Népsport, 1978. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-01 / 1. szám

XXXIV. 1. ♦ 1978. január 1. LABDARÚGÁS Várhidi Pál (Ú. Dózsa): — Külön őszi terve nem volt a Dózsának, mi éves szinten gondolkozunk. A célunk az, ha az első három között vé­­­tezzünk, de úgy, hogy végig versenyben legyünk a bajnoki címért. Őszi első lett együtte­sünk. Sok jó teljesítmény, ugyanakkor két nagy kisiklás jellemezte ez­t a szakaszt. És ami nálunk szokatlan: a hajrá­ban volt olyan időszak amikor sérülés és eltiltás miatt hatan hiányoztak a kezdő csapatból! — Dunai Ili és Tóth József teljesítménye kívánkozik az él­re, de elégedett voltam Tóth Zoltán és Törődik játékával is. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a Székesfehérvárott és Szegeden kapott, 6—6 gól a legjobbak összteljesítményét is lerontotta­­. • — Újpesten készülünk az új idényre. A terem és a pályák rendelkezésünkre állnak. Ta­vasszal sok mindenben szeret­nénk előbbre lépni. Javítani kívánjuk a védelem biztonsá­gát, a középpályán és a táma­dójátékban is van bőven pótol­ni valónk. A bajnokságból 16 forduló van hátra. Egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény­nyel meg lehet előzni a ve­­télytársakat, de ehhez több kell, mint amit eddig adtunk. őszről és a tavaszi fogásról tam Kisstől, Lőrincztől, Iványi­­­­tól és Kardostól. — Az előző évhez hasonlóan, most is l’écsett készülünk, nap­közis rendszerben. A tornatermi foglalkozásokat a Tanárképző Főiskolán tartjuk meg, míg a szabadtéri edzések színhelye az Új Mecsek-aljai pálya lesz.­­ Hasonlóan az őszhöz, tavaszra is 50 százalékos eredményt ter­vezünk. Igyekeznünk kell! A­­ végső célunk 31 pont, ezzel a­­ középcsoportban zárhatjuk az évet, lehet, hogy egy újonctól ez magas mércének tűnik, de sz­erintem erre a teljesítményre képes a csapat. " Mezey (MTK-VM): — Mit lehet várni egy újonc edzőtől és egy átalakulóban le­vő csapattól? — kérdezhetnék vissza. Elnökségüntt nem állított elérhetetlen mércét elénk. a—3. hely valamelyikét várja tőlünk. A bajnok ág első felében túl­teljesítettük ezt a tervet. — Lényegében mindenkivel elégedett vagyok. A sok jó tel­jesítmény közül elsősorban Bor­só Jánosét kell kiemelnem. Megemlítem, hogy bevonulásáig Gáspár, sérüléséig Burg is a legjobbak között volt. Morgós új szint vitt a csatársor játé­kába. Az újoncok — Egervári, Fü­löp, Varga, Turtóczky, Ko­vács János — szintén dicsére­tet érdemelnek. Akast o­­an játékos, akinek teljesítménye szakmailag még nem érte el a kívánt szintet, de türelmes va­gyok! — Hazai környezetben és Til­­navars­ányban­­ készülünk. Re­mélj­ük, hogy tavasszal sikerül az élbolyban maradni és a baj­nokság végén előkelő helyen végzünk. Lantos Mihály (Videoton): — Öszi célunk, húsz pont megszerzése volt és — 23-at szereztünk! Ez már magába fog­lalja válaszomat: teljes mérték­ben elégedett vagyok a csapat teljesítményével. Október 1. óta veretlenek vagyunk. Hat gólt lőtt a csapat az V. Dórsának, győztünk az Üllői úton, Diós­győrött. A szép sorozat, úgy érzem, visszaadta az önbizal­mat, s a Videoton újra nevéhez és rangjához méltóan szerepelt. — Név szerint nem emelek ki senkit• A csapat jó, tehát minden játékossal elégedett va­gyok! — Fehérváron készülünik a tavaszra, napközis rendszerben. Célunk, tovább javítani az ed­zések intenzitását, magasabb szintre emelni az edzésmorált. Előtérbe helyezzük az egyéni képzést. Mindezek eredménye­ként dobogóra akarunk kerül­ni! És ami ezzel együtt jár: a vidék legjobbja címet visszasze­rezni. Tichy Lajos (Bp. Honvéd­): — Célunk