Népsport, 1982. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1982-04-01 / 76. szám
4 NÉPSPORT A hangulattal nincs Edzés - két nappal a |k§) Vízilabda______ Teljes az összevisszaság. A tornaterem egyik sarkában medicinlabdáznak, a másikban gimnasztikáznak, a terem bal szélén az erőfejlesztő gépet nyúzzák, a túloldalon „fekvőtámaszoznak”. Aki megunja, amit éppen csinál, az továbbáll. Semmi rendszer, semmi összetartás . .. — Nem fegyelmezetlenségről, nem is lazításról van szó — világosít fel dr. Mayer Mihály, a szovjetek elleni hét végi találkozókra készülő vízilabda-válogatott kapitánya —, csak éppen ma délelőttre az edzés bevezetéseként kötetlen tornát írtam elő. Úgy láttam, kicsit álmosak a fiúk, s kell egy kis vérpezsdítés, de katonás rend nélkül, megadva a lehetőséget, hogy beszélgessenek, heccelődjenek a gyakorlatok közben. Az ilyen hangulatteremtő bevezetés után mindig jól sikerül a folytatás, öt perc sem telik el, de hangulat már van. Néhányan húzódzkodó versenyt rendeznek, s azonnal megindulnak a fogadások, ki tud többet csinálni. Néhány lépéssel odébb Müller a téma, aki véletlenül úgy hiába vágta Heltait, hogy BVSC-s hátvéd csaknem összecsuklott. „Be akar helyette kerülni a csapatba, másképp nem tud, csak ha kiüti” — születik meg másodpercek alatt a magyarázat, s ezen aztán jót nevet mindenki. Heltainak kevésbé tetszik a sztori, de nem sokkal később már ő benne van Keszthelyi ugrasszásában. A fiatal, mindössze egyszeres válogatott Bp. ,V. Izzó-játékos már-már elszégyenli magát, úgy lehordják, amiért újra halogénizzók nélkül érkezett az edzésre. „Nem tudok szerezni, értsétek meg” — mormolja az autótulajdonosoknak, s közben beáll a medicinlabdázók közé. Csap fodja a „kis"Misit Aki a nehéz bőrgolyót éppen feléje dobja: Udvardi István. Új tag a keretben. A napokban hívta meg dr. Mayer Mihály, a katonai szolgálat miatt edzésre csak rendszertelenül járó szolnoki Pintér helyére. Az FTC-játékos Gyarmati Dezső kapitánysága idején remekül játszott, aztán visszaesett, de most újra válogatott formában van mondja dr. Mayer. — Első— sorban a gyorsaság, s az energikusság az erényére — Néhány fontos tényezőszeretném felhívni a figyelmeteket a szovjetek elleni találkozókkal kapcsolatban — szól az edzői bevezető. — Nem szabad a védekezésnél túlságosan beengedni az ellenfelet, mint néhányszor az FTC elleni edzőmeccsen történt, mert a szovjetek öt-hat méterről bátran, s jól lőnek. Már csírájában el kell fojtani a támadásokat, s nagyon kell figyelni a kapunk előtti váltásokra. Végzetes lehet, ha sorozatos kiállítások miatt kipontozódik valamelyik kulcsemberünk. A játékosok hozzászólnak, egyetértenek, új gondolatokat vetnek fel. Szóba kerül a félelmetes középcsatár, Msvenieradze, s nem kevésbé veszélyes társa, Ivanov. — Csapó vállalta, hogy semlegesíti a „kis” Misit — jegyzi meg dr. Mayer az elsőként említett vízilabdázóval kapcsolatban. — Ivanovot pedig Sudárnak és Heltainak kell felváltva őriznie — folytatja. Igen, ez jó elképzelésnek tűnik. Msvenieradze abban fog elfáradni, hogy a nyakán csüng egy százkilós játékos, s nem könnyűsúlyú fiú fogja, aki szépen, stílusosan próbál szerengetcni. magyar-szovjet előtt Cservenyáknak is tetszik az ötlet, mosolyog a bajusza alatt, már-már lelki szemei előtt látja, hogy a villámkezű csatárnak lehetősége sem lesz arra, hogy vegye a magyar kaput.célba — Tibiről jut az eszembe — mutat a kilencvenszeres válogatott kapusra dr. Mayer —, hogy amikor megszerezzük a labdát, s megindul a mezőny a szovjet kapu felé, ne hagyjátok nehéz helyzetben, mindig várja valaki az átadást néhány méteren belül. A szovjet—magyaron decemberi többször eladtuk a labdát rossz indítás miatt; ilyen luxust most nem engedhetünk meg. Szovjet—magyar, Moszkvában. Nem csoda, hogy ez az