Népsport, 1984. június (40. évfolyam, 129-154. szám)

1984-06-01 / 129. szám

4 NÉPSPORT Világklasszisok randevúznak a hét végén XV. teke VB, Ljubljana­­ónál Egon jelenti: a szegedi kajakokéiál pályán A hír — kivált a jó hír — villám­sebes szárnyakon jár... Tavaly, amikor először ér­keztek szerte Európából ver­senyzők és­ vezetők az akkor még vadonatúj Maty-éri pá­lyára, nem győztek álmél­­kodni a csodálkozástól. A káprázatos, ásott pálya „megbúvott” mindet résztve­vőt, s a nemzetközi szövet­ség funkcionáriusai, miután magukhoz tértek első megle­petésükből, nem­­győzték han­goztatni: „Ha Magyarország a kajak-kenu világbajnokság rendezését kérni fogja Sze­gedre, mi önökre fogunk sza­­VÜZTni ■ • • No de hagyjuk a tavalyi dolgokat, nézzük, mi történt idén. Többek között az, hogy Papp Gyula, Szeged megyei város Tanácsának elnöke ki­jelentette: „A­ létesítmény maga is fokozatosan tovább gazdagodik. Terveink között komplex fejlesztése szerepel, alkalmmassá tenni nagy világ­versenyek megrendezésé­re ...” Ezek után idén tizenkét or­szág — Anglia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Belgium, Kanada, Kuba, Hollandia, Lengyelország, Románia, NSZK és a Szov­jetunió — versenyzői dön­töttek úgy, eljönnek, megné­zik egy leendő lehets­éges világbajnokság színhelyét, s talán nem tévedünk, azért is, mert tapasztalataik alapján is tudják: olyan helyre ér­keznek, ahol nem csalódnak a vendéglátók szeretetében. A részt vevő csapatok ver­senyzői névsorának ismere­tében elmondhatjuk, nem csalódik majd az sem, aki színvonalas versenyeket akar látni. Ehhez csak, egy adalék: Belgium, Hollandia és az NSZK az olimpia előtti utol­só válogató versenyének te­kinti a szegedi regattát, bizt­­osra véve, h­ogy reális pá­lyán korrekt bíráskodás mel­lett zajlanak majd a verse­nyek. Ez a tény, valamint az, hogy a magyar verseny­zők­ utolsó rangsorolása is a szegedi események alapján történik majd, meghatározza a verseny mikéntjét is. Az első napon, pénteken, mind a tizenkét olimpiai számban előfutamokat rendeznek, szombaton az ötszáz méteres számok középfutamaira, majd a döntőkre, azaz A- és B-döntőkre kerül sor — ha­sonlóan alakul a vasárnapi program is, amikor az ezer­­méteres számokat rendazik — így a legjobb 13 verseny­ző tudja, majd rangsorolni magát. És most nézzük a mező­nyöket.. A legerősebbnek a kenusok gárdája tűnik, itt lesz az olimpiai és világbaj­nok román Patzaichin és társa, Simionov, jön a ta­valyi év felfedezettje, az újoncként VB-t nyert Olaru. A jugoszlávok — ugyancsak olimpiai és világbajnok klasszisa — Ljubek, de im­már Nisovics is úgy jön Magyarországra, „mintha ha­za járna. Olimpiai és világ­bajnok ellenfelekben nem lesz hiányuk­, hiszen mint minden más szakágban a leg­jobb hazai versenyzők, így kottán, Vaskuti, dr. Csépay, Buday, Wichmann veszik fel velük a küzdelmet." Hasonlóan erősnek tűnik a női­­mezőny­ . Világbajnoki­ ér­meseinkhez — K­akusz, Po­­vázsán, Géni, St­rágós— idén a tavaly m­ég ifjúsági Kőbán Rita végleg felnőtt. Nekik az olimpiai -,ezüstérmes, világ­bajnok Gessvával, a remek­ formában levő kanadaiakkal, valamint a moszkvai