a csapat további fiatalítása volt — úgy, hogy közben ott maradjunk az élme­zőnyben —, továbbá erősíteni a csapat morális egységét, já­tékosokat adni a különböző vá­logatott csapatok számára. A fiatalítást csak részben sikerült megvalósítani, de továbbra is ott vagyunk a dobogós helye­kért folyó versenyfutá­mon. Jó érzés számunkra, hogy több já­­tékosunkkal segítettük a­­ válo­gatottat. — Azok a játékosok, akik az A-válogatottban becsülettel helytálltak, kitűnően vizsgáztak a bajnoki mérkőzéseken is. Gondolok itt Pintérre, Gujdárra és Kocsisra■ Elfogadhatót nyúj­tott Nagy és Kozma, viszont többet vártam Bodonyitól Gyi­­mesitől és Varga 1-től! — Január 2-án, 1­-án és 4-én orvosi vizsgálaton vesznek részt a játékosok, 4-én kezdjük az alapozást a Honvéd Tüzér ut­cai létesítményében. Eredmé­nyes tavaszt, csbrgós helyezést várok a Honvédtól! Kovács Ferenc (Vasas): — Éves tervünk va­n, így a „félidőben!’ tulajdonképpen csak egy állomásról beszélhetünk. Véleményem szerint jó úton já­runk, hátrányunk nem akkora, hogy célunkat, az első három közé való kerülést, s azon be­lül a bajnoki cím esetleges megvédését ne tudnánk teljesí­teni. Sajnos, hazai mérlegünk aggasztó! — Igazán kiemelkedő, végig egyenletes teljesítmén­yt senki sem nyújtott. Török, amíg ját­szott, kitűnő formában volt, sajnos, megsérült. Elégedett va­gyok Zomborival és Váradival is. Kovács és Izsó viszont nem azt nyújtotta, amit vártam tő­lük. — Programunk most van ki­alakulóban. Január 9-én a me­netrend szerint vágunk neki a felkészülésnek, itthon, a Fáy utcában készülünk. Bizakodva nézek a tavasz elé, hiszen a mi feladatunk ősszel az volt, hogy ne szakadjunk le az él­mezőnytől. Ez sikerült. Monostori Tivadar (Tatabánya): — 18 pont volt a cél, ezzel a 7—9. hely valamelyikének meg­szerzését terveztük. Ezen kívül továbbra is szerepel tervünkben a korszerű játékstílus kialakí­tása. Ősszel 20 pontot szerez­tünk, s a 6. helyen végeztünk, de — még sok a javítani való! — Nem egyszerű a válasz. A jobbak: Csepecz, Szabó, Halász, Néder, Arany, Hegyi és­­­­Nagy. Kifejezetten csalódást senki sem okozott. Sajnálom Kiss Imrét, aki Zalaegerszegen az utolsó pillanatban (Csepecz mérkőzés előtti sérülése miatt) került be a kezdő tizenegybe. Jól védett, nem kapott gólt, ezért a következő mérkőzésen is élvezte a bizalmat, de ott két potyagólt kapott! Képeseiei alapján többet várok Lakatos­tól, Juhásztól, Knapiktól, Csa­pótól és Nagy Istvántól. — Csehszlovákiában, Tren­­csén-Teplicén ideális körülmé­nyek között tudunk majd ké­szülni. Tavasszal is szeretnénk 18—19 pontot szerezni és ere­deti tervünknek me­felelően a 7—9. hely valamelyikét megsze­rezni. Nagy sikerként könyvel­nénk el, ha a világbajnokságon tatabányai játékos is szerepel. Kóuián Antal (Csepel): — Átigazolási törekvéseink si­kerrel jártak így azt reméltük, hogy új csapatunk többre lesz képes, mint a régi és felvere­­kedjük magunkat a középme­zőnybe. Őszre 18 pontot tervez­tem, s éppen annyit szerez­tünk! Elégedett vagyok azért is, mert viszonylag rövid idő alatt sikerült egységes, stílusosan ját­ Az 1977—78-as őszi idény befejezése után megkér­tük a 18 NB I-es edzőt, válaszoljon három kérdésünkre. Az első kettő a most véget ért őszi idény értékelésére, a harmadik pedig arra vonatkozik, mit várnak csapatuk­tól 1978-ban?­­ Mi volt a terv 1977 őszére,é­s mi valósult meg ebből? Mi volt a siker, illetve az esetleges gyengébb szerep­lés oka? © Kikkel elégedett név szerint, kik okoztak csaló­dást?