Népsport, 1979. július (35. évfolyam, 154-179. szám)

1979-07-09 / 161. szám

XXXV. 161. ♦ 1979. július 9 KÖZÉPHÁTVÉDEK Itt zajlott a legkiélezetebb és az év játékosa cím szempontján­­ól legérdekesebb versengés­e Salamon és Bálint jóvoltából. Az FTC csapatkapitánya a haj­rában begyűjtött két ötöst, diós­győri vetségtársa csak egyszer engedte meg magának ezt a luxust. Az eredmény: az év já­tékosa (először pályafutása so­rán), valamint a középhátvédek rangelsője (immáron sokadszor­­ra): Salamon József. A Video­ton képviselője, Kovács J. meg­őrizte őszi állását, míg Dunai a 10. helyről nyomult fel. Di­cséretes Kanász teljesítménye is, míg Kocsis (Bp. Honvéd), Kerekes A. és Lakatos tudásához mél­tatlanul gyenge helyet foglal el. 1. Salamon (DVTK, 2.) 6.483 2. Bálint (FTC, 1.) 6.312 3. Kovács J. (Videoton, 3.) 6.088 4. Dunai (II. Dózsa, 10.) 6.000 5. Kanász (ZTE, 6.) 5.878 6. Kocsis (Bp. Honvéd, 5.) 5.870 7. Szabó (Sz. MÁV E., 13.) 5.766 8. Kerekes (B.­csaba, 3.) 5.761 9. Kegye (STC, 7.) 5.727 10. Pozsgai (Rába ETO, 12.) 5.676 11. Godán (Csepel, 14.) 5.653 12. Judik (D. Kohász, 15.) 5.593 13. Turner (MTK-VM, 8.) 5.500 14. Horváth (V. Izzó, 0) 5.478 15. Lakatos (Tatabánya, 8.) 5.466 16. Torna (PMSC, 16.) 5.461 17. Hegedűs (Vasas, 17.) 5.409 18. Király (Haladás, 20.) 5.343 19. Kőhalmi (Csepel, 0) 5.190 20. Tapaszti (PMSC, 0) 5.055 NÉPSPORT 3 LABDARÚGÁS 1978-79 Posztonkénti rangsor az átlagteljesítmények alapján KAPUSOK Lassan hagyományossá válik, hogy az 1-es számú mezek gaz­dáinak vetélkedéséből a birkózó termetű Csepecz János kerül ki győztesen. Ezúttal egy számára szerencsés körülmény is előse­gítette elsőségét. Ugyanis a ta­vasz kapusait, Tóth Zoltánt és Kovács Attilát nem lehetett rangsorolni. Természetesen ez nem kisebbíti a Tatabánya háló­gondnokának érdemeit. Az őt kö­vetők egészen Zsiborásig az őszi középmezőnyből törekedtek elő­re, míg az FTC fiatal kapuvé­­dője nem tudta megőrizni ,,do­bogós” helyezését. Érdekesség, hogy az őszi második Rother­­mel kiesett a versengésből, mi­vel tavasszal egyszer sem kapott játéklehetőséget. Meglepetés, hogy 1977 őszének rangelsője, G­áspár, ezúttal sereghajtó e­gyébként a kapusok mezőnye volt a legkisebb. Mindössze 16-ak­ értek el rangsoroláshoz elegendő mérkőzésszámot. 1. Csepecz (Tatabánya, 1.) 6.230 2. Szabó (DVTK, 7.) 6.017 3. Bolemányi (ZTE, 7.) 6.000 4. Pálla (Rába ETO, 5.) 5.964 5. Katzirz (PMSC, 12.) 5.960 6. Zsiborás (FTC, 3.) 5.950 7. Kovács L. (Videoton, 5.) 5.923 8. Németh (D. Kohász, 7.) 5.818 9. Mészáros (Vasas, 0) 5.800 10. Szűcs (STC, 10.) 5.766 11. Gujdár (Bp. Honvéd, 4.) 5.653 12. Hegedűs P. (Haladás, 14.) 5.555 Paulusz (Sz. MÁV E., 0) 5.555 14. Fekete (V. Izzó, 13.) 5.538 15. Tasnádi (B.