Népsport, 1988. április (44. évfolyam, 77-102. szám)
1988-04-10 / 85. szám
XLIV. 85. ♦ 1988. április 10. ______________________________________________________________NÉPSPORT 3 Ú. Dózsa-PMSC 1-0 (0-0) Megyeri út, 5000 néző. Vezette: Huták (****) (Pádár, Győri). V. Dózsa: Gróf 0 — Szélpál 6, Varga 6, Kovács 6 — Kozma 6, Herédi 5, Steidl 5, Kecskés 6 — Schróth 4, Rostás 5, Katona 7. Edző: Göröcs János. Pécsi MSC: Bodnár 5 — Kónya 5, Torna 6, Hámori 6, dr. Brezniczky 5 — Megyeri 5, Túri 5, Bérczy 5, Czérna 4 — Nagy 4, Lovász 4. Edző: Garami József. Csere: Czérna helyett Lutz (5), Schróth helyett Eszenyi (5), mindketten a szünetben, Túri helyett Márton (—) a 76., Steidl helyett Szabó (—) a 80. percben. Gólszerző: Katona a 79. percben. Sárga lap: Herédi a 85. percben. Szögletarány: az V. Dózsa javára, kozótól, annál is inkább, miután az utóbbi években többször is egy-egy újpesti fejesgól okozta a PMSC vesztét. A vendégek kapuvédője ezúttal Kovács fejeseitől félt a leginkább, erre a mezőny egyik legalacsonyabb játékosa, Katona bólintotta hálójába a két pont sorsát eldöntő gólt.. .) A találkozó lefújása előtt öt perccel Huták játékvezető „megkeményítette” magát, amikor Herédinek Megyeri felvágásáért sárga lapot mutatott fel. ★ ★ nyilvánvaló volt a pécsiek elképzelése, hogy minden vágyuk teljesülne egy pont megszerzésével. Az első fél órában a vendégek alig-alig lépték át a felezővonalat, a hazaiak 16- osán belülre pedig Vargáék végképp nem adtak „beutazási engedélyt” a mecsekalji támadóknak. A pihenő után még inkább óvatossá váltak a pécsiek, most már végképp lemondtak az ellenakciók lehetőségéről, és foggalkörömmel őrizték a remélt döntetlent. Az újpestiek percről percre fokozták a nyomást, egymás után indultak rohamra a mind jobban behátráló vendégekkel szemben. A lilák azonban többnyire mindent középen próbáltak megoldani, holott a jó formában lévő Katona személyében ezúttal veszélyes szélsővel rendelkeztek. A képlet teljesen egyértelmű volt: az újpestiek csak akkor szerezhetik meg a győzelmet, ha sikerül a pécsi védők mögé kerülniük támadóinak, így is történt. Igaz, a gól szögletrúgást követően esett, de bizonyította, hogy a szervezett vendégvédelmet szinte kizárólag oldalról belőtt labdával lehet hibázásra kényszeríteni, így aztán ha rendkívül nehezen is, de teljesen megérdemelten szerezte meg a győzelmet az Újpesti Dózsa — stílszerűen ismét fejesgóllal ... Göröcs János: — Úgy gondolom, amíg versenyben tudunk lenni a dobogós helyezésért, addig megbocsátható a csapatnak, hogyha nem mindig látványos játékkal szerzi meg a két pontot. Egyébként — miután legalább nyolcvan percen keresztül mi támadtunk — megérdemeltük ezt az újabb hazai sikert. Garami József: — Az Újpest a már-már „hagyományos” fejesgóllal nyert ellenünk, az viszont egyenesen tragikomikus, hogy ezúttal a legkisebb dózsás szerezte azt... A mérkőzés kezdete előtt bármelyik pécsi vezetővel vagy játékossal is beszélgettünk, amikor szóba kerültek a várható esélyek, mindenki csak azt hangoztatta: a PMSC mumusa egyértelműen az újpesti gárda. Érezhető volt, hogy a piros-feketék tartanak az összecsapástól, és — talán túlságosan is — tisztelik fővárosi ellenfelüket. A pályán aztán gyorsan kiderült, hogy most is így van. A vendégek ugyanis az