Iim­b­­csinszkaja-emlékverseny női páros számának győzteseivel, Cor­stininnal és Ionescuval kell megharcolniuk a győze­lemért. A végén említjük, de sem­miképp sem lebecsülhető a férfi kajakosok mezőnye sem. Az angolok, a szovjet Magajev és társai, a lengyel és román vers­­úlyzók ellen nehéz dolguk lesz Ilajnáék­­nak,-.hogy a múlt heti, po­zsonyi versenyhez hasonlóan itt győzelmet érjenek el az öt számban... . Isa ' kevesebb sikerül, az egy bal minősíti majd a szín­vonalat is, amelyről előzete­sen is csak felsőfokban be­szélhetünk". A jó ve­rsenyhez tehát már csak jó idő kellene... Kubán Rita 19 éves kora ellenére érett versenyzéssel nyerte az első két válogatóversenyt. Szegeden klasszis külföldi ellenfelei lesznek . . . A Szovjetunió csapatai esélyesek az atlétikai négyesviada­lon A hét végén az atlétavilág Veronára és Tormára figyel. No, nem azért, mert a ma­gyar válogatott ebben a két olasz városban kezdi meg idei nemzetközi szereplését, hanem mert bemutatkozik az atlétikában is nagyhata­lom Szovjetunió válogatottja. Versenyzőink számára ellen­félben ezúttal nem lesz hiány, hiszen a másik két válogatott, az olasz és a len­gyel is igen jó erőt képvi­sel. A viadal előtt Bab­ai Jó­zsef vezető­edzővel beszél­gettünk az esélyeikről. — A világ már „megin­dult”, sőt egyre nagyobb iramban halad. Ezt jól jelzi, hogy a múlt hét végén is két világcsúcs született. Ho­gyan állnak a magyarok? — Június elején elkezdő­dik­­ a felkészülés formába hozási szakasza, s ezt jól szolgálja a hét végi viadal is, amelyen atlétáink erős el­lenfelekkel szemben mérhe­tik le tudásukat. A jó me­zőnyben már jó eredménye­ket is várok. — Az egész csapattól, vagy csupán néhány versenyzőtől? — A női gárdából For­gácstól, Szálaitól, Szoporitól, Malovecztől és Vanyektől. A férfiak közül Szalma, Ba­kos, Pálóczi, Markó, Vasvári, Salbert, Vida és a 4­X400-as váltó érhet el bíztató ered­ményt. — A női és a férfi vi­ada­lon is a Szovjetunió csapata a biztos esélyes. Mire szá­míthat a magyar gárda má­sik két ellenfelével szemben? — Az elvárás az, hogy mindkét csapatunk szoros versenyt vívjon a lengyelek­kel és a házigazdák együtte­sével. A­ papírforma szerint a nőknél a 14 versenyszám­ból hétben lengyel, hétben pedig magyar siker várható, azonban északi barátainknak a második versenyzői job­bak, így valószínűbb a győ­zelmük. Az olaszokkal szem­ben is hasonló az arány, csak ott a mi második válo­gatottjaink az erősebbek, és így minimális győzelemre számítok. A férfiaknál a 21 versen­yszámból csak három­ban­ nyerhetünk a lengyelek­kel szemben, 110 m gáton, tá­volugrásban és a 4X400 mé­­ters váltóban. Az olaszokkal szemben hét számban van esélyünk. A cél tehát az, hogy elkerüljük a súlyos ve­reségeket. — Sok derűlátásra tehát nincs okunk... _— Mindkét csapatunkban sok a lyukas szám. Női vág­­tázóink például messze el­maradnak ellenfeleiktől, férfi súlylökésben pedig második embert nem is viszünk, mi­vel a riválisaink mindegyike 19 méteren felüli dobó. A szovjet gárda kitűnő, az ola­szok és a lengyelek pedig egységesebbek mint mi, így aztán nem is várhatunk mást, min­t szoros küzdelmet, és néhány jó eredményt. Limes remények a junior* szal­a«lfogásu­ birkózó kl­-n Egy dániai kisvárosban, Slagharenben pénteken kez­dődik a junior szabadfogású birkózók Európa-bajnoksága. A rangos kontinensversenyen Búzás Károly edző vezetésé­vel vesznek részt versenyző­ink, szám szerint tízen. Tel­jes csapat próbálkozik tehát, a válogatottak közül ketten — Nagy János és Tóth Gábor — szerepeltek a fenőttek Eu­­rópa-bajnokságán is, Jönkö­­pingben. A következő csapat indíd. 