Népsport, 1974. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-01 / 257. szám

2 népsport A Népsport jelenti Nemzetközi tanácskozás a labdarúgásról A nemzetközi sportéletben egymást követik a kongreszszusok, szakmai találkozók. Napokkal ezelőtt a világ sportolóinak, sportkedvelőinek figyelme az osztrák főváros, Bécs felé irányult, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésezett, s amely döntött az 1980-as olimpiai játékok színhelyéről. Ezen a kongresszuson is sok szó esett a világ legnépszerűbb sportágáról, a labdarúgásról, amely természetesen szerepel majd a moszkvai olimpia programjában is. Az elmúlt években az olimpiákon rendre a szocialista országok csapatai nyerték az aranyérmet labdarúgásban. A magyar válogatott Helsinki után Tokióban és Mexikóban állhatott a dobogó legmagasabb fokára, míg legutóbb Münchenben a lengyelek diadalmaskodtak. S hogy ne csak az olimpiákon játsszon a szocialista országok labdarúgása főszerepet; ezekben a napokban Várnában nemzetközi értekezleten tanácskoznak a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Románia, Magyarország és az NDK szakemberei. Magyarországot Baróti Lajos mesteredző, az MLSZ edzőbizottságának vezetője képviseli. A szakmai előadások a korszerű edzésmódszerekről, az 1974. évi VB tapasztalatairól, az új taktikai fegyverekről, s új elképzelésekről szólnak. SZÖVETSÉGI ÉLET Az MLSZ fegyelmi bizottsága a következő határozatokat hozta: Hernádi (Tatabánya), Mészáros (Soproni Textil), Csikesz (Bakony Vegyész), Ormai (Bauxitbányász), Kovács Z. (Ózd), Németh (MÁV DAC), Söjtör (Nagykanizsai Olajbányász), Szigeti (Sashalom) 2— 2 mérkőzésen nem szerepelhet. Kiss L. (Véménd), Kudrca (DVSC), Körmendi (AURAL) 1 —1 találkozón nem játszhat. A fegyelmi bizottság Kiss I. (Körmend) és Simon (ESMTK) játékjogát határozathozatalig felfüggesztette. EGYESÜLETI ÉLET Megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a PTC természetjáró-szakosztálya ünnepi gyűlést és kiállítást rendez november 7-én Pécsett, a Bőrgyár kultúrtermében. VÁLOGATOTTAK A magyar labdarúgó-válogatott november 10-én Várnában Bulgária ellen lép pályára. A mérkőzés 15 órakor kezdődik. A magyar játékosok 9-én, szombaton reggel fél nyolckor indulnak különgépen a tengerparti városba. A tervek szerint a válogatott a mérkőzés után azonnal visszaindul Budapestre. Kijelölték a november 23—24- én Szófiában sorra kerülő Intervíziós Kupában szereplő művészi tornászokat. Ezen a versenyen mindig a felnőtt magyar bajnok és egy tehetséges serdülő mutatkozhat be a tévékamerák előtt. Bogaras Mária bajnoknőn kívül a 12 éves Herczeg Andrea versenyez majd a bolgár fővárosban. VERSENYEK Vasárnap a Jégszínházban rendezik a moderngimnasztikai együttes kéziszerbajnokságot. Ennek keretében néhány egyéni gyakorlatot is láthat majd a közönség. November közepén ugyanis Kubába utazik nemzetközi versenyre három tornásznőnk, Schnell Judit, Németh Csilla és tartalékként Szécsényi Violetta, ők mutatják be gyakorlataikat. Ez lesz az utolsó nyilvános szereplésük az utazás előtt. Pénteken 15.30 órakor a Kinizsi utcában a MAFC—Csőszerelő NB I-es férfi kosárlabdamérkőzést megelőzően a Péti MTE kosárlabda-szakosztálya fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából összecsapásra kerül sor a MAFC öregfiúk és a Péti MTE öregfiúk között A fővárosi középfokú iskolák fedettpályás atlétikai bajnokságát ezen a télen is az Olimpiai Csarnokban rendezik meg. A