első perctől kezdve letelepedtek saját 16-osuk előterében, és megpróbáltak területet védve ellenállni a lilák rohamainak. TeljesenÉrdekes kezdeményezésnek lehettünk szemtanúi, miután kivonultak a csapatok a gyepre. Amikor felsorakoztak a kezdőkörben, a közönség üdvözlésére a hangosbeszélő egyenként bemutatta mindkét együttes játékosait, akik a terém futballhoz hasonlóan kiléptek a sorból, és meghajoltak a publikum előtt.) Az orkánszerű szélben először Szélpál fejese suhant el alig arasznyira a jobb kapufa mellett, majd a bal oldali partvonal közelében Katona durván rálépett a földön fekvő Hámori combjára, ám Huták játékvezető megelégedett a szóbeli figyelmeztetéssel, holott .. . Bő negyedórányi mezőnybeli birkózás után Rostás szabadrúgásból balról, éles szögből, váratlanul kapura bombázott, és Bodnár csak reflexmozdulattal tudta a mezőnybe bokszolni a labdát. Fél óra elteltével Katona ívelt szabadrúgásból a pécsi kapu elé, Schróth az alapvonal közeléből visszafejelte a labdát, Bodnár azoban kivetődve elcsípte azt Kovács elől. Az esetnél a kapus lába megsérült, és csak rövid ápolás után tudott tovább védeni. Nem sokkal később Herédi jobbról varázsolta mértani pontossággal a középen érkező Rostás fejére a labdát, de a teljesen őrizetlenül hagyott újpesti center hét méterről, óriási helyzetből a keresztléc fölé bólintott.Rendhagyó jelenet játszidon le a 42. percben a pécsi 16-oson belül. Történt, hogy Bodnár jó ütemű kivetődéssel mentett Schróth elől, aztán felállva maga elé ejtette a labdát, majd fölvette és kézből a mezőnybe továbbította. Csakhogy ebben az esetben kettős érintés miatt közvetett szabadrúgást kellett, volna ítélnie a játékvezetőnek 33 méterre a pécsi kaputól!) A pihenő előtt Bodnár, majd a túloldalon Gróf és Kovács tisztázott együttes erővel veszélyes helyzetben. (A szünetben kedves ünnepségre került sor: a Belügyminisztérium védnökségében lebonyolított Kölyökfoci ’88 gyermektorna eredményhirdetését tartották meg. A tornán négy állami nevelőotthon, a Belügyminisztérium és Óbuda szünidős táborának csapataiban hat-tízéves gyerekek kergették két napon keresztül a labdát. A döntőre a nagyok mérkőzése előtt került sor, amelyet a Menyecske utcai állami nevelőotthon első csapata nyert, Óbuda és a Menyecske utcai második gárda előtt.) SZÜNET UTÁN Lutz bemutatkozásképpen nagy bombát eresztett meg 17 méterről, de labdája elzúgott a bal alsó sarok mellett. (Az 53. percben Túrit egy összecsapás után vérző arccal támogatták a játéktéren kívülre, ahonnan csak kétperces, gondos orvosi ápolás után tudott visszatérni.) Szöglet után Kovács nyolc méterről lőtt, ám Kónya a kapu torkából mentett, majd Eszenyi lőtt látványos mozdulattal, elvetődve, kilenc méterről az égbe. A 70. percet mutatta a stadion villanyórája, amikor magasra csaptak a lelátón és a gyepen az indulatok. Egy indításra Kovács rajtolt, ám Torna testével fedezve a labdát, igyekezett védési lehetőséget biztosítani kapusának. Kovács a kaputól hét méterre, hátulról, alig észrevehetően taszított egyet a pécsi söprögetőn, aki emiatt elesett és közben beleütött a labdába. A közönség ü1-est reklamált, de Huták játékvezetőnek igaza volt, amikor lökésért kifelé ítélt szabadrúgást. (Nem sokkal ezután a játékvezető „nagytakarítást” rendelt el a