Népsport, 1979. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1979-04-01 / 77. szám

XXXV. 77. ♦ 1979. április 1. LABDARÚGÁS NB I Ferencváros—DVTK 1-1 (1-0) Üllői út, 20 000 néző. Vezette: Kuti (**), (Eőry, Geiger). Ferencváros: Hajdú 6 — Tepszics 5, Bálint 7, Rabo 6, Vépi 5 — Martos 6, Mészöly 6, Takács 5 — Magyar 5, Nyilasi 6, Po­gány 4. Edző: Friedmanszky Zoltán. DVTK: Szabó 6 — Szántó 5, Salamon 7, Teodoru 5, Kutasi 6 — Oláh 6, Fükő 5, Tatár­i — Borostyán 5, Magyar 4, Fekete 6. Edző: Szabó Géza. Csere: Teodoru helyett Váradi (6) a 39. percben, Magyar he­lyett Mucha (6) a 76. percben. Gólszerző: Nyilasi a 13. percben, Fekete a 82. percben. Szögletarány: 9:2 (4:0) a Ferencváros javára. Már az első percekben nagy lett a küzdelem. A Ferencvá­ros támadólag lépett fel, s ko­rán megszerezhette volna a ve­zetést, mert Mészöly átadása után Martos kitűnő beadással, nagy helyzetbe hozta Nyilasit, de a középcsatár libáról az ötö­sön leperdült a labda. Nem sok­kal később azonban javított. A 13. percben Magyar Nyila­sinak adta a labdát, aki közép­ről elindult, jobbra kanyarodott, Teodoru lökte, próbálta szerel­ni, s miközben viaskodtak egy­mással, Nyilasi lett a győztes. Beverekedte magát a 16-oson belülre, aztán a jobbösszekötő helyéről, meglehetősen nehéz szögből, a kifutó kapus mellett, 15 méterről, a jobb alsó sarok­ba helyezte a labdát. 1-0 Egy diósgyőri ellentámadás végén Bálint tisztázott bravúro­san gólhelyzetben. A 20­ .perc­ben Oláh egyenlíthetett volna, de félfordulatból, elhirtelenked­­ve 5 méterről, mellé lőtt. A 33. percben Takács 20 méteres bom­báját még Nyilasi is megtap­solta,­­ Szabó kapus azonban a helyén volt, és vetődve szöglet­re tolta a bal sarokba tartó labdát. A 37. percben a labdáért vívott harc után Vépi megrúg­ta Teodorut, a diósgyőri játékos a pálya elhagyásába kényszerült. A 38. percben Pogány remek beadása óriási gólhelyzetben ta­lálta Nyilasit. A középcsatár nagy lendülettel érkezett a lab­dára, de 3 méterről fölé emelt! A félidő hátralevő részében a ferencvárosi Magyarnak volt még gólszerzési lehetősége. Két ügyes csellel lerázta magáról a védőket, de aztán 13 méterről, elhirtelenkedve mellé lőtt. A MÁSODIK FÉLIDŐBEN a DVTK nagy fölényben ját­szott. Az 50. percben Fükő lab­dája túljutott Hajdún, amikor Bálint az utolsó pillanatban mentett. Válaszként Takács át­adása után Magyar jó helyzet­ben, 12 méterről megcélozta a jobb alsó sarkot, de Szabó gyors vetődéssel hárított. Az 58. percben egy távoli szabad­rúgás után Mészöly az ötösről estében gólt fejelt, d­e a Geiger partjelző lest intett és az eset közelében helyezkedő Kuti Gei­­gernek adott igazat, szabadrú­gást italt. A 65. percben a fe­rencvárosi Magyar átadásával Martos végigrohanta a diósgyő­ri térfelet, mindenkit maga mö­gött hagyott, aztán hét méterről óriási erővel a kapu fölé vág­ta a labdát. Tatárnak.Négy nagy lövése már gólnak látszott, amikor Hajdú nagy vetődéssel kiütötte a labdát. A 72. perc­ben Nyilasi egy ügyes csellel lerázta magáról Váradit, de 12 méteres lövését Szabó kiütötte. A 77. percben Tatár a 11-es pontnál rácsapott a labdára, de Mészöly ellökte, Kuti azonban szabályosnak vélte az esetet. A 82. percben az előretörő Szántó beívelte a labdát, Tep­szics az ötös és a 11-es közti területről estében haza akarta adni, a