Népsport, 1986. december (42. évfolyam, 289-312. szám)
1986-12-01 / 289. szám
2 NÉPSPORT B3 labdarúgás TERÜLETI BAJNOKSÁGOK Őszi első az Ajkai Alumínium is III. ker. TTVE—Ráckeve 5-0, Ajkai Alumínium— Sárvár 2-0, DUNA-CSOPORT III. ker. TTVE—Ráckeve 2-0 (2-0). Hévízi út, 700 néző. V: Cseszárik. III. ker. TTVE: Zay — Nahóczky, Márton, Sólyom, Gábor, Koritár, Zsóli (Tóth A.), Borsó, Pém, Fülöp, Lukács. Edző: Bacsó István. Ráckeve: Kovács — Pető, Marosi, Czikora, Juhász, Böröczki (Cséve), Oláh, Ács, Gerendai, Weimper, Zilai (Szanyi). Edző: Sinkovics Ferenc. Az első húsz perc erőfelmérő játszadozása után ellenállhatatlan volt a listavezető. A Ráckeve a ritmusváltáshoz képtelen volt alkalmazkodni. Szünet után teljesen demoralizálódott a vendégcsapat, ezáltal az óbudaiak félgőzzel játszva is nagy arányú győzelmet arathattak. G: Lukács (3), Fülöp (2). Jó: Pém, Kontár, Márton, Borsó, Lukács, ill. Marosi. H. Oszlapenko SE—Pénzügyőr SE 2-2 (1-1). Kelenvölgy, 100 néző. V: Topánka. G: Békési, Lippai, ill. Petrók, Jópeti. A mérkőzés lefújása után Tompost (O.) a játékvezető megsértéséért kiállították. Magyar Viscosa SE—BVSC 1- 0 (0-0). Nyergesújfalu, 100 néző. V: Szarka. G: Varga S. Erzsébeti SMTK—H. Rákóczi SE 3-2 (2-1). Pesterzsébet, 500 néző. V: Oláh. G: Goschler (2, egyet 11-esből), Németh, ill. Dóra (2, egyet 11- esből). BKV Előre—Érd 3-0 (1-0). Knopp u., 200 néző. V: Windisch R. Előre: Jantsek — Széplaki (Garai), Béres, Kalenda (Gábor), Vári. Újvári, Gergely, Kóczián, Mátyás, Fejes, Arató. Edző: Anda László. Érd: Vígh — Várnai, Pánczél, Kiss, Németh, Gálvölgyi, Ottrokoczi, Gombás, Kapa, Dóka (Zeidl), Juhász (Szalai). Edző: Pál József. Jó játékkal és győzelemmel búcsúzott az őszi idénytől a BKV Előre. A fővárosi együttes a 3. percben megszerezte a vezetést, s az első húsz percben beszorította ellenfelét. Szünet után kiegyenlítettebbé vált a játék. Feljött az Érd, nem egyszer Jantsek bravúrjaira is szükség volt. Gólt azonban ekkor is csak a fővárosi kéksárgák szereztek. A mérkőzés összképét tekintve a BKV Előre nagyobb arányban is győzhetett volna. G: Kalenda, Gergely, Mátyás. Jó: Jantsek, Újvári, Fejes, ül. Gálvölgyi, Gombás. Esztergom—Várpalota 1-2 (0-2). Esztergom, 1000 néző. V: Ring. Esztergom: Schromeisz — Meszes, Fogarasi, Csapuda, Cserép (Rosta), Szoboszlai, Spáth, Tóth, György, Hernádi, Pitini (Zsigó). Edző: Mezei József. Várpalota: Mausz — Pánizs, László, Németh, Varga, Megyes, Brúder, Kovács, Krebsz, Hertelendi (Kiss), Milosevics. Edző: Szabó Ernő. Végig nagy küzdelem. A Várpalota a 8. percben megszerezte a vezetést, s a 47. percben már 2-0-ra vezetett. A góloknál a hazai védelem is „besegített”. Az esztergomiak — főleg a II. félidőben — nyomasztó mezőnyfölényt harcoltak ki, de a nagy lelkesedéssel játszó vendégvédelem kitűnően helytállt. A szépítő gól a 62. percben esett. G: Rosta, ill. Brúder, Megyes. Dömsöd—Vasas Ikarus 3-1 (0-1). Dömsöd, 200 néző. V: Nagy II. Az I. félidő 20. percétől a vendégcsapat irányította a játékot. Szünet után feljavult a helyi csapat és rövid idő alatt eldöntötte a mérkőzés sorsát. G: Szabó A. (2), Pribéli (11-esből). Dunai Kőolaj—Dorog 1-4 (9-0). Százhalombatta, 200 néző. V: Szűcs. G: Mihalics, ill. Bujtor, Sarlós, Hegyi, Marosvölgyi. Kartal—Oroszlány 1-1 (0-0). Kartai, 500 néző. V: Hornyák. Igazságos eredmény. G: Nagy, ill. Papp. 1. III. K. TTVE 11 5 1 39-15 27 2. Dorog 9 6 2 29-14 24 3. ESMTK 10 3 4 27-19 23 4. BKV Előre 9 5 3 24-19 23 5. Oroszlány 6 7 4 26-17 19 6. Esztergom 