Népsport, 1977. május (33. évfolyam, 103-128. szám)
1977-05-01 / 103. szám
2 NÉPSPORT A Népsport, jelenti Majális a Városligetben Szerte az országban, s természetesen a főváros sem kivétel, majálisokkal is köszöntik a munka ünnepét. A Városligetben szombaton kezdődött az a nagyszabású program, amelynek keretei szinte határtalanok: színielőadás, Ki mit tud, gálaműsor, kabaré, koncert és természetesen a sport is belefér Minket, érthetően ez utóbbi ragadott meg elsősorban: annak a sok-sok száz fiatalnak és kevésbé fiatalnak a látványa, akik a legkülönbözőbb sportágakban — labdarúgásban, asztaliteniszben, ökölvívásban, sakkban — próbálták ki erejüket, s remélhetően tovább vetélkednek majd vasárnap, sporttal, mozgással is ünnepelve május elsejét. Képünk két ökölvívó-palánta „barátságos” mérkőzésén készült... SZÖVETSÉGI ÉLET A Magyar Vitorlás Szövetség az idén több intézkedést hozott a szakmai munka javítása érdekében. A közelmúltban jóváhagyták a vitorlások követelményrendszerét, amely rögzíti a feladatokat a különböző minősítési osztályokban. VERSENYEK A szocialista országok nemzetközi vitorlázórepülő versenyét május 8-tól rendezik meg a lengyelországi Lesnoban. A magyar színeket képviselő hattagú csapat május 4-én, szerdán utazik el a verseny színhelyére. ★ A Ferencváros hagyományos dr. Török Ferenc evezősversenye az idén első ízben nemzetközi lesz. A május 13—14-én megrendezésre kerülő versenyre eddig a Szovjetunióból, az NDK-ből, Jugoszláviából, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett nevezés. ár A Statisztika Petőfi SC május 2. és 14. között rendezi meg a Statisztikai Hivatal zamárdi üdülőjében az Elekes Dezső országos sakkversenyt. A hazai mestergárda, valamint az utánpótlás legjobbjai számára jó erőfelmérést biztosít a 11 fordulós svájci rendszerű verseny. A 40 résztvevő 16 sportegyesület tagjaiból kerül ki. Játszik Ivánka Mária nemzetközi mester is, aki a férfi mesteri cím megszerzéséért ül asztalhoz. RENDEZVÉNY Pozsonyban rendezi meg a Nemzetközi Teke Szövetség Aszfalt Szekciója május 7—8-án bírói szemináriumát, amelyen az automatizálás után bekövetkezett szabálymódosításokról lesz szó. A szemináriumon három nemzetközi minősítésű magyar játékvezető vesz részt: B. "Tóth László, Fülöp Béla és Ujfalvi Gyula. TÖMEGSPORT Vas megyében az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók körében nagy népszerűségnek örvend a szocialista brigádok részére kiírt kispályás labdarúgóbajnokság. A VASÉP és TANÉP Vállalat külön-külön rendezi meg a vállalati, üzemi bajnokságot, míg a többiek együtt alkotnak egy csoportot. A három csoportgyőztes aztán két fordulóban dönti el az első hely sorsát, és azt, hogy Vas meg kik képviselik az országos bajnokságon. ár Május 21—22-én Szekszárdon rendezik meg a Dél-dunántúl területi középiskolás atlétikai bajnokságot, melyen Baranya, Fejér, Somogy, Pest és Tolna megyék mintegy 400 versenyzője áll rajthoz.★ A Fővárosi Szerelőipari Vállalat az idén is megrendezte népszerű tömegsportversenyét. Negyven vállalat ezer dolgozója vett részt a vetélkedésben, köztük több, hazánkban tanuló dél-amerikai, afrikai és vietnami diák. LÉTESÍTMÉNY Gyöngyösön, az 5. számú általános iskola udvarán felavatták a bitumenes pályát, amely az Edzett ifjúságért mozgalom kezdetére készült el. TANFOLYAM Az Edzett ifjúságért mozgalom igényeit figyelembe véve, alapfokú sportszervezői és versenybírói komplex tanfolyamot rendezett a Gyulai Városi és Járási Sportfelügyelőség, a KISZ- bizottságokkal közösen. Az üzemi és diákfiatalok közül 57-en tettek eredményes vizsgát, melyből 39-en városiak, 18-an a járás községeiből jöttek. RÁDIÓ, TÉVÉ ! Vasárnap. Rádió. Kossuthadó, 18.45. és 22.10: Sporthírek. Totó. Petőfi-adó, 19.33: Sporthírek. Totó. Televízió. 