­csaba, 16.) 5.533­­6. Gáspár (MTK-VM, 17.) 5.437 JOBBHÁTVÉDEK Új név az élen: Királyvári Károly! Török és a tatabányai Szabó egyeduralmát megtörte a szélsőből lett védő. A sikere­sen posztot cserélt labdarúgó már félévkor is a 2. helyen tanyázott, és Szabó formaha­nyatlása következtében tulaj­donképpen tavasszal csak a DVTK olimpiai válogatott védő­jével, Szántóval csatázott. Mind­ketten azonos átlagot értek el, döntött a mérkőzésszám: Ki­rályvári 34, Szántó 33! Török látványosan feltört a 14. hely­ről, míg válogatott társa, Paró­­czai éppen ellenkező irányú mozgást hajtott végre. Nagy III tavaszi feltámadása is előkelő helyezésben kamatozott. 1. Királyvári (B.­csaba, 2.) 51909 Szántó (DVTK, 3.) 5.909 3. Szabó (Tatabánya, 1.) 5.852 4. Nagy III (Videoton, 6.) 5.840 5. Török (Vasas, 14.) 5.606 6. Fodor (ZTE, 9.) 5.590 7. Tepszics (FTC, 5.) 5.548 8. Kolár (II. Dózsa, 0) 5.440 9. Paróczai (Bp. Honvéd, 4.) 5.433 10. Keller (D. Kohász, 11.) 5.360 11. Csonka (Rába ETO, 13.) 5.343 12., Gál (MTK-VM, 0) 5.333 13. Iványi (PMSC, 14.) 5.300 14. Rábaközi (Sz. MÁV 17.) 5.290 15. Gondos (Csepel, 14.)­­ 5.205 16. Schulteisz (PMSC, 0) 5.136 17. Fischer (Haladás, 19.) 5.086 18. Cséki (STC, 18.) 5.032 19. B. Kovács (STC, 0) 5.000 20. Vágvölgyi (V. Izzó, 0) 4.789 BEÁLLÓSOK Az év csapatának összetételé­ben a legnagyobb meglepetést Láza János jelenléte okozza. Igaz, hogy ellenfelei közül a kispesti Nagy a finisre harc­­képtelenné vált, az őszi első, Kovács (Izzó) tavasszal csak ár­nyéka volt korábbi önmagának, Nédert és Lukácsot porccal ope­rálták, Kereki pedig felcsapott középpályásnak. Tegyük hozzá mindehhez, hogy Láza már fél­évkor is a 3. helyen állt ké­szenlétben és rendkívül kiegyen­súlyozott teljesítménnyel ragad­hatta meg az „üresedések” kí­nálta lehetőséget. A félidőben még a balhátvédek között ver­sengett, az újonc Udvardi be­csületesen helytállt, az egykori válogatott Fejes pedig, huszáros hajrával mondott búcsút leg­utóbbi utolsó helyezésének. 1. Láza (B.­csaba, 3.) 6.040 2. Nagy (Bp. Honvéd, 2.) 6.037 3. Néder (Tatabánya, 6.) 5.823 4. Lukács (Bp. Honvéd, 5.) 5.800 5. Kovács B. (V. Izzó, 1.) 5.787 6. Komjáti (Vasas, 9.) 5.758 7. Varga (STC, 4.) 5.739 8. Mihalecz (ZTE, 13.)­­ 5.666 9. Pál (PMSC, 12.) 5.656 10. Sarlós (V. Dózsa, 0) 5.650 11. Tóth (D. Kohász, 16.) 5.636 12. Teodoru B. (DVTK, 11.) 5.625 13. Udvardi (Tatabánya, 0) 5.571 14. Fejes (Videoton, 20.) 5.440 15. Meggyes (Sz. MÁV 18.) 5.379 16. Wéber (Csepel, 18.) 5.343 17. Aszalai (MTK-VM, 14.) 5.307 18. Pásztor (Rába, 0) 5.291 19. Váradi (DVTK, 17.) 