6 7 4 23-19 19 BAKONY-CSOPORT MÁV DAC—Bauxitbányász SE (Tapolca) 3-0 (2-0). Győr, 300 néző. V: Valecskó. MÁV DAC: Rósa — Gulyás, Domanyik, Lakatos, Kocsis, Sípos, Füzi, Wunder, Csollány, Szekér (Horváth D.), Molnár (Papp). Edző: Kovács Lajos. Bauxitbányász: Czanka — Berki Bencze (Jámbor), Tóth K., Wagner, Nagy (Magosi), Ormai, Bánhalmi Halász, Tihanyi, Koronczi. Edző: Für Mihály. Az első 20 percben lendületesen, ötletesen, jól játszott a MÁV DAC. Később alábbhagyott a lendület, de továbbra is a vasutasok irányították a játékot. Szünet után változatlanul a győriek voltak a többet kezdeményezők, gólratörőbben játszottak. A tapolcaiak a mezőnyben elfogadhatót nyújtottak, de védelmük többször zavarba jött és a kapura szinte semmi veszélyt sem jelentettek. G: Csollány (2), Papp. Jó: Gulyás, Wunder, Kocsis, Csollány, ill. Berki, Tóth K. Soproni SE—Celldömölk 2-0 (1-0). Sopron, 1000 néző. V: Kuntner. G: Czibula, Gosztola. Molim TE—Soproni Postás 2-0 (1-0). Mosonmagyaróvár, 600 néző. V: Szabó J. Mindvégig jó iramú, változatos mérkőzésen a hazaiak megérdemelten nyertek. Az első gólt Csölle érintés nélküli szögletből szerezte, a másodikat Kovács lőtte. Kapuvár—Sabaria SE 1-1 (0-0). Kapuvár, 600 néző. V: Fazekas. G: Licskai T. (11- esből), ill. Baranyai. Ajkai Alumínium—Sárvár 2-0 (2-0). Ajka, 800 néző. V: Budai. Ajka: Bujtor — Nagy Gy. Puskás, Horváth Z., Fehér, Hollenczer, Belényesi, Gáspár, Cserna, Demján, Kabhegyi. Edző: Szőke Miklós. Sárvár: Németh J. — Polgár, Odor Máté, Pártli, Tetndl, Horváth II, Németh G. (Gombás), Hajba, Csete, Gál. Edző: Bíró László. A kitűnő formában levő listavezető magabiztos játékkal már az I. félidőben biztosította győzelmét. A Sárvár veresége ellenére is jó benyomást keltett. G: Horváth Z. Demján. Jó: Puskás, Gáspár, Demján, Kabhegyi, ill. Németh J., Tendl, Máté. Pápai SE—Répcelak 0-0. Pápa, 700 néző. V: dr. Angyalics. Györkös (Pápa) az 55. percben 11-est hibázott. Peti MTE—Ajkai Bányász 4-1 (0-0). Pétfürdő, 400 néző. V: Szemes. Pét: Horváth — Hornyák, Stieger, Szölősi, Orbán, Balogh (Bartalos), Kökény, Szécsi, Krómer, Fülöp (Kiss L.), Szurdi. Edző: Vékony Bálint. Ajka: Bencze — Tnerer, Szalai, Piri O., Pál Kádár, Radnai, Brezmniczky (Rosta), Szarka, Orbán (Németh), Gere. Edző: Balogh Károly. Már az I. félidőben is több helyzetet teremtettek a pétiek. Az ajkai gárda tartalékos volt. G: Krómer (3), Fülöp, ill. Rosta Jó: Hornyák, Kökény, Krómer, Szurdii, Szécsi, ill Szarka, Treier, Orbán. A 80. perc: Piri megsértette a játékvezetőt, kiállították! Szentgotthárd—Győri Dózsa 3-1 (1-0). Szentgotthárd, 800 néző. V: Sabján. A 68 percben Horváthot (Gy.) a játékvezetővel szembeni tiszteletlen magatartás miatt kiállították. G: Meskó (3) ill. Kiss Cs. (11-esből). H. Katona SE—Lenti TE 2-1 (1-1). Zalaegerszeg, 100 néző. V: Oláh. Katona SE: Simon — Udvardii, Tóth Mollnár, Frigyik, Németh I. Hegedűs (Németh II), Purger (Pécsi), Kovács J., Kovács T., Szemerédi. Edző: Gáspár Géza. Lenti: Csondr — Pók Tóth, Horváth, Szűcs, Szekeres L.