Népsport, 1977. június (33. évfolyam, 130-154. szám)

XXXIII. 129. ♦ 1977. június 1. LABDARÚGÁS A forduló nagy vesztese a Vasas Izzó Felkerülésire esélyesek: MÁV Előre, Hudafok, SZMTE .A forduló 3150 perc, azaz 52 és 1010USA, fél órás játék után a labdarúgó NB II-ben végre válasz szüle­tett néhány nyitott kérdésre. Vasárnapi győzelmével — kétéves második vonalbeli szereplés után — visszakerült, méghozzá biztos bajnokként, az élvonalba a PMSC, s az is véglegessé vált, hogy az Oroszlány az őszt már az NB III-ban kezdi el... Két csapat sorsa tehát már „lerendeződött”, s ugyanígy elintézettnek tekinthető a 6.­­ he­lyezett BVSC-től a 13­ MÁV DAC-ig bezá­rólag a középmezőnyhöz tartozó — a felju­tásért nem küzdő, a kieséstől nem fenyege­tett — együttesek helyzete is. Annál öldök­lőbb a harc a 2. hely megszerzéséért, illetve az utolsó négyből való elkerülésért. A forduló legnagyobb vesztese a Vasas Izzó együttese, hiszen a Tábor utcában szenvedett vereséget a Volántól, s közben valamennyi riválisa győzött! A csapat a december 17-én lejátszott, előrehozott első tavaszi fordulóban elszenvedett vereség után — akkor az Egertől kaptak ki a Tá­bor utcában — 17 fordulón (!) át őrizte veretlenségét, aztán következett az ismert bonyodalmakkal járó pécsi mérkőzés, s az­óta az újpestiek nem tudnak talpra állni. Otthonukban kaptak ki az Ózdtól, két váll­ra kerültek a szolnoki rangadón, majd kö­vetkezett a mostani, mindennél fájóbb, Volán elleni vereség. A csapat a 2. hely­ről az 5.-re csúszott, s most már alig van esélye a felkerülésre ... Akik nem látták azt, ha tudják: az Izzó nem azért veszített, mert játékosai nem akarnak felkerülni az élvonalba, mert elkönnyelműsködik a mér­kőzéseket, mert nem koncentrálnak eléggé, mert valamelyest is csökkent volna a lel­kesedésük a korábbiakhoz képest. Kevés olyan elszánt hangulatú, mindenre kész,­­ harci kedvvel felvértezett öltözőben jár­tunk eddig, mint amilyen az Izzóé volt a vasárnapi találkozó előtt... A veterán csa­patkapitány, Szántó másról férfi beszélt, mint a felkerülésről, életük nagy lehető­ségéről, pályafutásuk megkoronázásáról. A pályán is űzte-hajtotta társait, de már szinte csak megszokásból, hiszen nem na­gyon kellett senkit sem küzdelemre, haj­tásra ösztökélni. Mégis­­ mindez kevés­nek bizonyult, a Volán az esélytelen csa­pat hallatlan nyugalmával játszhatott, s miután számára jóformán teljesen mind­egynek számított a végeredmény, olyan dolgokat is megpróbálhatott, amelyekre máskor gondolni sem mer. Ezzel szemben ott álltak az Izzó játékosai a remegő lá­bakkal ... Nem tudott kialakulni az Izzó­ra máskor jellemző folyamatos, kollektív csapatjáték, a középpályások légüres tér­ben mozogtak, a csatárok egyvonalban he­lyezkedve, nem tudni mire vártak! Végül a vendégek nemcsak egyenlítet­tek, de a remekül játszó középcsatár, Né­meth parádés