Népsport, 1986. szeptember (42. évfolyam, 211-235. szám)
1986-09-01 / 211. szám
XLI. 211. ♦ 1986. szeptember 1 Labdarúgás : MTK-VM—Eger 6-1 (9-9) Hungária körút, 8000 néző. Vezette: Hamar (***) (Lázin, Varga J.). MTK-VM: Gáspár 0 — Turner 7, Híres 6, Lőrincz 6, Kovács 5 — Horváth A. 5, Szeibert 7, Varga 6, Bognár 5 — Kékesi 7, Boda 8. Edző: Verebes József. Eger: Szabó 3 — Szert 5, Zsidai 3, Varga 5, Jávorszky 3 ■— Fegyverneki 5, Lengyel 4, Kónya 4 — Kiss 3, Fodor 6, Jegesi 4. Edző: Kiss Tibor. Csere: Jegesi helyett Smuczer (4) a szünetben, Jávorszky helyett Simon (4) az 54., Horváth A. helyett Katzenbach (5) az 57., Lőrincz helyett Talapa (3) a 66. percben. Gólszerző: Boda a 3., Szeibert a 20., Turner a 25., Boda a 30., Boda a 35., Szeibert a 64., Fodor a 82. percben. Sárga lap: Lengyel a 20. percben, az MTK-VM javára. Szögletarány: 5:3 (0:1) Csodát remélve gyülekezett a Verebestől megváltást váró közönség. A lelátón többen a legkomolyabban arról vitatkoztak, hogy meglesz-e a kétszámjegyű győzelem. Néhányan csendben megjegyezték ugyan, hogy az Eger nemrég meglepte a Honvédot, de a többség lehurrogta őket. A vendégek egyébként tartalékosan készültek a csoda megelőzésére, Kiss Tibor elsősorban a játékmester Csepregi hiánya miatt kesergett. A vezetőedző újoncot avatott: a 19 éves Fodor András első NB I-es mérkőzését játszotta. A kezdés előtt egynerces néma felállással emlékeztek meg a jelenlevők Metzger Tiborról, az MTK-VM ifjúsági csapatának közelmúltban elhunyt intézőjéről. Az első „csodát” aztán csaknem az újonc szállította. Kovács ügyetlenkedett tizenhatosa előterében, Kiss elvette tőle a labdát, majd a középen helyezkedő Fodorhoz adta, aki senkitől sem zavartatva 15 m-ről fölé durrantott. S úgy látszik, néha a csodák földi segítségre szorulnak. A 3. percben ugyanis Boda a jobb szélen lesen kapta Kékesi átadását, de a partjelző nem intett. Így a hazai csatár középre kanyarodott, kicselezte a kimozduló Szabót és éles szögből, három méterről a kapu közepébe gurított. 1-0 Derekasan, de kissé megszeppenve küzdött az Eger, a játékot azonban az MTK-VM irányította. A 20. percben Szeibert középen egyedül húzott volna el, ha Lengyel nem rántja le az egri kaputól húsz méternyire. A vendégjátékos vétkét Hamar sárga lappal büntette, Szeibert pedig úgy, hogy a szabadrúgást remekül nyeste a jobb alsó sarok felé, és a labda a későn vetődő Szabó kezéről a hálóba jutott. 2-0Négy forduló telt még csak el, és Lengyel máris azzal a kétes értékű téttel dicsekedhet, hogy begyűjtötte harmadik sárgáját. Ezúttal ráadásul hálát adhat Hamar játékvezető vajszívének, ugyanis az egyedül kapura törő játékos szándékos lerántásáért tulajdonképpen kiállítás jár.) Öt perccel később Szeibert Iveit a tizenhatoson belülre, Boda megtáncoltatta a fején a labdát, amely az őt szorongató Varga és Zsidai mellé pattant, ám a két védő egymást zavarva addig ügyetlenkedett, míg Turner megelőzte őket és tíz méterről, ballal, laposan a kapu jobb oldalába lőtt. 3- 0 Tartotta magát a hazai csapat az öt perchez, ezúttal is pontosan ennyit kellett várni az újabb gólra. Bognár mintaszerűen húzott el a jobb oldalon, kicselezte a tizenhatos oldalvonalánál Jávorszkyt, az alapvonaltól keresztbe ívelte a labdát, és Boda hat méterről zavartalanul fejelt a jobb alsó sarokba. 