Népsport, 1987. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-01 / 26. szám
XLIII. 26. ♦ 1987. február 1 ÜL Labdarúgás Vasárnapi vendéjünk : Dr. Páncsics Miklós Az MLSZ főtitkárának gépkocsija szombaton reggel egyszerűen nem volt hajlandó elindulni. Az éjjeli fagyoskodás annyira megviselte, hogy meg sem nyekkent a sportvezető nógatására. Csak a segítségül hívott szolgálat hathatós beavatkozása után mozdult meg újra. Így aztán az egyébként kifejezetten pontos gazda mintegy másfél perces késéssel érkezett a megbeszélt randevúra, ahol friss kávéval és megannyi kérdéssel vártam. — Ha most mondjuk nem interjút adna, mivel töltené a hétvégét? Akkor kedvenc sportágamnak hódolnék! — Tehát futballozna? + Nem. A futball nem a kedvenc. Az a legkedvencebb. De azt már nem űzöm. Már csak teniszezem ... — Akkor azt is mesterfokon? + Ugyan. Amatőr vagyok. Baráti társaságban ütöm a labdát, többnyire párost játszom s remélem nem tűnik szerénytelenségnek, de többszörös győztes vagyok. — Akkor nem is kérdezem a mai eredményt. A Felesleges. — Hallottam a hírt, hogy pénteken a labdarúgó-szövetség vezetői Bécsben jártak. — Igen. Somogyi Jenő elnökkel kiugrottunk, hogy meglátogassuk a kórházban Nyilasi Tibit. Köztudott, hogy a válogatott játékost porckorongsérvvel műtötték. Az operáció előtt már nagyon nagy fájdalmai voltak, sőt, lebénult az egyik lába is. Nos, a műtét óta megszűntek ezek a fájdalmak, Tibi fel is kelhet, sétálgathat, s nagyon reméli, hogy mihamarább felépül. Orvosai egyelőre még nem nyilatkoznak arról, mikorra várható a teljes gyógyulás s hogy mikor futballozhat ismét. A műtéttel a gerincében levő egyik csavart is eltávolították. Találkoztunk a kórházban az Austria Wien vezetőivel is, akik szintén látogatóban jártak Tibornál. (Az MLSZ elnöke, Somogyi Jenő és dr. Páncsics Miklós egy hatalmas tortát is vitt a lábadozó futballistának. — A szerk.) Ezután áttértünk más témákra. — Meglehetősen fura helyzet alakult ki az utóbbi években a mindenkori kapitány és stábja körül. A régi gyakorlat igencsak megváltozott, mert tisztségváltás esetén nem csupán a szakvezetőnek, hanem valamennyi segítőjének mennie kellett. Az új kapitány hozta magával a saját embereit: pályaedzőket, orvost, gyúrót, technikai vezetőt és így tovább. Jó gyakorlatnak tartja ezt a főtitkár? ♦ Nem! Nem tartom jónak. S ugyanez a helytelen gyakorlat sajnos az egyesületeknél is kialakult. A szövetségi kapitánynak és a klubedzőknek is ahhoz van joga, hogy a legközvetlenebb munkatársát, tehát a pályaedzőt maga válassza meg. A többit itt is, ott is elnézik. Persze, ezen lehetne változtatni. Nem személyhez kötődően, hanem elvileg kell döntést hozni! Hogy ettől az időponttól kezdve ez az új rend és kész. Ha éppen egy belépő kapitánynál húzzuk meg azt a bizonyos vonalat, joggal mondhatja, az elődeimnek lehettek hasonló feltételei, nekem ,nem? És a klubokkal közösen kell e téren lépni. A mexikói VB után sok bírálatot kapott a szövetség amiatt, hogy nem fordított kellő figyelmet a szövetségi kapitány munkájára. Pontosabban: nem ellenőrizte, esetleges szakmai tévedéseire nem hívta fel a figyelmet. Vagyis mindent rábízott, döntsön mindenben saját belátása szerint. Jelenleg hasonló, vagy nagyobb kontroll alatt áll a szövetségi kapitány? ♦ Véleményem szerint nem szabad béklyót tenni a szövetségi kapitány kezére. Legalábbis nem kell helyette csapatot építeni, edzésanyagot összeállítani. Szakmai téren szárnyaljon csak nyugodtan, kreativitásának nem szabad gátakat állítani, hanem feltétlenül segíteni kell