pécsiek 16-osának előterében, ahol a gyepet csaknem teljesen beborították a hazai szurkolók által bedobált fehér papírszalagok.) Egyre fokozódott az újpestiek nyomása, ennek jeleként a 76. percben szabadrúgás után Bodnár az ötösre kilépve rosszul öklözött, kezéről éppen a középen álló Katona elé pattant a labda, a csatár 13 méterről egyből megcélozta az üres kaput,de Hámori a gólvonalról menteni tudott. Három perccel később viszont megpecsételődött a rendkívül deffenzív futballt játszó baranyaiak sorsa. Balról, szögletrúgásból Rostás csavarta a pécsiek ötösén belülre a labdát, ahol Kónya, Bérczy és Lutz gyűrűjébe Katona robbant be, és három lépésről a kapu közepébe fejelt. 1-0 (Milyen is a kapussors? Bodnár a találkozó előtt cseppet sem titkolta, menynyire tart egykori klubja, az V. Dózsa elleni talál Zsida István légiharc a pécsi kapu előterében. A legmagasabbra a fehér mezes újpesti Herédi ugrik és elfejeli a labdát Torna elől. Balról: Szélpál, Túri, Hámori, Herédi, dr. Brezniczky (4) és Torna (Török László felvétele) A GÓLLÖVŐLISTA ÉLCSOPORTJA: 15 gólos: Melis (DMVSC), 13 gólos: Szeibert (MTKVM), 12 gólos: Plotár (Tatabánya), 10 gólos: Kovács K. (Bp. Honvéd), Rostás (V. Dózsa). Ferencváros—Haladás 1-0 (1-0) Üllői út, 15 00il néző. Vezette: Makó (***) (Lázin, Nagy II J.). Ferencváros: Zsiborás 0 — Bús 4 — Vaszil 5, Simon T. 4, Keller 5 — Topor 5, Bánki 4, Kincses 4 — Nagy Zs. 4, Fischer 5, Dukon 5. Szakosztály-igazgató: Albert Flórián. Haladás: Hegedűs 0 — Neudl 4, Vörös Cs. 5, Bognár 5, Vörös I. 5 — Szalay 4, Krizán 5, Illés 5, Marton 4 — Demján 4, Elekes 4. Edző: Novák Dezső. Csere: Demján helyett Simon J. (3) a szünetben, Nagy Zs. helyett Zsinka (4) a 60., Krizán helyett Schaffer (3) a 64. percben. Gólszerző: Dukon a 8. percben. Sárga lap: Simon T. a 4 Szögletarány: 4:3 (1:0) aStrausz sérülés, Zsinka és Limperger gyenge forma, Pintér pedig sárga lapjai miatt maradt ki a csapatból a házigazdáknál. A ferencvárosi edzőtrió a kapuban is cserélt, a tavasszal jól védő Józsa helyére az ősszel remeklő Zsiborás került vissza. Az ok: csak. Rákosi Gyula vezetőedző szerint a Ferencvárosnak van két jó kapusa, eddig az egyik védett, most jöhet a másik. Mindenesetre öt változás egy csapatban, s ebből csupán kettő a kényszerű , merész húzás . . . A másik öltözőben „pontos” reményeket fogalmazott meg Novák Dezső, aki az összeállításnál csak a sárga lapos Nagyot és Görögöt volt kénytelen nélkülözni.) Úgy látszik, a Ferencváros a nyolcadik percet tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy „köszöntse” vendégeit. Legutóbb a Rába, ezúttal a Haladás kapott ekkor gólt az Üllői úton. Topor indította a jobb szélen elviharzó Nagy Zs.-t, aki néhány lépés után középre, az őrizetlenül érkező Kincses elé kanyarított. A középpályás úgy kezelte le a labdát, hogy az elpattant tőle, de szerencséjére a balösszekötőben futó Dukon elé került. Először ő is ügyetlenkedett, túlszaladt a labdán, de az ötös sarka előtt utolérte, és fordulásból, jobbal, laposan a kilépő Hegedűs lábai között a kapu közepébe lőtt. 1-0 (Most tulajdonképpen egy passzusra való helyet üresen kellene hagyni a lapban, mert a gól után 25 percen keresztül nem tör... Neudl az 52. percben. Haladás javára, tént a pályán semmi feljegyezni való. A szó