4- 0 Az egriek nemigen jutottak Gáspár kapujának közelébe, ám egy ilyen ritka alkalommal Kiss szépíthetett volna az eredményén, ha senkitől sem zavartatva a büntetőpont közelében le tudja kezelni Fodor beadását. .. S talán mert ismét eltelt öt perc, újabb gólt ért el az MTK-VM. Zsidai téblábolt a labdával saját tizenhatosa előtt, Boda megtámadta, leszerelte, majd kicselezte a kifutó Szabót és 12 méterről az üres kapuba gurított. 5- 0 (Az igazsághoz tartozik, hogy Boda szabálytalankodott Zsidaival szemben. Ám ez sem menti a védő bűnét, egy középhátvéd utolsó emberként nem bocsátkozhat olyan kockázatos kalandba, hogy cselezgetni próbál.) SZÜNET UTÁN három perccel Szeibert már a hálóba fejelt, de lesről, és a játékvezető érvénytelenítette a találatot. Kiegyenlítettebben folytatódott a játék," a vendégek — úgyis mindegy már alapon — egyre többször előremerészkedtek, de helyzetre nem futotta erejükből. Az 58. percben Szeibert balról végzett el szögletet, és a veszélyesen csavarodó labdát Szabó a léc alól tenyerelte az alapvonal mögé. Az újabb sarokrúgást követően Szeibert középen tiszta helyzetbe került, de tíz méterről két csel után nem találta el a kaput. A másik oldalon Simon 12 méteres fejese alig kerülte el a bal alsó sarkot. A 64. percben Szeibert a jobbösszekötő helyén kicselezte Zsidait, majd a kifutó Szabót, egy lövőcsellel becsapta az elévetődő Vargát, és miután az üres kapu elé szaladó Zsidait is elfektette, higgadtan, félmagasan a hálóba lőtt. 6- 0 Ezután visszafogta az iramot a hazai csapat, az Eger sikertelenül próbálkozott, s ettől kissé egyhangúan telt az idő. A 75. percben aztán Turner az utolsó pillanatban mentett az ötösön Kiss elől, majd kavarodás után Fegyverneki négy lépésről gyengén Gáspár ölébe gurított. A 82. percben viszont már sikerült a szépítés a vendégeknek: Kisst lökték, emiatt szabadrúgáshoz jutott az Eger középen, 22 méterre a Scaputól. Fodor állt a labda mögé és nagy erővel a bal felső sarokba nyeste. 6-1 (A sors méltó helyre „utalta” a becsületgól dicsőségét. Ezen a mérkőzésen az egriek közül csupán az újonc Fodor volt képes felvenni a versenyt az ellenféllel. Szinte mindig megjátszotta a labdát, csak az ő őrzését nem vehette félvállról a hazai védelem.) ★ ★ ★ tAt Ha csoda nem is történt, és elmaradt a kétszámjegyű győzelem is, azoknak lett igazuk, akik az MTKVM fölényes sikerét jósolták. A vendéglátó csapat udvariatlan házigazdának bizonyult, és nem hagyott kétséget afelől, hogy nemcsak a két pontra tart vita nélkül igényt, hanem a gólkülönbség sem közömbös számára. Első gólját ugyan a partjelzőnek köszönheti, de valójában szinte minden támadása magában hordozta a gólszerzés lehetőségét. Különösen a jobb oldalon vezetett akciók voltak ígéretesek, az itt feltűnően lyukas egri védelem jóvoltából egymás után érkeztek középre a veszélyes beadások. A vendégek pedig több esetben is megkönnyítették ellenfelük dolgát, sokszor nem is kellett őket hibára kényszeríteni, elkövettek ők gyermeteg hibákat maguktól is. Ezzel együtt az Eger nem vesztette el tartását, küzdött és igyekezett mindvégig, de az ezúttal mutatott rendkívül szerény teljesítmény ahhoz sem volt elegendő, hogy szorossá tegye a végeredményt. Egyetlen csapatrésze sem tudott méltó ellenfele lenni az MTK- nak. A hazaiak hatgólos vezetésük birtokában csökkentették a tempót, ezért az utolsó húsz percben nagyot esett az iram, és a látványosság is eltűnt a pályáról. Ám a mérkőzés a sok gól és néhány nagyszerű egyéni teljesítmény miatt így is megérdemli a négycsillagos minősítést. Verebes József: — Minden dicséretet megérdemelnek a fiúk. Külön örülök annak, hogy az első félidőben maradéktalanul bevált taktikai