munkáját. Más a helyzet az irreális tervekkel, igényekkel! A jelenlegi felkészülést például az is befolyásolta, hogy februárban már EB-meccset kell játszani Cipruson. Erre megfelelő körülményeket kellett biztosítani. — Verebes kapitány készített felkészülési tervet az elkövetkezendő időszakra? - Nem, de ennek oka van. Kapitánnyá való kinevezése előtt ugyanis őt választották az edzőbizottság elnökének. Később e munka alól felmentették. Garami József lépett az örökébe, de maga a bizottság még csak ezután alakult, tehát nem lett volna kiknek benyújtani a tervezetet. Persze, Verebes nem fogja „megúszni” a tervezést, erre csak haladékot kapott. — Olvastam olyan edzői nyilatkozatot — Rátkai László említette —, hogy tőle senki sem kérdezte, kit ajánl a válogatott keretbe. Régebben kívánalom volt kikérni a klubedzők véleményét. Melyik hát a helyes gyakorlat: kérdezni, vagy nem kérdezni? Az én véleményem az, hogy ha az illető kiszemelttel kapcsolatban nincs kizáró fegyelmi ok, akkor a szövetségi kapitánynak hadd legyen joga kiválasztani játékosait. Ajánlás nélkül is! Mert végül ő tudja, kikből és milyen stílusú, karakterű együttest akar összehozni. Azt hiszem, a korábbi ilyenforma demokratizmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanis önös érdekből nem egy edző nem javasolta ezt vagy azt a játékosát a nemzeti tizenegybe, mondván, nincs formában, nem úgy játszik, hogy kiérdemelje a nagy megtiszteltetést. Viszont a nem javasolt futballistákat ő maga hétről hétre szerepeltette csapatában. Alapgondolatként persze továbbra sem tartom rossznak, ha a mindenkori kapitány kikéri a klubedzők véleményét is, de ha nincs nyomós érv, a kapitányé a döntés joga. — A főtitkár mit vár elkövetkezendő EB-mérkőzéseinktől? ♦ Nincs mit szépíteni a dolgon, inkább csak papíron van esélyünk a továbbjutásra. De ezt az elméleti esélyt meg kell lovagolni, s minden mérkőzésre elszántan, minden erőt mozgósítva kell kimennie labdarúgóinknak, s nem feltartott kézzel, lélekben már feladva a reményt! Mindezt nyilvánvalóan minden szurkoló elvárja. — Mi adhat új erőt, lendületet válogatottunknak az újbóli talpra álláshoz? - Úgy érzem, elengedhetetlen egy nemzetközi siker. Aki űzte valaha ezt a játékot, az jól tudja, mit jelent ez a szó: önbizalom. Enélkül még a jók sem biztos, hogy győzni tudnak. Minálunk a játékosok elvesztették a hitüket. Most az is a feladatuk, hogy megtalálják, hogy visszaszerezzék! Erre első lépésként a Ciprus elleni győzelem is jól jönne. Várkonyi Sándor A repülőgép Disztl L. és Kiprich nélkü Egymás ellen az A-válogatott és az olimpiai csapat Szombaton este is feltárcsáztuk a magyar válogatott athéni szállását, ahol Bolla Pétert, a csapat edzőjét értük el. — Sajnos, alaposan elromlott az idő, és ez — ha jelentéktelen mértékben is, de — módosította az egymás elleni mérkőzés lebonyolítását — kezdte beszámolóját. — Nem félidőket, hanem negyedeket játszottunk, hogy a rendkívül erős, a pályán átlósan fújó szél egyik csapatot sem zavarja huzamosan. — Hogyan álltak fel a csapatok? : — Az A-válogatott így kezdett: Szendrei — Sallai, Híres, Róth, Keller — Varga, Kardos, Hannich, Bognár — Boda, Kovács. A szünet — azaz a második negyed — után Preszeller lett a balhátvéd, a középpályára Varga és Bognár közé Rostás és Garaba állt be, s a Schróth—Vincze páros játszott elöl. Az olimpiai válogatott Zsiborás — Csonka, Herédi, Szalai, Vadász — Kékesi, Rubold, Bücs — Szabó, Fodor, Szekeres öszszeállításban kezdett. — Mennyi lett az eredmény? — Az A-válogatott nyert 3-2-re. Rostás lőtt két