szoros értelmében semmi. A labda ide-oda pattogott, a játékosok szaladgáltak körülötte, de az egy csapatba tartozók nem tudtak kétszer egymáshoz passzolni. Szinte felüdülésként hatott, amikor a 34. percben a szombathelyiek eljutottak a hazai kapu elé, és Zsiborás a 11-es pontig kifutva, átesett a fejelni akaró Elekesen. A játékvezető sípja, szinte „önmagától megszólalt”, védte a kapust, s ezen aztán lehetett egy kicsit vitatkozni a nézőtéren ... A 4. percben sem futballpályára való eseményt jegyezhettünk fel. Simon T. a felezővonal táján nyújtott lábbal derékon talpalta Elekest. Szerencséjére Makó megelégedett azzal, hogy sárga lappal figyelmezteti, holott habozás nélkül ki kellett volna állítani a védőt! SZÜNET UTÁN kissé lendületesebben folytatta a Ferencváros. Előbb Kincses fejelt lyukat az ötösön, a labda azonban Vörös Cs.-ről a kapu felé pattant, ám Hegedűs résen volt. Majd az 52. percben Fischer húzott volna el két védő között a Haladás térfelének közepén, Neudl fellökte, majd mély meghajlással tudomásul vette, hogy gazdagabb lett egy sárga lappal. Az 59. percben megfagyott a vér a hazai szurkolók ereiben — Bognár átadása ugyanis Illést teljesen egyedül találta a 16-os vonalánál —, de fellélegezhettek, mert a középpályás olyan hosszan tette maga elé a labdát, hogy Zsiborás gondtalanul felszedhette előle. Öt perccel később Elekes választhatott magának sarkot, erre rengeteg ideje volt a jobb oldalon, az ötösön állva, végül a kétségbeesetten kilépő Zsiborást találta el. Válaszként Kincses fejelt hat méterről a jobb kapufa mellé. (Játékvezetői továbbképzésen hallottuk, hogy az a jó bíró, aki „megfogja” a hazai csapatot, hogy ne érezze magát előnyben. Ez nem a legigazságosabb hozzáállás, de — a fordítottja sem! Mert Makó több ítéleténél érezni lehetett, hogy el akarja kerülni a közönség haragját. Nem tévedett nagyot, csak sok kicsit — a Haladás kárára.) Veszélytelenül, körülményesen egykapuzgatott a Haladás, de a hazaiak kontrák sem vetekedhettek még egy langyos krimivel sem. Aztán egyszer csak véget ért a mérkőzés ... ★ A tudósítói nyelvezet sablonjait használva azt sem írhatnánk, hogy a két csapat játékosai oroszlánként harcoltak. De, sajnos úgy futballoztak, mintha oroszlánok lennének ... Futottak, nagyokat estek, Bánki a 80. percben még a stadionból is ki tudta rúgni a labdát, de folyamatos összjátékra, felismerhető taktikai elképzelések megvalósítására ezen a napon egyik csapat sem volt képes. A Ferencváros még az elején egy szépen induló akcióból szerzett egy, végül is szerencsés gólt, a Haladás támadói kihagytak két nagy helyzetet. A döntetlen igazságosabb eredmény lett volna. Albert Flórián: — Ez volt az első olyan tavaszi mérkőzésünk, amelyiken nem kaptunk gólt, s ez nyomban értékes két pontot jelentett. Novák Dezső: — Egy gól és más semmi.. . Ennyivel volt jobb a Fradi. Borbély Pál Pajor-Gyulai László Tartalékbajnokság Siófok—Bp. Honvéd 1-1 (0-1) Siófok, 1000 néző. V: Rácz. Siófok: Balogh J. (Erdélyi) — Buzsáki, Pardavi, Háden, Tóth P. — Csák, Vígh, Bozai — Szőke-Tóth, Palkovics, Balogh I. Edző: Pusztai László. Bp. Honvéd: Gelei (Mitring) — Kovács, Bene, Ruppert, Csábi — Lengyel, Ivanics, Linka — Bartus, Urbányi, Hegyeshalmi. Edző: Szurgent Lajos. G: Szőke-Tóth, ül. Ivanics. Jó: Balogh