5.260 20. Somogyi (Vasas, 0) 5.190 21. Kecskés (Haladás, 0) 4.954 BALHÁTVÉDEK Magyar Lajos végső győzel­mét a második felvonásban ro­hamléptekkel előretörő Kutasi sem tudta megakadályozni. A DVTK válogatott hátvédje a 6. helyről lépett előre, a Rába ETO eddig még „fel nem fedezett” balhátvédje érméi is többet mondhat magáénak, megőrizte őszi elsőségét. Baranyi két ki­állításával saját magát ütötte el a jobb helyezés lehetőségétől. A félévkor még jobbszélső Szi­­macsek védőként várakozáson felül, sikeresen mutatkozott be. Ugyanakkor Tóth J. (II. Dózsa), Végh és Egervári nemigen büszkélkedhet bizonyítványával. Viszked megőrizte őszi helyezé­sét, csak posztot változtatott. Akkor még a jobb oldali közép­pályások sereghajtója volt. 1. Magyar (Rába, 1.) 5.909 2. Kutasi (DVTK, 6.) 5.882 3. Baranyi (Videoton, 3.) 5.666 4. Szimacsek (ZTE, 0) 5.607 5. Knapik (Tatabánya, 2.) 5.600 6. Tóth J. (U. Dózsa, 7.) 5.515 7. Vépi (FTC, 5.) 5.482 8. Varga I. (Bp. Honvéd 4.) 5.454 9. Kovács J. (STC, 11.) 5.443 10. Péter (ZTE, 12.) 5.354 11. Kincses (PMSC, 0) 5.272 12. Tóth (Sz. MÁV Előre, 9.) 5.240 13. Végh (Videoton,0) 5.205 14. Egervári (MTK-VM, 8.) 5.178 15. Staller (D. Kohász, 18.) 5.000 16. Schuszter (V. Izzó, 17.) 4.947 17. Áltas (V. Izzó, 0) 4.842 18. Földházi (Vasas, 0) 4.777 19. Viszked (Haladás, 0) 4.666 JOBB OLDALI KÖZÉPPÁLYÁSOK A vezető hármas összetétele már ősszel kialakult. Az akkori első Pál (Bp. Honvéd) sérültlis­tára került, Oláh megőrizte he­lyét, a dunaújvárosi Bódi Zol­tán viszont kiváló karmesteri erényeket felcsillantva vágott vetélytársai elébe. Nyilasi és a békéscsabai Pásztor átnyergelt más posztra. Martosnak nem fi­­zetődött ki a szerepkör-váltás, Nagy II pedig halványabban futballozott a szokásosnál, így végezhetett a középmezőny élén Kovács B. (MTK-VM), vala­mint a jövő emberei, Lutz és Barabás. Halmosi javított fél­évi bizonyítványán, a salgótarjá­ni Kiss viszont tíz hellyel visz­­szaesett 1. Bódi (D. Kohász, 3.) 6.125 2. Oláh (DVTK, 2.) 6.029 3. Pál (Bp. Honvéd, 1.) 5.807 4. Kovács B. (MTK-VM, 11.) 5.774 5. Lutz (PMSC, 10.) 5.676 6. Nagy II (Videoton, 8.) 5.642 7. Barabás (Tatabánya, 7.) 5.606 8. Martos (FTC, 5.) 5.575 9. Antoni (ZTE, 0) 5.476 10. Takács (FTC, 0) 5.458 11. Halmosi (Haladás, 21.) 5.419 12. Halász (Vasas, 0) 5.304 13. Geiger (V. Izzó, 15.) 5.300 14. Sugár (Sz. MÁV E., 20.) 5.242 15. Hangai (Csepel, 18.) 5.130 16. Kiss (STC, 6.) 5.125 17. Antal (V. Izzó, 0) 5.117 Rácz (ZTE, 19.) 5.117 KÖZÉPSŐ­­ KÖZÉPPÁLYÁSOK Tavaszra alaposan kicserélő­dött a poszt élmezőnye. Hír­mondónak maradt az egy hely­­lyel visszalépett Kőhalmi. Az őszi első, Pintér hosszantartó sérülése, operációja miatt esett l­i a vetélkedésből. Csapó vi­szont félévkor még nem volt ér­tékelhető. A második felvonás­ban azután kárpótolta magát a Tatabánya válogatottja. Az őszi első számú középcsatárnak, Pásztornak ebben a mezőnyben meg kellett elégednie a második hellyel. A harmadvirágzását élő Müller feledtette legutóbbi sze­rény teljesítményét, a veterán Zámbó és Arany még­­ mindig elismerésre méltóan tartja ma­gát. A válogatott Tatár, Ebedli, Nagy (II. Dózsa) és Kereki vi­szont rangon aluli helyet foglal el a legnépesebb mezőnyű poszt versengésében. 