Népsport, 1980. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-02 / 78. szám
XXXVI. 78. ♦ 1980. április 2 LABDARÚGÁS A FILMSZALAG „MESÉJE” Szombathelyre vasárnap egy kis időre visszalopódzott valami az egykori NB I-es mérkőzések légköréből, hangulatából. Újra nagy jelentőségű rangadót játszottak a Perint partján, a Haladás otthonában a Kaposvári Rákóczi vendégeskedett. Az a csapat, amely az NB I-be tör, s amelynek trónját a Haladáson kívül már senki sem veszélyezteti ... A Vasiak próbálkozásai sem többek szárnyaszegett csapkodásnál, de miután a bajnokságból még sok mérkőzés van hátra — s a Rákóczi előnye sem több, mint négy pont —, teljesen leírni nem lehet őket. A nagy rangadót mindenesetre a Haladás VSE megnyerte. Nem látványos, parádés, mindent elsöprő játékkal ugyan, de magabiztosan, minden kétséget kizárva. A találkozó után a szombathelyi szurkolók többsége úgy foglalt állást: a győzelem nagyobb különbségű is lehetett volna, ha Tátrai játékvezető megadja Garics 74. percben szerzett gólját. A bíró azonban szabálytalannak minősítette az esetet, a Rákóczi javára ítélt szabadrúgást, így aztán maradt a minimális különbségű győzelem, az 1-0! Ez a bizonyos Garics-gól azonban minden bizonnyal hoszszú ideig beszédtéma marad még a vasi fővárosban. A Haladásban ugyanis szokás, hogy a csapat bajnoki mérkőzéseit képmagnóra veszik, rögzítenek minden eseményt, sezek visszapergetése időnként több mint tanulságos. A Rákóczi elleni rangadót követően is sokan szorongtak abban a helyiségben, ahol a képmagnó „mesélt” . .. Arról a bizonyos gólról például azt, hogy egy jobb oldali Galántai-beadás után Garics a lehető legszabályosabb módon fejelte a labdát a hálóba, a kaposvári kapus, Horváth kezei közül. A felvételen teljesen egyértelműen látszik az is, hogy abban a pillanatban, ahogy a labda áthaladt a gólvonalon, a partjelző szélsebesen elkezdett futni a felezővonal irányába. Márpedig ilyet a „zászlós emberek” csak akkor tesznek, ha véleményük szerint a gól szabályos körülmények között született. A képmagnófelvétel azonban nálunk még nem perdöntő bizonyíték, arról nem is beszélve, hogy hússzoriharmincszori visszajátszás esetén lényegesen könnyebb helyzetben vannak a bírálók, mint az, akinek egyetlen szempillantás alatt kellett döntenie . .. A Haladás így is nyert, reményei azonban a Rákóczi lekörözését illetően nem sokat növekedhettek. Nem véletlen, hogy a mezőny valamennyi csapata közül egyes-egyedül a Sabariában bíznak, amely a későbbiek során vendégeskedik még Kaposvárott, s ha tartja jelenlegi kirobbanó formáját , a szombathelyiek másik NB II-es csapata tavasszal még veretlen! — könnyen meglepetést okozhat. Nagyot segítve ezzel „idősebb testvérének”, akitől úgyis a legfájdalmasabb pillanatban vett el egy pontot... Ki az öreg, ki a fiatal? Régi mondás: van hatvanéves „tinédzser”, de akad húszesztendős „nyugdíjas” is__ Fényes példáját adta e tétel igazságának vasárnap a BKV Előre—Kossuth KFSE összecsapás. A közlekedésiek közel sem fiatal átlagkorú együttesétől már mindenki megszokta a lassúbb iramú, ráérősebb, kényelmesebb futballt, miként ellenfelükre éppen a huszáros lendület, a mindig többet akarás, a harcosság, a