Népsport, 1980. augusztus (36. évfolyam, 184-211. szám)
1980-08-01 / 184. szám
4 NÉPSPORT er Birkózás (Folytatás a 3. oldalról.) Világbajnokunk szinte öszszeomlott. Az edzők, a társak próbáltak még lelket önteni belé, de már nem sikerülhetett. A szovjet Aracilov elleni „ezüstcsatát” nem bírta idegekkel, kihunyt benne az akarat tüze. Simán kikapott. Kovács Istvánnaik valahogyan „nem jött össze” ez az olimpia. Mozgásán az mindvégig látszott, hogy fizikailag tökéletesen felkészült, a kínkeserves győzelmekben is benne volt a nagy akarás, amely végül is sorozatban hozta számára a győzelmeket... Csupán a mozgása, az akciót felépítő mozdulatok nem álltak összhangban. Azért ez a bronzérem is azt mutatja, hogy megtartotta helyét a világ legjobbjai között. A legnagyobb ellenfeleknek azonban ezúttal jobban jött ki a lépés. Alighanem ez vigasztalta Kovács Istvánt is, mert a dobogóra állva már mosolygásra is futott tőle... Balta József pedig természetesen még szélesebb mosollyal ünnepelte meg bravúrját: sikerült megvédenie Montrealban szerzett második helyét. Eddig a mosolyig azonban természetesen a kilencperces küzdelem még hátra volt... A hórihorgas lengyel Sandurski, aki mellett 126 kilós birkózónk kisfiúnak tűnt, éppúgy nem tett semmit az első menetben, mint Bulla — kétszer mégis a magyar versenyzőt intették a bírók... Ettől persze kissé ideges lett a hangulatunk. Bulla viszont felélénkült. Még többet mozgott, megpróbálta „szétrázni” ellenfelét, akit meg is intettek. Már csak 2:1-re vezetett... Ekkor azonban a bírók percei következtek. És Bulláé. A négy bíró közül már háromnak a keze is a magasba emelkedett, arra szavaztak, hogy leléptetik a magyar versenyzőt ... Ám ugyanabban a szempillantásban Bulla lábramenéssel ledöntötte ellenfelét! A bírók így, persze, letettek szándékukról. Ám annyira meglepődtek a számukra váratlannak tűnt fordulaton, s a hatalmas lengyel zuhanásán, hogy még pontot is elfelejtettek adni Bullának . . . A magyar versenyző azonban kicsikarta belőlük. Pillanatok múltán ugyanis még egyszer megcsinálta ugyanazt a „mókát”. Az eredményjelző táblán ekkor jelent meg a 2:2, a szünetben viszont kiírták rá a már-már elfeledettnek hitt pontot is. Bulla vezetett tehát. Az utolsó három percet Sandurski kezdte jobban. Mögékerülésével 3:3-ra változott az eredmény, Bulla ekkor újabb levitellel válaszolt, s 4:3-ra megint vezetett. Az utolsó perc nagy küzdelmet hozott. Bulla nagyon okosan engedte levinni magát (4:4), az idő meg közben haladt előre. .. Amikor felállították őket a szőnyegről, már csak hat másodperc volt hátra. Minthogy a 4:4-es végeredmény úgy alakult ki, hogy Balla három akciópontot szerzett, ellenfele pedig csak kettőt , az FTC nehézsúlyú birkózója pontozással megnyerte a találkozót. És övé lett az ezüstérem is. Balla a szőnyegről egyenesen dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány karjaiba szaladt, aki magához ölelte, és azt mondta: — Látod, hogy sikerülhetett? Akartál, jól birkóztál, , gratulálok .. . Látod, hogy csak hinni kellett? . . . Jól készült fel Baba a lengyel versenyző ellen. Hosszú hónapokon át állt előtte a fedő adat, hogy gyakorolja a harcmodort. A Lódz város Nagydíjáért folyt viadalon a magyar birkózó nem állt ki a döntőre Sandurski ellen. A szakvezetők akkor ezt azzal indokolták, hogy majd az olimpián találkoznak, addig nem szabad kijátszani a kártyákat. És