elképzelésünk. Az eredmény kezdetnek nem rossz. Kiss Tibor: — Megérdemelten nyert az MTK-VM. Pajor-Gyulai László UTÁNPÓTLÁSBAJNOKSÁG MTK-VM—Eger SE 7-0 (3-0) Hungária körút, 500 néző. V: Selmeczi. MTK-VM: Petry (Bíró) — Huszárik, Szemere (Margit), Metzger, Szalai — Hári, Turtóczky, Mayer — Magyar, Jován, Talapa. Edző: Makay György. Eger SE: Póta — Mucza, Szűcs, Deme, Fülep — Kórodi, Berecz, Csomány — Szabó, Aux, Sípos (Sűrű). Edző: Benkő János. G: Jován (2), Magyar (2), Metzger, Talapa, Hári. Jó: Huszárik, Metzger, Szalai, Jován, ill. Szűcs. Nagy lendülettel kezdett a hazai csapat, az Eger nem tudott kibontakozni. Az MTK-VM jól játszott, és ez gólokban is megmutatkozott. Szünet után még nagyobb nyomás hárult a vendégek védelmére, gyors egymásutánban potyogtak a gólok. A kékfehér fiatalok remek teljesítménnyel rukkoltak ki, nagy gólkülönbségű győzelmük teljesen megérdemelt. A 4. forduló válogatottja Zsiborás 8 (FTC) Turner 7 Hlagyvik 8 Novath 6 Keller 6 (MTK-VM) (Rába ETO) (Videoton) (FTC) Bücs 8 Rostás 7 Vincze I. 7 (DMVSC) (II. Dózsa) (Tatabánya) Kvaszta 7 Boda 8 Mészáros 7 (FTC) (MTK-VM) (PMSC) A forduló játékvezetője: Roxin (**•••) (Siófok—Pécsi MSC) A MÁSODIK CSAPAT Andrusch 8 (Bp. Honvéd) Kiss 6 Pintér 7 Garaba 6 Brezniczky (DMVSC) (FTC) (Bp. Honvéd) (PMSC) Szabó 8 Sallói 7 Szeibert 7 (Rába ETO) (Videoton) (MTK-VM) Kékesi 7 Mörtel 6 Katona 6 (MTK-VM) (DMVSC) (Ij. Dózsa) NÉPSPORT 3 IMBI RANGADÓK, a kisprtdréS Bp. Honvéd—Ferencváros 0-0 VÁGI ISTVÁN, a Bp. Honvéd vezetőedzője azt várta az esti rangadótól, hogy csapata megszerzi idei első győzelmét. Terve nem jött be, éppen ezért azt kérdeztük elsőként az újonc szakvezetőtől, hogy csalódott-e. — Igen, az elszalasztott lehetőség miatt egy kicsit az vagyok, annak viszont örülhetünk, hogy megúsztak gól nélkül. — Az egyszerű néző csak annyit tapasztal, hogy nem lehet ráismerni a Honvédra. Nem folyamatos a játék, olyan helyzetekben hibáznak a játékosok, amelyeket ezelőtt könnyedén megoldottak. Mi ennek az oka? — Az akarattal nincs baj, most is tisztességgel hajtott mindenki. A sikeres nyári túra óta görcsös feszültséget tapasztalok a csapatnál. A Ferencváros ellen is az volt az elsődleges feladatom, hogy hitet öntsek a korábban önbizalomtól duzzadó játékosokba. Ennyire sikerült. — Különösen feltűnő, hogy Honvéd-csatár még nem rúgott gólt a bajnokságban. — Sajnos, így van. Dajkáék kidolgozzák a helyzeteket, de a befejezés nem akar sikerülni. A Népstadionban is így volt, bár el kell ismernem, a Fradinak is nagy ziccerei maradtak kihasználatlanul. — A Ferencváros ellen nem akadt igazi vezéregyéniség sem, Détári nem hasonlít a VB előtti önmagához. — Ez is igaz, sajnos. Détári edzéskihagyások miatt erőnléti gondokkal küzd, most például Kovács futott helyette. Gyimesiben is több van, egyelőre belőle is hiányzik a könnyedség. Velük együtt furcsa közbe került a csapat: a gólhoz önbizalom is kell, az önbizalomhoz pedig gól. Ha szombaton az ETO ellen sikerül végre nyernünk, elindulunk fölfelé. DALNOKI JENŐT is a döntetlen értékéről faggattuk először. — A bajnok ellen egy pont mindenképpen szenzációs eredmény — mondta a mesteredző —, de kis szerencsével nyerhettünk volna. Kicsit bosszant az elszalasztott lehetőség, mert most megcsíphettük volna a Honvédot. — A két együttes tagjainak játéktudása között van némi különbség, a honvédosok javára. Ez a különbség most színte nyomtalanul eltűnt. — Mondhatnám, ez a rangadók sajátja. Azt is hozzá kell tennem, hogy mérkőzésről