Népsport, 1979. július (35. évfolyam, 154-179. szám)
1979-07-09 / 161. szám
XXXV. 161. ♦ 1979. július 9 KÖZÉPHÁTVÉDEK Itt zajlott a legkiélezetebb és az év játékosa cím szempontjánól legérdekesebb versengése Salamon és Bálint jóvoltából. Az FTC csapatkapitánya a hajrában begyűjtött két ötöst, diósgyőri vetségtársa csak egyszer engedte meg magának ezt a luxust. Az eredmény: az év játékosa (először pályafutása során), valamint a középhátvédek rangelsője (immáron sokadszorra): Salamon József. A Videoton képviselője, Kovács J. megőrizte őszi állását, míg Dunai a 10. helyről nyomult fel. Dicséretes Kanász teljesítménye is, míg Kocsis (Bp. Honvéd), Kerekes A. és Lakatos tudásához méltatlanul gyenge helyet foglal el. 1. Salamon (DVTK, 2.) 6.483 2. Bálint (FTC, 1.) 6.312 3. Kovács J. (Videoton, 3.) 6.088 4. Dunai (II. Dózsa, 10.) 6.000 5. Kanász (ZTE, 6.) 5.878 6. Kocsis (Bp. Honvéd, 5.) 5.870 7. Szabó (Sz. MÁV E., 13.) 5.766 8. Kerekes (B.csaba, 3.) 5.761 9. Kegye (STC, 7.) 5.727 10. Pozsgai (Rába ETO, 12.) 5.676 11. Godán (Csepel, 14.) 5.653 12. Judik (D. Kohász, 15.) 5.593 13. Turner (MTK-VM, 8.) 5.500 14. Horváth (V. Izzó, 0) 5.478 15. Lakatos (Tatabánya, 8.) 5.466 16. Torna (PMSC, 16.) 5.461 17. Hegedűs (Vasas, 17.) 5.409 18. Király (Haladás, 20.) 5.343 19. Kőhalmi (Csepel, 0) 5.190 20. Tapaszti (PMSC, 0) 5.055 NÉPSPORT 3 LABDARÚGÁS 1978-79 Posztonkénti rangsor az átlagteljesítmények alapján KAPUSOK Lassan hagyományossá válik, hogy az 1-es számú mezek gazdáinak vetélkedéséből a birkózó termetű Csepecz János kerül ki győztesen. Ezúttal egy számára szerencsés körülmény is elősegítette elsőségét. Ugyanis a tavasz kapusait, Tóth Zoltánt és Kovács Attilát nem lehetett rangsorolni. Természetesen ez nem kisebbíti a Tatabánya hálógondnokának érdemeit. Az őt követők egészen Zsiborásig az őszi középmezőnyből törekedtek előre, míg az FTC fiatal kapuvédője nem tudta megőrizni ,,dobogós” helyezését. Érdekesség, hogy az őszi második Rothermel kiesett a versengésből, mivel tavasszal egyszer sem kapott játéklehetőséget. Meglepetés, hogy 1977 őszének rangelsője, Gáspár, ezúttal sereghajtó egyébként a kapusok mezőnye volt a legkisebb. Mindössze 16-ak értek el rangsoroláshoz elegendő mérkőzésszámot. 1. Csepecz (Tatabánya, 1.) 6.230 2. Szabó (DVTK, 7.) 6.017 3. Bolemányi (ZTE, 7.) 6.000 4. Pálla (Rába ETO, 5.) 5.964 5. Katzirz (PMSC, 12.) 5.960 6. Zsiborás (FTC, 3.) 5.950 7. Kovács L. (Videoton, 5.) 5.923 8. Németh (D. Kohász, 7.) 5.818 9. Mészáros (Vasas, 0) 5.800 10. Szűcs (STC, 10.) 5.766 11. Gujdár (Bp. Honvéd, 4.) 5.653 12. Hegedűs P. (Haladás, 14.) 5.555 Paulusz (Sz. MÁV E., 0) 5.555 14. Fekete (V. Izzó, 13.) 5.538 15. Tasnádi (B.csaba, 16.) 