ez is sikerült, mint ahogy a magyar birkózás egészében is tartani tudta az igen magas San Diggo-i színvonalat. A szabadfogásúak 12 pontot szereztek, s ez jól egészíti ki a kötöttfogásúak 33 pontját... Harminchárom van ugyanis kötöttfogásban, mert a versenybíróság helyesbített a 82 kgban, ahogyan az annak idején a Népsportban is megjelent: Toma Mihály 5. lett (és nem hatodik, ahogyan az először a jegyzőkönyvekben szerepelt). A birkózók összesen két arany-, három ezüst- és két bronzérme nagyszerű teljesítmény, így aztán szép búcsút vettünk a CSZKA birkózócsarnokától. JEGYZŐKÖNYV: A magyar versenyzők eredményei (elöl a győztesek). 4. forduló. 57 kg: Cocsev (bolgár)—Németh S. 6:40. p., leléptetés (11:0-nál). Nehézsúly: Ballá—Gehrke (NDK-beli) 6:4. 5. forduló. 82 kg: Kovács I. —Mazur (lengyel) 7:4. Nehézsúly: Ballá—Sandurski (lengyel) 4:4, (több akciópontjával a magyar versenyző nyerte a találkozót). 6. forduló. 82 kg: Abilov (bolgár)—Kovács I. 1:48. p., kiemelés, előrevágás, tus. 7. forduló. 82 kg: Aracilov (szovjet)—Kovács I. 18:1. 57 kG. Olimpiai bajnok: Szergej Bjeloglazov (Szovjetunió), 2. Ho Rjong Li (Koreai NDK), 3. Ojonbold (Mongólia), 4. Cocsev (Bulgária), 5. Neagu (Románia), 6. Konczak (Lengyelország). Németh Sándor helyezetten. 68 KG. Olimpiai bajnok: Szajpula Abszajdov (Szovjetunió), 2. Jankov (Bulgária), 3. Szejdi (Jugoszlávia), 4. Jagmander (Mongólia), 5. Probst (NDK), 6. Dusa (Románia). Kocsis János helyezetlen. 82 KG. Olimpiai bajnok: Iszmail Abilov (Bulgária), 2. Aracilov (Szovjetunió), 3. Kovács István (Magyarország), 4. Mazur (Lengyelország), 5. Nemedi (Jugoszlávia), 6. Duvcsin (Mongólia). NEHÉZSÚLY. Olimpiai bajnok: Szoszlan Angyijev (Szovjetunió), 2. Balla József (Magyarország), 3. Sandurski (Lengyelország), 4. Gehrke (NDK), 5. Jankó (Románia), 6. Sakho (Szenegál). El Vívás Újra a franciák — Álmomban se jöjjön elő a csapatverseny! Ezzel a mondattal kezdte a beszélgetést a párbajtőrözők teljesítményéről Kolczonay Ernő. — Mivel magyarázza a gyenge szereplést? — kérdeztük. — A románok ellen más öszszeállításban kellett volna felállnunk. Ez az egyik ok. A másik: Osztrics és Pethő taktikai vereséget szenvedett, amikor egy másodperccel az asszó vége előtt tust kaptak. A kettős vereség mindkét esetben jó lett volna nekünk. A harmadik: nem lehetett belelkesíteni a társaságot. Amire képesek voltak a franciák, a lengyelek, mi nem. Az is elgondolkoztató, hogy az egész idényben nem vívtunk sehol sem csapatversenyt. Más az egyéni, és más a csapat. Azért bízom, hogy lesz ez még másképpen ... A magyarok mellett a svédeket is elég sok bírálat érte. Végeredményben az 5. helyen végeztek. — Régi szabály, hogy az egyéni küzdelemben jól szerepelt vívó, különböző okok miatt, általában gyengélkedik a csapatversenyben — mondta Rerrich Béla, a svédek mestere. — Ezen az olimpián is volt erre több példa. Sajnos, Harmenbergre sem számíthattunk a lengyelek elleni mérkőzésen. Három veresége után Högströmöt cseréltük be helyette, de már késő volt. Csütörtökön a döntőbe jutásért a lengyelek simán győztek a románok ellen, ugyanez mondható el a francia—szovjet mérkőzésről. A francia párbajtőrcsapat döntőbe jutása nem meglepetés, ha tudjuk, hogy összevont erőkkel fáradoztak azon, hogy meglepjék a világot. Nos, ezen az olimpián, úgy hisszük, sikerült. A volt kitűnő versenyző, a jelenlegi elnök Jack Guittet kiharcolta, hogy a legjobb mesterek irányításával két évig a párizsi testnevelési főiskolán lakjanak és készüljenek Moszkvára a keret tagjai. Úgy kezdődött a döntő, hogy másfél órával 7 óra előtt a franciák a mesterek irányításával gimnasztikázni kezdtek a páston. Fél 9-kor már 7:3-ra vezettek a lengyelek ellen, s aztán a pontot is feltették az i-re, és megszerezték vívásban a negyedik (!) aranyérmüket. Az 5.