7.48: Tévétorna. 16.00: Mesterfokú tornászbajnokság. Női szerenkénti döntők közvetítése felvételről. 20.00: Totóeredmények. Szlovák tv, 13.30: Prága—Belgrád gyeplabdamérkőzés. 21.10: Sporthírek. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjárás vasárnap estig. Továbbra is kevés lesz a felhő. Az ország nagy részén napos, száraz idő várható. Délután főként a Dunántúlon egy-egy zápor, zivatar már kialakul. Az élénk délies szél időnként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 — 28 fok között. Továbbra is rendet, fegyelmet Az MLSZ Játékvezető Bizottsága pénteken az OTSH kis tanácstermében értekezletet tartott az NB,s játékvezetők számára. Első napirendi pontként Zsolt István, a JB elnöke összefoglalta a tavaszi idény első felének tapasztalatait. Elismeréssel szólt a játékvezetők fizikai felkészültségéről, játék közbeni helyezkedésük nagyfokú javulásáról. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a bajnokság hátralévő részében is szigorúan őrködjenek a pályáll rendje, a játék tiszta légkörének megőrzése felett. A JB az utóbbi időben több jelzést kapott — különösen az NB III-ból —, miszerint nincs mindenütt rendben a pályák biztonsági felszerelése, néhol pedig kritikán aluliak az állapotok. A JB elnöke ezért utasította a játékvezetőket, hogy a május 7-i és 11-i fordulók után külön írásos feljegyzést készítsenek a pályák állapotáról, a külső körülményekről. A felszólalók többsége, a játékoscserék körüli zűrzavaros állapotokkal foglalkozott. Valószínű, hogy a jövőben — a rend további megszilárdítása érdekében — a csapatkapitányok jelzik majd a játékvezetőnek a cseréket. XXXIII. 103. ♦ 1977. május. 1 KAJAK-KENU Fiatalodik a sportág, de nem tesz tinédzsert uralom Más a szerepünk, mint a hőskorban • Széles utánpótlásbázis vidéken „ Ötéves „kísérleti műhelyt Nagy a nyüzsgés mostanában — a hivatalos tavasz beálltával — a Népsziget környékén, Szárazföldön és vízen egyaránt. Nehéz megkülönböztetni a hétköznapot az ünneptől, ha csupán a vizet nézzük. Tarkáink az Újpesti-öböl a változatos színű kajakoktól, kenuktól. A szárazföldön a hajókat szállító teherautók figyelmeztetnek az ünnepekre, vagyis azokra a napokra, amikor versenyeket rendeznek. Ünnepnap volt, amikor a mesteredző, Füzesséry Gyulával, a KSI szakágvezetőjével beszélgettünk a sportiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. A mester eligazította tanítványait, ők edzeni indultak az eléggé hűvös délutánon. — Tudják, mit kell tenniök — mondta Füzesséry és szobájába tessékelt. — Egyébként is adhatunk nekik némi előnyt, motorossal hamar utolérjük őket. — A magam részéről köszönöm a meghívást, de a vízreszállást halasszuk inkább máskorra. — Sajnálom, hogy egyedül kell mennem, de megértem. Az idő... — Az bizony! Nem árulja el, hogy itt a tavasz, de megkezdődött a szezon. Milyen gondok foglalkoztatják ilyenkor a KSI kajak-kenu szakosztályát? — Az idénykezdet ma már más fogalmat takar, mint régen — válaszolt a mester. — Nem kezdést jelent, hanem átállást, mert egész télen edzettünk, mindennap. Legfeljebb