5.5336. Gáspár (MTK-VM, 17.) 5.437 JOBBHÁTVÉDEK Új név az élen: Királyvári Károly! Török és a tatabányai Szabó egyeduralmát megtörte a szélsőből lett védő. A sikeresen posztot cserélt labdarúgó már félévkor is a 2. helyen tanyázott, és Szabó formahanyatlása következtében tulajdonképpen tavasszal csak a DVTK olimpiai válogatott védőjével, Szántóval csatázott. Mindketten azonos átlagot értek el, döntött a mérkőzésszám: Királyvári 34, Szántó 33! Török látványosan feltört a 14. helyről, míg válogatott társa, Paróczai éppen ellenkező irányú mozgást hajtott végre. Nagy III tavaszi feltámadása is előkelő helyezésben kamatozott. 1. Királyvári (B.csaba, 2.) 51909 Szántó (DVTK, 3.) 5.909 3. Szabó (Tatabánya, 1.) 5.852 4. Nagy III (Videoton, 6.) 5.840 5. Török (Vasas, 14.) 5.606 6. Fodor (ZTE, 9.) 5.590 7. Tepszics (FTC, 5.) 5.548 8. Kolár (II. Dózsa, 0) 5.440 9. Paróczai (Bp. Honvéd, 4.) 5.433 10. Keller (D. Kohász, 11.) 5.360 11. Csonka (Rába ETO, 13.) 5.343 12., Gál (MTK-VM, 0) 5.333 13. Iványi (PMSC, 14.) 5.300 14. Rábaközi (Sz. MÁV 17.) 5.290 15. Gondos (Csepel, 14.) 5.205 16. Schulteisz (PMSC, 0) 5.136 17. Fischer (Haladás, 19.) 5.086 18. Cséki (STC, 18.) 5.032 19. B. Kovács (STC, 0) 5.000 20. Vágvölgyi (V. Izzó, 0) 4.789 BEÁLLÓSOK Az év csapatának összetételében a legnagyobb meglepetést Láza János jelenléte okozza. Igaz, hogy ellenfelei közül a kispesti Nagy a finisre harcképtelenné vált, az őszi első, Kovács (Izzó) tavasszal csak árnyéka volt korábbi önmagának, Nédert és Lukácsot porccal operálták, Kereki pedig felcsapott középpályásnak. Tegyük hozzá mindehhez, hogy Láza már félévkor is a 3. helyen állt készenlétben és rendkívül kiegyensúlyozott teljesítménnyel ragadhatta meg az „üresedések” kínálta lehetőséget. A félidőben még a balhátvédek között versengett, az újonc Udvardi becsületesen helytállt, az egykori válogatott Fejes pedig, huszáros hajrával mondott búcsút legutóbbi utolsó helyezésének. 1. Láza (B.csaba, 3.) 6.040 2. Nagy (Bp. Honvéd, 2.) 6.037 3. Néder (Tatabánya, 6.) 5.823 4. Lukács (Bp. Honvéd, 5.) 5.800 5. Kovács B. (V. Izzó, 1.) 5.787 6. Komjáti (Vasas, 9.) 5.758 7. Varga (STC, 4.) 5.739 8. Mihalecz (ZTE, 13.) 5.666 9. Pál (PMSC, 12.) 5.656 10. Sarlós (V. Dózsa, 0) 5.650 11. Tóth (D. Kohász, 16.) 5.636 12. Teodoru B. (DVTK, 11.) 5.625 13. Udvardi (Tatabánya, 0) 5.571 14. Fejes (Videoton, 20.) 5.440 15. Meggyes (Sz. MÁV 18.) 5.379 16. Wéber (Csepel, 18.) 5.343 17. Aszalai (MTK-VM, 14.) 5.307 18. Pásztor (Rába, 0) 5.291 19. Váradi (DVTK, 17.) 