kivetődő Hajdúról ki­pattant a labda, pontosan a be­rohanó Fekete sípcsontjára vá­gódott, s három méterről, a kapufa tövénél a jobb sarokba vánszorgott. Az utolsó percekben nagy volt az izgalom. A befejezés előtt Szabó kapus kiejtette a labdát, Takács kapura lőtt, a labda a közvetlen közelben helyezkedő Oláhról úgy pattant vissza, hogy a kezét is érte, de Kuti rálőtt labdának minősítette az esetet és tovább engedte a já­tékot. ★ i­ ★ A mérkőzés nem volt ma­gas színvonalú, de ritkán látható küzdelmet láthatott a közönség. A DVTK az Üllői úton is bebizonyítot­ta, hogy milyen sokat fej­lődött. Érett együttes be­nyomását keltette, remekül, fegyelmezetten védekezett, s amikor vesztésre állt, szünet utáni játékával be­bizonyította, hogy ért a támadásvezetésekhez is. A vendégek a legnagyobb erő­feszítésre késztették a Fe­rencvárost. A zöld-fehérek jól kezdtek, az első fél­időben végig diktálták a tempót, jelentős fölényben játszottak annak ellenére, hogy csapatjátékuk egyál­talán nem volt elég folya­matos. A csapat lendülete azon­ban szünet után megtört, a játékosok egyszerűen kép­telenek voltak ritmust vál­tani, csak pillanatokra tud­tak felszabadulni a diós­győriek nagy nyomása alól. Ebben az időszakban úgy tűnt, mintha a Ferencváros játszott volna idegenben, olyan kétségbeesett védeke­zésre kényszerült. A példá­san harcoló csapatok küz­delme a mérkőzés nagy ré­szében biztos hazai győzel­met ígért, s hogy ez vé­gül elmaradt, annak tulaj­donítható, hogy az FTC fél tucat nagy gólhelyzetből egyszer sem tudta hálóba juttatni a labdát! Mindez semmit sem von le a ven­dégcsapat bravúrjának érté­kéből. A Ferencváros kapujában Hajdú többször jól lépett közbe, de a gólban lu­das. A hátvédsorban találjuk a csapat legjobbját Bálint sze­mélyében, aki számos gólnak látszó helyzetben nagy határo­zottsággal tisztázott. Az első félidőben teljesen egyenrangú társa volt Rab, aki gyakran kezdeményezett támadásokat is. Szünet­e után azonban erre már kevés lehetősége nyílt. A középpályások közül Martos óriási erővel küzdött, de el­ügyetlenkedett egy nagy hely­zetet, Mészöly végigrohanta a mérkőzést, de a támadójáték kibontakoztatását csak az első félidőben segítette. Takács mindenütt feltűnt, de nagy hi­baszázalékkal játszott. Elöl Nyi­lasi sokszor egyedül verekedett a védőkkel, szép gólt lőtt, oly­kor hátul is segített, de há­rom nagy gólhelyzetet kiha­gyott! Magyar ügyesen csele­zett, sokat vállalt magára, de nem tudta befejezni a táma­dásokat. A DVTK kapujában Szabó nehéz lövése­ket is védett, de a gól előtt korán futott ki kapujából. Itt is középhátvéd, Salamon volt az együttes legjobbja. Azzal emelkedett hátvédtársai fölé, hogy szünet után igen sokszor támadásokat is kezdeményezett. A középpályán Oláh egyenlete­sen, hasznosan játszott, míg Tatár néha a kaput is veszé­lyeztette. A csatárok közül vé­gig Fekete volt a legjobb, mert sokat változtatta a helyét, s olyankor sem adta meg magát, amikor nem boldogult a védő­jével, végül az ő nevéhez fűző­dik a gól. Magyar az első fél­időben teljesen eltűnt, és Bo­rostyán is csak a szünet után kapott lábra. Kutit a mérkőzés nehéz feladat elé állította, hiszen sok volt a közelharc,­ a szabályta­lanság. Sokáig jól bíráskodott, de a szünet után kapkodni kez­dett, bizonytalanná vált, számos szabálytalanságot