góljával a vezetést is meg­szerezték, s ezután már jött, ami ilyenkor jönni szokott: az Izzónak semmi sem si­került. Nem az egyéni képesség, vagy a futballtudás számlájára írható ugyanis az a tény, hogy a befejezés előtti negyedórá­ban az Izzó karmestere, Varga, nem ke­vesebb, mint négy alkalommal kígyózott át a Volán-védőkön, s mind a négyszer közvetlen közelről Benesbe rúgta a lab­dát ... Ez már kizárólag az idegek harca volt, amelyek ezúttal győzedelmeskedtek az egyén, a játékos, sőt egy teljes kollektíva felett... Az Izzó balsikere a fiUTfiSS hárvári MÁV Előre, a Budafok és az SZMTE számára. A legutóbbi fordulóban mindhárom csapat idegenben győzött, s a jelek azt mutatják: most már ők egymás között döntik el a feljutás kérdését. A leg­meglepőbb talán ebben a bolyban a Buda­fok részvétele. A csapat hosszú időn át vergődött, érték nagy csapások, kínos ve­reségek, a tavaszi idényben azonban nagy fordulat következett: a Budafok egyszer kapott csak ki... Az együttes fiatal edző­je, Dobesch Gyula a jó szereplés „titkát” három pontban jelölte meg: 1. A játékosok ismét elhitték, hogy igen­is van esélyük, lehetőségük a feljutásra. 2. A csapat játékát leegyszerűsítették elő­térbe került védelem átformálása, meg­szilárdítása, fegyelemre való rászoktatása. 3. A légkör nyugodt: ha nem sikerül a feljutás, akkor sincs különösebb baj. Azt azonban még Budafokon sem hit­ték, hogy 270 perccel a bajnokság befeje­zése előtt , ilyen komoly esélyesek lesz­nek ... Az együttesnek jó a sorsolása, a játékosok formája pedig — az edző szerint — a csúcsra jutott. Nyugodtan várják a haj­rát, ők­ csak nyerhetnek a dolgon . .. Ha Budafokon bizakodó, van még inkább ilyen a hangulat a felju­tást illetően. Szó, ami szó: Kerekes Imre fiainak a legkönnyebb a dolga: a vasárnapi, Győrben aratott győzelmük a vártnál is na­­­gyobb rést nyitott számukra azon az ajtón, amelyen át az út az NB I-be vezet. Ha nem is találkoztak mindenre elszánt, harcos, ki­fejezetten győzni vágyó MÁV DAC-cal, az mindenképpen dicséretükre válik, hogy ed­digi gyengébbnél is gyengébb idegenbeli teljesítményeik után négy gólt tudtak rúg­ni „házon kívül”. Időnként játékuk is meg­közelítette azt a színvonalat, amelyet az őszi idényben a szurkolók már megszoktak — s a tavaszi fordulókban joggal megkö­veteltek — az újonc MÁV Előrétől. Kérdés, persze, hogy idegileg hogyan viselik majd el esélyességüket a hátralevő három for­dulóban, hiszen náluk is könnyen „ter­jedhet az a betegség”, ami az Izzót le­döntötte a lábáról, s akkor esetleg egy ne­vető harmadik fut be az élvonalba ... Hogy ez a nevető harmadik az SZMTE lesz-e, arról még Szolnokon is szinte csak titokban beszélnek. A csapat váratlan ózdi győzelmével megerősítette ugyan pozíció­ját a feljutásért küzdők csoportjában, hely­zete azonban közel sem annyira kedvező, mint az ellenlábasoké. Saját