Népsport, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 17. szám
XLII. 17. ♦ 1986. január 20. Középiskolás sportbirodalom Három régi épület Debrecenben egymás tőszomszédságában. Középiskolások birodalmai, de mondhatnánk azt is, hogy a megyei diáksport központja. Mindhárom a maga sajátos eszközeivel, lehetőségeivel a tanulók mind eredményesebb sportolását kívánja biztosítani, és természetesen az élsport utánpótlását is. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban testnevelés tagozatos osztályok vannak. A Móricz Zsigmond Sportkollégium a megyeszékhelytől távolabb lakó, tehetséges sportoló fiataloknak nyújt „kosztot és kvártélyt”, biztosítja az edzések zavartalan látogatásit. A Tóth Árpád Gimnáziumban pedig egy példamutatóan dolgozó diáksportkor található. Protekciót kérő telefonhívások Érthető büszkeséggel egy levelet vesz elő Czinega Albert, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium igazgatója. A Magyar Atlétikai Szövetségtől jött, s többek között azt köszönik meg az iskolának, hogy segítettek Csapó Katalin és Kovács Judit tanulójuknak abban, hogy kiváló eredményeikkel dicsőséget szerezhettek országunknak. És most csak két diákot említettünk a gimnázium kitűnő sportolói közül. Tizenkét esztendővel ezelőtt ültek először padba a testnevelés tagozatos osztály tanulói. Azóta évfolyamonként egy-egy ilyen osztály található a négy-négy nem sportos osztály mellett. Három testnevelő foglalkozik a fiúkkal, lányokkal. — Népszerűek a tagozatos osztályok? — kérdeztük az igazgatót. — De még mennyire! Úgy két és fél, háromszoros a túljelentkezés. Nem egy protekciót kérő telefont is kapunk. — Hogyan lehet bekerülni ezekbe az osztályokba? ♦ Hármasnál rosszabb osztályzatú tanuló nem jelentkezhet. A Debreceni Sportiskola ajánlhatja az általa felfedezett gyerekeket. Tavaly a sportiskola több mint negyven ifjú sportolót, javasolt, de hát ennyit összesen nem vehetünk fel, mert a kollégák figyelik a környékbeli tehetséges gyerekeket, és őket is tesztelik. Bradács Miklós testnevelő tanár előveszi a tavalyi felvételi tesztlapokat. Néhány névre, eredménysorra mutat. " + Akadnak itt olyan kisebb településekről felvételizett gyerekek, akik egy-egy feladatot nem tudtak megoldani, lévén, hogy az iskolájukban technikai okok miatt nem volt módjuk ezeket gyakorolni. De a többi szempontot figyelembe véve őstehetségek, így őket természetesen felvesszük. — Nem debreceniekről lévén szó, el tudják helyezni őket kollégiumban? ♦ Amennyit csak akarunk. Itt van mellettünk a Mócz Zsigmond Sportkollégium. — Mi a célja ezeknek a tagozatos osztályoknak? — A tehetséges gyerekek sportpályafutásának segítése — veszi vissza a szót az igazgató , de azt is tudjuk, hogy mindegyikükből nem lesz élsportoló. Ezért a másik célunk, a testnevelőtanárutánpótlás biztosítása. Az elmúlt öt évben a végzettek közül száznyolcvankilencen tanultak tovább, döntő többségük testnevelő tanári szakon. De ha tanár nem is lesz belőlük, de az iskolapadból kikerülve a környezetükben a sportolás lelkes támogatói lesznek, már megérte, hogy hozzánk jártak. Az épület a nyolcvanharmadik évét tapossa. Annak idején nem tervezhették testnevelés tagozatos osztályok majdani létrejöttének figyelembevételével. Egy közepes