„ Tilk Szekeres T., Gréczy, Fedor, Molnár. Edző: Pintér László. A megyei rangadó nagy küzdelmet hozott. A szinte már reménytelen helyzetben levő Lenti foggal-körömmel küzdött, vezetést is szerzett. A táblázaton jóval előbbre álló honvédcsapat hiába támadott többet, csak a hajrában tudta a győztes gólt megszerezni. Ezután egyenlítési lehetősége is volt a vendégcsapatnak, de a helyzet kimaradt. A mérkőzés vége felé többen megfeledkeztek magukról, ketten súlyosan megsértették a játékvezetőt, ezért a 89. percben Gsondor és Szekeres L. a kiállítás sorsára jutott. G: Kovács J. (Ülesből) Szemerédi, ill. Pál. Jó: Molnár, Frigyik, Szemerédi, ill. Tikk, Fedor, Tóth. 1. Ajkai Alu. 12 3 2 33- 9 27 2. Soproni SE 11 3 3 43-14 25 3. Ajkai B. 9 3 5 28-22 21 4. Sabaria 7 7 3 18-13 21 5. Motim TE 8 4 5 22-17 20 6. MÁV DAC 6 7 4 27-18 IS A BKV Előre—Érd mérkőzésen Kóczián (8) és Mátyás (mindkettő fehér mezben) többször hozta zavarba az Érd Védelmét. A képen látható jelenetnél Kiss Csaba mellett viszik el a labdát (László Sándor felvétele) XLII. 289. ♦ 1986. december 1. Vallattak a „szorítósegédek 99 A kispad VB-stábja Ej Kézilabda Vannak olyanok, akiknek a neve sosem kerül a mérkőzések jegyzőkönyvébe. Pedig a jelenlétük egyegy sorsdöntő összecsapáson legalább olyan fontos, mint bármelyik edzőé vagy játékosé. Ámbár aligha hiszem, hogy bánják, mert a dolgukat nem azért vállalták, hogy ezen keresztül szerepeljenek a nyilvánosság előtt. Esetenként persze nekik is kijut az elismerésből. Mégsem nagyon veszik észre őket, a nagyközönség előtt ismeretlenek maradnak, hacsak nem volt egykoron valamelyikük élvonalbeli játékos. A csapatvezető, az orvos, a gyúró és a tolmács többnyire „idegenként” érkezik és így is távozik a kispadról és környékéről. A december 4-én kezdődő hollandiai női kézilabda-világbajnokság alatt azonban ismert stáb bábáskodik a magyar csapat mellett. Horváth László, agr Kézilabda Szövetség titkára a csapat vezetője. Mint játékos, valamikor az Elektromosban szerepelt, sportvezetőként pedig a hetedik világbajnokságára készül. — Furcsa véletlen, de csapatvezetőként éppen Hollandiában debütáltam. 1971-ben, amikor bronzérmesek lettünk a női világbajnokságon. Groningenben kaptunk ki a jugoszlávoktól, ott, ahol most az Egyesült Államok ellen első meccsünket játsszuk, s ahol a selejtező-mérkőzések ideje alatt lakunk. Ezért nem kerültünk a döntőbe, az egyébként remekül megrendezett VB-n. A románokkal a harmadik helyért vívott találkozó is igen izgalmasan alakult. A rendes játékidő elteltével 9-9 volt az állás, aztán kétszeri hosszabbítás után 12-11-re mégiscsak győztünk. A győzelmet jelentő gólt Csíkné szerezte, méghozzá nem is akármilyen szituációban. Lőni akart, miközben a kezére ütöttek, ettől elerőtlenedett a lövés, amire a korán elmozduló román kapus sem számított. A labda idegeket tépő lassúsággal gurult a hálóba. Dr. Bereznai István, a Sportskerhiáz sebészetének adjunktusa, a csapat orvosa. — Korábban nemcsak mint orvos, hanem mint játékos is átéreztem, mit jelent valakinek egy sérülés. 1979-től négy évet dolgoztam a női válogatott mellett, s egy éve újból együtt vagyok velük. Az Elektromos férficsapatánál viszont már tíz esztendeje csinálom ugyanezt. Az NB I-ben kevés olyan játékos akad, aki nem fordult meg nálam. A feszített bajnoki menetelés miatt az idén a válogatottak közül is többen kopogtattak, mint az elmúlt években. Végül a balszélső, Gombai maradt az egyetlen válogatott játékos, aki sérülés miatt nem utazhat. Mint orvos, világbajnokságon első alkalommal 1982-ben Budapesten kaptam helyet a magyarokkispadján. Gáspár Sándor, Szebel Klota három éve a női válogatott gyúrója. Tavaly az NSZK-beli BVB-in vizsgázott, mint a válogatott masszőré. Korábban a Bp. Honvéd labdarúgócsapatánál, most pedig a Vasas női kézilabdázóinál dolgozik főállásban. — Elég sokat kell utaznunk Hollandiában. Így az én munkám is több lesz. A játékosok izomzata a hoszszan tartó buszozás alatt hamarabb elernyed. A BVB-n emiatt nemegyszer késő éjjel is ápoltam a játékosokat. Már most tudom, kik azok, akiik gyakrabban keresnek majd meg. György Annának a vállát, Lőrinczynének a derekát, Rácz Mariannak és Nyári Zsuzsának pedig a combját fogom sűrűbben masszírozni. Ignácz Ilona, “62‘JS válogatott jelenleg Belgiumban él és Hollandiában edzősködik. Ő lesz a magyar csapat tolmácsa, kísérője, afféle hosztesze, aki szintén nélkülözhetetlen egy ilyen világversenyen. — Nekem sem új ez a feladat. 