Népsport, 1987. június (43. évfolyam, 127-151. szám)
1987-06-13 / 137. szám
XLIII. 137. ♦ 1987. június 13 Bőségtálat készítettek Régen nyomozói fogásként alkalmazták: a gyanúsítottól megkérdezték: mit szeret a legjobban enni? Az rávágta: libacombot! Attól kezdve reggel, délben, este elé raktak egy tál barnáspirosra sült libacombot, de semmi mást. Egy darabig habzsolta a szerencsétlen a számára mennyei csemegét, majd egyre többet hagyott a tálon. Végül nem is nyúlt hozzá. Ennek ellenére csak azt kapta. Már nyüszített az éhségtől, de rá sem tudott nézni a zsíros libacombokra. Inkább vallott. ... Hány gyerek panaszát hallottuk nemrégiben, hogy azért nem sportolnak, mert iskolájukban csak a testnevelő tanár kedvenc sportágát lehet űzni ... Ezért volt örvendetes, amit Csepelen, a királymajor általános iskolában tapasztaltunk. A Királymajor DSE megalakítása után sportágakból bőságtálat készítettek, terítettek. + Bo választékot igyekszünk kínálni, hogy a gyerekek megtalálják azt a mozgáslehetőséget, amelyet leginkább kedvelnek. Az sem baj, ha később bele-, unnak és mást választanak. A lényeg az, hogy mozogjanak kedvvel, jó hangulatban, igényük szerint, rendszeresen — mondta Varga Imre testnevelő tanár, a Királymajor DSE vezetője. — Lássuk a „menüt”!*■ A labdát kedvelőknek módjuk van kézilabdázni, hiszen van fiú és lány sportcsoportunk. Akik pedig csak most szeretnék megismerni ezt a sport-, ágat, beiratkozhatnak a kézisuliba. Van focisulink meg tenisztanfolyamunk is. Két természetjáró-csoportunk járja az ország szép tájait. Népes a karatetanfolyamunk, mód van cselgáncsozásra, sőt, ősztől birkózhatnak is a gyerekek. A többieket pedig az aerobik- és a gyermektornatanfolyamunk hívogatja. — Valóban bőségtálhoz méltó választék. Ebben a sokszínű kínálatban is feltűnik, hogy mennyire törődnek a küzdősportokkal. A karate, a cselgáncs és a birkózás nem kimondottan általános iskolai sportágak, de kínálják bőséggel. Mi az indíték? -f A karate mostanság divatsportág, s annak tekinthető a cselgáncs is. A birkózás pedig eredményessége miatt vonzó a gyerekek körében. Mégsem csak ezért igyekszünk lehetőséget teremteni az űzésükre. — Elmondaná, hogy mi az indoklás? Ezeknek a sportágaknak nagy pedagógiai hatásuk van. Megfigyeltem már régen, hogy a karatézó, cselgáncsozó és birkózó gyerekek észrevehetően fegyelmezettebbekké válnak. Emellett például a karate és a cselgáncs őrzi a japán hagyományokat, történetük megtanulása kötelező, így másfajta kultúrkörbe pillanthatnak be a tanulók. Fontos dolog ez, hiszen így teljesebbé válik számukra a sportolás. — Mégis úgy hallottam, hogy a cselgáncsra elég kevés gyerek jelentkezett,s így van. Tíz-tizenkét gyerek jelent meg az eddigi foglalkozásokon, de nem adjuk fel. Nincs megfelelő szőnyegünk, és nincs a gyerekeknek cselgáncsruhájuk. Ha a birkózást meghonosítjuk, a Csepel SC ad szőnyeget. Mivel most már van egy kis pénzünk is, azon gondolkodunk, hoggy csináltatunk cselgáncsruhákat. Mindjárt nagyobb lesz az érdeklődés. — Miből van megtakarított pénzük, hiszen még meg sem kapták a beígért támogatást? - Az eddig esedékes kilencvenötezer forintot biztosan megkapjuk, de azért szerveztünk egyelőre több tanfolyamot, hogy mi magunk teremthessük meg működési alapunkat. A DSE tagjai és pártoló tagjai így is féláron vehetnek részt a tanfolyamainkon, azaz havi száz forintért. A DSE-tagdíjakat is úgy állapítottuk meg, hogy ha egy családból több gyerek