-8. helyért a magyar együttes kikapott a svédektől, és ezzel kiesett a további küzdelemből. A Directoire Technique-től azt az értesítést kapta a csapatvezetés, hogy a hagyományokhoz híven nem vívják le a 7. helyért a magyar—angol találkozót, mert ezért nem jár olimpiai pont. (Sőt, világbajnoki sem.) A többi fegyvernemben sem volt hasonló vetélkedés. A hírre az együttes tagjai — Kolczonay kivételével — az olimpiai faluba mentek. Aztán mégis megjelent az eredményjelzőtáblán a kiírás, amely a pástra szólította a két csapatot. De a találkozót nem lehetett lebonyolítani, mert a magyar gárda nem volt teljes. A nemzetek pontversenyét a Szovjetunió nyerte Franciaország és Magyarország előtt. Párbajtőrcsapat. Az 5—8. helyért: Svédország—Magyarország 9:4 (Högström 3, Harmenberg, Edling, Maikar 2—2, ill. Kolczonay 2, Pethő, Takács 1—1, Pap J., dr. Osztrics 0—0), Csehszlovákia—Anglia 9:4. Az 5. helyért: Svédország—Csehszlovákia 9:2. A döntőbe jutásért: Lengyelország—Románia 8:4, Franciaország—Szovjetunió 9:3. A harmadik helyért: Szovjetunió—Románia 9:5. Az 1. helyért: Franciaország— Lengyelország 8:4 (Riboud 3, Picot, Boisse 2—2, Gardas 1, ill. Swornowski 3, Chronowski 1, Lis, Strzalka 0—0). PÁRBAJTŐRCSAPAT. Olimpiai bajnok: Franciaország (Philipp Boisse, Hubert Gardas, Patrick Picot, Philippe Riboud, Michel Salesse), 2. Lengyelország, 3. Szovjetunió, 4. Románia, 5. Svédország, 6. Csehszlovákia. Magyarország (Kolczonay Ernő, dr. Osztrics István, Pap Jenő, Pethő László, Takács Péter) a 8. helyet szerezte meg, előtte lévő küzdelmet. Ezt a biológiai kényszer is mutatta: sűrűn járt ki a mosdóba... Nem volt nyugodt természetesen Lévai sem. Ebből aztán egy nagyon óvatos mérkőzés kerekedett. Stevenson nem ment előre, ami Budapesten csaknem a vesztét okozta, Lévai pedig nem tudta érvényesíteni így villámgyors horogütéseit. Mindennek ellenére a hosszabb karú Stevenson, aki várhatóan beállítja Papp László eddigi rekordját és harmadszor is megnyeri az olimpiai bajnokságot, többször is bevitte röviden kiütött balegyeneseit. Ezzel aztán tisztán győzött. Az egészen más kérdés, hogy a közönségnek nem tetszett ez a túl óvatos küzdelem. Többször közbefütyültek és a végén is kifejezték nemtetszésüket Persze, nem ők álltak ott a szorítóban, nem ők kapták volna az apró könnyelműségből származó nagy ütéseket... Egyetlen meglepetés volt a délelőtti tizenegy pár küzdelmében. Az ugandai Mugabit 3:2-re hozták ki győztesnek a lengyel Szczerba ellen . . . Volt meglepetés este is. Talán a legnagyobb, hogy Rudi Fink, az NDK 22 éves junior EB-ezüstérmese nagy csatában megverte a szovjet Európa-bajnok Ribakovot. Ezt Csötönyi Sándor edző előre megjósolta Manfred Wolke edzőnek, Mexikóváros olimpiai bajnokának. — Nagyszerű megérzéseid vannak, most már jó lenne, ha továbbra is sikert jeleznél — mondta a mérkőzés után mosolyogva az NDK-sok edzője. De ez persze később volt. Előbb még végigizgultuk Váradi János küzdelmét, a nála két évvel idősebb (huszonegy éves) szovjet bajnok, Mirosnyicsenko ellen. — Jól kezdett Váradi — foglalta össze a mérkőzést Kajdi János edző. — Okosan mozgott el jobbra is, balra is. Kár, hogy elég sokszor ütött a levegőbe Ezek a levegőbe ütött igen erőteljes horgok döntötték el a mérkőzés sorsát, meg az, hogy / \ XXXVI. 