méretű tornatermük van és két kisebb kondiicionálószobácskájuk. Nem panaszkodnak, ha szűkösen is, de mindenkit be tudnak vinni a terembe. Csak hát egy uszoda, az úszáslehetőség nagyon hiányzik. Három-négy évvel ezelőtt még valamicske kis lehetőség adódott erre, de most már az sincs. Pedig alig látni valamelyikükön is az általános iskolai kötelező úszásoktatás hatását. Magyarul: csapnivalóan úsznak, már aki tud. Pedig az úszástudás alapfeltétel annak, aki testnevelő tanárként kíván továbbtanulni. — Kapnak valamiféle könnyítést a magas szinten sportoló tagozatos tanulók? - Érthető dolog, hogy az edzések miatt ezeknek a gyerekeknek kevesebb idejük marad a tanulásra. Éppen ezért olyan tanárokat osztottunk be az ő osztályaikba, akik az órán jobban elmagyarzzák az anyagot. És ezeknek a diákoknak lehetőségük van órán kívüli időben rs felelni. Természetesen akik nem sportolnak lelkiismeretesen, nem járnak rendszeresen az edzésekre, azokat áttesszük a párhuzamos osztályokba. Kivételt jelentenek, akik sérülés vagy betegség miatt nem sportolhatnak tovább. A következő kérdésünkkel ismét a testnevelő tanárhoz fordulunk. — A testnevelésórák hogyan segíthetik a tanulók felkészítését, hiszen más-más sportágak képviselői jelennek meg az órákon? — Ha az edzők ideadják tanítványaik edzésterveit, azok a tanulók az órán annak megfelelő gyakorlatokat végeznek. — Mennyire népszerűek a délutáni fakultatív sportfoglalkozások? Ezzel gondjaink vannak, pedig lehetőség lenne rá. Még a szombati sportolási lehetőséget is tudnánk biztosítani, de nincs érdeklődés. A tanítás után a gyerekek anynyira fáradtak, hogy nem jönnek már sportolni, meg aztán annyi más délutáni iskolai elfoglaltság is akad, hogy erre már nincs is idejük. Kifelé menet szóba hoztuk, hogy a minisztertanácsi rendelkezés szerint az iskolai sport került az első helyre. - Korábban is ennek kellett volna a legfontosabbnak lennie! A dicsőségtáblán a kiemelkedő eredményeket elért sportolóik képei, újságkivágások, versenyeredmények láthatók. „ Eddig huszonegy válogatott került ki tanulóink közül — jegyzi meg Bradács Miklós —, de ugyanolyan büszkék vagyunk arra is, hogy kézilabdázásban és atléfikában középiskolás bajnokságot nyertünk tavaly. És arra is, hogy a korábban végzettek közül negyvenhárman még mindig aktívan sportolnak. Mert mi figyelemmel kísérjük az életüket azután is, hogy végleg kilépnek a gimnázium kapuján. A megyei tanács osztálya 1982-ben a Móricz Zsigmond Kollégiumra bízta a sportoló középiskolások elszállásolását. Az elmúlt négy esztendő igazolta, hogy jó elgondolás volt a Debrecenben tanuló és sportoló tehetséges vidéki diákokat egy helyre költöztetni. Bár ez még csak félig valósult meg, hiszen az itt lakó 206 fiatalnak egyelőre csak a fele sportoló. Ugyanakkor a város többi kollégiumában is lakik 60—80 olyan diák, akik különböző egyesületekben versenyeznek. A jövőben tehát a kollégiumok terveit egyeztetve még tovább, 100 százalékig kell növelni a sportolók létszámát a Móriczban. Ehhez viszont arra is szükség lesz, hogy a megyei és a városi művelődési osztályokon kívül a hasonló szintű sportvezetés is egyenlő beleszólási lehetőséget kapjon a sportkollégium ügyeiben — állítja Póser Pál igazgató, aki több mint két évtizedes