eredményeik mellett ugyanis nekik kell a leginkább szo­rítaniuk a többiek miatt, s az bizony soha­sem jó, ha egy csapat helyzete — jelen esetben feljutása — több együttestől is függ. .. A hátralevő három forduló­nyúr óriási küzdelmet, ritka érdekes pár­harcokat hoz majd. Abban valamennyi ér­dekelt csapat edzője egy véleményen van, hogy aki fel akar kerülni, annak a hátra­lévő három találkozó valamennyi pontját meg kell, szereznie ... Érdekes végignézni, milyen mérkőzések várnak még a felju­tásért küzdő csapatokra.: Székesfehérvári MÁV Előre: Szolnoki MÁV (o), Ganz-MÁVAG (i), Várpalota (o). Budafok: Kossuth KFSE (o), PMSC (i), Izzó (o). Szolnoki MTE: MÁV DAC (o), Volán (o), Szekszárd (i). Vasas Izzó: Szekszárd (i), DVSC (o), Bu­dafok (i). A 35. FORDULÓ VÁLOGATOTTJA Menyhárt (KKFSE) — Patvaros (Eger), Csapó (Várpalota), Tóth Gy. (Szó, MÁV), Vizi (Budafok) — Simon (SZMTE), Megy­­gyes (MÁV Előre), Gugyerás (Ganz-MÁ­VAG) — Papp (BVSC), Németh (Volán), Gellei (Fűzfő). Miközben a cikkünkben szereplő csapatok — a M­ÁV Előre, Budafok, SZMTE, Izzó — a fel­jutásért küzdenek, a Ganz-MÁVAG elkeseredett harcot vív a kiesés elkerüléséért. Képün­kön véghe a gépgyáriak csatára, a komlói védők gyűrűjében igyekszik kapura törni (Máthé Magda felvétele) A Kazincbarcika igen, a BTASK racsi nem Csoportmásodikként került a Sportág negyedik vonalából 1966-ban a harmadikba, az ak­kori NB II-be, s az elmúlt tíz évben többször is volt esélye az előbbrelépésre. Valami azonban mindig közbejött. Most végre si­került ! Valóra vált a barcikaiak régi álma, NB II-es csapata van a nagyon vonzó, szép fekvésű szo­cialista városnak. 1977. májusa bizonyára örökre emlékezetes marad a ma 34 000-es lélekszá­mú Kazincbarcika sportszerető lakói számára. Mert, bár hosz­­szú hetek óta biztosnak tűnt a csapat bajnoksága, „papíron” a nagy rivális Debreceni MTK-nek is volt még esélye a feljutás­ra. Elsősorban azért, mert az utolsó hetekben — úgy látszott — megtorpant a vegyészcsapat. Először, húsz hét után, Hatvan­ban kapott ki, de ezt a kisiklást az Ikarus elleni 5—1-es győze­lemmel feledtette. Utána azon­ban 0—4 következett Leninváros­­ban (évek óta ilyen nagy gólkü­lönbséggel nem kapott ki), s ez már egyeseket megijesztett. A játékosok és a vezetők azonban nem kapkodtak, nyugodtan ké­szültek a Nagybátony ellen. S a volt NB II-es csapat otthonában újra a régi Kazincbarcika ját­szott és 4—0-ra győzött__ Felhangzott a hármas sípszó, bajnok lett — harmadikként az NB III-ban — a Kazincbarcika. Ünnepelt a csapat, ünnepelt a barcikai tábor, tíz év után baj­nokságot nyert a fiatalok váro­sának csapata. A mérkőzés után Szoboszlai Árpáddal, az egyesü­let elnökével beszélgettünk elő­ször. — Ilyenkor különösen jó ér­zés sportköri elnöknek lenni, bár egyébként sem panaszkod­hatunk, mert nálunk kitüntetés a sportvezetés. A mi városunk­ban