184. ♦ 1980. augusztus 1 999 XXII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK - MOSZKVA 999 Ökölvívás Váradi és Lévai bronzérmes Óriási hangorkánban zajlottak a döntőbe kerülésért folyó öszszecsapások. Voltak mérkőzések, amelyeket különös érdeklődéssel várt a fedett olimpiai stadiont zsúfolásig megtöltő közönség. Érdekes módon nagyon elterjedt az ökölvívóvilágban, hogy Lévai István Budapesten vezetett a kétszeres olimpiai bajnok Stevenson ellen, amíg a mérkőzés vége előtt hét másodperccel a nagy rutinú versenyző ki nem ütötte őt. Nagyon izgult a mérkőzés előtt Stevenson is. Látszott rajta, hogy nem veszi félvállról az Váradi János a közelharcokat nem tudta a maga javára fordítani, nem sorozott úgy, mint a Radu elleni győztes mérkőzésen. — Nagyon szépen helyt állt a fiú — jelentette ki Papp László. — Most nem ment neki úgy, mint kellett volna, de minden jelét megmutatta annak, hogy a nagy versenyzők jó tulajdonságaival rendelkezik. Bátran ment előre, ütései nagyon erőteljesek voltak és meglepően jól is bírta a nagy iramú mérkőzést. A második menetben volt néhány hatalmas ütése, amitől zavarba is jött a szovjet fiú — mondta Csötönyi Sándor. Olyannyira zavarba jött, hogy a harmadik menetben meg is intették Mirosnyicsenkót, fejelésért. A mérkőzést így is megnyerte. Hogyan látta Váradi onnan bentről? — Nem láttam semmit, Viktor állandóan ütött, azzal kellett foglalkoznom ... Szóval, humorérzéke is van a nyíregyházi fiúnak. Anélkül, hogy értékelnénk a magyar ökölvívók olimpiai teljesítményét, már most el kell mondanunk, hogy noha ma két vereséggel zártuk a napot, végeredményben elégedettek lehetünk : két bronzérmünk van, ami bizony nem volt Montrealban. tettuk a nagy vágynak, s lám, teljesítettük — nyugtázta Papp László az eredményt. — A csapat fiataljaitól továbbra is jelentős fejlődést várok. Eredmények. A döntőbe jutásért. (Elöl a győztesek. A pontozásos győzelmet nem jelöltük külön). Papírsúly. Szabirov (szovjet) •Uk Li (KNDK-beli), Ramos (kubai)—Musztafov (bolgár). Légsúly. Mirosnyicsenko (szovjet)—Váradi (magyar), Leszov (bolgár)—Russel (ír). Harmatsúly. Pinango (venezuelai)—Cipera (román), Juan Hernandez (kubai)—Anthony (guyanai). Pehelysúly. Horta (kubai)— Kosedowski (lengyel), Fink (NDK-beli)—Ribakov (szovjet). Könnyűsúly. Herrera (kubai) Adadi (lengyel), Demjanyenko (szovjet)—Nowakowski (NDK-beli) az 1. m.-ben le. Kisváltósúly. Oliva (olasz)— Willis (brit), Konokbajev (szovjet)—Aguilar (kubai). Váltósúly. Aldama (kubai)— Krüger (NDK-beli), Mugabi (ugandai)—Szczerba (lengyel). Nagyváltósúly. Koskin (szovjet)— Kastner (NDK-beli), Martinez (kubai)—Franek (csehszlovák). Középsúly. Szavcsenko (szovjet)—Rybicki (lengyel), Gomez (kubai)—Silagi (román). Félnehézsúly. Kacsar (jugoszláv)—Rauch (NDK-beli), Skrzecz (lengyel)—Rojas (kubai). Nehézsúly: Stevenson (kubai) —Lévai (magyar), Zajev (szovjet)— Fanghanel (NDK-beli). ★ Kialakult hat a szombati döntők mezőnye. Ezek szerint nyolc (!) kubai, hat szovjet, két NDK-beli és egy-egy venezuelai, ugandai, bolgár, olasz, jugoszláv és lengyel ökölvívó lép majd kötelek