J., Pardavi, Palkovics, Vígh, ill. Gelei, Bene, Lengyel, Ivanics. Jó iramú, változatos mérkőzést vívott a két csapat. Az első félidőben a vendégek enyhe fölényben játszottak, és több helyzetük is volt. Szünet után a hazai csapat nagyobb lendülettel vetette magát a játékba, hamarosan ki is egyenlített, és több helyzete alapján közelebb is állt a győzelemhez. V. Dózsa—PMSC 4-1 (2-0) Megyeri út, 300 néző. V: Gál Z. V. Dózsa: Kakas (Rózsa) — Végh (Szöllősi), Waszner, Temesvári, Szlezák — Dobos, Aczél, Mundi (Fórizs), Pfeffer — Balogh I., Künk. Edző: Varga István. PMSC: Bogyay (Kovacsevics) — Reidl, Bárány (Hanzs), Perényi, Palaczky — Becker, Tóth, Kocsis, Balogh — Schneider, Kádár. Edző: Koller Viktor. G: Balogh I. (2), Klink, Aczél, ill. Schneider. Jó: Waszner, Szlezák, Aczél, Klink, ül. a vendégcsapatból senki. Dózsa-rohamokkal kezdődött a találkozó. A hazaiak szinte számolatlanul hagyták ki helyzeteiket, ennek ellenére az első félidő végéig kétgólos előnyt szereztek. Szünet után a pécsi csapat rövid időre összeszedte magát, szépített is, utána azonban ismét a lilák percei következtek. FTC—Haladás 4-2 (0-0) Üllői út, 500 néző. V: Pillér. FTC: Balogh — Takó, Varga L., Somogyi, Nagy S. — Albert (Póling), Rácz, Vajda — Répási (Báder), Dzurják, Kajdy. Edző: Mucha József. Haladás: Markó (Derdák) — Iszak, Mikos, Tóth, Varga J. — Lakner, Déry (Bokás), Wagner — Jagodics, Schröter (Szenczi), Ferencz. Edző: Kajári Viktor. G: Dzurják (3, egyet 11- esből), Répási, ill. Iszak, Jagodics. Jó: Nagy L., Rácz, Dzurják, Kajdy, ill. Varga J. Az első helyzeteket az FTC hagyta ki, a szünet előtti utolsó percekben viszont a vendégek szerezhettek volna vezetést. A második félidőben aztán — bár első két góljukat nagy védelmi hibából érték el — már egyértelmű volt a hazaiak fölénye, s ilyen arányban is megérdemelten győztek. Videoton—Vasas 3-1 (0-0) Székesfehérvár, 400 néző. V: Szabó L. Videoton: Koszta — Molnár, Varró, Oszkó, Nagy — Fekete, Földes (Sallói), Csucsánszky, Petres — Takács, Király. Edző: Halácsi László. Vasas: Végh (Incze) — Tóth, Kerecsényi, Jámbor, Szalánszki — Kecskés, Geress, Héjjas — Major (Csánk), Czumpf, Baranyi. Edző: Hankó János. G: Petres (2), Fekete, ill. Geress. Jó: Koszta, Molnár, Fekete, Petres, ill. Kerecsényi, Kecskés, Geress. Élvezetes, változatos, jó iramú mérkőzést vívott a két együttes. Az első játékrészben jobbára a Vasas irányított, míg szünet után a fehérváriak egy perc alatt két gólt lőttek, s ezzel lényegében eldőlt a pontok sorsa. ZTE—Békéscsaba 0-1 (0-0) Zalaegerszeg, 300 néző. V: Kiss G. ZTE: Huszár (Nagy) — Szabó R., Kondákor, Albrecht, Pacsai — Ballai, Németh, Piri — Kovács J., Kovács L., Purger. Edző: Kereki Zoltán. Békéscsaba: Baji (Gazsó) — Gajdács, Zahorán, Kiss, Horváth — Belvon, Kelemen, Deák, Kanál (Bagyinka) — Árky, Fodor. Edző: Marosvölgyi Károly. G: Horváth. Jó: Szabó R., Németh, Ballai, ill. Horváth, Belvon, Kiss. Az első félidőben a talaj játszotta a főszerepet, a legszebb elgondolásokat is elrontotta egy tócsa, vagy a csúszós fű. Szünet után a ZTE kezdeményezett többet, helyzete is bőven akadt, de csatárai körülményesen játszottak. Ezzel szemben a Békéscsaba gyors ellenakciókkal többször is veszélyeztetett, és a befejezés előtt negyedórával ez sikerre is vezetett.