­­ Hol készülnek az új idényre? Mit várnak a foly­tatástól? (A nyilatkozatok az őszi idény 1—17. fordulójára vonat­koznak.) szó csapatot kialakítani. Több mérkőzésen kifejezetten jól, szellemesen játszott a csapat. Mindig sok kezdeményezésre, bátor támadójátékr­a töreked­­tünk. Igaz, ez is közrejátszott abban, hogy védelmünk fella­zult, s elég sok gólt kaptunk. — Kőhalmi, Golán, Somogyi, Kiss, Ozsváth és Tóth Bálint teljesítménye sokszor adott okot örömre. Többet vártam viszont Vadtól, Vincéétől és Bartostól. — Újabb előrelépést remélek! Erősítenünk kell a csapat szer­kezeti játékát, kialakítani a tá­madás és a védekezés helye­sebb arányát. Igényem: na­gyobb legyen a biztonság hátul, s tovább erősödjék támadójáté­kunk, meg jobb legyen a csa­patrészek közötti összhang. Ha Stanikovits meggyógyul, újra egészséges lesz, az számunkra sokat jelenthet. Dalnoki Jeni (Ferencváros): — Mi az új bajnoki év előtt azt terveztük, hogy ott leszünk a legjobb három között, míg az MNK-ban bejutunk a négy kö­zé, közben több játékost adunk a válogat­ottnak. Aztán elkezdő­dött a bajnokság, s nekünk sok nehézséggel kellett megbirkóz­nunk. El­ősőrben a sok sérülés­­re gondolok. Legjobbjaink kö­zül Nyilasi, Rab, Much­a és Ma­gyar heteken át sérült volt Ez megnehezítette a felkészítést, a formában tartást, az egységes csapat kialakítását. Közben új játékosok beépítésével is pró­­bálkoztu­nk, gondolok Szokolai­­ra, Esterházyra, Majorra. Közü­­lük egyelőre csak Szokolai je­lentett lényleges erősítést. Saj­nos, az elképzeléseket nem tud­tuk megvalósítani. A csapat vá­rakozás alatt, nagyon mérsékel­ten szőrénél, még a küzdőké­pesség sem volt mindig kifo­gástalan. Morális problémák is akadályoztak bennünket. — Szokolai, Ebédli, Vépi, Hajdú és Takács megtette a magiét Bálint. Nyilasi és Pusz­tai viszont kevésbé! — Meggyőződésem, ,hogy szép tavasz elé nézünk. Kizárt do­log, hogy még egyszer annyi sérültünk legyen, mint ősszel volt. Okulunk a hibákból, s mindent megteszünk azért, hogy a szurkolóknak ismét örömük legyen a csapatban. Úgy vé­lem, eddigi lemaradásunk elle­nére teljesítjük eredeti célkitű­zésünket! Kovák Bezs© (Dunaújváros): — A tavalyi viharos esztendő után 1977 őszére nyugodt, gond nálküli napokat terveztünk. Nem határoztunk meg pont­szám- és helyezési tervet, azt kértük a játékosoktól, hogy vé­gig biztosítsanak jelentős előnyt a csapat számára a sereghaj­tókkal szemben. Nos, ez, úgy érzem, messzemenően sikerült, különösen az őszi hajrá volt váratlanul bravúros. Egységes­sé, szervezetté, ütőképessé vált a gárda, időnként már-már ki­emelkedő játékra is képesek voltunk.­­ Többen is jeles osztályzat­tal zárták az őszt Mindenek­előtt középhátvédünk Judik és beázásunk. Tóth volt meghatá­rozója a csapat jó szereplésé­nek. Elégedett vegyek Boás tel­jesítményével is, s a hajrában Bartók játéka sem hagyott kí­vánni valót maga után. To­vábbra is vannak megoldatlan problémáink, mindenekelőtt a középcsatár kérdése. — A szünet végeztével Gyo­­párosfürdőn kezdjük majd meg a felkészülést a tavaszra, amelytől az ősz folytatását és biztos bentmaradást várok! Szabó Géza (Diósgyőri VTK): — Terveinkben 15—17 pont megszerzése szerepelt. Szeren­csére az utóbbit sikerült telje­síteni. A KEK-ben tisztes helytállásra számítottunk, ami a legjobb nyolc közé jutást je­­lentette volna. Hajszálon mú­lott, hogy n­-n­ sikerült el­érnünk. Szerettük volna a kö­zépcsatár posztot Magyar át­igazolásával megoldani, ez azonban egyelőre várat magá­ra. — Veréb, Salamon, Kutasi egész ősszel egyenletes, jó tel­jesítményt nyújtott Fekete és