közé, hogy eldöntsék az arany- és ezüstérmek sorsát. A világ legmagasabb kosárlabdázónője, a szovjet Szemjonova, újságírókkal beszélget az aranyérméről, csapata sikeréről ÉREMTÁBLÁZAT (Az ökölvívás bronzérmei a táblázatban nem szerepelnek, mert az arany- és ezüstérmek sorsa csak szombaton dől el, s ezután tartják a hivatalos eredményhirdetést.) ORSZÁG Arany Ezüst Bronz Szovjetunió 69 56 37 NDK 37 31 33 Olaszország7 3 2 Bulgária6 12 14 Magyarország6 9 10 Románia5 4 8 Franciaország5 3 2 Nagy-Britannia4 7 4 Svédország3 3 6 Lengyelország2 11 11 Kuba2 4 3 Ausztrália2 15 Finnország2 1 2 Dánia2 1 2 Brazília2 — 2 Svájc2 _ — Csehszlovákia1 3 8 Jugoszlávia1 3 4 Spanyolország1 2 1 Görögország1 — 2 Etiópia1 _ 2 Belgium1 — — Zimbabwe1 — _ India1 —_ Koreai NDK— 3 1 Mongólia— 2 2 Ausztria— 2 1 Mexikó— 1 2 Írország_ 1 — Tanzánia_ 1 — Jamaica— — 3 Hollandia— — 2 Libanon— — 1 Milyen sportember Lévai? Erre legjobban a csapattársak adták meg a választ! Amikor az elutazás előtt minden versenyzőnktől megkérdeztük, hogy kit tart a magyar öklözők közül példaképének, szinte kivétel nélkül Lévai István nevét említették. A miértet is logikusan indokolták: „Életét, napjait alárendeli a sportnak, szürkébb lenne nélküle a honi szorítók világa”. Élete első olimpiáján tettekkel bizonyított, így köszönte meg a társak előlegezett bizalmát. Pedig az esélyesként beharangozott Eklund, a svéd „óriás" ellen félthettük őt, hiszen izgató hírek keringtek a skandinávról. A szorítóban azonban Pista tette le névjegyét, vastapsra ragadtatva a közönséget. Kitűnően helytállt a kubai Stevenson ellen is, hiszen Lévai az első ezen az olimpián, aki kilenc percig árva maradt a kubai ellen. Ez pedig nem kis dolog! Az Ü. Dózsa 26 éves öklözője az olimpia előtt így nyilatkozott: — Ha Moszkvában ismét összehoz a sors Stevensonnal, megpróbálom legyőzni. Jó iskola volt számomra a tavaszi, budapesti összecsapásunk. Egy biztos: nem üt ki! Állta a szavát! Lévai olimpiai bemutatkozása tehát sikerült. Bronzérem kerül a nyakába, így nyolc év után egyike azok.knak, akik ismét érmet szereztek a magyar ökölvívósportnak. Bronz, arany, bronz. A három éremfajta már a nyíregyházi Váradi János vitrinét díszíti. Bár ez a második bronz, majd csak a jövő héten kerül oda, de minden bizonnyal a legfeltűnőbb helyre. Tavaly decemberben Japánban már megmutatta ez a 19 éves fiú, hogy Moszkvában is számolni kell vele. A junior VB-n a harmadik helyet szerezte meg. Aztán még egy lapáttal rátett teljesítményére, hiszen Riminiben a junior EB-n már aranyérmet vehetett át. Ez az olimpiai szereplés egy szépen induló pályafutás első nagy állomása lehet. Azt írjuk, hogy lehet, de, ha valaki ismeri ennek a szőke fiúnak az akaraterejét, már érvényét is veszíti a lehet szó. — Számomra csak egy nagy szerelem létezik, ez pedig az ökölvívás — vallja. Ezek ugyan csak szavak, de tetteivel, eddigi eredméményeivel megnyugtatóan bizonyította „hűségét”. Számára az olimpiai bronzérem aranyértékű, hiszen akik nem ismerték őt, csak legyintettek a neve hallatán, vagy kérdőn húzták föl szemöldöküket. Mirosnyicsenko elleni öszszecsapásán — persze, említhetnénk a román Radu ellenit is— bebizonyította, hogy nem csak a szíve, az ökle is a helyén van. Veresége győzelemmel ért föl, dobogós helyet biztosított számára. Ismerve elszántságát, akaratát, abból a bronzból legközelebb még szebb színű medál is lehet.. .