összecsapás merül fel negatív példaként. Rossz rágondolni, hiszen 11-7-re és 11—5— re maradt alul válogatottunk. Igaz, a három doktor, Sudár, Csapó és Horkai nélkül, s ők most ott lesznek a magyar csapatban. Meggyógyultak a betegek A „fejtágítást” úszás és labdatechnikai gyakorlás követi. Mikor a szigeti tornateremből átsétál a csapat a sátortetős fedettbe, először szinte visszahőköl mindenki. A „luftballon” klímája a trópusokra emlékeztet: legkevesebb negyven fok van. Dr. Mayer mérgelődik, mert meglátja, hogy az úszóedzés után nem készítették elő a válogatottnak a vízilabdapályát. A térdét csapkodja tehetetlen dühében. Érthető is, hányszor kérte már, hogy ne csináljanak szaunát a fedettből, hányszor könyörgött, hogy mire megérkezik a csapat, legyenek kihúzva a sávelválasztó kötelek, s legyenek felszerelve a kapuk, de hiába .. . Öt perc telik el az edzésidőből, mire a fiúk saját maguk elvégzik az úszómesterek dolgát, s végre megkezdhetik a kiadott úszásadag teljesítését. A bemelegítést követően főleg az egyhosszazás, s ezen belül a gyorsúszás és a lábtempózás van műsoron. — Fel kell pörgetni a játékosokat. Erősíteni kell lábmunkájukat, hogy semminben se maradjunk el a szovjetektől — magyarázza a kapitány. — Már régóta alkalmazzuk ezt a módszert, remélem, idejében fel a fontosságára.figyeltünk Nézzük a csapattagokat, nagy lendülettel, s látható kedvvel róják a hosszakat. — Sok betegünk volt az elmúlt héten, de végre egyenesbe jöttünk — jegyzi meg a mester. — Horkai és Kuncz influenza miatt hiányzott több napot. Csánk ujjtöréssel bajlódott. Hajmásinak nemrég rendbe jött az ínhüvelygyulladása. .. S hogy van Sudár? Hány és hány orvosnál járt, hogy elmulasszák a reumás lázát? Sokáig alig tudta felemelni a karját. — Szerencsére kutya baja ! — mondja dr. Mayer Mihály, erről meggyőződhetünk, különösen akkor, amikor előkerülnek a labdák, s passzolást, egykapuzást rendel el az edző. Könnyedán hajítja el a sárga Voltot akár 25 méterre is, s hatalmas erejű bombákat küld a kapura. Akinek picit is fáj a karja, az erre nem képes. ★ A fogadási láz a vízben sem hagy alább. Többen versengenek, ki lő több gólt. Ennek örül az edző, hiszen így százszázalékosan összpontosítanak. Egy másodpercre sincs kihagyás ... A foglalkozás hivatalos része egy óra elteltével zárul, de a medence még nem ürül ki Dr. Mayer azzal köszön el, hogy az esti edzésen az izzóval fognak kéfőkapuzni. Nem sokan hallják, annyira belefeledkeztek a játékba. II. Kelemen Gábor gond XXXVIII. 76. ♦ 1982. április 1 Fundák és Zalai MEGÉREZTÉK A SZELET (21) Vitorlázás Néhány soros tudósítás a Népsport szerdai számából: „A jugoszláviai Portorozsban lebonyolított nemzetközi verseny 470-es hajóosztályában a Fundák, Zalai páros végzett az élen — idei harmadik győzelmét aratva.” Kommentár: a Fundák, Zalai páros ebben az évben három versenyen vett részt... Hasznos tudnivaló: az idei 470-es Európa-bajnokságot Balatonfüreden rendezik ... — Milyen eredményre számítanak az EB-n? Fundák György, a kormányos válaszol. Kettejük közül ő a beszédesebb. A szemüveges, bajuszos Zalai Gábor, a „legénység” ritkán szólal meg. — Ha jól sikerül a felkészülésünk, bekerülhetünk abba a húszas bolyba, amelyből bárki nyerhet. — És a hazai pálya előnye? — Valamit az is jelent — folytatja Fundák —, de kevesebbet, mint azt bárki is gondolná. A Balatonnál szeszélyesebb tó nemigen akad, még azon is kifog, aki már azt hiszi, hogy teljesen ismeri. Mi is nagyon tartunk tőle... — Egészen más a helyzet a többi tavon vagy a tengereken — veszi át a szót Zalai. — A nápolyi versenyeken például pontosan fél egykor érkezik a szél. Nem előbb tíz perccel, nem később tizenöttel — pontosan tizenkettő harminckor zúdul le a Vezúvról. Hasonló a helyzet a hegyi tavaknál is. Vagyis ezeken a versenyeken