Tatár jól időzített góljai miatt dicsérhető. Oláh a szezon vé­gére javult fel. Váradit is a jók közé sorolom. A közepes­nél valamivel jobb volt Szán­tó és Fok­ó Törgell sérülése akadályozta, hogy előbb legyen a rangsoromban. — Hazai környezetben készü­lünk, de ha az időjárás elrom­lik, akkor szó lehet arról, hogy máshová megyünk edzőtáborba. Nehéz tavasz vár ránk, annak ellenére, hogy az éllovas csa­patokat otthon fogadjuk. Szeret­nénk megduplázni az őszi ti­zenhét pontot. Sárosi László (Haladás VSE): — Célunk kettős volt őszre. Az MNK-ban a 16 közé kerül­tünk, így ez a terv megvaló­sult. A bajnokságban összesen 16—18 pontot terveztünk, saj­nos, csak az alsó határt sikerült elérni! Ebben sok minden köz­rejátszott, köztük a­­mi hibáink is. Biztos pontokat hullattunk el, ezért nagyon tanulságos volt számunkra ez az ősz. A vidék legjobbja cím után a mostani teljesítmény kevés! — Elégedett vagyok Kovács, Kereki, Király, Halmosi, Kul­csár, Tar és Farkas játékával. Többet vártam Hegedűs Péter­től és Kisstől. — Január 9-én Szombathe­lyen kezdjük a felkészülést Egy hét után 21 napra Vénre költözünk, ott folytatjuk a mun­kát. A bajnokságban tavasszal 18 pontot ak­arunk szerezni, mi­vel egy mérkőzéssel többet ját­szunk Szombathelyen. Legalább a 10. helyet kívánjuk elérni. Kovács Imre (PMSC): — Célunk az 50 százalékos tel­jesítmény elérése volt, ettől két ponttal elmaradtunk. Különös­képpen hazai mérkőzéseink egy részénél hiányoltam a feltétle­nül elvárható küzdőszellemet. Védelmünk egy ideig állta a sarat, de az idény végére meg­közelítette a gyenge támadósor „színvonalát”! — Az őszi idényben Katzirz, Torna, Kincses és Dárdai telje­sítményével vagyok elégedett. Képességeik alapján többet vár­ NÉPSPORT 3 Mészöly Kálmán (Békéscsaba): — 18 pontot terveztünk, de csak 15 pontra tellett erőnkből. Hazai pályán csupán 50 százalé­kos volt a teljesítés. Nem gon­doltam, hogy Kerekes Attila ilyen hosszú ideig harcképtelen lesz, kiesésével nem tudtuk megoldani a középhátvéd sze­repkörét. A négy új játékos — Fehérvári, Tulipán, Gottdiener ás Budavári —­­beépítése sem ment könnyen, összességében mégis úgy érzem, nincs különö­sebb problémánk. — Tasnádi a sérülés után visszatért, Kerekes, valamint Pásztor és Csepregi tetszett. Töb­bet vártam Tulipántól, Fehérvá­ritól, Budaváritól és Pogács­­tól. — Napközis rendszerben, ha­zai környezetben készülünk a tavaszi szezonra. Tavaszra 17 pont megszerzését tervezzük, így a középcsoportban végezhetünk. A terv teljesítéséhez elsősor­ban hazai mérlegünkön kell ja­vítani. ha lesz válogatott keret­tagunk — Kerekesre és Pász­torra gondolok —, akkor szá­mukra minden segítséget meg­adunk! Szics János (ZTE): — Nem értük el a beterve­zett 15—17 pontot a bajnokság­ban, nem sikerült MNK-beli­­cé­lunk, a 16 közé jutás sem! Mindennek okát abban látom, hogy nem tudtunk a támadójá­­­tékunkon javítani, d­e a többi csapatrészben is akadtak hibák. — Az állandóan szerepelt já­­­tékosok közül Antonival, Pé­terrel és Tóthtal voltam szinte maradék nélkül elégedett. Jó be­nyomást keltett Szentes is, ami­kor szóhoz jutott. Sokkal töb­bet vártam Csepregitől, Soós­­tól és Mihalecztől! — Itthon készülünk napközis alapozás formájában. Tavaszra a legfontosabb célkitűzésünk az, hogy nyugodtan, kiesési gon­doktól mentesen játszhassuk végig az idényt, aminek felté­tele, hogy a két utolsó helytől legalább 3—4 pontnyi távolságra legyünk. Palicskó T­or (lába ETO): — Az elmúlt bajnoki évben el­ért 7. hely megtartása, a csapat­játék további javítása volt a cél. Ettől messze elmaradtunk, pedig a célkitűzések megfogal­­mazá­sa akkor valósnak tűnt. Az elmúlt bajnoki év tavaszi idényre kialakult ütőképes csa­patunk, de Szokolai, aki a leg­eredményesebb csatár volt, el­távozott. Az FTC-vel végrehaj­tott cserékkel a fővárosiak jár­tak jobban. Sajnos, vesztett erejéből védelmünk is Pozsgai kiválásával. Megéreztük a Par­­davi és Mile sérülése miatti ki­hagyásokat is.