gólt, az egyiket tizenegyesből, majd Varga szerzett bombagólt. Az olimpiai csapatból Fodor és Bücs volt eredményes. A hangsúly természetesen nem az eredményen, hanem a Ciprus ellen tervezett játék gyakorlásán volt. — És ez hogyan sikerült? — Kimondottan jól. Rengeteg helyzetet dolgoztak ki a játékosok, bár elsősorban a szél miatt sokat hibáztak is. A több biztató jel közül azt emelném ki, hogy mindenki szemlátomást frissen mozgott, s úgy tűnik, sikerül jövő vasárnapra formába lendíteni a csapatot. — A jövő hét műsora? — Vasárnap belvárosi séta és gyúrás szerepel a programban. Hétfőn két, kedden délelőtt pedig egy edzés lesz. Délután az olimpiai együttes a másodosztályú Airomitosz ellen játszik, és ezzel le is zárul görögországi felkészülése, mert csütörtökön hazautazik. Az A-válogatott szerdán az Ethnikosszal mérkőzik, majd pénteken repül Ciprusra. — A leszerelt katonák rendben megérkeztek? — Csak Hajszán jött utánunk, Disztl László és Kiprich otthon maradt, mert megbetegedtek. Megérdeklődtük, mi történt a két játékossal? Tajti József, a Videoton vezetőedzője elmondta, hogy a Vietnamból hazatérő katonaválogatott első útja Kiskunfélegyházára, egészségügyi vizsgálatra vezetett. Onnan hazatérhettek a játékosok, de később kiderült: Disztl Lászlónál és Kiprichnél szalmonellafertőzésre gyanakodnak az orvosok. Tatabányán Kiprich József anyósával sikerült csak beszélnünk, aki elmondta, hogy vejét a repülőtér várójából hívták vissza a rossz hírrel. Hétfőn születik meg a kontrollvizsgálat eredménye, akkor válik bizonyossá, tényleg megkapták-e a fertőzést. Az mindenesetre tény, hogy Kiprich az utóbbi három napban öt kilót fogyott... P. Gy. L. NÉPSPORT 3 Pölöskei ismét a Fradi kezdőcsapatában A Sportsegély-akció Rákoscsabán is nyert NKgm gyülekezett a kokaii közönség szombaton délelőtt a Rákosmenti TK egykor szebb napokat is látott sporttelepén. A váratlanul újra beköszöntő nagy hideg sokakat tartott távol január utolsó napján a jótékony céllal rendezett Ferencváros—RTK labdarúgómérkőzéstől, amelynek a teljes bevételét felajánlották a Sportsegély-akció számlájára. — Amikor decemberben lekötöttük ezt a találkozót, bizony nem gondoltuk, hogy farkasordító hidegben kell majd játszani a csapatoknak — mondta Benes László, a helyi egyesület ügyvezető elnöke. — Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi szerettük volna későbbi időpontban rendezni a mérkőzést, de a Fradinak terminusnehézségei voltak, így aztán nem maradt választási lehetőségünk. Abban azért reménykedek, hogy a Ferencváros ilyen körülmények között is képes jó néhány szurkolót kicsalni a szabad levegőre. Előzetesen százhúsz jegyet adtunk el vállalatoknak és szövetkezeteknek. A földes edzőpálya a lehetőségekhez képest kitűnő talajjal várta a pályára lépő két csapatot. A hótól teljesen letakarított játéktér néhány viztocsaja azonban zavarba hozta a fizika törvényeit ismerő, átfagyott szurkolókat. Nem tudták, hogy a szemük káprázik vagy a hőérzékük hagyta cserben őket. Mindenesetre csak fokozta tudathasadásos állapotukat, hogy a játékvezető megjelent a rövidnadrágban. Ajólértesültek persze azonnal szolgáltak magyarázattal a meglepő jelenségre, mondván, hogy a bíró felmenő rokonai alighanem kutatók voltak az Északi-sarkon. Mások pedig arra gyanakodtak, hogy fagyállós teát ivott. Az érintett, Győri Zoltán csak mosolygott a nem minden változatában mulatságos találgatáson: „Jól meggyúrtak a kollégáim, ennyi a titka az egésznek. Futás közben különben sem érzi az ember, hogy milyen hideg a levegő” — mondta. A