1. Csapó (Tatabánya, 0) 6.300 2. Pásztor (B.-csaba, 0) 6.095 3. Kőhalmi (B.-csaba, 2.) 6.000 4. Müller (Vasas, 0) 5.913 5. Zámbó (V. Dózsa, 3.) 5.900 6. Kardos (Ú. Dózsa, 0) 5.720 7. Arany (Tatabánya, 5.) 5.700 8. Somogyi (Csepel, 6.) 5.666 9. Tatár (DVTK, 7.) 5.642 10. Friedli (FTC, 0) 5.640 11. Nagy (V. Dózsa, 0) 5.600 12. Kereki (Haladás, 0) 5.558 13. Burcsa (Videoton, 21.) 5.529 14. Mészöly (FTC, 9.) 5.500 Soós (ZTE, 11.) 5.500 Varga (V. Izzó, 12.) 5.500 17. Lazsányi (Sz. MÁV, 20.) 5.444 18. Dárdai (PMSC, 12.) 5.407 19. Sajó (D. Kohász, 24.) 5.250 20. Füzi (Rába ETO, 23.) 5.235 21. Harangi (Csepel, 0) 5.187 22. Galántai (Haladás, 17.) 5.157 23. Földi (STC, 10.) 5.066 24. Simon (ZTE, 0) 4.909 BAL OLDALI KÖZÉPPÁLYÁSOK A Bp. Honvéd tavaszi ha­nyatlása ellenére Póczik József sikerrel verte vissza az újpesti Tóth András előzési kísérleteit. Maradt az élen a félévi sor­rend. Mögéjük viszont felzár­kózott az egyre inkább beérő Pogács és tavasszal már tudá­sához méltóan futballozó Lech­­ner is. Csapata kiesett ugyan Szűcs Lajos azért sokat meg­őrzött régi tudásából. A közép­pályások társaságából ide átke­rült Karsai is jelentősen javí­tott helyzetén, míg a javuló Zombori állása változatlanul le­hangoló. A félévi sereghajtó Si­mon (ZTE) ezúttal a középső középpályások között ismételte meg teljesítményét! 1. Póczik (Bp. Honvéd, L) 6.125 2. Tóth A. (V. Dózsa, 2.) 6.035 3. Pogács (B.-csaba, 4.) 5.900 4. Lechner (Sz. MÁV, 17.) 5.571 5. Csepregi (B.-csaba, 0) 5.478 6. Szűcs (V. Izzó, 5.) 5.468 7. Konrád (ZTE, 13.) 5.444 8. Borsó (MTK-VM, 10.) 5.428 9. Karsai (Videoton, 0) 5.411 10. Dupai (Tatabánya, 8.) 5.333 Kajdi (STC, 16.) 5.333 Suk­a (D. Kohász, 13.) 5.333 13. Zombori (Vasas, 19.) 5.290 14. Görgei (DVTK, 17.) 5.214 15. Lőrincz (PMSC, 20.) 5.181 16. Fajkusz (D. Kohász, 23.) 5.173 17. Sebestyén (Haladás, 0) 5.161 18. Mile (Rába ETO, 22.) 5.041 19. Onhausz (Rába, 0) 4.875 20. Balga (STC, 0) 4.777 Hegyi (Csepel, 0) 4.777 22. Gallai (PMSC, 26.) 4.692 JOBBSZÉLSŐK Gyimesi visszaesésével Faze­kas László tulajdonképpen szá­mottevő versenytárs nélkül köt­hetett ki az első helyen. Az új­pesti szélső két év után szerez­te vissza elsőségét, igaz, olyan alacsony átlaggal, amely egyet­len másik poszton sem lett vol­na elég a győzelemhez. Sőt! A versengés színvonalára jellem­ző, hogy a sokáig sérült és fel­­gyógyulása után is , többnyire csak csereként szóhoz jutott, egyszer kiállított Takács (MTK­­VM) a harmadik helyen végez­hetett. Biztató az újonc Tisza előkelő pozíciója. Az ellenkező mondható el a válogatott Pusz­tairól és Kardosról. Az örök ígéretnek maradt Bartókról már nem is beszélve ... 