Népsport, 1984. április (40. évfolyam, 78-102. szám)
1984-04-01 / 78. szám
XL. 78. ♦ 1984. április 1 Es Labdarúgás ) Labdarúgás ) NÉPSPORT 3 Varga Béla jelenti Szabadkáról. JUGOSZLÁVIA-MAGYARORSZÁG 2-1 (0-0) Szombaton napos, de szeles idő köszöntött Szabadkára, ahol már délelőtt megkezdődött a „párbaj” a két szurkolósereg között. A magyarok gyors terepszemlét tartottak, és éppúgy, mint a hazaiak, korán kimentek a pályára. A találkozó előtt egy órával már telt ház volt a stadionban, ami 32 ezer nézőt jelent. A mérkőzés előtti napon még több ezer újabb jegyet nyomtattak, amire még soha nem volt példa Szabadkán. Az ülőhelyek egy részén is álltak a szurkolók, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. A magyar együttes két órával a találkozó előtt érkezett meg Szegedről. Mezey György ismertette az összeállítást az őt ostromló újságírókkal, majd fél négykor a mieink kivonultak melegíteni. A hazaiak csak negyed órával később. Veszelinovics edző az utolsó pillanatban néhány változtatást hajtott végre. Hogy miért, erről megoszlanak a vélemények. A legmeglepőbb az volt, hogy az egyik nagy sztár, Zl. Vujovics kimaradt, de a cserepadra is néhány új játékos került. A helyiek rendkívül figyelmes házigazdának bizonyultak: félórás folklórműsort adtak a közönségnek. Volt benne csárdás is, nagy tapsot kaptak a hálás nézőseregtől. Négy órakor kezdődött a játék. A csehszlovák Matusik sípszavára (társai: Hóra, Kosár) az alábbi összeállításban álltak fel a csapatok. Jugoszlávia: Szimovics — Csaplisics, Radanovics, Sztojkovics, Cvetkovics — Zajec, Gracsan, Bazsdarevics — Sesztics, Pancsev, Halilovics. Magyarország: Kovács — Csuhay, Kardos, Garaba, Varga — Hannieh, Nagy, Csongrádi — Bodonyi, Dajka, Esterházy. Csere: Sesztics helyett M. Gyurovszki a szünetben, Pancsev helyett B. Gyurovszki az 59., Dajka helyett Mészáros, Bodonyi helyett Szabó O., mindkettő a 62., Cvetkovics helyett Baljics a 72., Csongrádi helyett Péter, Esterházy helyett Gyimesi, mindkettő a 75., Zajec helyett Elsner a 84. percben. Gólszerző: M. Gyurovszki a 67., Radanovics (11-esből) a 81., Gyimesi a 86. percben. Sárga lap: Varga a 81. percben. Szögletarány: 2:0 (1:0) a magyar csapat javára. Vereség hasznosítható tanulságokkal A két csapat labdarúgói hatalmas transzparenssel a kezükben vonultak ki a pályára. A felirat tanúsága szerint a mérkőzés teljes bevételét a korábbi földrengés károsultjainak megsegítésére fordítják. Igen szép gesztus volt. A himnuszok elhangzása után a huszonkét labdarúgó és a nézőközönség egyperces néma vigyázzállással adózott a nemrégiben elhunyt, egykor neves vajdasági labdarúgó, Milos Beleslin emlékének. Az élénk széllel szemben felálló magyar együttes indította útjára a labdát. Bátran kezdtek a mieink. Előbb Bodonyit, majd Esterházyt buktatták a hazai védők ígéretes helyzetben az oldalvonal mentén, a beívelt szabadrúgásokat azonban a jugoszláv védők könnyen ártalmatlanná tették. A 10. percben Gracsan söpörte félre egy jól irányzott „pofonnal" az előrelendülő Dajkát, de ebből a szabadrúgásból sem alakult ki veszélyes helyzet a hazai kapu előtt. Két perc múlva Zajec tört be a 16-oson belülre a jobb oldalon, az alapvonal közeléből középre adott, Bazsdarevics azonban mintegy 10 mről Garabát találta telibe, s védőink felszabadítottak. Kiegyenlített klkdekm A magyar együttes energikus letámadással akadályozta meg a jugoszláv akciók kibontakozását, a megszerzett labdát pedig ügyesen „fagyasztotta”. A 22. percben felgyorsította