyarország, Románia, Fülöp-szigetek, Brazília. F-csoport (Toluca) : Csehszlovákia, Bulgária, Dél-Korea, Kanada. Férfiak: A-csoport (Mexikóváros) : Hollandia, Tunézia, Mexikó, Dominika. B-csoport (Guadalajara) : NDK, Olaszország, Kuba, Venezuela C-csoport (Monterrey): NSZK, Bulgária, Brazília, Franciaország. D-csoport (Tijuana): Japán, Belgium, Kínai NK, Kanada. E-csoport (Puebla): Csehszlovákia, Románia, Dél-Korea, Argentína. F-csoport (Toluca): Lengyelország, Szovjetunió, Egyesült Államok, Egyiptom. Középdöntők (okt. 18 — 20.) Nők. S Guadalajara: A —1, F—1, B —2, D —2. II. Tijuana: B—1, E—1, C—2, F—2. III. Monterrey: C—1, D — 1, A—2, E—2. IV. Mexikóváros: A—3, F—3, B—4, D—4. V. Puebla: B —3, E—3, C—4, F —4. VI. Toluca: C—3, D —3, A — 4, E—4. Férfiak. Mexikóváros: A—1, F— 1, B—2, D —2. I. puebla: B —1, E— 1, C—2, F—2. HI. Toluca: C —1, D —1, A—2, E—2. IV. Guadalajara: A—3, F—3, B—4, D—4. V. Monterrey: C — 3, D—3, A—4, E—4 VI. Tijuana: B—3, E—3, C —4, F—4. Döntők (okt. 22 — 27.) Nők. Az 1—6. helyért: Guadalajara. A 7 —12. helyért: Monterrey. A 13 —18. helyért: Puebla. A 19 — 24. helyért: Mexikóváros. Férfiak. Az 1—6. helyért: Mexikóváros. A 7 —12. helyért: Toluca. A 13 — 18. helyért: Tijuana. A 19 — 24. helyért: Guadalajara. Ez történt eddig NDK . 1952, Moszkva. Világbajnok: Szovjetunió. Magyarország hatodik lett. H. 1956, Párizs. Világbajnok: Szovjetunió. Magyarország nem indult. IH. 1960, Rio de Janeiro. Világbajnok: Szovjetunió. Magyarország nem indult. IV. 1962, Moszkva. Világbajnok: Japán Magyarország tizenegyedik lett. V. 1967, Tokió. Világbajnok: Japán. Magyarország nem indult. VI. 1970, Várna. Világbajnok: Szovjetunió. Magyarország negyedik lett. férfiak I. 1949, Prága. Világbajnok: Szovjetunió, 7- Magyarország. I. 1952, Moszkva. Világbajnok: Szovjetunió, 5. Magyarország. IV. 1956, Párizs. Világbajnok: Csehszlovákia, 8. Magyarország. IV. 1960, Rio de Janeiro. Világbajnok: Szovjetunió, 6. Magyarország. V. 1962, Moszkva. Világbajnok: Szovjetunió, 7. Magyarország. VI. 1966, Prága. Világbajnok: Csehszlovákia, 10. Magyarország. VII. 1970, Szófia. Világbajnok: NDK, 11. Magyarország. Játékosaink A VB-n szereplő magyar válogatott 11 játékosból áll. Most őket mutatjuk be röviden (zárójelben: foglalkozás, életkor, magasság, súly, válogatottság száma, egyesület). Dr. Bánheminé Radó Lucia (tisztviselő, 26, 172, 65, 117, NIM), Biszku Éva (egyetemi hallgató, 21, 182, 68, 15, Közg. Egyetem), Buzekné Maklári Ilona (ügyintéző, 29, 170. 62, 145, NIM), Feketéné Csapó Gabriella (adminisztrátor, 20, 175. 63, 37, U. Dózsa), Halászné Marczis Katalin (tisztviselő. 24. 186, 70. 31, NIM), Hubainé Gajdos Ágnes (műszaki előadó. 26. 174, 66. 37. Bp. Spartacus), Kövérné Énekes Emőke (adminisztrátor 26. 180, 70. 74, NIM), Schadekné Eichler Katalin (előadó. 24. 170, 63. 75. Bp. Spartacus), Schlégl Judit (tisztviselő. 29. 170, 75. 199 csapatkapitány, U. Dózsa), Szőnyi Ildikó (műszaki ügyintéző, 20. 174. 68. 19, U. Dózsa), Torma Ágnes (tolmács, 23. 178. 66. 93, V. Izzó). Dr. Kotsis Attiláné röplabdában és atlétikában volt válogatott, de teniszben is az élmezőnyhöz tartozott. Huszonhétszer öltötte magára a röplabda-válogatottban a címeres mezt, kiváló és érdemes sportoló. 1969 óta a válogatott vezető edzője, azóta érte el női csapatunk legszebb sikereit. (1970 Várna — VB-negyedik hely; 1972, München — olimpia: ötödikmivézés.) Irta 6*. asszínította: Tölgyes Péter A csapatkapitány, Schlégl Judit 200. válogatottsága előtt... VB NÉPSPORT 5 VS.• ATLÉTIKA Nem a csapatbajnokság formájában van a hiba A naptár jól tervezett, hiszen rendes körülmények között a felnőtt és az ifjúsági csapatbajnokság utolsó fordulójára október eleje megfelelő időpont lett volna. Sajnos, a korán beköszöntött novemberi időjárás felborította a számítást. A mostoha körülményeket megsínylették az eredmények, s az ifjúsági NB-t nem minden csoporton sikerült befejezni. A zárómérleg így is elkészíthető. A szemlélettel volt baj az MNK-ban A MASZ az idén változatlanul két fordulóban, de új formában, Magyar Népköztársasági Kupa néven írta ki a felnőtt csapatbajnokságot. Az NB korábbi, többször módosított rendszere kétségtelenül elavult. Jogos volt az a