­­ Változatlanul Földes nyúj­totta a legjobb teljesítményt. Rajta kívül Baumann, Cs. Hor­váth, Somogyi játékával voltam elégedett, de sok örömet okozott a nyáron hozzánk került, fiatal­­ Hannich is. Ugyanakkor többet vártam Szabó Ferenctól, On­­hausztól és Némeytől, további Glázertől. — A Honvéd mérkőzés után szabadságra mentek a játékosok. Janu­ár 9-én kezdjük az alapo­zást Győrött, a stadionban. Ter­vünk az őszinél jobb szereplés és helyezés! Szentmihályi Antal (MÁV Előre): — A célunk az, hogy kivívjuk a benn­r maradást. Úgy érzem, si­kerrel teljesítettük terveinket. Ősszel a bajnokság elején, majd a hajrában jól ment a csapatnak. — Elsősorban Eisemann, Har­tyám, Szabó és Lechner telje­sítménye tetszett. Több játékos­tól, így Meggyestől, Őrtől és Tóthtól, jobb játékot vártam. — Hazai környezetben kezd­jük a tavaszi felkészülést. A feltételeket nagyjából biztosítot­tuk. Tervünk változatlan, sze­retnénk bent maradni! Ennek érdekében stílusosabb, egysége­sebb csapatjátékra törekszünk, jobb védőmunkát, kevesebb ka­pott gólt akarok látni! Kimer István (SZÉÜL): — Az elmúlt bajnokság sike­res eredménye után — annak ellenére, hogy erősítési tervünk és „vegyes” felkészülésünk nem sikerült — ebben a bajnokság­ban további jó szereplést re­méltünk. Tizennégy-tizenöt pont megszerzését terveztük, ebből mindössze kilenc pont lett. A hazai szereplésen túl idegenből is pontokat reméltünk, ez, saj­nos, elmaradt. Sovány vigasz, hogy több kulcsjátékosunk hosz­­szabb-rövidebb ideig sérüléssel bajlódott. — Maradék nélkül jelenlegi helyzetünkben egy játékosunk­kal sem lehetnék elégedett, de ha figyelembe veszem az objek­tív okokat sérüléseket, akkor Nagy István, Hojszák, Forgács és hellyel-közzel Birinyi tet­szett. Csalódást a csatárjáték, valamint a középpályás sor oko­zott. — Szegeden a Sportcsarnok­ban és a SZEOL-pályán „nap­közis” rendszer lesz. Bízom benne, hogy a csapat bent ma­rad az NB I-ben. Ehhez első­sorban azt szeretném elérni, hogy játékosaink a fizikai, tech­nikai és taktikai felkészítésen túlmenően pszichikailag is el tudják viselni a tavaszi sűrített programot. Németh Lajos (Kaposvár): — Erre nem számítottam. A csapat a 18. helyen végzett az őszi idényben. Úgy gondoltuk, hogy a 15—16 pontot be tudunk „gyűjteni”, de végül csak 8 sike­rült. Ez édeskevés. Az okokat összegezve, el kell mondani, hogy sok gond volt a csapat körül, számos játékos ráadásul nem azt nyújtotta, amit joggal vártunk tőlük. Főleg azok ad­tak keveset, akik másutt már bizonyos sikereket mondhattak magukénak. Néhány mérkőzé­sen "balszerencsénk is volt. És végül: nekem is idő kellett, amíg mérlegre tudtam állítani a játé­­­­kosok tudását. — Senkit nem lehet kiemelni a csapatból! Ha mégis neveket kellene említeni, akkor Kárászt és Némethet mondanám, mert önmagukhoz képest valami pluszt adtak.­­ Január 9-én olyan alapozás­nak vágunk neki, amely talán a mi számunkra a legnehezebb. El­veszítettünk fél esztendőt. Most megkíséreljük a szinte lehetet­lent: bent akarunk maradni az NB I-ben. De ehhez mindenki­nek tenni kell valamit, mert csak egységes csapattal sike­rülhet a bravúr.

Next