akcióját a magyar együttes. Esterházy két remek csel után Garabához továbbított, a beállós azonban 75 m-ről mellé lőtt A 27. percben a találkozó első szögletét Bodonyi végezhette el a jobb oldalról. Dajka átlépte a labdát, az Hannieh elé került, a csapatkapitány mintegy 12 m-ről a védőkbe lőtte a labdát, majd Sztojkovics felszabadított. A 83. percben Zajec remek cselekkel tört előre középen. Több magyar védőt is maga mögött hagyott, végül a jól helyezkedő Kardos állította meg a veszélyes rohamot. A túloldalon Bodonyit buktatták a jobb szélen, a beívelt szabadrúgást Szimovics merész előrevetődéssel csak másodszorra tudta megkaparintani. A 41. percben az előretörő Kardos egy jó csel után ugratta ki a jobbösszekötő helyén kilépő Csongrádit, Szimovics azonban gyorsabb volt, kapujából kifutva felszedte a középpályás elől a labdát. A magyar kapu előtt — kicsivel később — egy szabadrúgás után belőtt labda okozott izgalmat, az átadás azonban elsuhant Pancsev feje előtt. A félidő utolsó pécében az Esterházy buktatása után elvégzett szabadrúgásból Varga alig lőtt a bal alsó sarok mellé. SZÜNET UTÁN az 50. percben Dajkát sodorták el szabálytalanul a kaputól 22 m-re. Varga végezte el a szabadrúgást. Lövése a sorfalról visszavágódott, ismételhetett, de a labda ismét a védőkben akadt el. Kovoit 11-est véd Az 56. percben egy gyors jugoszláv akció futott a bal oldalon, a középre adott labdára Halilovics és Garaba rajtolt, a magyar játékos ütközött és elsodorta a hazai csatárt, aki elesett, a bíró pedig a büntetőpontra mutatott. A „sértett” állt a labda mögé. Gyengén helyezett, a kapu jobb oldalára tartó lövését Kovács kiütötte. Halilovics ismételhetett, de gyatrán lőtt, s Kovács bravúrral, visszavetődve, ismét mentett! Négy perccel később viszont a mieink szerezhettek volna vezetést. Csuhay remek lendülettel ment el a jobb szélen, pontosan középre adott, a balösszekötő helyén érkező Csongrádi fejesét azonban Szimovics kiütötte. A Videoton középpályása egyensúlyát veszítve nem tudott ismételni, s felszabadult a jugoszláv kapu. A 62. percben kettős cserére határozta magát Mezey György: Dajka helyett Mészárost, Bodonyi helyett Szabó Ottót küldte a pályára. Az utóbbi ezzel első válogatottságát ünnepelhette Szabadkán. Parádés kapásgól A 67. percben Bazsdarevics végezhetett el szabadrúgást a bal oldalról, a kaputól 30 méterre. Remekül középre nyesett labdáját M. Gyurovszki 10 m-ről, kapásból a jobb sarokba lőtte. 1-0 Ezután feljöttek a magyarok. Előbb Kardost választottákis jó helyzetben a 16- oson belül, majd Szabó O. gurított vissza a kaputól 12 m-re álló Esterházyhoz, akinek lövését Szimovics nehezen védte. Változatosabb, érdekesebb lett a játék. A túloldalon Halilovics veszélyes beadása suhant el Gracsan feje előtt. A 75. percben újabb kettős csere a magyar együttesben: Esterházy helyett Gyimesi, Csongrádi helyett pedig Péter lépett pályára. Két perc múlva Szabó, Mészáros, Szabó, Hannich szemre is tetszetős akciója után a középpályás jó helyzetből alig jött mellé. Újabb 11-es gól A 81. percben eldőlt a mérkőzés sorsa. Bazsdarevicsremár a mérkőzés elején kirajzolódott a magyar csapat taktikája. A tudatos, előre megtervezett harcmodor lényege az volt, hogy a mieink a védekezést áthelyezték a középpályára, sőt, olykor az ellenfél térfelére is. Nemcsak a védők és a középpályások, de csatáraink is azonnal letámadták a labdával induló jugoszlávokat. Mindez azt eredményezte, hogy a hazaiak nem tudták igazán magukhoz ragadni