nem torolt meg. Friedmanszky Zoltán: — Csak az tudja, alá kint volt a mér­kőzésen, hogy ez az 1-1-es eredmény irreális. Szabó Géza: — Nagy küz­delemben, úgy érzem, rászolgál­tunk a döntetlenre. Németh Gyula NB I TARTALÉKCSOPORT PTC—DVTK 3-1 (0-0). Üllői út, 800 néző, V: Juhász J. FTC: Hegedűs ■— Rozmnár, Csider, Hor­váth R. Pál — Tóth K., Megye­­si, Rubold — Erdővégi, Koch, Es­terházy. Edző: Rózsa Lajos. DVTK: Veréb (Gulyás) — Nik­­házi, Koleszár, Bukovi, Faggyas — Fekete (Salgó), Tomesz, Ma­joros — Szalai, Grolmusz, Sver­­la (Sebők). Edző: Tóth László. G: Rubold (2), Erdővégi, 111. Ko­leszár. Jó: Csider, Megyesi, Ru­bold, Kocsi, in: Veréb, Buk­ovi. U. Dózsa-Pécsi MSC 2-0 (1-0) Megyeri út, 5000 néző. Vezette: Rúzsa (****). (Bártfai, Farkas). U. Dózsa: Tóth­ Z. 0 — Viczkó 5, Dunai 6, Tóth J. 5 — Kó­lát 5, Kardos 6, Sarlós 5, Tóth A. 6 — Fazekas 6, Törőcsik 5, Fekete 4. Illiző: Várhidi Pál. FMSC: Katzirz 6 — Tapaszt­ 5, Torna 5, Schulteisz 7, Kin­cses 4 — Butz 5, Morvai 5, Dárdai 6, Gallai 5 — Nagy 4, Kar­dos E. 4. Edző: Szőcs János. , Csere: Lutz helyett Brezniczki a 76. percben, Kolár helyett Zámbó a 80. percben. Gólszerző: Fazekas a 27. percben, Tóth A. a 49. percben. Szögletarány: 12:5 (4:1) az U. Dózsa javára. A vendégek már az első perc­től kezdve magabiztosan véde­keztek, majd ügyesen hozták ki a labdát és veszélyes ellentáma­dásokat vezettek. A lila-fehérek eleinte nem találták meg a szo­ros védekezés ellenszerét. A 11. percben a pécsi Nagy kiugratta Kardost, de Tóth Z. merész ve­tődéssel hárított. Két perc múl­va Fazekas 20 méteres, jobb sa­rokra tartó szabadrúgását Kat­zirz szögletre ütötte. Támadott a hazai együttes, de a vendégek nagyszerűen védekeztek. A 27. percben megszerezte a vezetést az Újpest. Fekete a bal oldalról középre adott, a labda a védőkről lepattant, és Fazekas hét lépésről, a jobb sarokba lőtt. 1-0 Továbbra is folytatódott a ha­zai csatársor és a vendégvédők párharca. A 41. percben Nagy Z. elé pat­tant a labda, a csatár a kifutó Tóth Z. fölött a hálóba akart lőni, de a fiatal kapus bravú­rosan védett. SZÜNET UTÁN hamar növelte előnyét a Dózsa. A 49. percben Fazekast 19 mé­terre a kaputól akasztották. A szabadrúgást Tóth A. a sorfai mellett a jobb alsó sarokba lőt­te. 2-0 Az 58. percben Tóth A. szög­leténél Katzirz a labda alá szaladt. Kardos visszafejelt, Fa­zekas lövése azonban kipattant a védőkről. Mindjárt utána Törőcsik 15 méteres, jobb alsó sarokba tartó lövését védte a pécsi kapus. A 79. percben Törőcsik lab­dájával Fekete kiugrott, kicse­lezte a kifutó Katzirzot, az üres kapura lőtt, de a befutó Tapaszti a gólvonal elől men­tett. ★ ★ Mindenki azt várta, hogy az újpestiek a hazai kör­nyezetben sziporkázó játék­kal fogják szórakoztatni kö­zönségüket. Most nem ez történt. A lila-fehérek az első félidőben nehezen ta­lálták meg a vendégek vé­dekezésének ellenszerét. A pécsi retesz nagyszerűen működött, a négy védő előtt négy középpályás igyekezett megszűrni az akciókat és a megszerzett labdákkal gyors ellentámadásokat in­dítottak. A hazai játékosok elég keveset futottak, így megkönnyítették ellenfelük védekezését. A második fél­időben valamivel gyorsabb lett a játék, de a színvonal alig ütötte meg a közepest. A második gól után a ven­dégek kitámadtak, de ezt a Dózsa nem tudta kihasznál­ni. A