középiskolai tanári múlttal a háta mögött ,mellesleg" a szebb napokat látott férfi röplabdázás életbentartója, a megyei szövetség elnöke és a D. Kinizsi edzője. A diákok a háta mögött is tisztelettel beszélnek róla, hiszen ahogy ők mondják: „Pali bácsival, a tanár úrral,” azaz Póser Pál igazgatóval bármikor és bármiről elbeszélgethetnek. — Ő szereltette meg velem a röplabdát a Tóth Árpád Gimnáziumban, ő vitt magával a Kinizsibe. Ha bármilyen gondunk van, nyugodtan szólhatunk neki, feltétlenül segít. Még abban is, hogy a konyhán repetát adjanak nekünk — dicséri Nyíri Laci, aki a Szabolcs-Szatmár megyei Nagyecsedről jött. A nádudvari kint éves korában bemutatkozott a D. Dózsa felnőtt kézilabdacsapatában. — Ha nincs mérkőzésünk, minden hét végén hazamegyek — mondja. — Hétközben jól érzem magam itt a ,,kód”-ban, hiszen szabad kimenőnk van, akárcsak a többieknek. Hideg Jancsi a DSI-ben kézilabdázik. — Én korábban a Balásházi Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumában laktam, cseréppátyás, vaságyas szobában, rossz körülmények között. Tavaly költöztem ebbe az átlagosnál sokkal jobb „kolesz”ba. A hajdúböszörményi Gyarmati Imre, a D. Kinizsi labdarúgója vegyipari szakközépiskolában tanul. — Jó ez a koli, mert nincs vasfegyelem. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy a házat is felfordíthatjuk. örülünk, hogy felnőttként kezelnek bennünket a nevelő tanárok. A bizalommal nem is élünk vissza. — Így igaz, hiszen kizárásra vagy komolyabb felelősségrevonásra okot adó rendbontás még nem volt — említi az igazgató, aki kilenc nevelő tanárral és további 24 fős személyzettel biztosítja az intézmény zavartalan működését. A Móricz Zsigmond Sportkollégium saját főzőkonyhával, gázkazános központi fűtéssel, könyvtárral, klubszobával és házi stúdióval rendelkezik. Hattízágyas szobái nyáron, az iskolaszünetben sem üresek, hiszen a diáksport érdekeit szolgálják, sporttáborok résztvevői és diákturisták kapnak itt olcsón szállást. — Öt és fél millió forintos az éves költségvetésünk. Akkor lenne ideális a helyzetünk, és a nevelő tanárok anyagi megbecsülését is növelni tudnánk, ha rendszeresen kapnánk hozzá évente még egymilliót. Sportolókról lévén szó, feltétlenül emelni kellene az étkezési normákat, no meg javítani az edzési lehetőségeket is. Az alagsorban már készül egy mini (15 négyzetméteres) kondicionálóterem, de a végleges megoldást az jelentené, ha a kollégium és a Csokonai Mihály Gimnázium közötti hatalmas udvaron tornacsarnokot építenének. A sporttagozatos Csokonainak sincs megfelelő tornaterme, sőt, a szomszédos Tóth Árpád Gimnázium diákjai is átjárhatnának ebbe a csarnokba! — fejezte ki vágyait és terveit Póser Pál igazgató. Repetát is adnak A középiskolások száz számmal vesznek részt a tömegsportakciókban (Kapitány Ferenc felvétele) NÉPSPORT 7 Diáksportkör — iskolatéesszel ..Röplabdás .. fellegvár, BárdiGyöngyi,a sporthálak, az idén tesz 30 éves” ‘— a Debreceniben tanuló diákok egyből kitalálják, hogy JEssieisl aTóth Árpád Gimnáziumról lehet szó. Szóljon hát ez az ú'árt a gimnáziumról — megérdemli! Polgár Sándor igazgató kezdettől itt dolgozik, döntő szerepe van a röplabdázás meghonosításában. Régóta elnöke a DMVSCNB I-es nőiszakosztályának. Az NB I-es