5.260 20. Somogyi (Vasas, 0) 5.190 21. Kecskés (Haladás, 0) 4.954 BALHÁTVÉDEK Magyar Lajos végső győzelmét a második felvonásban rohamléptekkel előretörő Kutasi sem tudta megakadályozni. A DVTK válogatott hátvédje a 6. helyről lépett előre, a Rába ETO eddig még „fel nem fedezett” balhátvédje érméi is többet mondhat magáénak, megőrizte őszi elsőségét. Baranyi két kiállításával saját magát ütötte el a jobb helyezés lehetőségétől. A félévkor még jobbszélső Szimacsek védőként várakozáson felül, sikeresen mutatkozott be. Ugyanakkor Tóth J. (II. Dózsa), Végh és Egervári nemigen büszkélkedhet bizonyítványával. Viszked megőrizte őszi helyezését, csak posztot változtatott. Akkor még a jobb oldali középpályások sereghajtója volt. 1. Magyar (Rába, 1.) 5.909 2. Kutasi (DVTK, 6.) 5.882 3. Baranyi (Videoton, 3.) 5.666 4. Szimacsek (ZTE, 0) 5.607 5. Knapik (Tatabánya, 2.) 5.600 6. Tóth J. (U. Dózsa, 7.) 5.515 7. Vépi (FTC, 5.) 5.482 8. Varga I. (Bp. Honvéd 4.) 5.454 9. Kovács J. (STC, 11.) 5.443 10. Péter (ZTE, 12.) 5.354 11. Kincses (PMSC, 0) 5.272 12. Tóth (Sz. MÁV Előre, 9.) 5.240 13. Végh (Videoton,0) 5.205 14. Egervári (MTK-VM, 8.) 5.178 15. Staller (D. Kohász, 18.) 5.000 16. Schuszter (V. Izzó, 17.) 4.947 17. Áltas (V. Izzó, 0) 4.842 18. Földházi (Vasas, 0) 4.777 19. Viszked (Haladás, 0) 4.666 JOBB OLDALI KÖZÉPPÁLYÁSOK A vezető hármas összetétele már ősszel kialakult. Az akkori első Pál (Bp. Honvéd) sérültlistára került, Oláh megőrizte helyét, a dunaújvárosi Bódi Zoltán viszont kiváló karmesteri erényeket felcsillantva vágott vetélytársai elébe. Nyilasi és a békéscsabai Pásztor átnyergelt más posztra. Martosnak nem fizetődött ki a szerepkör-váltás, Nagy II pedig halványabban futballozott a szokásosnál, így végezhetett a középmezőny élén Kovács B. (MTK-VM), valamint a jövő emberei, Lutz és Barabás. Halmosi javított félévi bizonyítványán, a salgótarjáni Kiss viszont tíz hellyel viszszaesett 1. Bódi (D. Kohász, 3.) 6.125 2. Oláh (DVTK, 2.) 6.029 3. Pál (Bp. Honvéd, 1.) 5.807 4. Kovács B. (MTK-VM, 11.) 5.774 5. Lutz (PMSC, 10.) 5.676 6. Nagy II (Videoton, 8.) 5.642 7. Barabás (Tatabánya, 7.) 5.606 8. Martos (FTC, 5.) 5.575 9. Antoni (ZTE, 0) 5.476 10. Takács (FTC, 0) 5.458 11. Halmosi (Haladás, 21.) 5.419 12. Halász (Vasas, 0) 5.304 13. Geiger (V. Izzó, 15.) 5.300 14. Sugár (Sz. MÁV E., 20.) 5.242 15. Hangai (Csepel, 18.) 5.130 16. Kiss (STC, 6.) 5.125 17. Antal (V. Izzó, 0) 5.117 Rácz (ZTE, 19.) 5.117 KÖZÉPSŐ KÖZÉPPÁLYÁSOK Tavaszra alaposan kicserélődött a poszt élmezőnye. Hírmondónak maradt az egy helylyel visszalépett Kőhalmi. Az őszi első, Pintér hosszantartó sérülése, operációja miatt esett li a vetélkedésből. Csapó viszont félévkor még nem volt értékelhető. A második felvonásban azután kárpótolta magát a Tatabánya válogatottja. Az őszi első számú középcsatárnak, Pásztornak ebben a mezőnyben meg kellett elégednie a második hellyel. A harmadvirágzását élő Müller feledtette legutóbbi szerény teljesítményét, a veterán Zámbó és Arany még mindig elismerésre méltóan tartja magát. A válogatott Tatár, Ebedli, Nagy (II. Dózsa) és Kereki viszont rangon aluli helyet foglal el a legnépesebb mezőnyű poszt versengésében. 