43 kg: Marosvölgyi János (Bp. Honvéd). 52 kg: Tiha­­nics Tibor (Bp. Honvéd). 57 kg: Kissimonka Mátyás (DMVSC). 62 kg: Miklóso­­vics Ferenc (Csepel). 68 kg: Podolszky Attila (Bp. Hon­véd). 74 kg: Nagy János (Szondi SE). 82 kg: Tóth Gá­bor (Csepel). 90 kg:­­ Martz József (Csepel). 100 kg: Va­­lentényi Sándor (Dunaújvá­ros).­­1-100 kg: Hajdú Fe­renc (Szondi SE). A legnagyobb vita 68 kg­­ban volt arról, ki is utazzon: Podolszky vagy Gulyás. Nyolc nemzetközi verseny sem döntötte el, melyikük a jobb, így kettejük között egy döntő mérkőzésre volt szük­ség. Ezt Podolszky nyerte 11:8-ra, így ő utazhat. A csapatból Tóth ifjúsági vi­lágbajnok, a felnőtt EB-n ugyan helyezet­len maradt, de öt mérkőzést vívhatott Európa legjobbjaival. Pénteken reggel sorsolnak, s utána megkezdődnek a küzdelmek. Szombaton is se­lejtező mérkőzések lesznek, míg vasárnapra csak a hely­osztó találkozók maradnak. Búzás Károly így vélekedik az esélyekről: — Ha a sorsolás kedvező lesz és a selejtezőkben sike­rül elkerülni a legjobbnak számító szovjeteket, akkor Podolszky, Nagy és Tóth re­ménykedhet a döntőben. Az előkészületi versenyeken ők hárman többször legyőzték bolgár riválisaikat. Érmeket remélünk és szerencsés­e­sat­­■ben 1.1—20 pont megszerzé­sében bízunk­ . A csapat csütörtökön reg­gel Amszterdamba repült, s onnan vonattal utazik to­vább Slaghavenbe. Magyarország—Lengyelors­zág (Folytatás az I. oldalról!) már csak az kell, hogy a fiúk ezúttal is mindent úgy csináljanak, mintha most kezdenénk a sorozatot. • Apropó, sorozatmérkőzé­sek. Sokan féltették a miein­ket éppen a sűrítés miatt. Kétnaponként játszottak, majd Moszkvába repültek. A helyszínváltozás nem okozott problémákat? — Nem. Minden rendben! Inkább az okozott gondot, hogy a kisebb bajokkal küsz­ködő játékosok teljesen rend­be jöjjenek. Ha az például lá­zas volt, most gondolkodom azon, hogy beállítsam-e. Ha nem játszik, akkor Takács helyettesíti. Még nem dön­töttem, hogy elöl a négy je­lölt közül ki lesz az a há­rom, aki pályára lép. Emiatt Kovács Kálmánt két poszton is „előjegyeztem”.­­ Halljuk tehát a kezdő­csapatot. — Petry — Haaz vagy Ta­kács, Pintér, Szélpál, Keller — Deák, Kovács Ervin, Vin­­cze — Zsinka, Oravecz vagy Kovács Kálmán, Zsivótzky vagy Kovács Kálmán. · A Szovjetunió—Írország mérkőzés hol lesz? — A Dinamo-stadionban. Ez az összecsapás is 17 óra­kor kezdődik. 9 A további menetrend? — Vasárnap a Lenin-sta­­dionban játszik a négy együt­tes az érmekért. Igen korán lesznek az összecsapások. Magyar idő szerint 11 órakor a bronz-, 13 órakor pedig az aranyéremért lépnek pályára az együttesek. — Milyen az érdeklődés Moszkvában? — Érthetően elsősorban arra kíváncsiak, hogy a szovjet csapat mit tud. Úgy vélem, a csoport­meccseken mi is tekintélyt vívtunk ki magunknak.