labdarúgók véleménye a látottak alapján ezúttal sem egyezett a bíróéval, mindegyikük melegítőbe öltözve, egy részük sísapkában várta a találkozó kezdetét, sőt még ennél is jobban a végét. A Ferencváros a futásban kezdett, mivel a válogatott csapatok külföldi edzőtáborozása miatt nem lehetett itt Zsiborás, Keller, Kvaszta, Zsinka, Dühön, Zsivótzky, Fischer, Pintér és Dzurják. Közülük az utóbbi kettő makacs sérülés miatt éppen szombaton reggel tért haza és hétfőn orvosi vizsgálaton vesz részt. A hiányzók sorát növelte még Kincses, aki továbbra is sérült, a katonaságtól leszerelt Vaszil, ő csak hétfőn csatlakozik az együtteshez, Hámori pedig még nem épült fel betegségéből. A játékos a gondos orvosi kezelés ellenére nyolc kilót fogyott és csak most kezdte el a könynyített edzést. Néhány tapasztalt játékos mellett főként tehetséges fiatalokat küldött pályára Dalnoki mester. A következő csapat kezdte el a játékot: Józsa — Szántó, Simon, Strausz, Bus — Bánki, Limperger, Pölöskei — Albert, Takács, Batári. Az összeállítás meglepetése tehát, hogy féléve® szünet után újra zöld-fehér színekben játszott Pölöskei Gábor, aki a héten érkezett haza a katonaválogatott vietnami túrájáról. — Nem mondom, hogy Vietnamban nem volt kellemesebb plusz harminc fokban játszani, mint most. Bizony ez nem labdarúgóidő. Kemény a talaj, nehezen lehet fordulni, elindulni és nagyom veszélyes elesni — mondta a játékos. — De ez van, s ha nem is szeretjük, ehhez kell alkalmazkodnunk. Végre egészséges vagyok, szeretnék jól felkészülni a tavaszi idényre. Ha semmi váratlan nem jön közbe, akkor megcélzom a válogatottságot, a csapattal pedig a bajnoki dobogót. A mérkőzés óvatos ismerkedéssel kezdődött. Nem annyira egymás, mint inkább a pálya talaját kóstolgatták a labdarúgók. A Fradiból elsősorban Pölöskei, Limperger és Simon jeleskedett, míg az ellenfélnél Kötni vétette észre magát azzal, hogy hangos szóval irányította, buzdította és szidta társait. Jenc játszadozást lát-Uralma hatott a mintegy 500 főnyi közönség, de ilyen körülmények között botorság lett volna jobbat remélni a játékosoktól. Némi játék azért akadt, így a szurkolók elfoglalhatták magukat. A legtöbb témát mindvégig a játékvezető rövidnadrágja és ítéletei adták a hófödte lelátón ácsorgóknak. A Fradi végig mezőnyfölényben játszott, szemfüles támadása végén mégis az RTK szerezte meg a vezetést Kovács József révén. A hátrányt Batári és a közésicsatárnak kinevezett Takács is kiegyenlíthette volna, de nagy helyzetben mindketten hibáztak. Az első félidő végén már mindenki a bírói sípszóra várt, amikor Pölöskei egyéni akciót követően az ötös jobb oldali sarkáról Kovács kapujába helyezett. A szünetben a játékosok forró teát kaptak, a nézők később az első félidejihez hasonló játékot. A fordulást követően mindkét együttes kihasználta cserelehetőségét. A zöld-fehéreknél bemutatkozott a KSI-ből frissen igazolt Páling és játéklehetőséget kapott Balogh kapus valamint a középhátvéd Csiba is. A tudáskülönbség ekkor már gólokban is megmutatkozott Batári jóvoltából kialakult a 3-1-es végeredmény. A találkozó jó, Vépi Péter próbálta öszszefoglalni a látottakat A szakember elmondta, hogy szerinte ennek a találkozónak semmiféle szakmai haszna nem volt, köszönhetően az időjárásnak. Szerinte az MLSZ jobban tenné, ha növelné a téli és csökkentené a nyári szünetet, így a közönség is jól járna. Némi haszonról mégis beszámolhatunk: az RTK több mint tízezer forintot fizetett be a Sportsegély-akció számlájára. Borókai Gábor Pölöskei: végre egészséges vagyok