most azzal bővül a munkánk, hogy a huszonöt legjobb versenyzőnk kiköltözött már a szigetre. Innen járnak iskolába, haza csak a hétvégeken mennek, így velük már naponta kétszer edzhetünk: reggel és délután. A reggeli és a délutáni foglalkozás is eléggé intenzív, résztávos edzésből áll. Eddig a rossz idő miatt csapathajóban nem lehetett edzeni, most már ezt is elkezdtük. — Hány gyerek jut egy edzőre és milyen a KSI-ben foglalkoztatottak felkészültsége? — Jelenleg százhetven gyerekkel foglalkozunk korcsoportos beosztásban. Velem együtt heten vagyunk. Felkai Lászlóné (Gálos Éva) most végzi a szakedzőit, Bajczár István is hasonló cipőkben jár. Kormos Zoltán már szakedző. A többiek még csak tervezik a továbbtanulást. Ballai Zoltán, a KSI-ben kezdte és már itt edző. Jancsó József és Theklesz Tamás tartozik még az edzői karba. Elég jól állunk tehát a szakképzettség tekintetében, de nem vagyunk túl sokan — A KSI fennállása óta mennyi tehetséget adott a válogatottnak, kik vitték el hírüket a nagyvilágba? — A montreali olimpia legeredményesebb versenyzője, Rajnai Klári tőlünk került a Ferencvároshoz. Várhelyi Péter, Herczeg Iván két éve a váltó tagjaként világbajnok lett. Sándor Alexandra ebben az évben ment át a Honvédhoz. Rasztóczki János, Benkő Ágnes, Rajnai Márta és Ballai Zoltán (a jelenlegi edző) neve nemzetközileg ismert a sportág kedvelőinek körében, szép eredményeket értek el. — Teljesíti-e azt a feladatát a KSI, hogy az egész országnak példát mutasson? — Ennek a sportágnak 1963 óta mi teremtettük meg a korszerű utánpótlás-nevelés modelljét. Ma már az országban minden kiemelt, A- és B-kategóriás szakosztály azokkal a módszerekkel dolgozik, mint a KSI. Tantervünket tizenhét egyesületi sportiskola használja a szövetség egyetértésével. A tízéves kortól a tizennyolc évesig nemcsak tantervet, de tanmenetet is rendelkezésére bocsájtunk mindenkinek, aki igényli. — Most voltak a felvételi vizsgák a KSI-ben? — Igen. Örömmel vettük tudomásul, hogy sportágunk iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Százharminc jelentkező volt, közülük körülbelül hetvennyolcvan gyereket veszünk fel háromhónapos próbaidőre. Hoszszabb idő szükséges nálunk ahhoz, hogy megállapítsuk, kinek megfelelőek a fizikai, pszichikai adottságai. Csak az érhet el jó eredményeket, aki rendkívüli akaraterővel, bátorsággal rendelkezik. — Bátorság? A kajakkenu is a bátrak sportjai közé tartozik, mint az ökölvívás, az ejtőernyőzés, a búvárúszás? — Bizonyos értelemben igen! A nyílt vízen bármi előfordulhat, veszélyes helyzetekbe is kerülhet bárki egyik pillanatról a másikra. Nem elég csupán, hogy valaki megfelelően tud úszni. Az is lényeges, hogyan találja fel magát! Milyen gyorsan választja ki a legjobb megoldást, amikor szokatlan körülmények közé kerül. Ez csak a gyakorlatban, a próbaidő alatt derül ki, a felvételi vizsgán nem. — Van most olyan tanulója a KSI-nek, aki esetleg már a moszkvai olimpiára számításba jöhet? — Előre jósolni nagyon kockázatos dolog. Jelenleg négy ifjúsági válogatottunk van. Tehetségük alapján, további szorgalmas, jó munkával versenyben lehetnek a csapatba kerülésért. • — Megnevezné őket? — Nem titok. Dömötör Kati, Tóth István, Csapó Géza és Rajna András (az egykori újpesti labdarúgó fia) a négy nagyreményű fiatal. — Közöttük csak egyetlen lány van. Ez azt jelenti, hogy továbbra is kisebb a válogatási lehetőség a nők között? — A