­­ Sok sikert kívánunk! Idehaza a vártnál jóval na­gyobb az érdeklődés a csa­pat iránt. A jó szereplés egyszerre komoly visszhan­got váltott ki futballberkek­­ben. Jól jönne a siker! — Tudjál, mi is, hogy mit várnak tőlünk. Amit eddig elértünk, úgy vélem, szép siker. Most ügyelünk arra, hogy a folytatásban is rend­ben legyen minden. Szeret­nénk, ha létrejönne a szov­jet-magyar „álomdöntő”. Az ifi EB-n tehát még négy mérkőzést játszanak. „Szorítunk” a mieinkért. Pénteken győzelmet várunk tőlük. Ha így lesz, a döntő­ről beszélünk majd szomba­ton Bicskeivel. (v­­b) XI. 129. ♦ 1984. június 1 A csapatok pihenőt kaptak — de az idegek nem nyugisatnak J (ZJ Tekésé* ] LJUBLJANA. Minden ol­dalról körülölelik az Alpok­­ erre a tájra már megszelídülő nyúlványai. A hófödte csú­csok gondosan völgyükbe zár­ják a félmilliós szlovén fő­várost, amely magán viseli a modernizálódó történelmi vi­dékek összes ismertető jelét: hangulatos, szűk utcákat és több sávos sugárutakat, év­százados földszintes házacs­kákat és tizenöt emeletes lakótelepsorokat, piciny, túl­zsúfolt üzletek­et és hatalmas méretű, de ugyanannyira tö­mött szu­­per marke­tje­­zet. A város, persze, jól tűri ezt a kettősséget." Ha nem így lenne, nem válhatott volna déli szomszédaink egyik leg­nagyobb idegenforgalmi köz­pontjává. Egy-két ezerre rúg csupán azoknak a száma, akik az idén a toke­ti-lágbaj­nokság miatt látogattak el Jugoszlá­via nyugati csücskébe. Mél­tán hihetnénk hát, hogy kü­lönösebb visszhangot nem­ vált ki a hazaiak körében az ese­mény. SZERENCSÉRE, nem így van. Csütörtökön délelőtt, hó­nem alatt a világbajnokság — egyébként rendkívül tar­talmas — programfüzetével, v­ég­i­g ixd­­­ag­­­arn L­j­ubljana egyik sugárútján. Többen megállítottak, látva a füzetet, s a hazai versenyzőt, Drága a nevét emlegették, no meg a harmaduk helyet mutogatták.­ Sajnos, ennél tovább­­rend­szerint nem is jutottunk — közös nyelv híján. Drágáét különben nemcsak az utcán, hanem a Tivolli­­sportcsarnok tájékán is gyak­ran szóba hozzák. A szakem­berek osztatlan elismeréssel­­beszélnek a kopaszodó jugo­­szlávról, aki 1972-ben (!) ál­lította fel a 3x21­0 dobás vi­lágcsúcsát (2901 fa), amely a mai napig „él”. Az élet fintora, hogy a ha­zaiaknak a páros bronzérme fölött érzett öröme — most a mi bánatunk:­ Drsigas kitűnő teljesítménye eredményezte, hogy a mieink­­ kiszorultak a dobogóról. A másik torna a fantaszti­kus színvonal. Jellemző, hogy a szerdán dobogóra lépett hat párosból öt -az eddigi legjobb eredménynél jobb teljesít­­mén­nyel lett érmes. Hiszen a nők i­s kitettük magukért: a barm­nofi Kristóf, Permen (920 fa) és a második Kaiser .".We­­ber kettős (918 fa) is jóval a korábbi csúcs , (912 fa) fölött végzett. A dobogósok közül csa­k Vidácsná és Némethné maradt el az eddigi maxi­mumtól, ám ez a mínusz 6 fa sem nagy eltérés. HA A MIEINKRŐL esett szó, maradjunk is a csapat háza táján. A Hotel Rinjá­ból csütörtökön reggel Posz­­tojnára utazott,, rövid kirán­dulásra a társaság. Amolyan „félre az izgalmakkal!” prog­ram