versenysorozat a csapatszámokkal november 30-án kezdődik. A férfi röplabda KEK-ben a magyar színeket az U. Dózsa képviseli. A lila-fehérek már megállapodtak első ellenfelükkel, a finn kupagyőztessel a két mérkőzés időpontjában: az első találkozóra a Helsinkitől 240 km-re levő Purynban kerül sor november 9-én. A visszavágót november 16-án 17 órai kezdettel játsszák majd a Vágóhíd utcai teremben. A Felszabadulási Kupáért november 6-án, szerdán újra pályára lépnek a magyar labdarúgócsapatok. Az NB I-es együttesek közül hét játszik alacsonyabb osztályú ellenféllel. A párosítás: Szekszárd—PMSC, Dorog—Tatabánya, DVSC—DVTK, Lőrinci Fonó—Vasas, Kazincbarcika—SBTC, III. ker. TTVE— MTK és Április 4. Vasas—Csepel.★ Véglegesen kijelölték a röplabda NB II-be jutásért sorra kerülő mérkőzések színhelyét és időpontját. A megyei és budapesti bajnokcsapatok Veszprémben, Miskolcon, Székesfehérvárott és Debrecenben játszszák az osztályozókat november 16—17-én, és 30-án, illetve december 1-én. RENDEZVÉNY Nagykőrös felszabadulásának30. évfordulóján, november 2-án városi kocogónapot rendez a Kinizsi SE és a járási sportfelügyelőség, a Cifraikertben. A tömegsportesemény résztvevői között sporteszközöket sorsolnak ki. létesítmény Két kispályát avatnak november 7-én a III. kerületben. A Vihar , utca és a Meggyfa utca sarkán átadásra kerülő 50x25 méteres kispálya a közeli óvoda, általános iskola és általában a lakótelep sportgondjain segít. A másik 22x46 méteres kispályát a Kolossy téren avatják. UTAZÁS A kézilabda minősítő osztályozón részt vevő csapatoknak — technikai problémák miatt — az eredeti tervtől eltérően, későbbi időpontban kell Tatára utazniuk. Az új időpontok: nők: D-, E-, F-csoport november 7-én, férfiak: A-, B-cs. november 9- én, C-, D-cs. november 11-én, E-, F-cs. 13-án. KIADVÁNY Megjelent a Turista Magazin legújabb száma. A képekben gazdag lap tovább folytatja A felszabadító Szovjet Hadsereg útján című cikksorozatát, valamint Az Eiger meghódítása című képregényt. A számos riport és érdekes írás mellett hasznos olvasmánynak ígérkezik a melléklet is, amely ezúttal a Mecsek és a Villányhegység bejárásához nyújt segítséget. RÁDIÓ, TÉVÉ Péntek. Rádió. Kossuth-adó, 19.30: Sporthíradó, 22.15: Sporthírek. Petőfi-adó, 6.20: Torna. Televízió. Budapest, 11. műsor. 20.40: A Nanga Parbat második megmászása. Csehszlovák rövidfilm. Szlovák tv. 18.45: Testedzés. Jugoszláv tv, 21.15: A repülés úttörői — filmsorozat. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjárás péntek estig: időnként megnövekvő felhőzet, néhány helyen kisebb eső, havaseső, futó havazás. Mérsékelt, napközben megélénkülő, északnyugatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 5 — 10 fok között. LABDARÚGÁS Három év Lengyelországban Amit tudni kell róla. * $*: Vas Mihály. Az SBTC, majd az MTK játékosa volt. A válogatott mezt is magára húzta kétszer, sőt gólt is lőtt a nemzeti 11- ben. öt évvel ezelőtt hagyta abba az aktív labdarúgást, de akkor már évek óta zsebében lapult az edzői képesítést igazoló bizonyítvány, szívében pedig az olthatatlan vágy: a futballal foglalkozni egy életen át! Ami farfont szögre berűlt rtull hull tehát a futballcipő, s Vasas Miska számára elkezdődött egy új, az előbbitől teljesen eltérő, sokkal nehezebb élet: a labdarúgóedzők élete. Nem volt felkészületlen, hiszen aktív korában nyitott szemmel járt az edzésekre. Mindent megfigyelt, igyekezett átvenni