rengeteget számít a helyismeret, itt beszélhetünk a hazai pálya előnyéről. A Balatont viszont senki sem ismeri igazán... Pedig Fundákék rengeteg időt töltenek a magyar tengeren, hiszen az évente „átvitorlázott” hétszáz óra zömében a Balaton hullámaival birkóznak. Kevés magyar hajó gyakorol ennyit. — Nem az óraszám a legfontosabb — magyarázza Fundák. — Lényegesebb ennél, mit csinál a vízen a hajó. Mondanom sem kell, hogy a leghasznosabb maga a verseny, hiszen a rajt- és fordulótaktika, a nagy tömegben végzett manőverezés csak itt csiszolható igazán. a Az Építők SC-ben kezdték versenyzést, itt találtak egymásra. 1979-ben igazoltak át a MAHART-ba. Akkor, amikor az egykor csillogó anyaegyesület sokkal inkább horgászklubra emlékeztetett, semmint vitorlásszakosztályra. Ebben az esztendőben nyerték harmadik bajnoki címüket, amit azóta újabb kettő követett... Időközben egy olimpián, egy világbajnokságon és négy EB-n vettek részt. Elismerten a legeredményesebb hazai 470-es párossá nőtték ki magukat. — Két évvel ezelőtt indult meg igazán a szekér — mondja Zalai. — Abban az évben harmadikak lettünk a nagyszabású anziói versenyen, felfigyeltek ránk a külföldiek is. Jó eredménynek tartjuk a tavalyi kicsi 12. helyezésünket is, hiszen azon a versenyen gyakorlatilag mindenki, aki számított, rajthoz állt. Az idei esztendő nagyszerűen kezdődött. Először a rangos cannes-i viadalon nyertek (Mitterrand elnök különdíját is megszerezték), majd elsők lettek a spliti Adria Kupán is. E két sikert követően álltak rajthoz portorozsi viadalon, ahol negyvenhat hajót kényszerítettek maguk mögé, úgy győztek. Ráadásul a verseny első futamát számukra szokatlan (hetes) szélben nyerték. — Mi kell a győzelemhez? — Erős idegzet, jó hajó, összeszokottság, szerencse —szint; egyszerre válaszolnak. — Ezek szerint mindegyikkel rendelkeznek ... — Hellyel-közzel — mondja a „kapitány”. — Néha elpattan a cérna, néha mozgunk egymásra, időnként balszerencsével is találkozunk. De az ilyesmin hamar túltesszük magunkat. — Egy-egy futam gyakran órákig is elhúzódik, a vízen még hideg van. Várják már a nyarat? — Megszoktuk a hideget — válaszol Zalai. — Néhány éve, emlékszem, november harmincadikén még versenyeztünk a Balatonon. Nulla fok volt, esett a hó, a kezünk szinte odafagyott a kötelekhez. De még mindig inkább ilyen időben vitorlázunk, mint a nyári perzselő, aszaló kánikunában... A balatoni versenyek előtt minden reggel meghallgatják a meteorológiai előrejelzést. Órákkal a verseny előtt kimennek a mólóra, az eget, a vizet kémlelik. Vajon milyen lesz a szél? És honnan fúj? — A bemelegítés félórája a legfontosabb — magyarázza a „legénység” —, ha ilyenkor „megérezzük” a szelet, sosincs baj. Az Európa-bajnokság „bemelegítésének” félidején már túljutottak. Megérezték a szelet. Nem lesz baj. Nem lehet baj ... (pildál) Eső után köpönyeg? AZ ELŐZMÉNYEK. 1978-ban megjelent az új testnevelés-tanterv. Ami viszont nem jelent meg, az az úgynevezett módszertani útmutató. A tanárok ily módon igen nehéz helyzetbe kerültek. Boldogulniuk kellett és kell egy újfajta kerettantervvel, amely célokat, végeredményeket fogalmaz meg, de nem határozza meg az eléréséhez vezető utakat — és mindezt ama kézikönyv hiányában. Szükség lenne ilyen útmutatóra? Igen, si Nos, a Magyar TestnevelőFőiskolán megkezdődött egy központi kutatás, amelynek tárgya az új testneveléstanterv, s amely kutatásnak egyik végterméke lesz a gyűjteményes módszertani füzet. Úgy négy év múlva — Eső után köpönyeg, mondhatja bárki. A kutatás témavezetője, dr. Nádori László (TF-rektorhelyettes) azonban nem így vélekedik: — Nem érdemes azon vitatkozni, hogy ez a tantervkutatás elkésett-e, s ha igen, mennyire. Nem a TF hibája, és még csak nem is az Országos Pedagógiai Intézeté. Az új tantervre szükség