fiatalos lelkesedés volt a jellemző. Nos, a Knopp Imre utcában ezúttal fordítva osztották ki a lapokat ... Az Előre emlékeztetett ,,csikócsapatra”, s a KKFSE keltett olyan benyomást, mintha nyugdíjas öregurak gyülekezete találkozott volna egy kis tavasz eleji futballozgatásra. Felesleges volt az aggodalom, miszerint a „kis katonák” most majd megtanítják kesztyűbe dudálni a totyogós kéksárgákat, mert a kilencven perc az Előre szűnni nem akaró rohamaival, fergeteges támadásai közepette telt el. Egyremásra rúgták a gólokat, szőtték a veszélyes akciókat, azaz úgy játszottak, ahogy tulajdonképpen az ellenfelüknek kellett volna... Kilencen... Hogyan kell idegenben kilenc játékossal pontot szerezni? Aki kiváncsi a receptre, az bátran forduljon Nagy Jánoshoz, a Bem SE edzőjéhez. Az történt, hogy a 22-es Volán—Bem SE mérkőzésre a vendégek a hagyományoknak megfelelően 11 játékossal futottak ugyan ki, de a szünetben már csak kilencen érkeztek vissza fáradtan, csapzottan az öltözőbe ... Két ceglédi futballista, Ágh és Olajos ugyanis még az első játékrész befejezése előtt a kiállítás sorsára jutott. A Bem SE azonban bemutatót tartott abból, hogy miként kell 45 percen át hősiesen küzdeni, lelkesedni, mesterien védekezni, még akkor is, ha „félkarú” az ember... A csapat teljesen átszerveződött, csatárból hátvéd, középpályásból szintén hátvéd lett, ténykedésük azonban közel sem merült ki a „rúgd a labdát, amerre állsz” gyakorlatban. Ellenkezőleg: ha módjuk nyílt rá, még bátran támadtak is ... Ellenfelükön, a 22-es Volánon azonban semmi sem „segített”... Ők 11 ember ellen éppen úgy képtelenek voltak gólt szerezni, mint amikor már csak kilenc ellenféllel álltak szemben. Nagy kérdés: mire mennek akkor, ha tőlük állítanak ki két játékost? ... MINDENKI VÁLASZOLT... Egy héttel ezelőtt, az NB II-es fordulóról készített visszapillantásunkban szót ejtettünk arról, hogy Kazincbarcikán — a korábbi esztendőkben sikert sikerre halmozó csapat háza táján — a gyengébb szereplés hatására megromlott a viszony Szentmarjay Tibor vezető edző és a játékosok között. Hasonló esetekben szinte mindig azt tapasztalhattuk, hogy az egyesületi vezetés — „edzőt mindig könnyebb találni, mint játékosokat” jelszóval — futballisták mellé áll, s útilaput köt az edző talpa alá. Nos, Barcikán, mint arról a klub elnöke, Szoboszlay Árpád tájékoztatott, ebből a szempontból rendhagyó módon reagáltak. A krízis idején az egyesület és a szakosztály vezetői egyértelműen Szentmarjay Tibor mellett foglaltak állást, félreérthetetlenül közölték a játékosokkal: az edzőbe vetett bizalmuk jottányit sem ingott meg, s ha valaki elmegy a klubtól, akkor az nem az edző lesz... A honi futballberkekben merőben szokatlan állásfoglalás után a játékosoknak csak az a választásuk lehetett, amelyre aztán letették a voksot: elkezdtek futballozni, s gyors egymásutánban két ellenfelüket is vereséggel küldték haza Kazincbarcikáról. A válaszra tehát válasz érkezett, s mi úgy érezzük, mindenki így járt igazán jól... ! Valahogy nagyon is jellemző a mi NB II-es bajnokságunk színvonalára, az ott tapasztalt elszomorító jelenségek összességére, hogy a vasárnapi fordulóban a legnagyobb szenzációt egy olyan