1. Fazekas (II. Dózsa, 1.) 5.823 2. Gyimesi (Bp. Honvéd, 1.) 5.500 3. Takács (MTK-VM, 4.) 5.470 4. Csepregi (ZTE, 0) 5.454 5. Sárközi (Sz. MÁV, 6.) 5.423 6. Tisza (B.­csaba, 0) 5.416 7. Pusztai (FTC, 12.) 5.227 8. Szoó (STC, 5.) 5.172 9. Kardos (PMSC, 13.) 5.156 10. Szabó O. (Rába ETO, 11.) 5.029 11. Novath (Videoton, 16.) 5.000 12. Bartók (D. Kohász, 18.) 4.904 13. Szűcs (D. Kohász, 0) 4.900 14. Szalai (DVTK, 19.) 4.894 15. Tamás (Tatabánya, 0) 4.818 16. Földes (V. Izzó, 17.) 4.705 17. Engelbrecht D. Kohász, 0) 4.700 Az NB I-es labdarúgók abszolút rangsora után - ugyan­csak a 34 bajnoki fordulóban adott osztályzatokból számított átlagok alapján - összeállítottuk az 1978-79-es küzdelem­sorozatban szerepelt labdarúgók posztonkénti sorrendjét. A posztok szerinti rangsorolásban csak azokat a játékoso­kat vettük figyelembe (számszerint 215-öt), akik legalább 18 mérkőzésen pályára léptek a legutóbbi bajnokságban és legkevesebb tíz alkalommal osztályzatot is kaptak! A leg­magasabb átlagokat elért labdarúgókból - hagyományaink­hoz híven — összeállítottuk az év válogatottját és a B-csa­­patot is. A Népsport őszi válogatottjából Csepecz, Magyar, Pó­czik és Fekete őrizte meg a helyét, míg Királyvári, Salamon és Fazekas az akkori második együttesből került a legjobbak közé. Bálint és Gyimesi - gyengébb tavaszi teljesítményével - visszalépett a B-csapatba, Nagy A., Tóth A. és Oláh vi­szont a bajnokság mindkét félidejében a második garnitú­rában képviseltette magát. Megnéztük azt is, kik maradtak hírmondónak az 1977-78-as bajnokság Népsport-válogatottjából. íme, ők négyen: Csepecz, Salamon, Csapó, Törőcsik! Olyan sok labdarúgó játszott több poszton, hogy rend­kívül terjedelmes lajstromukat nem is soroljuk fel. A „Jolly Jokereket" abban a szerepkörben vettük figyelembe, ahol a legtöbbször szerepeltek. Egyik-­másik posztom több egy csapat­­beli labdarúgó neve is, olvasható, tehát ők felváltották egy­mást. Ugyanakkor találunk olyan rangsort is, amelyről hiány­zik néhány csapat képviselője. Ennek magyarázata: itt oly gyakran cserélődtek a jelöltek, hogy végezetül egyikük sem ért el értékelhető teljesítményt, így történt ez a bajnokcsapat kapusaival. Rothermel és Tóth Z. is 17-17 alkalommal őrizte a hálót, tehát egyiküket sem rangsorolhattuk. Az 1-3. helyezettek és a válogatott játékosok adatait kövér betűkkel, illetve számokkal tüntettük fel. Az egyesület neve után beírtuk az