volt ez. Indulás előtt Csernyi Béla meg is jegyezte: — Tegnap már épp eléggé kiidegeskedtem magam. Rám fér egy kis túra! A kesernyés mosoly mö­gött rejtőzhet némi igazság, hiszen, este negyed tízig Bé­la a párjával, Mátkáival még a dobogón érezhette magát. Mikor D­agasek a pályára léptek­, a duó kínjá­ban még a labdarúgó BEK- döntőt is megpróbálta nézni a sajtóközpontban felállított tévén, de már az első akció után szinte versenyeztek... ki ér hamarabb a terembe? Vé­gül mégis a jugoszláv páros lett a befutó ... A bronzérmes lányok este már nyugodtam ülhettek. Az utolsó dobók meg sem köze­lítették a bűvös, S68 f­őt, így Vidácsné és Némethné már a verseny vége előtt fogadhatta a gratulációkat. JÓ POZÍCIÓBÓL kezdi pénteken az egyéni versenyt Vidácsná. Nem mintha az előző eredmények számítaná­nak, de azért mégis rangot ad, hogy a párosban ezüstér­mes nyugatnémet Staieert­ől­­csak egy fával maradt le az összesítésben. Nehéz bármit is jósolni az egyéni verseny előtt,, a mi­eink el is zárkóztak a tippe­­lés­ elől. Ráadásul tovább ne­hezíti dolgunkat, hogy má­sok is titkolóznak! A csa­pat­­viadal során­­szédületes re­kordot (1093 fa) dobó cseh­szlovák Prohaskából például az alábbiaknál egy szóval sem lehetett többet kihúzni: — Szeretném bebizonyíta­ni, hogy a vasárnapi ered­ményem nem a szerencse műve volt. Nagy verseny lesz, a mezőnyben sok a klasszis! A románok sem bizonyul­tak beszédesnek. A szerdán legjobb teljesítményt nyújtó (978 fa) Rice a­­kérdésre — képesnek érzi-e magát egy esetleges újabb arany meg­szerzésére? — a következő­ket felelte: —­ Miért ne? Ami szerdán sikerült, pénteken éppúgy összejöhet. Ami, ugye, ismét nem túl­ságosan kimerítő válasz. Persze, túlzottan nagy itt a cslllaghullás és a c­súcseső ahhoz, hogy az előző győztes két nappal később nyugodtan léphessen pályára. Igaz, ez az állandó feszült­ség a nagy versenyek tit­ka... Kosaraskongresszusra készülnek A görög főváros ad otthont június 8—5-én az európai kosárlabda-szövetségek ál­landó értekezletének. A ta­nácskozás — amelyre pén­teken utazik el Horváth Fri­gyes, az MKSZ főtitkára — résztvevői jó néhány izgal­mas eseménynek lesznek ta­núi. Athénban szó esik majd a közelgő FIBA-világk­ongresz­­szus (június 22—25. Mün­chen) előkészületeiről, s az is eldől, hogy az európai tagállamok kit jelölnek­ a FIBA elnöki tisztére. A sze­mélyi kérdések mellett a sportág közelgő versengései­ről is döntenek. Kijelölik a különféle korosztályok konti­nensbajnokságainak hely­szí­­nét, elkészítik az idei küz­delmek csoportbeosztását, sorsolását. Így jövő héten már arra is választ kapunk, hogy a kadett és ifjúsági leány csapatunknak kik lesz­nek az ellenfelei az olasz-, illetve spanyolországi döntő­ben. Ugyancsak itt hozzák nyil­vánosságra az 1983. évi férfi világbajnokság csoportbeosz­tását is. A küzdelmekre­­ a magyar válogatott — hosszú szünet után — elküldte ne­vezését! A selejtezők a négy—négy együttest magá­ban foglaló­ hat csoportban ez év novemberében kezdőd­nek meg, s a döntőbe az első helyezettek jutnak. Lesz tehát miről tárgyal­niuk és dönteniük­ az athéni értekezlet résztvevőinek.

Next