mérkőzés váltotta ki, amelyet le sem játszottak ... Mint ismeretes, a Keleti csoportban elmaradt a Balassagyarmat—Nyíregyháza összecsapás, mert a listavezető együttes otthon felejtette az igazolásokat, így aztán a 3000 főnyi közönség futball helyett egy jó adag bosszúságot kapott „desszertnek” a vasárnapi ebéd után, s kénytelen kelletlen haza ballagott. Kárba veszett rengeteg költség — a Nyíregyháza együttese már szombaton elutazott hazulról, Salgótarjánban töltötte az éjszakát, szállásra, étkezésre, üzemanyagköltségre nem is kis összeget fordított — s mindez hiába . .. Egészen a találkozó kezdetének közeledtéig senki nem sejtett semmit. Egyszer aztán Buus György, a nyíregyháziak csapatkapitánya, készülődvén az ilyenkor szokásos „szertartáshoz”, indult volna a játékvezetők öltözője felé, kezében a mérkőzéskönyvvel, az igazolásokkal. Amikor a csapat néhány hete megbízott technikai vezetőjétől, Nagy Sándortól kérte a kis könyveket, a vezető kétségbeesetten tárta szét kezeit, s azt mondta: „Nem hoztuk magunkkal..Buls van annyira tapasztalt futballista, hogy azonnal megérezze a bajt, miszerint itt mérkőzés már nem lesz, de azért amolyan soha nem lehet tudni alapon feltárta a valós helyzetet Hartmann játékvezető előtt. A bíró elmondta, hogy valamennyi játékost jól ismeri ugyan, a találkozót azonban igazolások hiányában nem vezetheti le. A bajnokság kiírásában ugyanis az áll, hogy bajnoki mérkőzésen csak szabályszerűen leigazolt, játékjogosultsággal és orvosi igazolással rendelkező labdarúgó léphet pályára. Különösen a sportorvosi igazolásoknak van döntő jelentősége, hiszen ezeknek hiányában egyetlen játékvezető sem vállalhatja a felelősséget, ha a találkozón valami visszavonhatatlanul súlyos dolog történik. (Arról nem is beszélve, hogy a találkozó bírájának azokat a bizonyos MLSZ által adott játékengedélyeket is ellenőriznie kell, amelynek hiánya például Törőcsik esetében az emlékezetes Videoton elleni összecsapáson perdöntőnek bizonyult.) Hartmann tehát nem vezette le a találkozót, ezzel azonban a Balassagyarmat— Nyíregyháza „mérkőzés” végére még közel sem került hármas sípszó ... A? elmaradt találkozók esetében úgy rendelkezik a versenykiírás, hogy az érintett csapatok képviselőinek a következő fegyelmi tárgyaláson minden egyéb felszólítás nélkül meg kell jelenniük. Ott aztán előadhatják a történteket — amelyek ebben az esetben kivételesen teljesen világosak, kézenfekvők — a bizottság pedig dönt. Ezúttal tulajdonképpen egyszerű vált a dolga. Miután a találkozó a vendégek hibájából maradt el, a mérkőzés két pontját — 3-0-ás gólkülönbséggel — a Balassagyarmat kapta. Ez így van rendjén, így szabályszerű. A Nyíregyháza tulajdonképpen rándíthat egyet a vállán, „na bumm, legfeljebb nem tíz-, hanem nyolcpontos előnnyel nyerjük majd a bajnokságot”. Közel sem ennyire egyértelmű azonban a helyzet a „másik oldal” szempontjából. Hiszen a Balassagyarmat a kiesés ellen küzd, s ellenlábasai — amelyek az egész történetben teljesen vétlenek — valósan számíthattak arra, hogy a csoport legjobb csapata ellen egyik vetélytársuk legalábbis nem játék nélkül jut két pont birtokába... A történetben, persze, az a legelszomorítóbb, hogy