szinte mindenki szereti a sportot, vagy legalábbis érdeklő­dik iránta. A város vezetői szin­­te minden mérkőzésen együtt vannak és szurkolnak. És nem­csak szurkolnak, hanem minden­ben segítenek! A pálya körül pe­dig mindig 2—3000-es tömeg lel­kesíti, űzi, hajtja újabb és újabb rohamra a fiúkat. Hogy milyen sikerrel? Ebben a bajnokságban csak a Leninváros vitt el tő­lünk egy pontot, a többiek vere­séggel távoztak! A kulisszák mö­gött már folynak az előkészüle­tek az NB II-re is. Tovább szé­pítjük az ország egyik legna­gyobb (30 hold) és legszebb sporttelepét, „kényelmesebbé” tesszük a ,,főpályát", nagyobbít­­juk a lelátót, s mindent elköve­tünk, hogy 3—4000-es állandó szurkolótáborunk legyen. A legboldogabb azért vagyok, hogy végre a város sportszerető la­kosságának, az olyan sokat ál­dozó BVK-nak, s több ezres szurkolótáborunknak ilyen nagy örömet szerezzünk! Az 56 éves Szentmarjáty Tibor húsz éve edző, s ezt a nagy időt mindössze öt egyesület edzője­ként dolgozta végig! Idegenben, két mérkőzéssel a befejezés előtt, 23 pontot szerzett csapa­ta, a Kazincbarcika. Remek tel­jesítmény. Ebben a bajnokság­ban nagyszerűen összeforrt a ka­zincbarcikai­­ együttes (Szobosz­­lai: „Egymásra talált a szakosz­tályi vezetés, a szakvezetés és a csapat”), s ebben elsősorban a vezető edzőnek és két tapasz­talt, igen lelkiismeretes segítő­­társának, Cservenka Csaba pá­lyaedzőnek és Ráczi Attila tech­nikai vezetőnek­­"van nagy ér­deme. " Tavaly a 6. helyen végez­tünk, most a bajnokság előtt úgy terveztük, hogy az 1—4. hely egyikét szerezzük meg. Mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, a jó szereplés követ­eszménye­ként emeltük a mércét. Szerin­tem döntő volt, hogy játéko­saink elhitték: ezt a tervet is teljesíteni lehet! És a cél valóra váltásáért ők is sokat áldoztak. 24 év az átlagos életkor, fiata­lok és idősebbek jó keveréke a csapat. Tartanak tőlem, pedig senkit sem bántottam. Igaz, nem is adtak rá okot, a legnehezebb munkát is zokszó nélkül végez­ték. Hogy miben látom a siker titkát? Úgy érzem, sikerült visszaadnom a játékosok hitét, önbizalmát, aztán sikerült a csa­patot úgy átformálnom, hogy mindenki a legmegfelelőbb hely­re került. Sokat javult támadó­játékunk. 98 (!) gólt egyetlen csapatnak sem sikerült eddig el­érnie a Nemzeti Bajnokság 117 csapata közül.★ A Délkeleti csoportban tavaly is a Szarvas, a Békéscsabai TASK és a Szegedi Dózsa ját­szotta a főszerepiet, nem szólva, persze, az NB II-be jutott Szol­noki MÁV-ről Az idén újra az NB III-ban m­arad­­3 csapat foglalja el az elsó három helyet Délkeleten.