1. Csapó (Tatabánya, 0) 6.300 2. Pásztor (B.-csaba, 0) 6.095 3. Kőhalmi (B.-csaba, 2.) 6.000 4. Müller (Vasas, 0) 5.913 5. Zámbó (V. Dózsa, 3.) 5.900 6. Kardos (Ú. Dózsa, 0) 5.720 7. Arany (Tatabánya, 5.) 5.700 8. Somogyi (Csepel, 6.) 5.666 9. Tatár (DVTK, 7.) 5.642 10. Friedli (FTC, 0) 5.640 11. Nagy (V. Dózsa, 0) 5.600 12. Kereki (Haladás, 0) 5.558 13. Burcsa (Videoton, 21.) 5.529 14. Mészöly (FTC, 9.) 5.500 Soós (ZTE, 11.) 5.500 Varga (V. Izzó, 12.) 5.500 17. Lazsányi (Sz. MÁV, 20.) 5.444 18. Dárdai (PMSC, 12.) 5.407 19. Sajó (D. Kohász, 24.) 5.250 20. Füzi (Rába ETO, 23.) 5.235 21. Harangi (Csepel, 0) 5.187 22. Galántai (Haladás, 17.) 5.157 23. Földi (STC, 10.) 5.066 24. Simon (ZTE, 0) 4.909 BAL OLDALI KÖZÉPPÁLYÁSOK A Bp. Honvéd tavaszi hanyatlása ellenére Póczik József sikerrel verte vissza az újpesti Tóth András előzési kísérleteit. Maradt az élen a félévi sorrend. Mögéjük viszont felzárkózott az egyre inkább beérő Pogács és tavasszal már tudásához méltóan futballozó Lechner is. Csapata kiesett ugyan Szűcs Lajos azért sokat megőrzött régi tudásából. A középpályások társaságából ide átkerült Karsai is jelentősen javított helyzetén, míg a javuló Zombori állása változatlanul lehangoló. A félévi sereghajtó Simon (ZTE) ezúttal a középső középpályások között ismételte meg teljesítményét! 1. Póczik (Bp. Honvéd, L) 6.125 2. Tóth A. (V. Dózsa, 2.) 6.035 3. Pogács (B.-csaba, 4.) 5.900 4. Lechner (Sz. MÁV, 17.) 5.571 5. Csepregi (B.-csaba, 0) 5.478 6. Szűcs (V. Izzó, 5.) 5.468 7. Konrád (ZTE, 13.) 5.444 8. Borsó (MTK-VM, 10.) 5.428 9. Karsai (Videoton, 0) 5.411 10. Dupai (Tatabánya, 8.) 5.333 Kajdi (STC, 16.) 5.333 Suka (D. Kohász, 13.) 5.333 13. Zombori (Vasas, 19.) 5.290 14. Görgei (DVTK, 17.) 5.214 15. Lőrincz (PMSC, 20.) 5.181 16. Fajkusz (D. Kohász, 23.) 5.173 17. Sebestyén (Haladás, 0) 5.161 18. Mile (Rába ETO, 22.) 5.041 19. Onhausz (Rába, 0) 4.875 20. Balga (STC, 0) 4.777 Hegyi (Csepel, 0) 4.777 22. Gallai (PMSC, 26.) 4.692 JOBBSZÉLSŐK Gyimesi visszaesésével Fazekas László tulajdonképpen számottevő versenytárs nélkül köthetett ki az első helyen. Az újpesti szélső két év után szerezte vissza elsőségét, igaz, olyan alacsony átlaggal, amely egyetlen másik poszton sem lett volna elég a győzelemhez. Sőt! A versengés színvonalára jellemző, hogy a sokáig sérült és felgyógyulása után is , többnyire csak csereként szóhoz jutott, egyszer kiállított Takács (MTKVM) a harmadik helyen végezhetett. Biztató az újonc Tisza előkelő pozíciója. Az ellenkező mondható el a válogatott Pusztairól és Kardosról. Az örök ígéretnek maradt Bartókról már nem is beszélve ... 