egyáltalán megeshetett: figyelmetlenségből, felelőtlenségből, gondatlanságból. Hiszen annyit egy alapfokú bajnokságban szereplő együttesnél is tudni kell, hogy utazás esetén autóbusz, játékosok és IGAZOLÁS nélkül elindulni — képtelenség ... NÉPSPORT . NB II Munkatársunk, Zsiday István jelenti: Mámént lapozgatni, felelni kell A magyar, olimpiai válogatottat szállító repülőgép pilótáit nem zavarta meg a Szófiát átláthatatlan köd- és felhőtakaróba bújtató, mostoha, őszies időjárás. Légiutunk annak rendje és módja szerint — a hirtelen támadt nehézségek ellenére — hibátlan landolással fejeződött be. A meglepetések földet érésünk után kezdődtek, a repülőtéren ... Kompi és Szabó: nem, Kozma és P. Hagy: igen A vasárnap esti, Aero szállóbeli randevút követően az olimpiai válogatott keret tagjai a hétfő délelőttöt a Szabadsághegyen töltötték, délután pedig a szállótól néhány lépésre levő Spartacus-pályán gyakoroltak. Közben az orvosi vizsgálatok eredményeképp eldőlt, hogy dr. Lakat Károly — Katzirz, Fekete, Karsai és Kiss után — jelöltjei közül ezúttal nem számíthat sérülés miatt Komjátira és a fehérvári Szabóra sem. Ugyanakkor Kozma mosolygós arccal újságolta a kapitánynak: teljesen rendben van. Ezt követően dr. Lakat Károly azonnal döntött a 17. kerettagot illetően is, a tatabányai P. Nagy személyében. Szófia helyett Kusztandis És akkor most néhány szót azokról a meglepetésekről. Szófiában a bolgár szövetség vezetői azzal fogadták a csapatot, hogy a bolgár nagyválogatott elleni összecsapást nem a fővárosban rendezik, hanem — hétfőn döntöttek így — a Szófiától „néhány” kilométerre levő Kusztandilben! Miután beszálltunk a társasgépkocsiba, kiderült, hogy szállásunk sem Szófiában, hanem útközben, Sztanko Dimitrovban lesz. A ferencvárosi Szokolai ennek hallatán azonnal a fejéhez kapott. — Még jól emlékszem arra, amikor néhány éve a helyi csapat, a Marek kivert bennünket az UEFA Kupából. No, meg azért is, mert súlyosan megsérültem ... . Dr. Lakat Károly, amikor értesült a változásokról, sajátosan reagált azokra: — Szó, ami szó, igazán nem mondhatják ránk, hogy karosszékben ülve készülünk a prágai ütközetre... Hát nem, annyi bizonyos! A vendéglátóink szerinti „néhány perces” utazás ugyanis végül csaknem kétórásra sikeredett — nem éppen autópályán ... A hangulat akkor oldódott fel igazából, amikor a rádióban a Fonográf-együttes nótái csendültek fel, Tatárék legnagyobb örömére. Amikor affelől érdeklődtünk, miért változott meg szinte az utolsó pillanatban a találkozó színhelye, először azt a választ kaptuk: azért, mert a szófiai Vaszil Levszki-stadion gyepszőnyegét fölújítják. Csak később tudtuk meg tolmácsunktól, hogy a változásnak nem is annyira kertészeti okai vannak, sokkal inkább anyagiak... Az elmúlt héten ugyanis Szófiában a szovjet válogatott 3-1-re verte a hazaiak legjobbjait, így — tartva az esetleges érdektelenségtől — inkább az 50 ezres lakosú, déli tartományi székhelyet, Kusztandilt választották színhelyül, ahol 20 ezer nézőre számítanak. Nemcsak védekezünk, támadunk is! Délután a Marek sporttelepén már edzést is tartott a társasággal dr. Lakat Károly. Berzi Sándor, a küldöttség vezetője a gyakorlást szemlélve a lelátón