látottak alapján a hazaiak megérdemelten nyer­ték a találkozót. Az U. Dózsa kapujában Tóth Zoltánnak egy­szer kellett bravúrral közre­avatkozni, egyébként szinte lab­dát sem kapott. A védelemben Dunai magabiztosan játszott, rendre jó helyre továbbította a megszerzett labdákat. A töb­biek megfeleltek. A középpályán Kardos és Tóth A. végig so­kat volt játékban, sokszor hoz­ták helyzetbe társaikat, utóbbi nagyszerű gólt lőtt. A csatár­­sörben Fazekas volt a legjobb, sokat vállalkozott, gólt is lőtt, Törőcsik­ öncélú cselezgetéssel szórakoztatta a saját magát. Fekete gyenge teljesítményt nyújtott. A PMSC kapujában Katzirz a gólokról nem tehetett, volt néhány ügyes közbeavatkozása. Schulteisz volt a legjobb a hátvédek közül, jól tartotta Törőcsi­­ket, s még arra is volt ere­je, hogy támadásokat vezes­sen. A többi védő hullámzó tel­jesítményt­ nyújtott. Kincses nem bírt Fazekassal­ A közép­pályán egyedül Dárdai érdemel dicséretet, sokat volt játékban. A két csatár elég gyengén sze­repelt. Rúzsa játékvezető apróbb hi­bákat követett el és többször nem bírálta felül partjelzőit. , Várhidi Pál: — A Pécs vé­gig nagyszerűen védekezett, de győzelmünk egy percig sem forgott veszélyben. Szőcs János: — A Dózsa fö­lényben játszott, megérdemelten nyerte a mérkőzést. Boross Dezső NB I TARTALÉKCSOPORT II. Dózsa—PMSC 3-3 (1-1). Megyeri út, 300 néző. V: Komá­romi. v. Dózsa: Bodnár 11 — Szalai (Mohácsi), Miklós, Molnár, Várhidi — Kellner (Handel), Ke­rekes. Schumann — Bodnár I. Stemler, ,Gyöngyösi.. Edző: Schu­mann János. PMSC: Hasznak — Ambrus, Róth (Meggyesi), Bau­­marmn, Lajtai — Zsolt, Lingl, Szá­jer — Vigh, Dobány, Keresztes. Edző: Csordás István. G: Stem­­ler, Bodnár I, Kerekes (11-es­­ből), ill. Dobány (2. egyet -1 L es­ből), Vigh. Jó: Miklós, Stemter, Gyöngyösi, il. Hasznek, Biau­, Kasim, Dobány. NÉPSPORT 3 Videoton-MTK-VM 3-1 (0-0) Székesfehérvár, 5000 néző. Vezette: Kőrös (*****),­­Nagy M.( Csönge). Videoton: Kovács L. 6 — Fejes 5, Kovács J G, Baranyi 3, Végü­ 5 — Nagy II 5, Burcsa G, Csongrádi 5 — Ticker 5, Szabó 6, Szalmásy 6. Edző: Lantos Mihály. MTK-VM: Brünyi 6 — Gál 5, Turner 6, Egervári 3, Gara 0 — Kovács B. 6, Török 5, Borsó 5, Turtóczky 5 — Pekker 4, Fü­­löp 5. Edző: Mezey György. Csere: Gara helyett Aszalai (6) a 10. percben, Fejes helyett Nagy III (8) a szünetben, Turtóczky helyett Koritár (6) a 74. percben. Gólszerző: Szabó a 48. percben, Fülöp az 57. percben, Bar­­csa a 70. percben, Szalmásy a 84. percben. Szögletarány: 7:2 (5:2) a Videoton javára. Kezdés előtt Lantos Mihály gondterhelten újságolta, hogy az olimpiai kerettag Májer dél­ben bejelentette: nem tudja vállalni a játékot, gyomorbán­­talmai miatt lázas beteg, így Szalmásy került a csapatba. A 8. percben egy összecsapás után Gara bokája kifordult, nem is tudott tovább játszani, Asza­lai állt be helyette. Ezután egy bal oldali beadást követően Fe­jes a jobbösszekötő helyéről 8 m-ről kapásból a bal kapufa mellé bombázott. A 15. percben Fejes jobbról a 16-os és az ol­dalvonal közötti területről ívelt kapura, Brünyi ujjheggyel tolta a labdát a jobb felső sarok elől szögletre. A 19. percben Török 25 m-es nagy erejű szabadrú­gását a vetődő Kovács L. kiej­tette, és Végh az utolsó pilla­natban mentett szögletre Fülöp elől. A 36. percben Szabó a 16- os vonaláról fordulásból