legutóbbi olimpián a nők megfelelően szerepeltek. Az élvonal mögött azonban csak nagyon szűk rétegből válogathat a szövetségi kapitány. Mindenesetre nagyon korszerű edzésmunkával azokat a fiatal lányokat, akik a felnőtt és az ifjúsági keretben edzenek, Moszkváig fel lehet hozni a nemzetközi élvonalba. Sándor Alexandra példája mutatja, hogy ifjúsági korú versenyző is lehet a felnőttek méltó ellenfele. A vele kapcsolatos kísérleti munkánk eredményesnek mondható. Az úszóknál is csak lassan indult meg a fiatalítási folyamat, mígnem a tinédzserek sportja lett. A kajak-kenu sportban nyilván ilyen arányú fiatalítás elképzelhetetlen a sportág jellege miatt. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy lényeges fiatalításra van szükség az önök sportágában is? — Az olimpia tanulságai közé tartozik, hogy a legjobban szerepelt Szovjetunió és az NDK válogatottjának korátlaga húszhuszonkét év között volt. A magyar csapat átlaga huszonhat év volt. Tehát látjuk, hogy az említett országok a fiatalítás terén nagyot léptek előre, már tizenkilenc-húszéves olimpiai bajnokot is avattak. Figyelembe kell ezt venni, mert a montreali pontszerzők többsége a moszkvai olimpia idejént már harmincéves lesz. A kajak-kenu sport soha sem lesz olyan, mint az úszás, vagy a torna, hanem a beérett és jó fizikumú lányok és fiúk sportja marad. — Nincsen ellentét a fiatalítás és a „beérettek sportja” között? — Egyáltalán! Éppen az előzőekben említett példák igazolják, hogy tizenkilenc-húszéves korban is lehet valaki „beérett versenyző”. Persze, ehhez új módszerek szükségesek. Ezért változott meg a KSI „profilja” is. A hőskorban elsősorban a mennyiségi és minőségi eredményeinkkel ösztönöztük a sportegyesületeket, hogy kövessék példánkat, vegyék át módszereinket. Ma az egész országban azt az utat járják, amelyet vitathatatlanul a KSI taposott ki. Következmény: széles utánpótlásbázis alakult ki, "különösen vidéken. A kajak-kenu nem fővároscentrikus, mint számos más sportág. Nálunk a tehetségek zömét már a vidék adja és ez a természetes. Nekünk is megváltozott a fő feladatunk. Nem a mennyiség és minőség növelése a célunk. Úgy dolgozunk, mint egy kísérleti műhelyben. Olyan módszereket kísérletezünk ki, amelyeket a többi szakosztály is fel tud használni. Ezt az irányt követjük már néhány éve a szövetség támogatásával és reméljük, egyre több sikert érünk el. Befejeztük hosszúra nyúlt beszélgetésünket. A mester rohant motorcsónakjához, ugyancsak iparkodnia kellett, hogy utolérje tanítványait. Én összehúztam magamon a tavaszi kabátomat, de így is átfújta a szél. Az öbölben rá se hederítettek az időre, a verseny folyt sötétedésig. Ahogy elnéztem őket, valóban az egész országot képviselték ezek a fiatal lányok és fiúk. Közben arra gondoltam, hogy mennyi mindenről kell lemondaniott ezeknek a fiataloknak a siker érdekében. Ám bármelyiket is kérdeztem, mindegyik azt mondta: mindent megér egy győzelem öröme.. . Sok és gyakori örömöt, fiúklányok! Bécs István Hogy soha el ne némuljon a tavasz! csöpp tengette megadóan Át bújt el a nagy férfi tenyérben, de 15 grammnyi testében biztosan vadul kalimpált a kis szíve. Szerettem volna megmondani neki, ne féljen, pár pillanat múlva visszanyeri szabadságát. Csak addig tartott a fogsága, amíg megmérték, feljegyeztek róla néhány adatot és egyik lábára óvatosan kis gyűrűt erősítettek. A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság táborában tettünk látogatást, ott, ahol a vonuló madarak megfigyelését, gyűrűzését végzik. Kísérőm, Kálay György, a gazdaság munkatársa és az 1974-ben alakult, azóta rohamosan fejlődő Magyar Madártani Egyesület főtitkára, így akár gazdasági, akár társadalmi munkájáról beszél, az erdőről, annak kedves lakóiról, a madarakról szól. A Szentendrei-szigeten, Kisoroszi közelében, védett területen egy kis fenyvesben bújik meg az a néhány sátorból álló tábor, ahol a tavaszi és az őszi vonulás idején fiatal madárbarátok, egyetemisták végeznek szakmai felügyelet mellett megfigyelő és gyűrűző munkát. Az itt „beoltott” és szakszerűen kiképzett fiatalok alkotják a madártani egyesület legtevékenyebb magját. A szigeti dús lucernás rétek, az árterületek füzes, bokros retekei kedvelt pihenőhelyei a Duna folyásit követő vonuló madaraknak. Ide járnak a Pilis erdeiben fészkelő ragadozók is táplálékért. Míg vizsgáltuk a madarak befogását szolgáló, pókhálóvékony hálókat, ritka madár nem került a szemünk elé, de láttunk magasban keringő, vagy egy-egy magasabb fán pihenő vércsét, ölyvet nem is egyet, sőt még egy héját is. A ragadozó madarak, a baglyok világszerte végveszélybe kerültek. Csökken az életterük, az élelemszerző és fészkelő lehetőségük, pusztítják az emberek közvetlenül de a mezei rágcsálók ellen kihelyezett méreggel is. (Egy Finnországban gyűrűzött, barna rétihéja nemrégiben került meg Dombóvár közelében, méregtől pusztult el!) A ragadozó madarak számának alakulásáról világszerte összegyűjtött adatok döbbenetesek! Belgiumban például a fészkelő karvalypárok száma 1972-ig 5 év alatt a felére csökkent, 1945-ben még 45 vándorsólyomfészket találtak, 1975 óta már egyet sem! A kuvikok száma 1950 óta egyharmadára csökkent.ajnos, Kálay György a hazai állományokról is hasonlóan szomorú híreket tud. A Pilisben különös védelemben részesítik a legritkább ragadozó madarak fészkelőhelyeit és próbálják — utóbb már társadalmi erők bevonásával is — távoltartani a fészekrablókat. Sajnos, többnyire a rendkívül értékes tojások és fiókák elrablói kijátsszák a védők éberségét. Idén fegyveres őrség szervezését határozták el, ez már bevált gyakorlat például az NDK-ban, ahol igen jó eredményeket tudnak felmutatni, a ragadozó madarak védelmében. E szomorú témáról vidámabbra váltunk, miközben, elhagyva a szigetet, kocsim — kísérőm engedélyével — az erdészet útján egyre mélyebben hatol be a Pilis rengetegébe. Itt is egy tábort látogatunk meg, de ez még üres. Itt van azonban a tavalyi látogatók nyoma mohából, kövekből kirakott úttörőcsapatjelvények, a szalonnasütőhelyen kihegyezett és a következő csoportnak rendben ott hagyott nyársak jelzik, hogy kisdiákok jártak erre. A kopáron is gyönyörű bükkfákk és tölgyesek alatt patak csobog A romantikus Schubert-forrás környékén építette ki a parkerdő gazdaság az egyik táborhelyet, ahol a nyáron vándortáborozáson részt vevő úttörők megpihennek. A gazdaság az úttörőszövetséggel karöltve 1974 óta szervezi ezeket a táborozásokat, a siker óriási. Évente több csoportban, mintegy 800 kisdiák ismerkedik gyalogtúra keretében a Pilis szépségeivel, gazdag, madár- és állatvilágával. . (Elgondolkoztató, hogy eddig csupán egy fővárosi iskolából jelentkeztek erre a túrára, a csoportok zöme az Alföldéről, a Nyírségből jön!) Öt tábort érintenek, a gazdaság szakemberei segítik őket abban, hogy a túrájk élménygazdag és tanulságos