megjegyezte: — Meg kell próbálni újra és újra, mire képes a csapat idegenben, nagy tudású ellenféllel szemben. Az idegenbeli kudarcok évek óta tartó sorozata megköveteli az ilyen erőpróbákat. Szerdán nem is az eredmény az elsődleges, hanem a játék. Persze, győzelem régen jött volna olyan jól, mint éppen most... Az egyórás, átmozgató jellegű foglalkozás után a kapitány így foglalta össze elképzeléseit a szerdai összecsapással kapcsolatban, de egy kicsit már Prágára tekintve: " Voltaképpen már tavaly ősszel kialakult az olimpiai együttes gerince. Sajnos, betegségek, sérülések és lemondások akadályozták, hogy sorozatban az elképzelt csapat léphessen pályára. Így volt ez legutóbb az NDK és Lengyelország B- csapata ellen is. Legtöbbször nem én, hanem, az orvosok „állították” össze a pályára lépő tizenegyet. És most sincs ez másképp. Az eredetileg tervezett Fekete, Kiss, Kozma támadósor ismét nincs velünk. Olaszországban játszottak együtt, akkor — kitűnően. Gondot okoz továbbá Karsai sérülése. Rá, mint irányítóra, szükségünk lenne a középpályán. Egy biztos: ha Fekete, Kiss és Karsai meggyógyít , számítok rájuk Prágában. Őket csak vissza kellene „illeszteni” az együttesbe, náluk nem okozhat fennakadást a hosszabb-rövidebb kihagyás ... — Tudom, sokan felvetik, helyes-e röviddel a sorsdöntő prágai csata előtt megmérkőzni olyan erős ellenféllel, mint a bolgár válogatott. Nos, szerintem mindenképpen helyes! Olyan ez, mint amikor a diák a szigorlat előtt csak lapozgat otthon, abból még nem tudja, hányas kerül be majd az indexbe ... Ahhoz felelnie kell! Úgy vélem, ki kell próbálnunk, mire vagyunk képesek erős ellenféllel szemben, még ha esetleg vereséget is szenvedünk. Önmagunkat csapnánk be a kiscsapatok ellen, kétszámjegyű győzelmekkel. Ha a csapat játékában szerdán délután jól láthatóan jelentkezik az elképzelt, megbeszélt taktika, akkor nem utaztunk hiába erre az utolsó ..felelésre’... Egyébként szó sincs arról, hogy beállunk védekezni! Ismerve játékosaink felfogását, nekünk idegenben is győzelemre kell játszani, hogy adott esetben egy döntetlent ki tudjunk harcolni — Az összeállítás? — Veréb — Szántó, Salamon, Burányi, Kutasi — Pásztor, Tatár, Borsó — Borostyán, Szokolai, Kozma. Az ellenfél összeállításában több változás is várható a szovjetek elleni fiaskót követően. Egy biztos: akik szóhoz jutnak, ellenünk akarnak majd bizonyítani... A tervek szerint így kezdenek: Hrisztov — Cvetanov, B. Dimitrov, Bonev, G. Dimitrov — Maldzsiamzki, Kosztadinov, Jordanov — Zseljazkov, P. Cvetkov, C. Cvetkov. És másnap, csütörtökön, a hazaérkezésünk után dr. Lakat Károlynak el kell készítenie a veleges 22-es nevezési listát — a prágai „ütközetre”... Visszavágóra vár az ifjúsági és az U-válogatt JÍNA ELŐTT AZ IKARUS-PÁLYÁM Mint ismeretes, a huszonegy éven aluli utánpótlás-válogatott csapatunk április 9-én Jénában játssza a visszavágót az NDK együttesével. A magyar fiatalok előnye két gól, így bizakodva várják az újabb 90 percet. Gondos előkészületek mellett folyik a felkészülés, amelynek egyik állomása lesz a szerdai, lengyelek elleni összecsapás. A mérkőzésre 15 órakor az Ikarus-pályán kerül sor. A csapat vezetésével megbízott Kovács