1. Fazekas (II. Dózsa, 1.) 5.823 2. Gyimesi (Bp. Honvéd, 1.) 5.500 3. Takács (MTK-VM, 4.) 5.470 4. Csepregi (ZTE, 0) 5.454 5. Sárközi (Sz. MÁV, 6.) 5.423 6. Tisza (B.csaba, 0) 5.416 7. Pusztai (FTC, 12.) 5.227 8. Szoó (STC, 5.) 5.172 9. Kardos (PMSC, 13.) 5.156 10. Szabó O. (Rába ETO, 11.) 5.029 11. Novath (Videoton, 16.) 5.000 12. Bartók (D. Kohász, 18.) 4.904 13. Szűcs (D. Kohász, 0) 4.900 14. Szalai (DVTK, 19.) 4.894 15. Tamás (Tatabánya, 0) 4.818 16. Földes (V. Izzó, 17.) 4.705 17. Engelbrecht D. Kohász, 0) 4.700 Az NB I-es labdarúgók abszolút rangsora után - ugyancsak a 34 bajnoki fordulóban adott osztályzatokból számított átlagok alapján - összeállítottuk az 1978-79-es küzdelemsorozatban szerepelt labdarúgók posztonkénti sorrendjét. A posztok szerinti rangsorolásban csak azokat a játékosokat vettük figyelembe (számszerint 215-öt), akik legalább 18 mérkőzésen pályára léptek a legutóbbi bajnokságban és legkevesebb tíz alkalommal osztályzatot is kaptak! A legmagasabb átlagokat elért labdarúgókból - hagyományainkhoz híven — összeállítottuk az év válogatottját és a B-csapatot is. A Népsport őszi válogatottjából Csepecz, Magyar, Póczik és Fekete őrizte meg a helyét, míg Királyvári, Salamon és Fazekas az akkori második együttesből került a legjobbak közé. Bálint és Gyimesi - gyengébb tavaszi teljesítményével - visszalépett a B-csapatba, Nagy A., Tóth A. és Oláh viszont a bajnokság mindkét félidejében a második garnitúrában képviseltette magát. Megnéztük azt is, kik maradtak hírmondónak az 1977-78-as bajnokság Népsport-válogatottjából. íme, ők négyen: Csepecz, Salamon, Csapó, Törőcsik! Olyan sok labdarúgó játszott több poszton, hogy rendkívül terjedelmes lajstromukat nem is soroljuk fel. A „Jolly Jokereket" abban a szerepkörben vettük figyelembe, ahol a legtöbbször szerepeltek. Egyik-másik posztom több egy csapatbeli labdarúgó neve is, olvasható, tehát ők felváltották egymást. Ugyanakkor találunk olyan rangsort is, amelyről hiányzik néhány csapat képviselője. Ennek magyarázata: itt oly gyakran cserélődtek a jelöltek, hogy végezetül egyikük sem ért el értékelhető teljesítményt, így történt ez a bajnokcsapat kapusaival. Rothermel és Tóth Z. is 17-17 alkalommal őrizte a hálót, tehát egyiküket sem rangsorolhattuk. Az 1-3. helyezettek és a válogatott játékosok adatait kövér betűkkel, illetve számokkal tüntettük fel. Az egyesület neve után beírtuk