mestereitől, amit jónak, hasznosnak tartott, s amiről sejtette: egyszer még kamatoztathatja. A futball „általános iskolájában”, a BLSZ-bajnokságban kezdte edzői működését. A GAFA Volán csapatának munkáját irányította, majd egy lépcsővel feljebb került, a Vecsésd VIZÉP együtteséhez. Ebben az időben érkezett az MLSZ-hez a Lengyel Labdarúgó Szövetség kérése, melyben — mint már annyiszor — magyar edzőt kért egyik klubcsapatukhoz, történetesen a Szombreisci Bytom együtteséhez. A választás Vasas Mihályra esett, aki fogta a cókmókját, s elutazott Szilézia kellős közepében Bytomba. Három év után a napokban végleg hazaérkezett. Arait mesét,pasztalatokban, élményekben gazdag három esztendőt töltöttem Lengyelországban. Amikor 1971 decemberében átvettem a csapatot, nem látszott rózsásnak a helyzet. A kezdő csapatból két játékos külföldre szerződött, kettő pedig abbahagyta a futballt. A csapatot akikor már nem lehetett megmenteni. Az NB II-be kerültünk, ami Lengyelországban 16-os mezőnyű, de olyan erős, hogy szinte egyenlő az élvonallal. Erre csak egy példát. Kilenc éve nem volt eset, hogy egy csapat, amelyik kiesett az első osztályból, a következő évben visszakerült volna. Nekünk sikerült: hét pont előnnyel nyertük a bajnokságot ... Ez mindenképpen komoly eredmény, hiszen közben sikerült teljesen átalakítanom a csapatot, alaposan megfiatalítani a társaságot, az átlagéletkort 21 év alá „nyomni”. Bajnoki szereplés és csapatszervezés nem szokott zökkenők nélkül járni, de nekem szerencsém volt. Játékosaim partnerek voltak minden kérdésben. Az elején, persze, voltak nehézségeim. Például a rendkívül nehéz lengyel nyelvvel... Hat hónapon át tolmáccsal dolgoztam. A sportnyelv, a futball különleges kifejezései azonban nem tűrik a szolgai fordítást. Így, amikor néhányszor észrevettem, hogy a taktikai utasításom tolmácsolása után mosolyognak a játékosok, szakítottam ezzel a módszerrel, s még intenzívebben fogtam a nyelvtanuláshoz. Eltelt még néhány hónap, s elfogadhatóan beszéltem lengyelül. Az NB 1-ben aztán újra kezdődött az idegőrlő harc a bentmaradásért. A mezőny nagyon erős, a mi csapatunknak pedig inkább a hallatlan lelkesedés volt az erőssége, mint a játéktudás. Érvek ellenére jöttek az eredmények. A város másik csapatától, a „közönségkedvenc” Palemétól például 3 pontot szereztünk. Később elfáradt a társaság, s amikor a labdarúgóvilágbajnokság miatt, három fordulóval a befejezés előtt, félbeszakították a bajnokságot, a 12. helyen álltunk, erősen veszélyeztetve a kieséstől. Az én szerződésem ekkor már lejárt, de becsületbeli ügyemnek tekintettem, hogy a három sorsdöntő mérkőzésen ne hagyjam magára a csapatot. Visszatértem tehát, s a három mérkőzésen öt pontot szereztünk. Biztosan maradt bent a csapat Ami a lengyel titok.^1^: ról is faggattak, hogy véleménye szerint mi okozta a lengyel labdarúgás előretörését, minek köszönhetők a nagyszerű eredmények: az olimpiai bajnokság, majd a VB-bronzérem? Enről így beszélt: — Olyan korosztály találkozott a lengyel válogatottban, amilyen nagyon ritkán jön össze egy ország labdarúgásában. Tomaszewszki, Gorgon, Deyna, Lato, Gadocha — nemzetközi klasszisok, akik nem hétről hétre, hanem hónapról hónapra képesek egyenletesen jól játszani. Gadochát például legalább 15-ször láttam játszani Lengyelországban, de egyetlenegyszer sem hagyott ki, mindig képes volt átlagon felülit nyújtani. Az igazán jó futballistákat ez jellemzi! Ami következik, tehát, mint