Népsport, 1987. március (43. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-01 / 50. szám
4 NÉPSPORT Labdarúgás____ Videoton—Dunaújváros 1-1 (0-1) Székesfehérvár, 4000 néző. Vezette: Drigán (****), (Szabó R., Kiss G.). Videoton: Koszta 6 — Végh 6, Disztl L. 5, Nováth 6, Horváth 5 — Sallói 5, Csongrádi 5, Vadász 6 — Kanyuk 6, Wittman 5, Kovács 4. Edző: Tajti József. Dunaújváros: Holló 6 — Krukk 6, Boldóczky 7, Menyhárti, Miskoviczi — Dienes 7, Dupai 6, Késs 7, Vajda 6 — Tatár 6, Debota 8. Edző: Kovács András. Csere: Sallói helyett Máriási (—), Kovács helyett Szabó (—), mindketten a 68., Vajda helyett Törő (—) a 88., Dienes helyett Kalmár (—) a 10. percben. Gólszerző: Lehota a 17., Kanyok a 78. percben. Sárga lap: Disztl L. a 31., Horváth a 44. percben. Szögletarány: 11:2 (5:1) a Videoton javára. Videoton-támadásokkal kezdődött a találkozó. A 3. percben Sallói kapott kecsegtető átadást, de a védők időben közbeavatkoztak. Néhány perc múlva Kovács Ferenc csapott rá egy átadásra, de Menyhárt ezúttal is jól lépett közbe és felszabadította kapuját, majd Sallói elől védett merész kivetődéssel a vendégek kapusa, Holló. A 9. percben gyors Kohász-ellentámadás következett. Dupai indításával Lehota futhatott fel a jobb oldalon, jó beadását Tatár fejelte Véghtől szorongatva a kapu mellé. A 15. percben viszont veszélyes hazai lövésnek lehettek szemtanúi a nézők. Novakh unta meg a csatárok tehetetlenségét, 16 méterről célozta meg a kaput. Holló azonban biztosan fogta magához a labdát. A 17. percben váratlanul a vendégek szerezték meg a vezetést. Szögletrúgáshoz jutottak a jobb oldalon. Tatár adta be a labdát, Ress átvette, majd pontosan tálalt Lehota fejére, aki a tehetetlen Kaszta lába között négy méterről a kapu közepébe fejelt. 1-1 (Mint a nem túl tehetséges, de nagyon szorgalmas diák, a Dunaújváros bemagolta a LECKÉT. Mechanikusan válaszolgatott a Videoton kérdéseire, s mivel a tanár nem tudott semmi váratlant feltenni, mindenre csattant a félését. Sőt, az anyaghoz kapcsolódva előkerült egy olyan rész, amelyet a pedagógus könnyen vett, nem nézett át előzetesen, így aztán zavarba jött a nem várt választól. Az történt, hogy Disztlék el sem tudták képzelni, hogy a vendégek olyan tiszteletlenséget forgatnak a fejükben, hogy gólt szerezzenek. Ezért meglehetősen hosszút pórázra engedték a két dunaújvárosi támadót, a szögletnél például méterekre álltak Lehotától, aki aztán volt olyan udvariatlan, hogy visszaélt szabadságával. Kosztra ugyan lépett előre, de balszerencséjére a lába között a hálóba vágódott az élesem lefejelt labda. A Videoton a hátrányos helyzetben igyekezett még több erőt koncentrálni a támadásokra. De ezekben kevés volt az ötlet, a váratlan elgondolás, s a vendég védők könnyedén hárítottak.A 21. percben azonban úgy tűnt, a Kohász-védők is hibáznak. Egy jobb oldéli beadásnál elvétették a labdát, Holló is rosszul jött ki kapujából, ütközött Kanyokkal, mindketten a földre kerültek, végül Boldócziky szabadította fel a kaput. A 23. percben ismét a vendégek veszélyeztettek, Hess átadása után Dienes törhetett kapura, ő is jó helyzetben volt, de a még jobb helyzetben levő Lehota elé passzolta a labdát, így a kapujából kifutó Koszta vetődve hárítani tudott. Támadgatott a hazai együttes, de változatlanul a vendégek veszélyeztettek többet. A 31. percben Diszti L. a kapura törő Tatárt utolsó lehetőségként „elütötte”, s emiatt jogos volt a sárga lapos figyelmeztetés. A másik kapu előtt Kovács F. beadását Sallói lefejelte Wittman elé, mielőtt azonban kapura lőhetett volna, Menyhárt közbelépett és a mezőnybe vágta a labdát. Meddő hazai fölény közepette a 36. percben a Kohász-védőkről kipattanó labdát Wittman kapásból, 20 méterről vágta kapu