a kezdeményezést, képtelenek voltak lendületbe jönni, ritkán vezettek gólveszélyes akciót. Az első játékrészben mindössze egyetlen gólhelyzetet hoztak össze. Való igaz, a mi támadójátékunk sem volt igazán megkomponált, átgondolt, főként a labda gyors, pontos továbbítása nem sikerült, így nemigen voltunk veszélyesek Szimovics kapujára. Néhány szélen vezetett akcióval ugyan megközelítették a mieink az ellenfél védőharmadát, a befejezéseknél azonban hiányzott a határozottság, a körültekintés, s végül hiányoztak az akciót követő, második hullámban érkező „befejező emberek” ismek helyzetfelismeréssel nem lesen álló társaihoz továbbított, hanem egyedül tört kapura, a kétsegbeesetten utánaeredő Varga a 16-oson belül csak buktatni tudta. A jogos büntetőből Radanovics biztosan lőtt a jobb alsó sarokba. 2-0 Ennél az esetnél a játékvezető a sárga lapot is felmutatta Vargának. A túloldalon az ellenfél büntetőterületén belül előbb Péter, majd Kardos bonyolította túl a helyzetet, aztán Szabó Ottó lőtt fölé. Gyimesi szépít A 86. percben Sztojkovics könnyelműsködött és elveszítette a kapusa által kigurított labdát. Gyimesi szemfülesen rácsapott, majd elegáns mozdulattal a kint álló Szimovics feje fölött a kapu bal oldalába ívelt. 2-1 Szünet után alaposan felgyorsultak az események. A hazai együttes ritmust váltott, már lényegesen többet mozogtak a jugoszláv játékosok, gyorsabban átjátszottak a középpályát, pontosabbá vált az összjátékuk is, s ezzel hibázásra kényszerítették a mieinket. Az első büntetőből a vezetést is megszerezhették volna, ezt azonban Kovács — nagy bravúrral — megakadályozta. M. Gyurovszki vezető góljánál azonban már egy ütemmel lemaradtak a magyar védők. Ez a „találat” fokozta a „plávik” lendületét, egyre nehezebb volt útját állni a most már kevés húzásból indított rohamoknak. Most, a hátrány tudatában együttesünk már jobban kitámadott, nem vett részt annyi játékos a védőmunkában, mint korábban, így jobb teret és lehetőséget kaptak ellenfeleink. Bazsdarevics nagyszerű szólóját lényegében véve már egy fellazult védelemmel szemben vitte végig. Elég volt Nagyot kicseleznie, s máris szabaddá vált az út a kapu felé. Csak szabálytalanság árán lehetett megállítani, s ezt a büntetőt már értékesítették a jugoszlávok. A góllal el is dőlt a mérkőzés sorsa. A hazaiak magabiztossá váltak, cserejátékosaik új színt vittek a csapatmunkába. Ebben az időszakban vitathatatlanul jobban játszottak, mégis a magyar csapat javára írható, hogy a kétgólos hátrány tudatában sem adta fel. Most már akadtak veszélyes akciói is, a befejezések azonban a túlzott igyekezet következtében nem sikerültek. Végül védelmi hiba nyomán és Gyimesi ügyes megoldásával sikerült megszerezni a szépítő gólt. Mindent egybevetve ennek a mérkőzésnek sok fontos tapasztalata van. Főként, hogy a szervezett védőmunka mellett hatékonyabb támadójátékkal kell kirukkolni. Egyértelművé vált, hogy egy irányító karmestert nem tud nélkülözni az együttes, olyan labdarúgóra van szükség, aki 90 percen át késeg „fazont adni” a csapatnak. A magyar gárda ugyan végig lelkesen, odaadóan küzdött, sajnos, azonban egy időszakban nem tudott lépést tartani a ritmust váltó jugoszlávokkal. A vereség miatt mégsem szabad elkeseredni, hiszen a tétmérkőzésekig hátralevő időben hasznosítani lehet és kell is a tanulságokat! Radanovics, Zajec, Bazsdarevics és M. Gyurovszki tűnt ki Szimovics biztos kezű kapusnak bizonyult, volt egy bravúros védése. A hátvédsorban Radanovics magabiztosan, jól