edző, Lengyelországban befutott. Jelenleg itthon van, s minél előbb szeretné tapasztalatait magyar csapatnál hasznosítani... Lakat T. Károly XXX. 257. ♦ 1974. november 1. ISKOLAI SPORT Szögescipő — Fiúk sétálgattak az évszázados fák között. Óraközi szünet volt, s a tíz percet is felhasználták, hogy nagyokat szippantsanak a tiszta levegőből. — Futszározni, sportolni nem szoktatok ebben a csodálatos környezetben? — A reggeli torna vagy a sportköri foglalkozás keretében — mondta Bikes János első éves szakmunkástanuló. — Még ha készülünk valamilyen versenyre — tette hozzá Böröcz Ervin, aki séta közben valamilyen tankönyvet is lapozgatott. Ma már csak emlék Az egykori Apponyi-kastély negyvenholdas parkja kitűnően alkalmas sétára, futásra, alapozásra. Nem véletlen, hogy több labdarúgó-együttes készült itt már fel egy-egy idényre. Mi, persze, nem azért látogattunk Lengyelbe, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe, hogy ezt megtudjuk. Arról kaptunk hírt, hogy az iskolában a testnevelési órákon és a sportköri foglalkozásokon a sportvezetőképzéssel is foglalkoznak. — Valóban foglalkoztunk, de csak a múlt tanévben — mondta Horváth Tamás testnevelő tanár. — Harmadosztályú játékvezetői minősítést szerezhettek a tanulók, érdeklődésüknek megfelelően. — Az idén miért maradt el a sportvezetői tanfolyam? — A járási sportfelügyelőség nem tudta biztosítani az előadókat. Nagy kár. Ebben az iskolában olyan fiatalok tanulnak, akik tanulmányaik befejeztével visszakerülnek termelőszövetkezetükbe. Milyen hasznos lenne, ha innen — de a többi mezőgazdasági tanintézetből is — alapfokú sportvezetői, játékvezetői képesítéssel térhetnének vissza a fiatalok. Ebben az esetben talán nemcsak labdarúgásból állna a falusi sportélet! — Mindent elkövetek, hogy a gyerekekkel megkedveltessem a sportot, a testnevelést, de a tanfolyamot nem pótolhatom — tárta szét karját a testnevelő. — Az első és a második évfolyamnak heti kettő, a harmadiknak csak egy testnevelési órája van. A hiányosságot a sportközi foglalkozáson igyekszem pótolni. Működik az asztalitenisz-, a kézilabda- és a súlyemelő-szakosztály. Olykor atlétizálunk is. Legutóbb például saját pénzemen vásároltam szögescipőt a futásban legjobb eredményt elért tanulónak. A fő profil Az intézet nem dúskál sportlétesítményekben. Tornatermük nincs, a parkban egy kézilabda- és egy atlétikai foglalkozásokra kiképzett terület van. Rossz idő esetén egy 10x8 méteres szobában tornászgatnak, s emelnek súlyt a tanulók. Hogy a tizenkét szakmunkásképző intézet sportvetélkedőjéből mégis győztesen kerültek ki, azt a lelkes testnevelőnek és a sportszerető igazgatónak köszönhetik. — A MÉM-től és a megyei művelődési osztálytól ígéretet kaptunk, hogy rövidesen megkezdik egy 32x18 méteres tornaterem építését. Ha elkészült nagyszerű lesz, de addig sem tétlenkedünk. Elkezdtük az atlétikai pályák kialakítását, természetesen társadalmi munkában. Három évvel ezelőtt kerültem ide, s azóta statisztikát készítek a gyerekek teljesítményiről, fizikai képességeiről. Tapasztaltam, hogy a többségük igen alkalmas az atlétikára. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy az atletizálás legyen a fó profil az iskolában. Horváth Tamás lelkesen beszélt, majd még hozzátette: — Az atlétikában indíthatnának versenybírói tanfolyamot is, hogy tovább népszerűsítsük falun a sportágat! Hasznos lenne, ha az elképzelések megvalósítását a sportszervek és a művelődési osztály jobban támogatnák. (v. gr.) TÖMEGSPORT A „Nagy Játék” a Városmajorban — Mi ez itt? Filmeznek? — Dehogy, belépés nemcsak tornacipőben! — Tessék? Az illető először belebámul a levegőbe, majd besiet az esemény kellős közepébe, mert ő vérbeli pesti, nélküle nem rendezhetnek ilyesmit, ráadásul éppen utcai ruhában van. — Mondja csak — szólítja meg a mellette álló törzsvendéget —, mi ez az egész? — Kérem — kezdődik a tájékoztatás —, ez tulajdonképpen egy nagy összefogás eredménye. Minden két hétben megrendezik. Tudja miért? Hogy minél többen sportoljanak. Szép, mi? A Magyar Rádió, az OTSH és a Népsport közös rendezve Völgyi Virág, a városmajori általános iskola nyolcéves tanulója: — Kati néni, a testnevelőnk mondta, hogy itt lehet sportolni. Apunak szólok, hogy máskor is engedjen el, olyan jó játszani. Mehetek az adogatógéphez? Iye most már három hónapja ismétlődik. Járt a stáb Siófokon, Egerben és Pécsett is — be kell vallani, vidéken nagyobb az érdeklődés, mint a fővárosban —, szóval alapos előkészületek után kezdődik mindig a vetélkedő. Mint ezen a csütörtökön. Az ember, amikor már belép a „Nagy Játék” területére — a BSE városmajori sportcsarnokába —, a kezébe nyomnak egy tippszelvényt. Mert itt nemcsak az a lényeg, hogy milyen ügyes valaki, mennyi ereje van, hanem — mi van a fejében? A szellemi versenyt követi a fizikai viadal, s a kettős próba legjobbjai kerülnek a döntőbe, amelyet már közvetít a rádió is. Radnóti László műsorvezető és Novotni Zoltán riporter máris irányítja, élővé teszi a hallgatóknak az eseményt. Tom Jones énekes, Pataki Ferenc, a londoni olimpia tornászbajnoka nyilatkozik: Egykor a vonat tetején hánytam a cigánykerekeket és fogadásból egymás után száz szaltót csináltam, de azért ne virtuskodjanak a gyerekek, a pályán mutassák meg, mit tudnak, a sportpályán produkáljanak! Hírek. Fekvőtámaszok, célba dobás, bekapcsolják az asztaliteniszadogatógépet, bombázza ki a labdákat, amelyeket „csak” el kell találniuk a résztvevőknek. Ivaskó Gabriella, a két hét legjobb ifjúsági sportolója nyilatkozik: Megnyertem a Tízekbajnokságát, de nem én vagyok a legjobb. Egy verseny nem dönti el, tessék elhinni. Fogas kérdések. Labdajáték, öttusa. Csupa vidámság, játékosság, szórakozás az egész. A Városmajor ezen a csütörtökön azoké volt, akiket lázba Bíró János, a Danuviagyár gépészmérnöke: — Olvastam az újságban, hogy rendeznek ilyen vetélkedőt. A fekvőtámasz jól ment, a kosárdobást ,elszúrtam. De ez nem érdekes, a mozgás, a szórakozás a lényeg, hez a sportolás, akik megértik, miről van szó, s gondolnak az egészségükre, a jövőjükre. Radnóti László: — Nagy kedvvel bonyolítjuk le ezt a műsort. Az a célunk, hogy ne csak hallgassák és nézzék, hanem minél többen űzzék is a sportot. Egy óra nem sok, tudjuk, de azért annyi minden belefér. Erről jut eszembe, holnap futóedzést tartok. Mit csináljak, kocogómániás vagyok... De hol van a mi ismerősünk, aki az elején betévedt ide? Éppen befejezte a versenyzást, s most — tapasztalattal gazdagabban — siet haza. Az aszszony — miközben felteszi melegedni a kelkáposztát virslivel — egykedvűen megszólal: — Hol a csudába voltál ilyen sokáig? Megint a haverok, mi?! — Dehogy — húzza ki magát —, belépés nemcsak tornacipőben! Megáll a kanál a levegőben.’ — Tessék? Az asszony elkezd gondolkodni, milyen kezelést adjon a férjének, ám az dühösen megkérdezi: — Nem hallgatsz rádiót, fiacskám?! (humort)