jobbal élesen kapura lőtt, Brünyi ki­ejtette a labdát, majd előreve­tődve próbálta megszerezni, köz­ben ütközött Csongrádival, és mindkét játékos a földön ma­radt. Egyperces ápolás után mindketten folytatták a játékot. A MÁSODIK FÉLIDŐ 48. percében megszerezte a ve­zetést a Videoton. Burcsa in­dította Tiebert a bal oldalon, Gál­é rossz ütemben csúszott be, a szélső az alapvonal közelié­ből élesen beadott és a jókor érkező Szabó, Törököt megelőz­ve, az ötösről a tehetetlen Brü­nyi mellett a kapu közepébe perdített. 1-0 Az 55. percben Burcsa tört kapura, Brünyi kivetődött elé, a kapusról kiperdült a labda a 16-oson álló Nagy III elé, aki egyből kapura ívett, de a lab­da a jobb kapufáról kipattant, és végül mentettek a védők. Két perccel később váratlanul egyenlített az MTK-VM! Borsó a­­ bal oldalról lágyan keresztbe ívelt, az ötösön felugró Fülö­­pöt Baranyi nem tudta meg­akadályozni,­ hogy a hálóba fe­jeljen. — A mérkőzés előtt Misi bácsi felhívta a figyelmemet arra, hogy a játék alakulá­sától függően küld majd pá­lyára — mondta a mérkőzés után Nagy 111. — A félidő­ben, amikor szólt, hogy me­legítsek, egyúttal azt is mondta, próbáljam meg se­gíteni a támadásokat. Sze­rencsére a kéttagú MTK-VM csatársor „lehetőséget adott” számomra, hogy gyakran felmehessek a támadók vo­nalába. Sajnálom, hogy a kapufánál nem összpontosí­tottam jobban, de az a lé­nyeg, hogy két beadásom után is eredményesek vol­tak a fiúk! A 70. percben Nagy III jobb­ról laposan adott középre, Bur­csa a kaputól 12 méterre, a jobbösszek­ötő helyén felpörget­te a labdát, majd jobbal fél­fordulattal, nagy erővel a jobb felső sarokba vágta. 2-1 A 82. percben a jobbösszekö­tő helyén kitörő Szalmásyt a kapustól 10 méterre Turner fel­vágta. Tizenegyes! A büntetőt Szabó ballal lőtte a bal sarok irányába, de Brünyi gyors ve­tődéssel megfogta a labdát. Két perc múlva ismét Nagy 111 ívelte be jobbról a labdát, amely a védőkről Szalmásy elé pattant, aki hat méterről, kö­zépről egyből a hálóba lőtt. 3-1 ★ ★ ★ A hazai együttes az utolsó pillanatban változtatásra kényszerült Májer betegsé­ge miatt, és ez — mint ké­sőbb kiderült — semmikép­pen sem tett jót a Videoton játékának. Az első 45 perc­ben széllel hátban játszot­tak a hazaiak, mégis alig­­alig tudtak egy épkézláb támadást vezetni. Az MTK­­VM középpályás sora — Turtóczkyval megerősítve — ekkor nagyon jól szűrte meg az erőtlen, tervszerűt­­len fehérvári rohamokat. A második játékrészben Nagy III pályára lépése egy csapásra új színt vitt a já­tékba, aki szinte végig jobb­szélsőt játszva, negyedik csa­tárként rohamozott. Vezérle­tével a Videoton fokozta a nyomást. Nagy fölénybe ke­rültek a fehérváriak, oly­annyira, hogy lendületükből még az MTK-VM egyenlítő gólja, sőt, a kihagyott ti­zenegyes sem tudta kizök­kenteni őket. Végül bizto­san szerezték meg a győ­zelmet! A Videoton kapujában Kovács L. a gólnál bentragadt, egyébként jól látta el feladatát. A hátvédsorból az első játékrészben Kovács J. emelkedett ki, a szünet után azonban a csereként beállt Nagy III lett a mezőny leg­jobbja! Igaz, helyzetét meg­könnyítette az MTK-VM kétta­gú csatársorának passzivitása. Az így adódott lehetőséget­ ra­gyogóan felismerte, negyedik csatárként játszott, két gólt is az ő beadásából szereztek a táma­dók, még kapufát is lőtt. A