tagja, kevesebbet fizetnek. Ennek ellenére marad pénzünk a kötelező kiadások után, így aztán télen ráfizetésesen is mertünk sítúrát szervezni, most pedig szintén ráfizetésesen úszótanfolyamot indítunk. Célunk, hogy mindenki megtanuljon úszni, hiszen a Duna két ága között élünk...Figyelemre méltó törekvéseik vannak. Ügyes manőverezéssel teremtenek harmóniát az igények, a lehetőségek, a megvalósítandó feladatok szövevényében. A leginkább szembetűnő, hogy bár szükségszerűen bevételre törekednek, abból nem sajnálnak kiadni másként meg nem valósítható elképzelések végrehajtására!) — Mennyivel több gyerek mozog rendszeresen azóta, hogy tavaly szeptember végén megalakították a diáksport-egyesületet? + Iskolánkban kilencszázhetvenöt gyerek tanul. Testnevelés tagozatos iskolája vagyunk a Csepel SC- nek. Eddig kétszáznegyven gyerek járt sportolni valamilyen szakosztályba. Mióta a DSE megalakult, újabb háromszázötven gyereket vontunk be a rendszeresen mozgók táborába. Arra törekszünk, hogy ez a létszám egyre tovább gyarapodjék. Bízhatnak benne, ha tovább bővítik a bőségtál választékát. Kaszás Sándor Klampár második a bécsi gálán ( Asztalitenisz ) Bécsben ismét nagy sikerrel rendezték meg a hagyományos férfi asztaliteniszgálát, amelyen ezúttal is rangos mezőny gyűlt össze. — A tizenkilenc meghívott versenyző között — mondta a hazaérkezés után Pigniczky László válogatott edző — olyan neveket olvashattunk, mint Grubba, Douglas, Carlsson, és indult három kínai is. A magyarok közül a legjobban Klampár játszott, aki a döntőig verekedte magát és csak az utolsó mérkőzésen kapott ki a lengyel Grubbától 2:1-re. Igen jól játszott a fiatal Somosi, aki a csehszlovák Javorek legyőzése után csak nagy csatában kapott ki a kínai Liang Ko-liangtól 2:1- re. Harczi legyőzte az osztrák Káint, és a későbbi győztes Grubbától szenvedett vereséget. A gála az idén is sok tanulságot hozott, a magyar versenyzők nem vallottak szégyent... 16. KERÉKPÁROS ARANY MOKK A CP A kapitány nem mászott a holdra, de... mászott volna — mint a viadal előtt tréfásan megígérte —, de csak tizenhét század másodperccel maradtak el a világbajnoki ezüstérmes lengyel csapattól. (Ilyen kis különbség kimutatására csak az elektromos mérés képes.) Vannak fiatal tehetségek pályasportunkban. Ezt is igazolta a kétnapos nemzetközi verseny. Előbb a tizenkilenc esztendős Havarik Tamás utasítota maga mögé a felnőtt mezőnyt, majd a huszonkét éves Fábián Imre győzött nagy fölénnyel a pontversenyben, s most csak a győztesekről szóltunk. Szóval, színvonalas versenyben, s hazai győzelmekben lehetett része a Millenáris közönségének, akik bár a szokásosnál többen voltak, de a foghíjas lelátó még nem emlékeztetett a régi versenyekre. A jövőben a hírverésen és a rendezésen is változtatni kívánnak a szövetség vezetői. Tolnai Zoltán mondta: „Az általános iskolákkal is szeretnénk felvenni a kapcsolatot, hogy a pedagógusok minél több gyereket hozzanak ki a versenyre. Igaz, ez többletbevételt nem jelentene, de hátha kedvet kapnak a kerékpározáshoz.” Kresz Véget ért hát a legrangosabb hazai kerékpáros pályaverseny, az Arany Mokka GP. Erre a viadalra a rendesek minden évbenpontosan egy évig készülődnek. Ezt példázza, hogy még a tiszteletkörét rótta az idei verseny utolsó számának, a 72 körös pontversenynek a győztese, amikor Tolnai Zoltán, a Magyar Kerékpáros Szövetség főtitkára megjegyezte: „Jövőre sokkal nagyobb versenyt szeretnénk