­­ A BTASK erősítése kitűnően sikerült, a Szegedi Dózsa volt SZEOL-játékosokkal megerősí­tett együttese sokkal többre képes. A Szarvas? Egy évvel öregebb lett a csapat, egy évet nőtt az átlagéletkor,­ az idős já­tékosokkal amúgy is teletűzdelt együttesben. Ezt Himer István, a SZEOL AK vezető edzője mondta, aki a Szolnoki MÁV edzőjeként több évet dolgozott Szolnokon, s jól ismeri a Délkeleti csoportot. Így aztán, bizonyos fokig ért­hető az is, hogy az ősszel elhul­­lajtott 8 pont után tavasszal ed­dig 15 (!) pontot veszített a Szarvas és őszi két veresége mellé még hetet (!) „szerzett” az ősszel még három pont előny­nyel első helyen végzett csa­pat! És mégis úgy tűnik, azok­nak van igazuk, akik azt állít­ják, ha nagyon akar a Szarvas, akkor ma is megmutatja igazi erejét. Főleg, ha presztízsmér­kőzésről van szó! A BTASK elleni vasárnapi mérkőzés ilyen volt! Mintegy két és félezer „jó szimatú” szurkoló ment ki a találkozóra, amelyen 45 perc után a bajnokjelölt csabai csa­pat 0—3-as vesztésre állt! De amikor már mindenki lefutott­nak vélte a mérkőzést, feltá­madt a BTASK és egyenlített. De — ez is nagyon érdekes — a szarvasiak újítani tudtak és győztek! így elmaradt a bajnokavatás Békéscsabán. Szarvason pedig hazafelé menet sokan elgondol­koztak: vajon ennyi akarattal hol tartanának, vesztett volna-e csapatuk tavasszal 15 pontot... N. J. NÉPSPORT 3 i S­ÍPSZÓ ELŐTT­ ­ Bálint torokgyulladással bajlódik. Ha nem szerepel­het, Vad kerül a csapatba, s átszervezik a védelmet. • Az MTK-VM-ben a fiatal Gellért is játéklehetőséget kap. • Kelemen és Pál sérült, Póczik el van tiltva, így három helyen is megváltozik a Bp. Honvéd összeállítása. • Dunai III és Törőcsik sérülése miatt nem szerepel­het az V. Dózsában. • A Haladásban a sérült Kovácsot Fischer helyettesí­ti, Király pedig visszakerül a középhátvéd posztjára. • Kuti és Staller sérülés, illetve eltiltás miatt nem léphet pályára a Dunaújvárosban. Helyettük Pajzs és Faj­­kusz játszik. • Két újoncot avat a Dorog, Hernádit és Moretzet. Súlyos arcsérülése miatt Sarlós nem védhet, Schnitzer váltja fel. • Kiss és Varga felépült a kaposvári játékosok kö­zül, de hogy játszanak-e az csak a mérkőzés előtt derül ki. Bármily furcsa is, de Mathesz Imre nem hirdetett csa­patot!­­ A diósgyőri pálya felújítási munkái miatt a DVTK az MVSC-pályán fogadja a Rába ETO-t. Tatár sérült, nem játszik. Hosszú idő után visszakerül Veréb és Fükő.­­ A ZTE-ben Pusztai orrcsonttörése miatt nem játsz­hat, Józsi pedig bokasérüléssel bajlódik. • Egervári játéka bokasérülése miatt bizonytalan, ha nem léphet pályára, Hojszák játszik a SZEOL AK védel­mének közepén.­­ Paróczai súlyos sérüléséből felépült és ismét játszik a Békéscsabában. 1 Az NB I állása Az U-20-as tippjei: MTK-VM—Vasas 2—3, Bp. Honvéd—FTC 0—0, V. Dózsa— Haladás 2—0, Videoton—Csepel 4—2, Dunaújváros—Dorog 1—1, Kaposvár—SBTC 3—2, DVTK— Rába ETO 3—2, ZTE—Tatabánya 4—1, SZEOL AK—Békéscsaba 3—2. Matronovich Béla (a Népsport egykori és a Labdarúgás jelenlegi tör­delő Szerkesztője) tippjei: MTK-VM—Vasas 2 Bp. Honvéd—FTC x II. Dózsa—Haladás 1 Videoton—Csepel 1 Dunaújváros—Dorog X Kaposvár—SBTC v DVTK—Rába ETO 1 ZTE—Tatabánya x SZEOL AK—Békéscs. 