Nemzeti (nép)Sport, 1990. június (1. évfolyam, 78-107. szám)

1990-06-01 / 78. szám

NEMZETI (nép)SPORT labdarúgás­­ Az Ú. Dózsa labdarúgó-szakosztálya vezetésének véleménye MIÉRT MENESZTETTÉK A SKEREDZYT? A Nemzeti (nép)Sport az utóbbi napokban több alkalom­­mal is foglalkozott az Ú. Dózsa labdarúgó-szakosztálya vezető­ségének előterjesztésével, amely­­lyel az elnökséghez fordult és amely indítvány nem az eddigi vezető edzőt, Varga Istvánt je­lölte a továbbiakban az első csapat vezető edzőjének. Tekintettel arra, hogy a lab­darúgó-szakosztály vezetőségé­nek meggyőződése, hogy ezen ri­portok szerzői, valamint az ol­vasók, és elsősorban az egyesü­let szurkolói teljesen érthető módon választ várnak, ezért úgy gondoltuk, mindenképpen he­lyes, ha a szakosztály-vezetőség döntésének indokait az önök lapján keresztül közöljük a nyil­vánossággal. Jogos ez a kíván­ság annál is inkább, mert a lab­darúgó-szakosztály vezetősége 1990. május 8-án megtartott ülé­sén egy ellenszavazattal kilenc egybehangzó álláspont mellett úgy döntött, hogy a következő évekre új edzőt kíván szerződ­tetni az első csapat élére. A dön­tés egy olyan edzővel kapcsola­tosan történt, akinek irányítása mell­et­t a csapat vég­ül is 1990. május 26-án bajnokságot nyert. Az időpontoknak két okból is jelentősége van. Egyrészt azért, mert felvetődik a kérdés, hogy miért kellett ebben a kérdésben állást foglalni három fordulóval a bajnoki év vége előtt, másrészt jelentősége van az időpontnak a döntést illetően is. A labdarúgó­szakosztály vezetősége úgy gon­dolta, az a korrekt magatartás, ha egy ember személyes sorsát is meghatározó döntést kell hoz­ni, úgy azt kellő időben az ér­dekeltnek is tudomására kell hozni, akár pozitív, akár nega­tív ez a döntés. Ugyanakkor a vezetőség úgy volt informálva, hogy természetesen Varga Ist­ván is érdeklődik, és döntést vár a szakosztályvezetés állás­pontját illetően. Tényként kell megállapítani, hogy Varga István, megbízás alapján látta el feladatát, amely a visszavonásig szól. Nem abban a kérdésben kellett tehát hatá­rozni, hogy egy meghatározott időre szóló szerződést a szakosz­tályvezetőség felbontani indítvá­nyozza-e, vagy sem, hanem ki­fejezetten arról, hogy a bajnoki év befejezését követően kíván-e újabb megbízást adni, szerződést kötni, vagy az elkövetkező évek­re új szakembert kíván megbíz­ni. Természetesen több jelölt neve is szóba került, de elsődle­gesen a jelenlegi vezető edző személyét illetően kellett dönte­ni. Abban mindenki egyetértett, hogy Varga István vezetésével a labdarúgócsapat teljesítette a he­lyezést illető elvárást, hiszen amikor ez az újjáalakult, és egy éve működő szakosztályvezetőség meghatározta az elvárásokat, követelményként jelölte meg, hogy a csapat dobogóra kerülése olyan célkitűzés, amelynek a realitásához kétség nem férhet. Az új bajnoki idényt megelő­zően az egyesület nem kis anya­gi ráfordítással öt rutinos, kész játékost szerződtetett, Balog, Miovecz, Zsivótzky, Rubold és Oroszki személyében. Ezen túl­menően pár hónappal előbb ke­rült a csapathoz Bácsi, és a baj­noki szezon kezdetére örvende­tesen felgyógyult, és rendelkezés­re állt az eddig szinte állandó jelleggel sérült Eszenyi is. A labdarúgócsapat az elvárásoknak megfelelően, sőt, azon felül is teljesített, hiszen zsinórban nyerte a mérkőzéseket. Ezt kö­vette az akkor érthetetlennek tű­nő