kö­zéppályán Burcsa nagy munkát végzett, gólja a csatároknak is dicséretére válnék. A támadók közül Szabó és Szalmásy a má­sodik félidőre javultak fel, gólt is lőttek. Az MTK-VM kapujában Brünyi jól védett, tizenegyest is hárított. A hát­védek közül Turner volt a leg­jobb, aki fejjel-lábbal egyaránt biztosan rombolt, Aszalai mél­tó társa volt. A négytagú középpályás sorban Kovács B. játszott a legjobban, rengeteget futott és kivette részét a védő­munkából is. A kéttagú csatár­sor szinte semmi veszélyt nem jelentett az ellenfél kapujára. Kőrös játékvezető körültekin­tően, jól vezette a találkozót. Lantos Mihály: — A máso­dik félidőben jól játszott a csa­pat és rászolgált a győzelemre. Mezey György: — Megér­demelten nyert a Videoton. Zsiday István NB I TARTALÉKCSOPORT MTK-VM—Videoton 1-1 (1-0). Székesfehérvár, 800 néző. V: Os­­termayer. MTK-VM: Gáspár I — Krómer, Talapa, Vincze, Hor­­vai — Paksi, Haj­dúska — Ta­kács, Németh, Banyó (Gáspár II), Gáncs (Nagy). Edző: Haás­, Sándor. Videoton: Disztl P. — Borsányi, Garamvölgyi, Sehábel, Horváth — Olajos (Disztl L.), Pörögi, Nováth — Nagy T., Ress. , Vadász (Szőke). Edző: Szabó Károly. G: Takács, ill. Sehábel. Jó: Gáspár I­ Ilosvai, Hajdúska.- 111. Garamvölgyi, Sch­á­­bel,­ Horváth. - 1-1 D. Kohász—Haladás Szombathely, 5000 néző. Vezette: Palotai (*****), (Hegedűs, Büki). Dunaújváros: Németh G — Keller 5, Judik 6, Tóth 6, Staller G — Bódi 7, Fajkusz 7, Sajó 6 — Engelbrecht 4, Szepesi 5, Kuti 6. Edző: Novák Dezső. Haladás: Szarka 6 — Kovács 4, Király 6, Kecskés 5, Viszked 4 — Halmosi 6, Kereki 5, Varga 5 — Sebestyén 4, Horváth I. 4, Hauzer 5. Edző: Sárosi László. Csere: Sebestyén helyett Nagy J. (5) a szünetben, Engel­brecht helyett Szűcs (—) a 62. percben, Bódi helyett , Hojszák (­­­) a­­ 86. percben. Gólszerző: Fajkusz a 75. percben. Szögletarány: 7:4 (3:2) a Haladás javára. A 8. percben Halmosi bom­bája a­­léc fölé szállt. Egy perccel később Varga a felső kapufát találta el, a kivágódott labdát Hauzer mellé fejelte. A 12. percben az előretörő Kel­ler beadását Szepesi elől Kecs­kés csak az utolsó pillanatban rúgta ki. A 22. percben Kuti két csel után 12 m-ről lőtt, de Szarka védett. A 29. percben Sebestyén a balösszekötő he­lyén kiugró Hauzer elé adott, a szélső elől azonban Németh a 16-oson kívülre futva, kézzel mentett. A szabadrúgást Király végezte el, Németh azonban ki­nyomta a léc alól a labdát. SZÜNET UTÁN a Haladás kezdett lendületeseb­ben. Az 54. percben Nagy J. beemelése után menteni tudtak A Magyarország—NDK talál­kozóhoz hasonlóan Szombathe­lyen is szavazhattak a szur­kolók a Haladás—Dunaújváros mérkőzés után, összesen 15­8 voksot rögzítettek a szombat­­helyi posta automatái. Az első helyen a várakozásnak megfe­lelően Halmosi Zoltán, a Hala­dás kapitánya végzett 1.388 sza­vazattal. Halmosi a szombati mérkőzésen valóban csapata legjobbja volt. Közvetlenül a szavazatok ösz­­szeszámlálása után Török Pé­ter, a Haladás ügyvezető elnöke bejelentette, hogy csak az első díjat adják ki. Halmosi eddigi sportpályafutása, emberi maga­tartása miatt az eredménytől függtlenü­l megérdemli a ju­talmat. A népszerű játékos ezen a délutánon is úgy küzdött, minta most akarná helyét meg­szilárdítani csapatában. A má­sodik helyen végzett Varga és a harmadik Kovács díját azon­ban elteszik