Ferenc és segítőtársa, Monostori Tivadar az alábbi keretet jelölte ki a találkozóra: Zsiborás, Disztl (kapusok), Tepszics, Torna, Udvardi, Horváth G, Garaba, Péter (védők), Csapó, Gyimesi, Csepregi Hannich, Sulija (középpályások), Schmidt, Dajka, Pölöskei (csatárok).A Visszavágóra készülődik Dalnoki Jenő csapata, a magyar ifjúsági UEFA-válogatott is. A fiatalok Görögországban 1-0-ás vereséget szenvedtek, s ezt a hátrányt kell ledolgozniuk április 4-én, a kaposvári visszavágón, amelyet a tv is közvetít. A görög együttes már megérkezett Budapestre, a keddi napot a fővárosban tölti, s szerdán utazik a mérkőzés színhelyére. A magyar fiatalok már kedden elutaztak Kaposvárra. Szieben, Pleskó (kapusok), Gróf, Szert, Grósz, Horváth, Hoffmeister, Bogárdi, Csík, Szlifka, Kurucz, Hajszán, Takács, Bognár, Csima és Deák (mezőnyjátékosok) alkotják a keretet, amelyben a görögországihoz képest változás történt: Csernák kimaradt, helyére Bognár és Csima került. A magyar fiatalok kaposvári napjai nem lesznek eseménytelenek. Már kedden délután edzést tartott számukra Dalnoki Jenő, ezt szerdán délelőtt újabb foglalkozás követi, majd délután edzőmérkőzés a Rákóczi ifistái ellen. Csütörtökön egy edzés zárja a felkészülés programját, majd következhet a pénteki mérkőzés, amelynek játékvezetője a jugoszláv Matonivonics lesz. Búcsúmérkőzés Vácott Április 9-én, szerdán 16.30 órai kezdettel rendhagyó barátságos mérkőzésre kerül sor Vácott. A helyi NB II-es Híradás a Bp. Honvéd labdarúgóit látja vendégül. Miért lesz ez több egyszerű hétközi edzőmérkőzésnél? Nos, a találkozónak ünnepélyes jelleget kölcsönöz, hogy ezen az összecsapáson búcsúztatja a váci klub négy egykori kitűnő labdarúgóját. Az egykori sikercsapat erősségeit, dr. Bánfalvi Sándort, Varga Gyulát, Pálinkás Jánost és Szunyogh Józsefet ünnepüik most utoljára a helyi szurkolók. Bánfalvi dr., Varga és Pálinkás az NB I-et is megjárta, s végül mindhárman Vácott fejezték be sportpályafutásukat. Esztergomban: Kelet—Közép Az őszi nagy közönségsikert aratott NB II-es csoportválogatott mérkőzések tavasszal a visszavágókkal folytatódnak. Először április 10-én, csütörtökön Esztergomban játszik egymással Kelet és Közép válogatottja. (A két csapat őszi mérkőzésén Nyíregyházán a keletiek nyertek 2-0-ra.) A csoportválogatottak felkészítésével, öszszeállításával megbízott edzők már kijelölték kereteiket. Kovács József, a SZEOL AK szakvezetője Közép-válogatottjába az alábbiakat jelölte: Kovács A., Tulipán, Kőhalmi (Csepel), Hajszák, dr. Jernei, Hevesi, Kozma III (SZEOL AK), Antal, Buda, Schuszter (Bp. Vasas Izzó), Lengyel, Vízi (Budafok), Farkas (KSC), Herédi (Ganz-MÁVAG), Gruborovics, Dékány (Bem SE). Temesvári Miklósnak, a Kelet-válogatott edzőjének keretében nyolc nyíregyházi játékos kapott helyet Szűcs, Czeczeli, Moldván, Turtóczky, Cséke, Pólyák, Kiss M. és Buts mellett Hódmezővásárhelyről Bugyik, Bálint , dr., Szolnokról Szatmári, Sebők, Jászberényből Lukácsi, az MVSC-ből pedig Kiss Tibor kapott meghívást. A találkozót 16.30 órakor játsszák a Duna-parti városban. A további program: április 17., Mohács, Nyugat—Közép, április 24., Hódmezővásárhelyi Kelet—Nyugat. «» •A görögök már megérkeztek