súlyos 4-0-ás vereség, és egy visszaesés, amely ugyancsak egy vidéki (Videoton-Waltham) vereséggel végződött. Ezt köve­tően ismét egy jó sorozat kezdő­dött, és a csapat jó teljesítmény­nyel idegenben győzött az elő­rehozott tavaszi forduló mérkő­zésén, Tatabányán. A szakosztály vezetősége elé­gedett volt az eredménnyel, de a vezetőségi ülésen részt vett vezető edzővel megvitatta a vi­déki vereségek feltételezett okait is. Természetesen azt is figyelembe kellett venni, hogy a vezető edzőnek szinte új csa­patot kellett kialakítania a már említett igen erősnek mondható játékosanyagból, összességében tehát megállapítható volt, hogy a csapat teljesítménye megfelelt az elvárásoknak. Ezt követte az a tavaszi szereplés, amely meg­határozó az 1990. május 8-án megtartott szakosztály vezetőségi ülésen hozott indítványt illetően. Tavasszal a csapat az adott idő­pontig, május 8-áig a már em­lített tavaszról előrehozott őszi mérkőzés miatt összesen tizen­egy mérkőzést játszott. Ebből ötöt elvesztett, így vereséget szenvedett Veszprémben, Siófo­kon, Szombathelyen, Vácott, te­hát az öt vidéki mérkőzésből négyszer tért haza vesztesen, és csak Debrecenben sikerült dön­tetlent kiharcolni. Egy alkalom­mal játszott még idegenben a csapat Budapesten, az MTK-val, ezen a mérkőzésen is vereséget szenvedett. Öt alkalommal volt mérkőzés hazai pályán, ahol kétszer döntetlen eredmény szü­letett. Az FTC, Videoton mér­kőzéseken még gólt sem lőtt a csapat, és az időszak mérkőzé­seit elemezve, csupán három al­kalommal győzött hazai pályán, úgy, hogy ebből két mérkőzés a Pécs, ill. a Győr ellen 1-0. Az egyetlen valóban jó eredmény szintén hazai pályán a Vasas el­leni 4-1. Ez a statisztika állt tehát a vezetőség rendelkezésére, amely­hez még csatlakozott a Vác el­leni két kupatalálkozó, amelyet hazai pályán 2-1-re, idegenben pedig 4-0-ra vesztettünk el. Úgy gondoljuk, hogy ezek az adatok jogosan vetették fel a kérdést, mi lehet ennek a rendkívüli gyenge, szinte katasztrofálisnak nevezhető szereplésnek az oka. Különösebb sérüléshullám nem sújtotta a csapatot, kirívó igaz­ságtalanságok sem érték, és tu­domásunk szerint a korábbi fel­tételek is biztosítottak voltak. Varga István személyét illetően különösebb kifogás nem merült fel, munkáját szorgalmasan, lel­kiismeretesen ellátó szakember­nek ismertük meg. A vezetőség azonban úgy látta, hogy a csapat olyan felfogásban szerepel, mely­nek eredménye a sorozatos ide­genbeli vereség és a lőtt gólok elenyésző száma. Az Újpest min­dig támadójátékáról volt ismert, ez volt a jellemzője. Úgy gon­doltuk, a vezető­edző elképzelé­seiben sokkal inkább dominál a biztonságra való törekvés, a vi­déki vereségek elkerülése, ame­lyet viszont az eredmények ezen taktika alkalmazása mellett, nem támasztottak alá. Szakmai kérdésekben és főleg érdemben a szakosztály-vezető­ség nem szólhat bele az edző elképzeléseibe, legfeljebb véle­ményt nyilváníthat. A már em­lített eredmények, és a hazai mérkőzéseken is feltűnően gól­szegény játék eredményeként a közönség elmaradt, és a hazai mérkőzések látogatottsága há­romezer fő körül volt, amely különösen egy bajnoki remé­nyeket tápláló együttes mérkő­zésének látogatottságát tekintve elgondolkoztató. Mind­ezek figyelembevételével döntött a szakosztály vezetősége úgy, hogy olyan edzőt javasol az első csapat élére, aki szoro­san kötődik Újpesthez, szaktudá­sát