fölé. A 42. percben Végh előtt volt szabad az út, ki is használta ezt, az alapvonal közeléből jól adott középre, de a kapu torkában Kovács F. lekésett az átadásról.A gól óta meglehetősen egysíkúan ívelgetett a Videoton, a vendégek bemutatták fejelőtudományukat. Végh elfutása volt az első olyan fehérvári akció, amely előtt a társak tudatosan teret nyitottak a felfutó védőnek. A félidő előtt a 44. percben Horváth reklamált a játékvezetőnél egy ítélet miatt, ám az nem fogadta el a bírálatot, viszont sárga lappal figyelmeztette a fehérvári védőt. SZENET UTÁN tovább növelte fölényét a Videoton. Az 53. percben Kanyok beadását Csongrádi sarokkal továbbította kapura, Hollót nem lepte meg a váratlan megoldás és elcsípte a labdát. Valóságos tűzijátékot rendeztek a hazaiak a Kohász kapuja előtt. Négy lövést hárítottak a védők, végül a kivágódott labdát Lehota elől kellett Díszt Lászlónak az ellenfél térfelén hárítani, hogy ne legyen veszélyes ellenakció. Fehérvári támadások közben Tatár indított ellenakciót, több védőt is átjátszott, már a fehérvári 16-osnál járt, amikor Sallói utolsó emberként avatkozott közbe és felszabadított. A 64. percben Horváth bal oldali beadására Disztl L. remekül ugrott fel, ha kevéssel is, de kapu mellé fejelt. Két perc múlva ismét Lehota szerezhetett volna gólt. Egyedül vezethetett támadást, Koszta azonban jó ütemben lépett ki és az ötös oldalvonalánál belevetődött a lövésbe.A második játékrészben jószerivel egykapuzott a fehérvári csapat. Tehette, mert a vendégek meglehetősen szokatlan, 9-1-es felállási formációt választottak. Lehota kivételével mindenki védekezett, ám amint a csatár meglódult, rögtön melegük lett a Videoton védőinek. Ezúttal hat hazai hátvéd is loholt utána, mégis csak Koszta bravúrja hárította el az újabb dunaújvárosi gólt. Változatlan Videoton-fönyben teltek a következő igyekezett Tajti József erősíteni csapatának támadójátékát. Szabó jó átadására Kanyok rajtolt, a 18-ason belül ütközött Hollóval, miközben a Kohász kapusa, az oldalvonalon kívülre hárított. Az ütközés következtében a fehérvári játékos megsérült, ápolni kellett. Rögtön ezután Végh beadását Szabó J. fejjel megcsúsztatta, de a labda a kapu mellé került. (Alig lépett pályára a Görögországból télen viszszatért Szabó, máris bizonyította: változatlanul érzi a kaput, könnyen odakerül, más kérdés, hogy ezúttal nem volt szerencséje a fejessel.) A 75. percben szögletrúgás után, amelyet Máriási végzett el, ezúttal is Disztl L. emelkedett fel legjobban a védők gyűrűjéből és fejese most is veszélyesen csúszott kapu mellé. A másik oldalon Tatár átadását Lehota kapta, ügyesen kivárt, de Koszta ezúttal észrevette, hogy megint a lába között akarja elgurítani a labdát, és jó ütemben lépett közbe. Nagy erővel rohamozott a Videoton, amelynek eredményeképpen a 78. percben sikerült egyenlítenie. A bal oldalon, az alapvonal közeléből Vadász adott be, s labdája a kapu előterében szabadon találta Kanyokot, aki nyolc méterről a kapu közepébe fejelt. 1-1 A hajrában mindkét kapu előtt volt izigalom, a 81. perc■ ben Lehota beadását Ress elől az utolsó pillanatban hárította Novath. Négy perccel később Szabó J. 15 méterről célozta meg a jobb alsó sarkot, többen már gólt kiáltottak, de Holló jó vetődéssel megkaparintotta a labdát. ★ ★ ★ Mindig van abban valami különleges, amikor az egyik csapat, már meccs előtt könyvel, mondván, majd csak találunk egy gólt, a másik pedig nem hajlandó belenyugodni az elhamarkodott ítéletbe. Nos, Fehérvárott ezúttal erről volt szó. Érkezett egy olyan csapat, amelyet már csak a matematikai trükkök biztatnak a bentmaradásra, és amelyik egyáltalán nem akarja ezt a tényt szó nélkül tudomásul venni. Mert a vendégek nemcsak igen-igen