is legyen. Az első táborban mindenekelőtt a madarak életével, szokásaival ismerkednek, az ide kihegyezett madárodúkban sok fajta madár fészkel. Az érdeklődők a túra során vadlesen is részt vehetnek és egy ásatásnál a régészek munkájával ismerkednek. Ilyen gondosan szervezett, szakszerűen vezetett táborok ezreire lenne szükség! a ma emberében feltámadt JA ugyan a vágy, hogy felkeresse a szabad természetet, de az odalátogatók többségének nincs meg a természetjáráshoz a kellő ismerete, nincs szeme a legtöbb szépség felismerésére nincs érzéke az élmény megragadásához. Rengeteg a tennivalónk, hogy az erdőt, a mezőt járó emberekkel megismertessük a természet kitárulkozó és rejtett szépségeit, hogy tudomásukra hozzuk, mikor hová érdemes kirándulni, hogyan kell ,élni az erdőt, hogyan kell itt úgy viselkedni, hogy az ember látogatása ne rontsa a harmóniát. Ez kísérőm egyik vesszőparipája. Gyakran vezet túrákat a Pilisben, előadó olyan tanfolyamokon, melyeken túravezető pedagógusokat, úttörő szeleket képeznek. Jó tapasztalatai vannak, a hallgatók legtöbbjét megragadják a látottak, hallottak, érdeklődök, csak úgy záporoznak kérdéseik egy-egy előadás után. Ők valószínűleg egyre értőbb, igaz barátai lesznek a természetnek, a vadon élő állatoknak, a madaraknak. Élő kapcsolatot teremteni az ember és a természet között, ez korunk parancsa! Nem elég a szabadba csalogatni az embereket, a propagandának karöltve kell járnia a felvilágosító, szemléletű oktató munkával! Az ismeretszerzés, a kapcsolatteremtés egyik nagyszerű eszköze a madárvédelem. Az, aki városi lakásának erkélyére, ablakába etetőt tesz ki, az ínséges téli időszakban éhező madaraknak rendszeresen enni ad, aki fészekodút. Hajót helyez el kertjében, az nemcsak segíti kis barátainkat, nemcsak hasznukat látja, de miközben foglalkozik velük, figyeli életüket, szokásaikat, maga is felüdül az élménytől és egyre kíváncsibbá válik a természet más titkaira! Ez a kölcsönhatás új vonása a madárvédelemnek. Éppen ezért rendkívül örvendetes, hogy e téren javulás tapasztalható mind a közületek, mind az egyének segítőkészségében, érdeklődésében. (Ami nem azt jelenti, hogy az eszményit akárcsak meg is közelítenénk!) Egyre több erdőgazdaságban áldoznak a madárvédelemre, az ezzel kapcsolatos kutatásra. A madártani egyesület taglétszáma az alakulás (1974) óta megtízszereződött, az 1300 tag többsége fiatal! Egyre-másra alakulnak az egyesület területi csoportjai és itt rendkívül hasznos munkát végeznek. Nő a megfigyelők száma is, közöttük mind több a fiatal. Szegeden és újabban Budapesten is akadtak olyan egyetemisták, akik a madárvédelmet választották szakdolgozatuk témáiból Erre sem akadt korábban sok példa! Nagy az érdeklődés mesterséges madárodúk, etetők, télen madáreledel iránt. Ezert a téren a gondok még megoldásra járnak. De az igény jelzi, hogy a kiskerttulajdonosok közül sokan kötöttek már barátságot a madarakkal. A Pilist gyalog járó, tábo trozó úttörők, a szabad idejükben madárvédelmi, kutató, gyűrűző táborokban tevékenykedő fiatalok, a természet titkai iránt érdeklődő túravezető tanárok, a midá-szerető kertbarátok élesztgetik bennünk a reményt, hogy még időben megtanuljuk óvón értőn szeretni a természetet és nem köszönt ránk soha a néma tavasz . .. Gondoljuk csak el: már csupán három kerecsen sólyompár fészkel a Pilisben és 1970 óta üres az egyetlen parlagi sasfészek ... - Pap Kornélia