az illető labdarúgó őszi, posztonkénti helyezési számát. A fekete pont azt jelenti, hogy gazdáját nem rangsoroltuk az első felvonás után, avagy nem a tavaszi posztján vettük figyelembe őt félévkor. Szabó A MÁSODIK CSAPAT Kuti Szántó Oláh Bálint Kutasi Nyilasi Gyimesi KÖZÉPCSATÁROK Törőcsik András újra bebizonyította, hogy középcsatáraink vetélkedésében egyértelmű a helyezése. Egyébként 1976 ősze óta mindössze egy alkalommal végzett az V. Dózsa válogatottja a másodiknál rosszabb helyen. Az újdonsült középcsatár, Nyilasi adott magára. A számára újszerű szerepkörben is csak Törőcsiket engedte maga elé. Schmidt szilárdan őrzi őszi harmadik helyét, Weimper is mindössze egy hellyel csúszott a hátrább. A középső középpályások közül ketten áttértek a középcsatárokhoz: Tulipán kifejezetten jól járt a változtatással Csurka kevésbé, mert őszi utolsó helye után most is csak utolsó előttinek futott be. 1. Törőcsik (0. Dózsa, 4.) 6.030 2. Nyilasi (FTC, 5.) 5.896 3. Schmidt (Tatabánya, 3.) 5.551 Weimper (Bp. Honvéd, 2.) 5.551 5. Szokolai (FTC, 6.) 5.523 6. Tulipán (B.csaba, 0) 5.500 7. Gass (Vasas, 0) 5.466 8. Szepesi (D. Kohász, 9.) 5.454 9. Bíró (STC, 6.) 5.303 10. Nagy (V. Izzó, 8.) 5.173 11. Csordás (Csepel, 10.) 5.076 12. Dohány (PMSC, 0) 5.055 13. Pekker (MTK-VM, 14.) 4.933 14. Magyar (DVTK, 14.) 4.884 15. Horváth I. (Haladás, 17.) 4.842 16. Glázer (Rába ETO, 10.) 4.826 17. Farkas (Haladás, 14.) 4.772 18. Csurka (Sz. MÁV E., 0) 4.750 19. Brúder (Sz. MÁV.E., 18.) 4.700 BALSZÉLSŐK Fekee László rontott félévi átlagán és győztestől szokatlanul alacsony teljesítménnyel előzte meg a tavaszelőn remeklő Kutit. Az ígéretesen indult Pogány és Sipőcz a listát hátulról olvasva hamarabb fellelhető, Váradi viszont kezdi megtalálni önmagát. Budavári is egyre inkább felfelé törekszik. Jó érzéssel emlékezhet vissza a bemutatkozás esztendejére Horbor és Pölöskei. Ezzel szemben Tieber, Fekete (DVTK) és Hauzer biztosan nem teszi a kirakatba a listát. A poszt sereghajtója, egyben az abszolút rangsor utolsó helyezettje. Ne feledjük azonban, hogy Deák megelőzi az NB I 214 nem értékelhető játékosát 1. Fekete (0. Dózsa, 1.) 5.878 2. Kuti (D. Kohász, 5.) 5.774 3. Váradi (Vasas, 8.) 5.529 4. Budavári (B.csaba, 9.) 5.466 5. Horhor (ZTE, 0) 5.363 Koritár (MTK-VM, 0) 5.363 7. Hegyi (Tatabánya, 0) 5.333 8. Pölöskei (Rába, 7.) 5.318 9. Ur (Sz. MÁV Előre, 4.) 5.250 10. Tieber (Videoton, 6.) 5.233 11. Pogány (FTC, 2.) 5.217 12. Fekete (DVTK, 14.) 5.148 13. Sipőcz (V. Izzó, 3.) 5.043 14. Berindán (STC, 9.) 4.896 15. Hauzer (Haladás, 19.) 4.869 16. Kökény (Csepel, 15.) 4.750 17. Varga (PMSC, 16.) 4.701 18. Nagy (PMSC, 0) 4.681 19. Deák (Sz. MÁV E., 17.) 4.521