1981-ben Belgiumban a férfi C-VB-n a bolgárokat, két évvel később pedig a mostani VB színhelyén, Hollandiában a férfi B-VB alatt a mieinket kísértem, s mindkét válogatott első lett. Namármost, ha bejön a jól ismert magyar közmondás, miszerint három a magyar igazság, akkor a magyar női kézilabda-válogatottnak kell nyerni. Tudom, hogy most ez megalapozatlan elvárás. Ahollandokkal is nehéz dolgunk lesz, nagyon készülnek. A napokban beszéltem An Ploeggel, a tulipánosok csapatvezetőjével, aki azt a könnyelmű kijelentést tette, hogy még a magyarokat is megverik, ámbár nekik az Egyesült Államok elleni mérkőzés a legfontosabb. Túlzott az optimizmusuk. Én megnéztem őket, s amit láttam, az aligha lesz elég ellenünk, de mit lehet tudni? Egy világbajnokságon minden előfordulhat. Soproni Horváth Lajos Horváth László Dr. Bereznai István Ignácz Ilona Visszatalálnak egymáshoz Hosszú időn keresztül testvéri közösségben éltek az úszók és a vízilabdázók. Olyannyira, hogy szinte természetes volt, a legtöbbjük — mármint a férfiak, mert hölgypólóra akkoriban gondolni sem mertek — rajthoz állt az úszóversenyeken, és szerepelt valamelyik vízilabdacsapatban is. Igaz, akkoriban még többnyire az úszóversenyek után pólómeccset is rendeztek. Aztán az úszás mind több időt igényelt, szétváltak, szétválasztották őket, hovatovább annyi közük maradt egymáshoz, mint mostanság az egyesületekben a többi szakosztály tagjaihoz. Semmi. Pedig az említett két sportágat nemcsak a közös szövetség fűzi össze. Talán hamarosan ismét egy család gyermekei lesznek az úszók és a vízilabdázók — mindkét sportág hasznára. A Magyar Úszó Szövetség mindenesetre most olyan családfő kíván lenni, aki ■ ismét egy asztalhoz ülteti gyermekeit. Hamarosan összeül a két sportág edzőbizottsága, hogy megbeszélje a mind jobb együttműködés lehetőségeit. Az együtt dolgozásra azért akadnak már kezdeti jó példák: a Vasasban már ledöntötték az elválasztó falat. Tulajdonképpen indokolatlan is, hogy például külön úszó és vízilabdás úszásoktatás legyen. Majd húsz esztendeje a KSI-ben Széchy Tamás keze alatt korosztályos bajnokok voltak Somossyék, Sudárék és nem lettek akármilyen pólósok! Vagy még korábban, a hatvanas évek közepén az FTC ifjú vízilabdásai jártak Széchyhez „úszásórákra”. Abból a csapatból is eljutott a csúcsra Kásás, Szívós , hogy hamarjában csak őket említsük. A mindenáron való ponthajhászás eredményeként alakult ki a rossz kapcsolat. Az úszóedzők minden eszközzel ragaszkodtak még a közepes úszóikhoz is, akik puszta részvételükkel pontot hoztak a szakosztálynak, a vízilabdaedzők pedig már nem voltak hajlandók arra a többletmunkára, amelyet az úszásból kiöregedett elvre kellett volna szentelni. A tervezett összejövetel azonban csak az álláspontokat egyeztetheti, valamiféle útmutató lehet. A gyakorlati megvalósítás továbbra is az egyesületektől függ. A klubok vezetése csak rájön majd arra, hogy kölcsönösen előnyös dologról van szó, összeférnek egymással, hiszen mindegyiküknek nyakig ér a víz.