volt, az új tanterv megjelent . .. Bevezetését természetesen megelőzte némi bemérő jellegű vizsgálat az OPI részéről, de oktatásmódszertani kérdésekre — személyi és tárgyi feltételek hiányában — nem tudott kitérni. Éppen ezt a hiányosságot pótolja majd a mi kutatásunk: hatos számú főirány. Az országos kutatási főirányok közül a hatos számú koordinálja a közoktatást érintőeket. Alkalmanként, pályázat útján pénz, segítség több-kevesebb nyerhető el egy-egy témára. Ez történt a TF központi kutatással is. A dr. Nádori László által összeállított kutatási tervet úgy ítélték meg, hogy támogatásra érdemes. — Közös érdek a most kezdődő tantervkutatás — mondja dr. Nádori. — Egyrészt a közoktatás számára nyújtunk segítséget, másrészt házi gondjaink is megoldódnak. A TF saját oktatásának is változnia kell, hiszen az innen kikerülőknek tudniuk kell, hogyan dolgozzanak az új tantervvel. Ritka szerencsés dolog a kutatás területén két legyet ütni egy csapásra. A központi kutatással kapcsolatban a hatos főirány tekinthető anyagi forrásnak. Az eszmei alapokat máshol kell keresnünk. Az 1972-es eredményeként párthatározat a Magyar Tudományos Akadémia 1976- ban kiadta állásfoglalását és ajánlásait a távlati műveltség tartalmára és az iskolai nevelőtevékenység fejlesztésére vonatkozóan. Ebben a műveltségtartalomban természetesen a test „műveltsége” is megfogalmazást nyert. (Ezekből adódnak azok a célok, amelyeket az új testneveléstanterv is tartalmaz.) Így például a szomatikus műveltségi tartalom: „A játék- és sportkultúrában való tájékozódás; készség, jártasság a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein; az önálló testedzésre, sportolásra való képesség.” A TF KÖZPONTI JUTATÁS lényege éppen az, hogy az adott tanterv sportági anyagai hogyan építhetők egymásra. Vagyis milyen sorrendben, miből és mennyi oktatandó. Ezért a központi kutatásban minden tanszéknek megvan a maga szerepe. Az atlétikai tanszék az új testnevelés-tanterv atlétika anyaga egymásra építhetőségének lehetőségeivel, a torna tanszék a tornáéval stb. foglalkozik. Az egyes tanszékeken folyó kutatást az operatív csoport tartja kézben. Ennek vezetője dr. Csider Tibor. — Sokszor nehézségekbe ütközik a munka összehangolása. A TF-en még soha nem volt ilyen jellegű, mindenkit érintő kutatás. Tegyük hozzá, hogy eddig nem is volt rá igény... Ami az előkutatásokat illeti, jól haladnak. A tanszékek még a tudományos diákköri tagokat is bevonták a munkába. Jövő ősszel a 16 kísérleti iskolában már „élesben” folynak a kutatások, sietnünk kell az előkészítéssel. KÉRDEZZ-FELELEK, kiegészítésképp dr. Nádori Lászlóval. — Az előkutatások Budapesten zajlanak. Nem várható, hogy a kutatásba a vidék is bekapcsolódik? + Valószínűleg sikerül csatlakozni az OPI más témában, de vidéken futó kísérletéhez. — A TFKI milyen szerepet játszik a főiskola központi kutatásában? + Hivatalosan semmilyent. Valójában ott segít, ahol tud, műszerekkel, emberekkel. Elég, ha azt mondom, hogy az operatív csoport tagjai között olyanok is akadnak, akik TFKI-munkatársak . . . A TFKI mindazonáltal igen erősen le van terhelve élsportkutatásokkal. Nyakunkon az olimpia ... — A TF-kutatás a középiskolás tantervet érinti. Nem félő-e, hogy miközben a tetőt sikerül megjavítani, a falak összedőlnek? + Annyira nem rossz helyzet. A testnevelő tanárok nagy része igen tapasztalt, jó érzékű pedagógus. Már az előkutatások során is sok jó ötletet adtak nekünk. Szóval, elboldogulnak a tantervvel. A mi kutatásunk egyik fontos feladata modellt adni a jövőbeni általános iskolai tantervkutatáshoz. Tantervkutatás — négy évvel a tanterv bevezetése után. Eső után köpönyeg? Bizonyos szempontból igen. De legalább lesz köpönyeg, ráadásul nem is akárhol készül... No meg az eső sem állt el. Morvai Katalin