rendezni, lehet, hogy hivatásos kerekezőket is meghívunk.” Pedig a mezőnyre most sem lehetett panasz, az előzetes információktól eltérően nem öt, hanem hat világbajnok jött el Budapestre. A három NDK-beli 1000 méteres világbajnok, Glüklich, Malchow és Ganske olyan produkciót nyújtott, amelyhez foghatót keveset látott a Millenáris közönsége. Ugyanígy élmény számiba ment a gyorakorcsolyázó- kerékpáros Rothenburger könynyed kerékpározása. Az Arany Mokkán első alkalommal megrendezett női számokban a magyar lányok sajnos, nem késztették különösebb erőkifejtésre a világbajnokot. Ennek ellenére már jelezte, hogy jövőre is szeretne eljönni Budapestre, érdemes lenne megfelelő ellenfeleket keresni számára. Népes és rangos mezőny, színvonalas küzdelmek jellemezték az idei Arany Mokka kerékpáros viadalt (Záhonyi Iván felvétele) A magyar férfikerekezők viszont kiteltek magukért, pedig... Pedig jóformán csak országúton gyakoroltak. A pályaedzőkre csupán nyolc-tíz nap jutott. Hogy miért? Az Arany Mokka a VB-re való felkészülésnek csak egyik állomása, igaz, nagyon fontos állomása. Nem kell ezt tagadni, szégyellni, hiszen más sportágakban is a világversenyeket helyezik az első helyre (csak a közelmúlt egy példája, a súlyemelő Pannónia Kupa). Egyszóval csupán néhány pályán eltöltött óra után ért el Somogyi Miklós és Pais Péter az országos csúcshoz közeli erediményt. A 4000 méteres csapatversenyben sem szerepelt rosszul a magyar válogatott. Igaz, nem hajtottak olyan időt, ami után Schillerwein István szövetségi kapitány a holdra Valahol ez is baki Érte néhány bíráló észrevétel a verseny rendezését. Nem is alaptalanul. Mert a Millenáris lelátóin valóban nagyon koszosak az ülések. Megemlítettük ezt már évekkel ezelőtt, azóta még koszosabbak lettek. A műsorközlő valóban követett el hibákat, tévesztett össze versenyzőket. Mentségére legyen mondva, hogy nem ez a főállása. És ki nem hibázik? A rádió elsőszámú riportere annak idején a tokiói olimpián összetévesztette a magyar és a jugoszláv vízilabda-válogatottat. Vagy mondjuk az idei atlétikai fedettpályás VB-n a stúdióban ülő egyetlen érmesünket egy egészen más szám eredményhirdetésénél vélték a dobogón felfedezni. Csúszott is a műsor. De aki már volt néhány pályaversenyen, tudhatja, hogy ilyen a legjobb szándék mellett is előfordulhat, főleg, ha a televízióközvetítés miatt túlságosan is pörgetni szerették volna. De azt nem láthatták előre, hogy bukás miatt újra kellett rajtoltatni, hogy a vendégek kérésére egy női számot (500 m-es állórajtos időfutam) is be kellett iktatni, hogy a sprintereknél nem mindenütt dől el két futamban a győzelem. Szóval volt baki, javítani való, tehát engedelmet, mégsem ez volt a jellemző. Hiszen elsősorban az NDK-beli világbajnokok jóvoltából óriási versenyt láthattunk. És szép magyar sikereket. Például válogatottjaink ritkán tapasztalható összedolgozásának köszönhetően Fábián látványosan nyerte meg a 72 körös pontversenyt világhírű külföldi ellenfelei előtt. És míg a bemondó hibái két lapban vagy 40—50 sort is megértek, e szép magyar siker az egyikben egy sort kapott, míg a másik meg sem említi. K. T. NÉPSPORT 5 ■ Egy juniátus és az egészség naplója Az egész úgy kezdődött, hogy a Népsportban megjelent ez a mondat: „A Győri Népsport Klubnak tagja lehet (Záhonytól Hegyeshalomig) minden sportszerető magyar ember”. A főhadiszálláson, a Béri Balogh Ádám Kollégiumban arról faggatom Szilágyi Antalt és Nemesfalvi