panasz, hogy még a nagyobb szakosztályok sem képesek minden számban megfelelő tudású versenyzőt indítani, ugyanakkor a viadalok nem foglalkoztatták teljes élgárdájukat. Nos, ez az 50-es évek sikeres egyéni Béke Kupaversenyeit felidéző új forma csak a csapatok maximális létszámát határozza meg, ezen belül szóhoz juthat az egyesületek valamennyi élvonalbeli atlétája. Így a magyar bajnokság mellett az MNK a másik, alkalom arra, hogy a felnőtt élgárda tagjai valóban találkozzanak egymással. A májusi, első forduló segíti a formábahozást, a második, az őszi pedig a formák átmentését a következő felkészülési időszakig, s még az eredmények javítását is. Nem a forma a hibás abban, hogy az MNK az idén nem tudta maradéktalanul betölteni feladatát. Inkább a szemlélettel volt baj. A kupafordulókon nem lehet bajnoki és olimpiai pontokat szerezni, így azután a szakosztályok egy része, s jó néhány megyei szövetség sem tulajdonított neki kellő figyelmet és kihasználatlanul hagyta azt a lehetőséget, amelyet az élvonal fejlődésére nyújt. Ezt a közönyt már májusban mutatta az indulók száma, sokan hiányoztak, különösen a vidéki élvonalbeliek közül. Sok helyen, úgy látszik, nem olvasták át figyelmesen a kiírással kapcsolatos tudnivalókat sem. A hét végi második fordulóban több csapat elmulasztotta a szombat délelőttremegállapított végleges nevezési határidőt is. A MASZ a nevezések elfogadása tekintetében rugalmas volt és sportszempontból az is helyeselhető, hogy a szakvezetés javaslatára az adminisztrációs hibákból kizárt atléták pontversenyen kívül elindulhattak. De ez semmiképpen sem lehet követendő gyakorlat. Jövőre mindenesetre lehet könnyíteni az adminisztráción, a a végleges nevezésre a fővárosi, illetve a vidéki csapatoknak a mostaninál megfelelőbb időpontot találni. Az is kiderült, hogy a váltószámok feleslegesek, lehet esetleg változtatni a nevezési szinteken és célszerűnek látszik számonként az első tizenkettő helyett csak első nyolc helyezést értékelni, hiszen az idén sokszor nem használták ki a szakosztályok ezt a bővített pontszerzési lehetőséget sem. De mindezek a szükséges módosítások nem változtatnak azon, hogy a csapatbajnokság új formája megfelelő. A négy forduló sok Az ifjúsági NB jelentősége és értéke jelentősen megnőtt, amióta valamennyi megye bekapcsolódott a kétosztályos versenysorozatba. Elsősorban a vidéki fiatalok fejlődésének adott lendületet. Bár a fővárosi egyesületek versenyzői változatlanul jobb körülmények között készülhetnek, az idén közülük csak a Bp. Honvéd férfi csapata tudta sikerrel felvenni a küzdelmet a megerősödő megyei válogatottakkal. A többiek szereplése visszatükrözi, hogy a budapesti szakosztályokban, különösen a női számokban, bizony nagyon vékony az utánpótlás. A jövőben mindenesetre már joggal lehet követelményül szabni, hogy egy olyan A-kategóriába sorolt egyesület, mint a Bp. Spartacus is, igyekezzék ifjúsági csapatot kialakítani, de a B-kategóriás szakosztályoknak is fokozottabban kell törődniük az utánpótlással. A jól bevált ifjúsági csapatbajnokság természetesen továbbra is szükséges. De a jelenlegi négy forduló már nehezen illeszthető a zsúfolt versenyműsorba és sok utazással jár. Éppen ezért indokolt jövőre két fordulóra csökkenteni, a jelenlegi osztály- és csoportbeosztás fenntartásával és a csapatjelleg kidomborításával. A MASZ-ban a lebonyolításra két elképzelés merült fel. Az egyik mód: az MNK mintájára kétszer találkoznának egymással a csapatok úgy, hogy minden számban csak egy versenyző indítása kötelező és bizonyos szint teljesítése esetén még két további atléta indulhat. Fordulónként minden számban az első hatt, vagy nyolc helyezést értékelnék. A másik változat szerint az első fordulóban a mostani rendszerben, tehát számonként kétkét versenyzővel, továbbra is hármasviadalokon mérkőznének a csapatok és az eredményeket a pontozási táblázat alapján értékelnék. A második fordulóban, a döntőben a legmagasabb pontszámot elért három csapat mérkőzne az 1, a következő három a 4., a további három helyezett pedig a 7. helyért. A szövetség tervezetét megküldte az érdekelt szakembereknek és véleményük alapján dönti el, hogy melyik lebonyolítási formát választja. (s. n.)