rombolt, s megfelelő társa volt Sztojkovics. A középpályán találjuk a mezőny legjobbját, Zajecet, aki amellett, hogy ügyesen védekezett, kitűnően irányított, pontos labdákkal dobta frontba a csatárokat. Bazsdarevics is rengeteget fáradozott, kemény, határozott középpályást ismertünk meg benne. Gracsan el-eltűnt a mezőnyben. Elöl Sesztics nem sokat nyújtott, s Pancsev sem tudott mit kezdeni a magyar védőkkel. Halilovics 11-est hibázott, szürkén játszott. A csereként beállt két Gyurovszki közül a balszélső M. Gyurovszki igen lendületes, harcos volt, beállásával veszélyessé ált a hazaiak támadósora. * Kevés átlagon felüli teljesítmény Kovács a gólokról nem tehet. Az első félidőben nem volt dolga, szünet után az első 11-est bravúrosan hárította. Csuhay viszonylag kis területen játszott, szünet után a csereként beállt M. Gyurovszkit nemigen tudta tartani. Kardos végig nagy akarással küzdött. A védelemben és a középpályán is hasznos tagja volt a csapatnak, s ha egy kis szerencséje van, gólt is szerezhetett volna. Lelkes, csupa szív játékával egyik erőssége volt csapatunknak. Garaba az első játékrészben igen határozottan, jól látta el feladatát, többször a középpályán is hasznosította magát. A második félidőben tartózkodóbb lett, kevesebbet vállalt magára. Varga megszokott, egyenletes teljesítményét nyújtotta. Amikor módja volt rá, néhányszor előre is tört. Hannieh ezúttal nem tudta megismételni a válogatottban nyújtott korábbi jó teljesítményét. Az első félidőben elég sokat volt légüres térben, átadásaiba is hibák csúsztak, nem tudott igazi karmester lenni. Nagy rengeteget futott, igyekezett segíteni a védekezésben, de a támadásokat nem tudta megfelelően szervezni. Csongrádi a tőle megszokott igyekezettel küzdött, de rá is vonatkozik, ami a többi középpályásra, a szervező munkája kívánnivalót hagyott maga után. Bodonyi az első félidőben néhány alkalommal lendületesen húzott el a jobb oldalon, őt foglalkoztatták a leginkább a csatárok közül. Igazi veszélyt azonban nem jelentett kapura. Dajka játéka szinte az utolsó pillanatig kérdéses volt, hiszen influenzával bajlódott. Ez meglátszott a teljesítményén, pedig ezen a találkozón nagy szükség lett volna az ő harcosságára, fejjátékára, lövéseire. Esterházy az első félidőben mozgékony volt, de azután fokozatosan elszürkült. A csereként beállt játékosok közül Gyimesi hívta fel magára a figyelmet. Rúgott egy okos gólt. Kár, hogy akkor lépett pályára, amikor már egy Honvéd-csatár sem volt a pályán. Szabó Ottó és Mészáros nem tudott igazán játékba lendülni, de egy-egy jó megmozdulása mindkettőjüknek akadt. Péter túl kevés időt töltött a játéktéren ahhoz, hogy figyelemre méltót nyújthasson.★ Matusik csehszlovák játékvezető általában megfelelően vezette a találkozót. Bodonyi (fehér mezben) alaposan megküzd a labdáért ellenfelével (Koppány György felvétele) Nyilatkozatok Todor Veszelinovics jugoszláv szövetségi kapitány: — Meglepett minket a magyar csapat első félidőben nyújtott jó játéka, ekkor nem tudtunk igazán kibontakozni. A fordulást követően sikerült a vendégeket hibázásra késztetni, és ez meghozta számunkra a biztos győzelmet. Zajec, a jugoszláv együttes csapatkapitánya: —Nagy nap a mai, hiszen 18 év után sikerült megverni a magyar csapatot. Ez a siker nagyon jól jött az EB-döntő előtt. Mezey György: — Egyetértek Veszelinovics értékelésével. Bennünket az első gól kissé megzavart, felborította az eredeti elképzeléseinket, ráadásul el is fáradtunk a hajrára.