korábban bizonyította, és feltehetően olyan játékstílus ki­alakítására törekszik, amely ko­rábban is jellemezte azt az együttest, melynek maga is tag­ja volt. A labdarúgó-szakosztály természetesen, csak indítványt te­het, a döntés az elnökség kezé­ben van. Természetesen a veze­tőség döntésével ellentétes érve­ket is fel lehet sorakoztatni, és különösen kiéleződik az a kér­dés, amikor a döntés meghozata­lát követően a csapat ugyanazon vezető edző működése mellett három mérkőzést megnyer, és bajnok lesz. Indítványunkkal tehát lehet vitatkozni, de nem lehet figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy nekünk a döntést a már elmon­dott szempontok miatt május 1-­án kellett hoznunk, természete­sen indítványként, és úgy gon­doljuk, joggal vetjük fel a kér­dést, hogy a tavaszi eredmények és a játék elemzését követően május 8-án kik döntöttek volna másként. Mi nagyon boldogok vagyunk, hogy a csapat bajnok­ságot nyert, de látnunk kell azt is, ehhez arra is szükség volt, hogy a vetélytársaink a döntő szakaszban rosszul szerepeljenek. Úgy látjuk, hogy a jövőben egy esetleges megerősödött bajnoki mezőnyben, csak jobb teljesít­ménnyel nyerhetünk bajnoksá­got, és csak tetszetős, gólratörő, támadójátékkal csalogathatjuk vissza a lelátókra a közönséget. Döntésünknél kizárólag a fenti szempontok vezettek még akkor is, ha nyilván ez a döntés külö­nösen a bajnokság megnyerését követően vitára adhat okot. A Labdarúgó-szakosztály vezetősége Mezey György lett a Bp. Honvéd edzője Futballberkekben már hetek óta beszéltek arról, hogy az új bajnoki idény­ben a Bp. Honvéd kispap­jára Mezey György, volt szövetségi kapitány ül majd. Eddig mind a klub, mind az edző cáfolta ezt, most azonban kiderült: a jól értesültek nem alapta­lanul suttogták a hírt. Me­zey július másodikén áll munkába, tehát a Magyar Kupa döntőjén és az osz­tályozómérkőzéseken még Haász Sándor irányítja a piros-fehéreket. Az ex-kapitány két évre vállalta a Bp. Honvédnál a vezető edzői tisztet. Így a Videoton-Waltham után újabb élvonalbeli egyesü­letnél dirigál a Kuwaitot is megjárt szakember. A hír kézhezvétele után beszéltünk Mezey György­­gyel is, aki a következőket mondta: — A Bp. Honvéddal min­dig is szoros, jó kapcsolat­ban voltam. Rengeteg pi­ros-fehér játékos dolgozott a kezem alatt a válogatott­ban, úgyhogy jónéhány is­merős futballista irányító­ja leszek. Biztos vagyok benne, hogy a klub vezetői levonták a megfelelő követ­keztetéseket a csapat baj­noki szerepléséről. Úgy gondolom, a Honvéd jóval erősebb játékerőt képvisel, mint amit az idén nyújtott. Természetesen vannak el­képzeléseim a csapat erősí­tésére, de erről egyelőre nincs jogom beszélni. A konkrét célokat is azután tűzzük majd ki, hogy kiket sikerül leigazolni. Mészöly kerete a kolumbiaiak ellen A Római-parton készü­lődik a szombati Kolum­bia elleni mérkőzésre a magyar labdarúgó-válo­gatott. Mészöly Kálmán szövetségi kapitánynak nincs könnyű dolga, mert jó néhány játékosa sérült, így például Kiprich, Szal­ma, Disztl L., Garaba, Mészáros, Duró és Varga sem teljesen egészséges. A válogatott pénteken dél­előtt 11 órakor a Vasas­pályán tart edzést. Íme a Kolumbia elleni keret: Gáspár, Gelei, Bod­nár (kapusok), Mónos, Pintér, Disztl L., Szalma, Garaba, Bognár Gy., Var­ga I., Fischer, Kovács K., Csík, Mészöly, Máriász, Duró, Petres, Kiprich, Mé­száros (mezőnyjátékosok). ★ A kolumbiai kapitány Francisco Maturana veze­tésével 22 játékos érkezik pénteken este Magyaror­szágra. A keret: José Hi­gulta, Eduardo Nino (ka­­ pusok), Andres Escobar, Gildardo Gómez, Luis Fernando Herrera, Leon Villa, Ricardo Perez, Car­los Estrada, Gabriel Go­mez, Miguel Guerrero, Carlos Valderrama, Ber­nardo Redin, Carlos Ho­­yos, Leonel Alvarez, Luis Perea, Wflmer Cabrera, Freddy Rincon, Arnoldo Iguaran, Geovanis Cassia­­ni, Luis Fajardo, Alexis Mendoza, Ruben Hernan­dez (mezőnyjátékosok). Annus Vince „átigazol" ? Amióta az NB I-es lab­darúgó bajnoki idény lezá­rult, egyre-másra röppen­nek föl a békéscsabai csa­patról, illetve az Előre Spartacusról hírek, ame­lyek szájhagyomány útján igen gyorsan terjednek. Az egyik az, hogy Annus Vin­ce, a klub nemrégiben megválasztott elnöke, hat év után eltávozik az egye­sülettől. A legilletékesebbet, Annus Vincét kérdeztük: — Mennyi az igazságtar­talma a szóbeszédnek. — Valóban kaptam aján­latot egy külföldi cégtől, hogy magyarországi képvi­selője, illetve menedzsere legyek. A kikérőm is meg­érkezett. A június 11-ei el­nökségi ülésen tárgyalja az egyesület vezetősége az ügyemet. — Ugyancsak elterjedt a városban, hogy a labdarú­gócsapat néhány játékosa aláírást gyűjt azért, hogy Vigh Tibor vezető­edzőt tá­volítsák el. Igaz ez? — Erre nagyon röviden tudok válaszolni: a játéko­sok részéről hozzám semmi­lyen beadvány nem érkezett aláírásokkal. I. 78. ♦ 1990. június 1. Ismét játékoskeringő lesz a Fáy utcában Vasas adok-kapok Amilyen nyugodt, csendes most a Fáy utcai sportte­lep, olyan mozgalmasan tel­nek a napok a „kulisszák” mögött. A zuhanyhíradó ed­digi információi, lassan­­lassan száraz tényekké ala­kulnak. Legfrissebb híreink szerint a korábbi évekhez hasonlóan, ismét nagy jö­vés-menés lesz a piros-ké­kek háza táján. Erről kér­deztük Mészáros Ferenc ve­zető­edzőt: — Biztos, hogy lesznek változások a játékoskeret­ben. Komjáti abbahagyja az aktív labdarúgást és technikai vezetőként tevé­kenykedik tovább. Mészöly és Peeha külföldön folytat­ja. Schmidt és Csorba va­lószínűleg Ausztriában, ala­csonyabb osztályban foly­tatja, de ha lesz irántuk itt­hon is érdeklődő, akkor a klub tárgyal róluk. Nem zárkózunk el megfelelő ajánlat esetén Claude és Zircher átigazolásától sem, de rájuk azért mi is számí­tunk, hiszen érvényes szer­ződés köti őket a klubhoz. Tárgyalunk a Volánnal, Gáspár és Székely eladásá­ról, s úgy tűnik, Klink sem nálunk folytatja. — Ezek után gondolom, a kiszemelt játékosok szá­ma sem lesz kevesebb. — Kiszemeltjeink van­nak, már csak az a kérdés, sikerül-e megszereznünk őket. Szeretnénk leigazolni Bücsöt, Mörtelt és Turbó­­kot a Rába ETO-ból, Szed­­lacseket a Dorogból, Varga Lászlót a Szekszárdból, Lin­kát a Honvédtől és Balogh Gábort az MTK-VM-ből. A kölcsönadott Baranyi visz­­szatér hozzánk a Salgótar­jáni Síküveggyárból és már a mi játékosunk Sass Ru­dolf Dabasról. — Gondolja, hogy hasz­nál ez a játékoskeringő az évek óta vegetáló Vasas­nak? — Én azt szeretném, ha a személyi változások meg­mozgatnák az állóvizet, hogy mindenkinek meg kelljen küzdeni a csapatba kerülésért. Nem titok, sok játékos szeretne hozzánk jönni, de egyelőre még nem vagyunk olyan anyagi hely­zetben, hogy mindenkit megvehessünk. Ha az álta­lam felsorolt játékosok ide kerülnek, akkor erős lesz az ősszel a Vasas. (sinkovics)

Next