későbbre, egy má­sik mérkőzésre. A klub vezetőségének gyors döntését a jutalom erkölcsi ér­tékének védését, csak helye­selni lehet­ a dunaújvárosi­ védők. Két percre rá jobb oldali támadás végén Halmosi Hauzerhez adott, a szélső tíz méterről lőtt, de Németh szögletre ütötte a labdát. Nem sokkal utána Király tört előre. Kerekitől visszakap­ta a labdát, de a középhátvéd 18 méteres lövése elakadt a védőkben. A 66. percben Hau­zer kétszer is kicselezte Kel­­lert, középre emelt, de Kerekd 7 méteres fejese a kapu mellé vágódott. A 75. percben Szűcs, Szepesi, Szűcs akció végén a szélső begurítása egyedül találta Faj­­kuszt, aki az ötösről Szarka mellett a jobb sarokba gurított. 1-0 Közvetlenül a gól után a má­sik kapunál Horváth I. beadá­sát Nagy fejelte kapura, de Németh reflexmozdulattal szög­letre ütötte a labdát. A 78. percben Fajkusz­ Szűcs akció után Kuti kiugrott, de ordító gólhelyzetben kapu mellé gurí­tott. Hat perc múlva, egy erőt­len hazai akció végén Horváth I. és Németh összecsapott, a hazai játékos ápolásra szorult. ★ 71 A Haladás érezte, ha bent akar maradni, nyernie kell. Jól kezdtek a vasiak, az el­ső tíz perc a zöld-fehére­ké volt. Ebben az időszak­ban főleg Halmosi vezérel­te sorozatban a hazai tá­madásokat. Aztán a Duna­újváros ragadta magához a kezdeményezést, szinte ka­pujához szögezte a hazaia­kat. Ebben az időszakban akár több gólt is lőhettek volna a vendégek, de sorra elpuskázták helyzeteiket. A lelátóról úgy tűnt, Srutiék azt csinálnak a védelemmel, amit éppen akarnak. A 1:0 (0-0) félidő végére ismét a Ha­ladás vette át a játék irá­nyítását, nagy volt a küz­delem, de a gólszerzéssel a vasiaknak nem volt sze­rencséjük. Szünet után a Haladás tá­madásaival folytatódott a jóilájk, de folyamatosságról, szervezettségről szó sem le­hetett, mert Halmosi egye­dül maradt a középpályán, hiszen Kereki és Nagy J. jobbára középcsatárt, Varga pedig második balszélsőt játszott. A Dunaújváros higgadtan futballozott, meg­érezte ellenfele kapkodását, s nagyobb sebességre kap­csolt. Gólja szép akció ered­ménye volt, s utána akár növelhette is volna előnyét. A kulturáltabban, nyugod­­tabban játszó Dunaújváros a helyzetek alapján megér­demelten vitte el a két pontot. A hazaiak eléggé kilátástalan helyzetbe ke­rültek ! A Dunaújváros kapujában Németh biztosan lát­ta el feladatát. A védők közül talán Keller hibázott legtöbbet, a többiek jól játszottak. A kö­zéppályás Sor volt a csapat leg­jobb része. Bódi és Fajkusz egymást múlták felül a játék szervezésében, irányításában. A támadósorban Kuti tetszés sze­rint ment el Kovács mellett. Szepesi sok helyzetet kihagyott. A Haladás védelmében Király volt a leg­biztosabb, jól szűrte meg a Kohász támadásait. A két szél­sőhátvéd és időnként Kecskés is gyenge teljesítményt nyúj­tott. A középpályán található a hazaiak legjobb embere, Hal­most, aki végig óriási, akarás­sal, lelkesedéssel játszott, de példáját nem követték társai, Kereki ezúttal keveset volt já­tékban. A támadósorban csupán Hauzer néhány lendületes elfu­tása említhető. Palotai nagyvonalúan bírás­kodott, jól tartotta kezében a mérkőzést, pedig Hegedűs part­jelző jó néhányszor tévesen in­tett. Novák Dezső: — Nyugodtabb játékunkkal sikerült a győze­lem. Sárosi László: — A vereség­gel nehéz helyzetbe kerültünk." Bodor Ferenc

Next