Népsport, 1985. június (41. évfolyam, 131-156. szám)

1985-06-01 / 131. szám

Az EB kulisszái mögött (7. oldal) Bácskai: „...valahonnan olyan félelmetes energia szállt meg...” Kitüntetéseket adtak át a Testnevelési Főiskolán A Testnevelési Főiskola au­lájának emelvényén az OTSH, a Művelődési Minisztérium, a TF vezető képviselői, a szék­sorokban ünnepeltek ültek. Előbb dr. Aján Tamás, az OTSH elnökhelyettese kö­szöntötte a meghívottakat, majd átadta a pedagógusnap tiszteletére odaítélt kitünte­­té­seket, összesen húszan vet­ték át az ifjúság testi neve­lése terén kifejtett munká­­juk elismerését. Aztán dr. Istvánfi Csaba rektor, a Magyar diáksport Tanács elnöke állt a kitünte­tésekkel teli asztal mellé. Ő harminckét arra érdemesnek (Folytatás az 5. oldalon.) AZ ORSZÁGOS TESTNE¥Ei£SI ÉS SPORTHIVATAL LAPJA szombat, 1935. június 1.­­ Ára: 2,30 forint • xv. évfolyam, 131. szám. Négy magyar a vasárnapi döntőben ,VA­I M. ökölvívó Európai bajnokság Három bronz és egy súlyos bírói hiba ünneppé változott az elődöntők napja a Budapest Sportcsarnokban. A hét magyar szereplő közül négy is kiharcolta a jogot, hogy vasárnap az aranyért küzdjön. Mind a négyen olyan nagy fölénnyel nyertek, hogy csak a legnagyobb rossz­indulattal hivatkozhat bárki is, a „hazai pálya” előnyére. Annál nagyobb vihart ka­vart a 48 kg-os Isaszegi Róbert mérkőzé­se, akit a VB- és EB-győztes bolgár Mari­­nov ellen lepontoztak. A vasárnapi döntőbe hat-hat NDK-beli és szovjet, négy magyar, három bolgár, két jugoszláv, valamint egy-eg­y finn, NSZK- beli és olasz öklöző jutott. A magyaroknak két NDK-beli (Füzesynek Maske, Bácskai­nak Mchnert) és két szovjet (Alvicsnak Ja­­gubkin, Somodinak Jakovljev) ellenféllel szemben kell megküzdeniök az aranyért „Kérem tisztelettel, itt ma délután baltával választják a frizurákat..." A mondat elhangzott, a mondat ennyi volt, s aki mindezért ..felelősséget” vál­lal. Csötönyi Sándor válo­gatottunk edzője. Ezt mond­ta, mert tudta, hogy az elő­döntők napjára még min­denki egyszer utoljára ösz­­szekapja magát, hogy elér­je nagy álmát, azt, hogy a vasárnapi döntőkben újra szek­ tóba kérje őt a hango­san beszélő. Erre 48-an vár­tak,­ köztük hét magyar is. Gyors tippverseny az ed­zőtrió tagjai között, hány ök­­lözőnknek adnak esélyt a továbbjutásra. Papp: „Hárman ott lehet­nek". Csötönyi: „Három, de lát­nám már azt a kettőt”. Badart: „Én is ennyit vá­rok a döntőbe, köztük két Honvédon­ válogatottat is.” Érdekes, neveket egyikük sem mondott, helyesebben nem voltak hajlandók árul­kodni ebben az ügyben. Ba­bona? Pedagógia? Óvatos­ság? Teljesen mindegy, csak legyen igazuk.. Aztán a délutáni program ötödik párjának eredmény­­hirdetése után egy nevet, egy számot már kipipálhat­tak, ugyanis a Bácskai—Pu­­zovics mérkőzés után ezt mondták be a mikrofonba: ,,Egyhangú pontozással győz, a kék Sarok­ban Bácskai, Ma­gyarország!” Puzovics híre — ma már kijelenthetjük —, nagyobb volt, mint az öklöző tudá­sa. Bár a jugoszláv kollé­gák sejthettek valamit,­ mert amikor kiderült, hogy Bács­kaival játszik honfitársuk, lemondóan legyintettek, mondván, ez elment__ Hát tényleg elment, mert Badari okos taktikát fabri­kált ki, amit versenyzője még okosabban végrehajtott. — Az első perceket vedd könnyebbre, hadd jöjjön ő, te csak várj, aztán a me­net végét pörgesd meg. Ró- Kis-nagy karmester Megy a bal. Csötönyi Sándor, a „kisfőnök” itt ül közöttünk, az újságíró­­asztaloknál. Szeret ide­jönni közénk, s ez jó. Mi is örülünk ha híreket hoz az öltöző felöl régi mér­kőzésekről, mostani szemmel. Szóval, megy a bal. A második menetben Bácskainak kell a bizta­tás — így érzi Csötönyi, feláll tehát az asztaltól és hátrafordul a közönség felé és széles gesztusok­kal int a szurkolóknak: „buzdítsátokEzt fejezik ki a karmozdulatok. És a közönség belekezd: „haj­rá Bacs­kai!” A harma­dik menet végén Csötö­nyi újra kis karmester lesz, a szurkolók pedig megint „veszik a lapot”. Jól dirigált a kis-nagy mester,­­ s' lad maradjon jó kép a bí­rókban. És persze, közben üsd a dalokat. Aztán szorosan magához ölelte. A lírázás oka, hogy Bácskai lenne az első Euró­­pa-bajnok (hű, de messze van még ...), aki tanítvá­nyai közül a Bp. Honvéd színeiben kezdett öklözni Puzovicstól egyébként Bács­kai öt évvel ezelőtt kikapott de hát hol van az már. Az­óta a jugoszláv sokat öre­gedett, bár Bácskai sem visszafelé számolta éveit még mindig csak 24 éves. S hogy ez a 24 év nagy pofonokat tud osztani, arró rögtön „tájékoztatta” is el­lenfelét Imre. Két hatalmas balegyenessel indított, s az egész menetben­­ő irányí­tott. Puzovics kellemetlen modorban jött előre a ké­sőbbiekben, általában kettős fedezékből nyitott, s innen eresztette el ökleit. A legki­sebb hibára lecsapott, vágya terve szemmel láthatólag az volt, hogy a kötél mellett fogja meg versenyzőnket Ez csak terv maradt, mert Bácskai jól mozgott el, s a (Folytatás a 8. oldalon.) Védjük meg a futball szépségét, varázsát! (Kerekasztal-beszélgetésünk a 3. oldalon) Immáb­a már a kiesés is eldőlhet + A Tatabánya az Üllői úton, az Eger Debrecenben próbál „menekülni” + A bajnok Bp. Honvéd a pécsieket fogadja + Tart a versenyfutás az ezüstéremért a Videoton és a Rába ETO között + Öt mérkőzés Budapesten, három vidéken (Beharangozónk a 2. oldalon) A brüsszeli tragédia utórezgései Európai kupák — angol klubok nélkül (2. oldal) A képünk jobb szélén futó Törőcsik eltiltása letelt, és Békéscsabán újra elfoglalja helyét a csapatban. A sötét mezes I­alkovics viszont nem szerepel a Videoton kezdő­együttesében a ZTE ellen. A harmadik szereplő, Herédi játéka bizonytalan. (Koppány György felvétele)

Next