illető labdarúgó őszi, posztonkénti he­lyezési számát. A fekete pont azt jelenti, hogy gazdáját nem rangsoroltuk az első felvonás után, avagy nem a tavaszi posztján vettük figyelembe őt félévkor. Szabó A MÁSODIK CSAPAT Kuti Szántó Oláh Bálint Kutasi Nyilasi Gyimesi KÖZÉPCSATÁROK Törőcsik András újra bebizo­nyította, hogy középcsatáraink vetélkedésében egyértelmű a helyezése. Egyébként 1976 ősze óta mindössze egy alkalommal végzett az V. Dózsa válogatott­ja a másodiknál rosszabb he­lyen. Az újdonsült középcsatár, Nyilasi adott magára. A szá­mára újszerű szerepkörben is csak Törőcsiket engedte maga elé. Schmidt szilárdan őrzi őszi harmadik helyét, Weimper is­­ mindössze egy hellyel csúszott a hátrább. A középső középpályá­sok közül ketten áttértek a kö­zépcsatárokhoz: Tulipán kifeje­zetten jól járt a változtatással Csurka kevésbé, mert őszi utol­só helye után most is csak utolsó előttinek futott be. 1. Törőcsik (0. Dózsa, 4.) 6.030 2. Nyilasi (FTC, 5.) 5.896 3. Schmidt (Tatabánya, 3.) 5.551 Weimper (Bp. Honvéd, 2.) 5.551 5. Szokolai (FTC, 6.) 5.523 6. Tulipán (B.­csaba, 0) 5.500 7. Gass (Vasas, 0) 5.466 8. Szepesi (D. Kohász, 9.) 5.454 9. Bíró (STC, 6.) 5.303 10. Nagy (V. Izzó, 8.) 5.173 11. Csordás (Csepel, 10.) 5.076 12. Dohány (PMSC, 0) 5.055 13. Pekker (MTK-VM, 14.) 4.933 14. Magyar (DVTK, 14.) 4.884 15. Horváth I. (Haladás, 17.) 4.842 16. Glázer (Rába ETO, 10.) 4.826 17. Farkas (Haladás, 14.) 4.772 18. Csurka (Sz. MÁV E., 0) 4.750 19. Brúder (Sz. MÁV.E., 18.) 4.700 BALSZÉLSŐK Feke­­e László rontott félévi átlagán és győztestől szokatla­nul alacsony teljesítménnyel előzte meg a tavaszelőn remek­lő Kutit. Az ígéretesen indult Pogány és Sipőcz a listát hátul­ról olvasva hamarabb fellelhe­tő, Váradi viszont kezdi megta­lálni önmagát. Budavári is egy­re inkább felfelé törekszik. Jó érzéssel emlékezhet vissza a bemutatkozás esztendejére Hor­­bor és Pölöskei. Ezzel szemben Tieber, Fekete (DVTK) és Hau­­zer biztosan nem teszi a kira­katba a listát. A poszt sereg­hajtója, egyben az abszolút rangsor utolsó helyezettje. Ne feledjük azonban, hogy Deák megelőzi az NB I 214 nem ér­tékelhető játékosát 1. Fekete (0. Dózsa, 1.) 5.878 2. Kuti (D. Kohász, 5.) 5.774 3. Váradi (Vasas, 8.) 5.529 4. Budavári (B.­csaba, 9.) 5.466 5. Horhor (ZTE, 0) 5.363 Koritár (MTK-VM, 0) 5.363 7. Hegyi (Tatabánya, 0) 5.333 8. Pölöskei (Rába, 7.) 5.318 9. Ur (Sz. MÁV Előre, 4.) 5.250 10. Tieber (Videoton, 6.) 5.233 11. Pogány (FTC, 2.) 5.217 12. Fekete (DVTK, 14.) 5.148 13. Sipőcz (V. Izzó, 3.) 5.043 14. Berindán (STC, 9.) 4.896 15. Hauzer (Haladás, 19.) 4.869 16. Kökény (Csepel, 15.) 4.750 17. Varga (PMSC, 16.) 4.701 18. Nagy (PMSC, 0) 4.681 19. Deák (Sz. MÁV E., 17.) 4.521

Next