játékosok., zöme a Tóth Árpád Gimnáziumban (TÁG-ban) a tanítványa volt. Róla mondják, hogy röplabdával fekszik és ébred. A Tóth Árpád Gimnázium sportéletéről tájékozódni a hasonlóan elhivatott Farkas Istvánná is segített, akinek keze alatt az elmúlt húsz évben tucatnyi játékos bontogatta tehetségét, köztük Gerevichné Bárdi Gyöngyi is. Farkasné sorra kovácsolta öszsze az országos középiskolás bajnokcsapatokat, utánpótlás-nevelő tevékenysége országosan elismert. A 847 tanulót összefogó diáksportkör szinte minden héten hallat magáról. Vetélkedőket, futóversenyeket, sportbálokat, városi tornabemutatókat, tanári diák meccseket, kirándulásokat szervez és remekül összekovácsolja a tagokat. Nem véletlen, hogy a TÁG-osok az érettségi után is visszajárnak az alma materba, amelyhez négy szép esztendő emlékei fűzik őket. A három szakosztályt (röplabda, atlétika, országjáró diákok köre) összefogó diáksportkörre a példás lelkesedés ugyanúgy jellemző, mint a szűkös anyagi lehetőségek. S ezen a Pacon kimért, 10 hektáros iskolai ifjúsági téesz sem tud ma már sokatlendíteni. Pedig a diákok minden évben szorgalmasan megművelik a pöszmétést és a kukoricást, de így is csak száz-százhúszezer forintot tudnak összegyűjteni az órán kívüli sportolásra, sebben már a központi támogatás is bentfoglaltatik.Enek ellenére a diáksportkör a labdajátékokat tekintve az országban a legeredményesebb volt az 1983/1984-es tanévben. A diáksportkör tanárai nőke Farkas Istvánná, aki a Debreceni Sportiskola röplabdásainak is vezetőedzője. A TÁG-osok az Országos Középiskolai Kupában (KIK) tizenegy éven át mindig döntősök voltak. Az Országos Középiskolai Bajnokság (KIB) döntőjéből sem hiányoztak: hatszor voltak arany-, háromszor ezüstérmesek. A tanítványok közül legtöbbre Gerevichné Bárdi Gyöngyi, Fehér Anna, Kaszás Irén, és a Debrecenben sportoló Baloghné Szilágyi Nóra, Kincses Ágnes, Bálint Ildikó és Nagy Judit vitte. Tizennégy esztendeje minden évben röplabdás edzőtábort tartanak. Az idén Bajára utaznak. Polgár Sándor hozta létre a fiú röplabda-szakosztályt, amely már az ötvenes években országos hírű volt. Itt játszott Fodor Antal is, aki jelenleg a vidék legjobb női csapatának, a DMVSC-nek a vezetője. Póser Pál immár húsz éve dolgozika fiúkkal, akik 1975-től a KSK- ben és a KIE-ben minden évben döntősök voltak. ♦ Az atlétikai csoport első országos középiskolás bajnoka Szöör Gyula volt, 1957-ben kaapácsvetésben. Ma a KLTE Ásványtani Intézetének professzora. Sári Elek diákként lett 3. Párizsban az ifjúsági Európa-bajnokságon. Újhelyi Mária és Buzási Károly is jól ismert a sportág berkeiben, akárcsak a maiak közül az ügyességiek: Vajda Katalin, Ladányi Andrea, Petényi Szilvia ,és mások. Törökné Palatinszky Anna matematika, ábrázoló geometria szakos tanárnő vezetésével évenként négyet háromnapos túrát szerveznek az országjáró diákok, főleg az Északi-középhegységben. Rendszeres résztvevői az Olimpiai ötpróbának, nemrégen Egerben 80-an gyalogolták végig a téli csúcstúrát. A régi és mostani diákok nemsokára ismét öszszegyűltek. A debreceni Városi Sportcsarnokban ugyanis február 21-én, jubileumi sportünnepélyt tartanak a gimnázium fennállásának 30. évfordulója alkalméból. Az oldalt írta: Csuhák Zoltán, Kocsi Tibor