lelkesen, hanem meglepően tudatosan küzdöttek, s ennek végül aztán meglett a jól megérdemelt eredménye. A fehérváriak a mérkőzés előtt azt kapták feladatul edzőjüktől, hogy már a dunaújvárosi térfélen támadják le a labdát hozó ellenfelet, csakhogy ez a szándékuk a játékukból egyáltalán nem derült ki. Különösen az első félidőben, sokkal inkább az történt a pályán, amit Lehotáék akartak, villanásszerű ellenakcióikkal a helyzetek számában és veszélyességében is felülmúlták a házigazdákat. Szünet után már abba a hibába estek, hogy túlontúl őrizték megszerzettnek látszó két pontot, s ennek az lett a következménye, hogy Csongrádiék mégis lecsíptek belőle egyet. Mégis az esős, sáros tavaszi folytatásnak csak a dunaújvárosiak örülhettek igazán. Már csak azért is, mert számukra az egy pont nem mennyiségileg, hanem lélektanilag jelenthet sokat a hátralevő 14 fordulóra. Tajti József: — Csak küzdelemről beszélhetünk, játékról már kevésbé. Kovács András: — A várakozásnak megfelelően alakultak a dolgok, egy pontért jöttünk és azt el is visszük. A helyzetek alapján akár a győzelmet is megszerezhettük volna. Kiss Ílászló Székelyhídi János A vendégek állandó készültségben várták a fehérvári támadókat. Képünkön a labdát vezető Kanyokra három dunaújvárosi védő is jut, a negyedik, Boldóczky (5) a tizenhatos vonalán állva figyeli, hogy közbe kell-e avatkoznia (Rabáczy Szilárd felvétele) Az NB I állása 1. MTK-VM 16 101 3 28-12 22 2. 2. Dózsa 158 4 3 23- 9 20 3. Pécs 158 4 3 14- 5 20 4. Tatabánya 168 3 5 26-14 19 5. Haladás 168 3 5 19-14 18 6. Ferencváros 166 7 3 14- 9 18 7. Bp. Honvéd 167 4 5 23-23 13 8. Videoton 166 3 7 17-15 15 9. Vasas 166 3 7 22-23 15 10. Debrecen 165 4 6 20-23 14 11. Békéscsaba 154 6 5 16-18 14 12. Rába ETO 163 6 7 22-26 12 13. Zalaegerszeg 163 8 7 14-20 12 14. Siófok 163 6 7 16-23 12 16. Eger 154 4 7 13-20 12 16. Dunaújváros 161 5 10 11-327 XLIII. 50. ♦ 1987. március 1 Rajt a területi és a megyei bajnokságban is Sok-sok öröm és bánat, valóra vált és valóra nem vált remény, azaz jó és rossz szereplés minden bajnoki év kísérője, velejárója. A bajnokság első fele után szűkebb és szélesebb körökben, egy-egy szakosztályban ezúttal is megvizsgálták, hogyan csinálták (ha sikerült), illetve hogyan kellett volna csinálniuk (ha nem sikerült). Az őszi idény értékelése után bizonyára mindenütt megszületett a bajnokság második félidejének harci taktikája. Hogy jó vagy rossz lesz-e ez a taktika tavasszal, az csak pár hónap után dől majd el. Az azonban biztos, hogy tavasszal fent és lent egyaránt az eddiginél jobban kell küzdeniük a csapatoknak, ha el akarják érni céljukat! A területi bajnokságban, a száz között alig húsz olyan csapat található, amely megfelel az osztály eszmei színvonalának ! Ezek az együttesek a téli felkészülés idején is sok mindent megkaptak, ami a jó szerepléshez szükséges. A bajnoki címért harcoló gárda mögött legalább negyven olyan található, amelyik felkészültségben, játékerőben elmarad ugyan a bajnokesélyes csapatoktól, arra azonban mindenképpen vigyáz, nehogy a kiesés ellen küzdő harmadik csoportba essen vissza. Mert bizony az itt tengődőknek nem öröm a sorsuk. (Már a félidőben 8-10 olyan csapat van, amelyeknek a megmenekülése különleges bravúrnak számítana.) Rendkívül izgalmasnak ígérkezik a Duna-csoport első négy csapatának (111. ker. TTVE, Dorogi Bányász, ESMTK, BKV Előre), a Körös-csoport első két csapatának (Kecskeméti SC, Építők SC), a Tisza-csoport első két helyezettjének (Debreceni Kinizsi, II. Szabó L. SE) tavaszi küzdelme a bajnoki címért. De ugyanez mondható el a Mátra-csoport első négy helyezettjéről (H. Papp I. SE, Kazincbarcika, Recsk, Salgótarjáni Síküveggyár) és a Bakony-csoport első két helyezettjének (Ajkai Hungalu, Soproni SE) várható viaskodásáról is. A Mohácsi TSZ SE pillanatnyilag már 5 ponttal vezet, gólkülönbsége pedig (21-1), szinte példátlan labdarúgásunk történetében. Ez aztán azt mutatja, hogy aligha akad olyan csapat a mai magyar bajnokságok bármelyik osztályában, amelyik az őszi forduló mérkőzései után ilyen, szinte fantasztikusnak mondható gólkülönbséggel áll az élen! A jövő titka, hogy a történelmi város csapata idegekkel hogyan és meddig bírja . . . Hol vannak már azok a szép idők, amikor néhány városban 6—8 ezer ember szurkolt csapata győzelméért a harmadik vonalban. Amikor, mint például 1961—62-ben, az akkori NB III-ban, a Pápa— Veszprém rangadót 6000, a Győri Dózsa—Pápa és a MÁV DAC—Veszprém mérkőzést 5—5 ezer ember látta, az őszi győri NB III-as helyi rangadón pedig hétezren szurkoltak. Győrben ma is jól emlékeznek ennek az évnek a bajnokságot eldöntő találkozójára,, a MÁV DAC—Pápa összecsapásra. Ezt a meccset ugyanis tízezer (!) néző izgulta végig. De nemcsak a Dunántúlon volt futball-láz! A Szegedi VSE csapata ugyanabban az évben, április 4-én (!) a Békéscsabai Építőkkel játszott. Ha a csabaiak győznek, előnyük 7 pontra növekszik. 11—11 játékos a pályán. 3000 szegedi és 2000 csabai szurkoló pedig a nézőtéren „küzdött’’ egymással. A szegediek 11-esből lőtt góllal győztek 1-0-ra. A mostani területi bajnokságban a Kecskeméti SC hazai mérkőzései iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Az ottani ötezres nézőcsúcs azt mutatja, hogy a százezres lélekszámú város sportszerető közönsége már nagyon szeretné, ha csapata újra a második vonalban játszhatna. Szinte hihetetlen, de így van: Szekszárdon kívül még Kecskemét az a megyeszékhely, amelynek soha nem volt NB I-es csapata . .. A fővárosiak érdeklődése a területi mérkőzések iránt elképesztően gyenge. Még azoknál a csapatoknál is, amelyek bajnokesélyesek! Ezt a problémát hosszú évek óta emlegetjük, megoldásukra néhány gondolatot (tagszervezés, a mérkőzések helyes időpontjának megválasztása stb . . .) régebben már felvetettünk, de minden maradt a régiben. A tavaszi küzdelem egyébként szombaton elkezdődött (a Körös-csoport egy mérkőzését játszották le). Ami még említésre kívánkozik: a Duna-csoportban a pályák rossz állapota miatt egy héttel később kezdenek. Körös-csoport Építők SC—Kecskeméti SC 0-1 (0-0). Népliget, 400 néző. V: Kokavecz. Építők: Szekeres — Huszák, Pócza, Gera, Paksi, Varga, Bogdán, Gregor B. (Papp), Czanka, Márton dr., Oláh. Edző: Stefancsik Alajos. Kecskemét: Erdei — Somogyi M. (Csorba), Szabó, Somogyi J., Hájer, Hoffmeister, Safranyik, Hegedűs, Óvári (Fóris), Czéh, Rácz. Edző: Pataki Tamás. A kisméretű füves edzőpálya havas, csúszós talaján kezdetben jobban feltalálta magát a kecskeméti csapat, de 20 perc után kiegyenlítetté vált a küzdelem. Szünet után is a KSC kezdett jobban, majd negyedórás Építők-fölény következett, de a rohamozás eredménye csak egy Papplövés volt — 18 méterről! A 75. percben villámgyors jobb oldali kecskeméti támadást követően nagyon szép fejesgóllal szerezte meg Hegedűs a vezetést, s a gól egyben a győzelmet is jelentette a vendégeknek. G: Hegedűs. Jó: Gara, Bogdán, Oláh, ill. Somogyi M., Somogyi J., Safranyik, Hegedűs. Vasárnap elkezdődnek a megyei bajnokságok is. Egyelőre 8 megyében rajtolnak a csapatok, a többi tizenegyben (elsősorban a pályák kímélése miatt) később kerül sor az első fordulóra. N. J. Szinte egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgó-bajnokságok történetében: a területi bajnokság Dráva-csoportjában, a Mohácsi TSZ SE, az őszi idény tizenöt mérkőzésén, azaz 1350 perc alatt, 21 adott góljával szemben mindössze egyet kapott! A képen a mohácsiak keretének a tagjai (Farkas Tibor felvétele)