1 Így kezdenek MTK-VM-VASAS 1 Népstadion, 17.15. MTK-VM: Gáspár — Falicskó, Siklósi, Gellért, Szijjártó — Kőhalmi, Bura, Borsó — Komitár, Kiss, Kunszt. Vasas: Mé­száros I— Török, Hegedűs, Komjáti, Kántor - Gass, Müller, Zombori — Kovács, Izsó, Váradi. BP. HONVÉD-FTC Népstadion, 19.00. Bp. Honvéd: Gujdár — Varga II, Kocsis I., Fejes, Varga — Szűcs, Pintér — Bodonyi, Gyimesi Weimper, vagy Kocsis L., Kozma. FTC: Dombai — Martos, Bálint vagy Vad, Vépi, Megyesi - Nyilasi, Ebedli, Mucha - Pusztai, Magyar, Po­gány. U. DÓZSA—HALADÁS VSE Megyeri út, 17.00. U. Dózsa: Rothermel — Viczkó, Sarlós, Kellner, Tóth J. — Kolár, Zámbó, Tóth A. - Fazekas, Fekete, Nagy. Haladás VSE: Szarka - Fischer, Király, Kereki, Kiss - Halmosi,­­ Vörös, Kulcsár — Horváth, Farkas, Hauzer. VIDEOTON-CSEPEL Székesfehérvár, 17.00. Videoton: Kovács L. — Nagy III, Kovács J— Fejes, Végh — Nagy II, Karsai, Csongrádi — Wollek vagy Szalmásy, Bur­­csa, Májer. Csepel: Hajdú — Gondos, Gulyás, Godán, Ko­vács - Somogyi, Aszalói, Tóth B. - Ozsváth, Bartos, Vincze. DUNAÚJVÁROS—DOROG Dunaújváros, 17.00. Dunaújváros: Németh — Keller, Judik, Pajzs, Tímár — Bódi, Tóth, Szepesi — Engelbrecht, Mártha, Fajkusz. Dorog: Schnitzer — Bengelbrecht, Csapó, Sándor, Kapitány - Her­nádi, Major, Szabó - Moretz, Peszeki I, Péntek. KAPOSVÁR-SBTC Kaposvár, 17.00. SBTC: Szűcs — Varga, Kmetty, Kovács II, Tóth - Oros­házi, Répás, Básti - Szoó, Kajdi, Jeck. DVTK-RÁBA ETO Miskolc, MVSC-pálya, 17.00. DVTK: Veréb — Teodoru, Salamon, Váradi, Kutasi - Oláh, Hajas, Görgei - Borostyán, Fükő, Fekete. Rába ETO: Földes - Horváth F., Pozsgai, Cs. Horváth, Virágh - So­­mogyi, Horváth L., Glázer — Szabó vagy Pénzes, Szokolai, Mile. ZTE-TATABÁNYA Zalaegerszeg, 17.00. ZTE: Bolemányi — Molnár, Antoni, Mihalecz, Péter — Soós, Józsi vagy Gáspár, Rácz - Bogáti, Szentes, Csep­­regi. Tatabánya: Csepecz - Szabó, Lakatos, Néder, Knapik, — Halász, Csapó, Arany - Sallói, P. Nagy, Nagy. SZEOL AK-BÉKÉSCSABA Szeged, 17.00. SZEOL AK: Nagy - Szalai, Egervári, vagy Hojszák, Forgács. V. Tóth - Kozma III. Birinyi, Zámbori - Kádár, He­gedűs, Jernei. Békéscsaba: Tasnádi - Paróczai, Láza, Vá­gási, Zsömbörgi - Királyvári, Csepregi, Mártha - Pogács, Magyar, Zsíros. 1. Vasas 30 22 2 6 92-41 46 2. I. Dózsa 30 20 5 5 80-42 45 3. FTC 30 16 9 5 69-67 41 4. Honvéd 30 16 8 6 45-34 40 5. Haladás 30 14 7 9 46-37 35 6. Rába ETO 30 14 4 12 45-40 32 7. Videoton 30 12 7 11 54-41 31 8. MTK-VM 30 13 5 12 48-46 31 9. Tatabánya 30 14 2 14 51-48 30 10. DVTK 30 12 5 13 36-45 29 11. ZTE 30 10 7 13 40-40 27 12. SZEOL 30 9 8 13 30-57 26 13. Békéscs. 30 8 9 13 36-48 25 14. Kaposvár 30 8 8 14 32-40 24 15. Csepel 30 6 10 14 39-50 22 16. Dunaújv. 30 7 7 16 30-56 21 17. SBTC 30 8 5 17 38-67 21 18. Dorog 30 4 6 20 26-68 14 ffr I bsy// ^­SI

Next