Károlyt, a klubvezetés képviselőit, hogyan lehet tagja a Győri Népsport Klubnak például egy hajdúnánási testnevelő tanár? — Nagyon egyszerűen — mondja Nemesfalvi Károly —, a tanár úrnak levélben jelentkeznie kell a Népsport Klub Juniálisra. — Aztán jöjjön, lásson, s csak győzzön csodálkozni, mibe is cseppent — kapcsolódik a beszélgetésbe Szilágyi Antal. — A Népsport Klub Juniálisra egyébként a hajdúnánási testnevelőn kívül várunk — mondhatnám: elvárunk — mindenkit, aki komolyan tenni kíván valamit önmaga és környezete egészséges életmódja érdekében. — Nekem az egészséges életmód negyedszázada a vesszőparipám — sóhajt fel Nemesfalvi Károly. — Tessék elképzelni: lassanként megülhetem az ezüstlakodalmamat a régi mániámmal... Hazudnék, ha azt mondanám, ez idő alatt nem értem el részsikereket. Mert edzőként, játékvezetőként, sportvezetőként és magánemberként is tudok olyan embereket mutatni, akiket én ,,fertőztem meg” a sportos életmód szeretetével. De most a teljességre vágyom. Ezért álmodtuk meg Szilágyi Antallal, Kaposi Gáborral és a többi klubtaggal ezt a juniálist. — De mi ez valójában? — A Győri Népsport Klub Juniálist a hónap utolsó napjaiban tartjuk meg — kezdi Nemesfalvi Károly. — Az önként jelentkezők néhány napot vendégként tölthetnek el nálunk. Szállásukról Szilágyi Antal, a Béri Balogh Ádám Kollégium igazgatója gondoskodik. Ellátásukhoz pedig klubunk szponzora, a Tetőtől-Talpig divatáru bolt járul hozzá. — Még a móka és kacagás is az egészséges életmóddal lesz kapcsolatban — folytatja immár a kollégiumigazgató. — Például olyan vetélkedőt szervezünk, amelyben alaposan megbíráljuk önmagunkat. A résztvevőknek (írásban) őszinte véleményt kell adni önmagukról. Természetesen név nélkül, mert a juniálisra azért hívjuk meg a sporttársainkat, hogy velük életre szóló sportbarátságot kössünk, s nem azért, hogy a nyilvánosság előtt pellengérre állítsuk őket. — Fizikai állapotuk felmérése viszont már „élesben” megy! Sportversenyeink a Béri Balogh Ádám Kollégiumban és a város főbb sportlétesítményeiben zajlanak. A Népsport Klub Juniális „Ki mit tud?”-jára alapozzuk távlati célunkat, a „Jövőre, veled, ugyanitt” elnevezésű sportakciót — így ismét Nemesfalvi Károly. A Népsport Klub juniális résztvevői az utolsó napon kapnak egy névre szóló „Ki mit tud júniusig?” elnevezésű könyvecskét. A jövő esztendőben az árulkodik arról, hogy gazdája mennyit szívlelt meg a győri juniálison elhangzott előadásokból. Kíváncsian forgatom a könyvecske mintapéldányát. Abban az esztendő tizenkét hónapja van felsorolva. Az üres lapokat a Győri Népsport Klub juniális résztvevői az 1938-as találkozóig fogják majd sűrűn teleírni. A juniálison csak támpontokat adnak a házigazdák, de az elkövetkezendő tizenkét hónapban mindenkinek önerőből kell megmutatnia, mit tud. Az egészség naplója — mert e könyvecskét így is nevezhetjük — jövő júniusban hűen tükrözi, hogy tulajdonosa az eltelt esztendő alatt menynyit volt képes valóra váltani a juniálisan közösen felvázolt és megvitatott életmódmintákból. Hát rajta, csak rajta! A Győri Népsport Klub vezetősége meghív mindanynyiunkat juniálisára, ahol az egészséges életmód jegyében tölthetünk el néhány értelmes napot. Az előzetes jelentkezéseket a Népsport Klub címére várják: 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 56. — mielőbb... A rendezők a pontos menetrendről levélben adnak tájékoztatást az érdeklődőknek. Horváth Takács Zsuzsa