mérkőzésre javulunk. Persze, csodák nincsenek, mindez a tudatos, fegyelmezett munka eredménye. Kialakult a csapat, amelynek összeállításán csak szükségből változtatok. — A Honvéd ellen mire fektették a fő súlyt? — Két dolgot kértem. Először Zsinka figyelmét hívtam fel Sallaira, hogy ne engedje felfutni őt. Szántót pedig Détári őrzésével bíztam meg. Mindketten megoldották feladatukat, bár Détári nem okozott sok gondot, mire a kapunkhoz ért, elfáradt... — összességében tehát elégedett? — Végeredményben igen. Ú. Dózsa- GÖRÖCS JÁNOS higgadtan és nagyon őszintén értékelt vasárnap. — Az volt az elképzelésünk — válaszolt első kérdésünkre —, hogy egy pontért játszunk a Vasas ellen. Hogy végül is kettő lett belőle, abba belejátszott Kakas és a piroskékek szerintem rossz játékfelfogása. Tulajdonképpen megkönnyítették a dolgunkat. A győzelem nagyon jól jött a szombathelyi fiaskó után. Tartalékosan rangadót nyerni esélyesebb csapat ellen, igazán nagy eredmény. Mi egyébként is készültünk a Vasasból. Baráti Lajos bácsi látta játszani a Dunaújváros ellen, és nagyon jó információikat adott róla. Óvatosan játszottunk, mert mi is esélyesebbnek tartottuk az ellenfelet. Ügyeltünk Farkasra és Bodnárra, a két szervező emberre, védekeztünk, ahogyan elterveztük. — Mi változtatta meg eredeti terveiket? — A Vasas visszafogott játéka. A piros-kékek 2-0- ■nál sem támadtak eléggé, hátul járatták a labdát. Mi egyébként gyorsabbak voltunk, és helyzeteink egy részét legalább kihasználtuk. — Tanulságok? — A futball az idegek harca. Mindig és minden helyzetben higgadtnak kell lenni. Ha így teszünk korábban, akkor most játszhatott volna a Népstadionban Kardos és Kovács is. Az, hogy jól jöttünk ki az első budapesti rangadóból, biztatást ad. Hideg fej, és a helyzetek valós felmérése, ez kell, hogy jellemezzen bennünket, és akkor nem lehet nagyobb gond. Szombaton jön a Dunaújváros, meg kell vernünk. KISTELEKI ISTVÁN a vereség után sem tűnt letörtnek. Közönségcsalogató, jó meccsen pontot szereztünk a bajnoktól, ezzel is igazolva, hogy végre csapat lett a Ferencváros. ■Vasas 2-0 — Biztonsági játékkal kezdtünk, arra számítva, hogy kivárjuk az adódó ziccereket és ha eljön a pillanat, gyors ritmusváltással valósítjuk meg elképzeléseinket. Tudtuk, hogy a Dózsa döntetlenre játszik, s erre alapoztuk taktikánkat. Mi támadtunk, ám helyzeteink kimaradtak, s ekkor jött az a szerencsétlen első gól, amelyben nemcsak Kakas ludas. Hol voltak a védők? — Tehát nem jöttek be az elképzelései. Miért? Tudja rá a választ, vagy még keresi? — Világos a kép. Hibáztunk, s nemcsak abban, hogy kimaradtak a ziccerek. Csatáraink keveset mozogtak, így nem tudták kihozni a kapu előteréből a védőket, emiatt a felfutó embereknek nem volt szabad területük. — A mérkőzés előtt biztos győzelmet várt. Milyen tanulságokat vontak le a vereségből? — A vereség nem változtatta meg terveinket. A Vasas jobb csapat, mint a Dózsa, ezt továbbra is vallom. Ám az esélyességet győzelemre kellene váltani. A sikert azonban ki kell vívni, ezt még meg kell tanulni a Fáy utcában is. A győzelem tudománya, fontos dolog. De nem olyan kacifántos, mint ahogyan sokan hiszik. Van, aki a legegyszerűbbet érti meg a legnehezebben. Egy mondatba sűrítve így fogalmazhatnám meg: kevés az, ha az egyik csapat papíron jobb a másiknál, kevés, hogy esélyesebb az adott meccsen és kevés, ha sok helyzete adódik a kapu előtt, mindezt érvényre is kell juttatni. És mi ebben hibáztunk most. De legközelebb másként lesz.