Nemzeti Sport, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-02 / 32. szám
II. 32. ♦ 1991. február 2. KLUBJÁNAK TAGJAI (birkózó) (1939—1970) Kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és egyszeres Európa-bajnok. 1967- ben az Év sportolójává választották. Gerevich Aladár (vívó) (született: 1910-ben) Pici... Kötöttfogás, nehézsúly. Magasság 198 centiméter, súly 140 kiló, 54-es láb és ötvenes nyak. De! Jó fazonú, arányos felépítésű, rendkívül dinamikus, technikás, akciódús birkózó. Pici... Tehát a világ legjobbja. A magyar sport egyik kiemelkedő egyénisége. De! Nemcsak egyéniség, hanem vezéregyéniség. És! Nem csak az eredményei és a termete miatt. Racionálisan, tisztán gondolkodik. Intelligens, őszinte, igazságos, jóindulatú, jólelkű. Meg pedáns és jóképű. Meg szerény és sportszerű. Nem fogyaszt szeszes italt — viszont imádja az éjszakai életet. Mindenkivel közvetlen, páratlan akaraterővel, tehetséggel és küzdőképességgel megáldott lény. Pici... Kivel jószívűség és étvágy tekintetében senki nem veheti fel a versenyt. Ki általában délig alszik, naponta kétszer eszik, másodszor este, de akkor kiadósan. Olykor tíz—húsz szelet rántott húst és másfél liter madártejet. Pici... Te örökké fiatal, gyerekarcú teremtés! Immár huszonegy éve hiányzol... Hétszeres olimpiai, kilencszeres világ-, ötszörös Európa-bajnok kardozó. Az olimpiákon további egy ezüst- és két bronzérmet, a világbajnokságon egy ezüstöt, a kontinensviadalon pedig egy bronzot szerzett. Gerevich Aladár. Nem kizárt, hogy hosszú évek múlva bekerül a szótárakba is. Ha valamiről azt akarjuk majd mondani, hogy elegáns, finom kezű, művészi mozdulat, elég lesz csupán ennyi: olyan gereviches. És pontosan leírtuk. Sokan akarták már eddig is megfejteni e szinte páratlanul eredményes pályafutás titkait. Nos, az állandó elégedetlenség, az állandó törekvés a még jobb felé: ez az érzés nagy hajtóerő. Igazi vívócsalád az övé, édesapja is olimpikon, felesége, Bogáthy Erna kitűnő bajnoknő volt, fiai György és Pál is méltó utódokká váltak. Annyi méltatása közül idézzük ezúttal maestro Santelli szavait: „Mindent tud, maga a megtestesült, élő technika.” Brcsma István Alig lépett a 20. életévébe, amikor 1973-ban megnyerte első Európa-bajnokságát lólengésben. S ezzel kezdetét vette egy hosszú győzelmi sorozat, amely révén — évtizedek múltán — ismét a világ élvonalába emelkedett a magyar férfitorna. Vígh László tanítványa hét évig legyőzhetetlen volt világversenyen lólengésben. Közben ezen a szeren forradalmi változásokat hozott. Két egymást követő olimpián, 1976-ban és 1980-ban is övé lett a lólengés aranya. Igaz, ott Moszkvában látta őt utoljára tornászni a közönség. Pályafutása során — EB- és VB-elsőségei mellett — még egy hármas győzelmet aratott: 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban az Év sportolójának választották minden idők egyik legkiemelkedőbb tudású tornászát. Visszavonulása után az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, s azóta orvosként praktizál. Tagja a Magyar Torna Szövetség elnökségének. (ökölvívó) (született: 1926-ban) Háromszoros olimpiai bajnok, kétszeres amatőr, 1962 és 1964 között hivatásos Európa-bajnok. A nyolcvanas évek közepén történt... Az ökölvívóválogatott néhány tagjával egy bécsi nemzetközi viadalon vehettem részt. A csapat edzőjeként Papp László tartott vekünk. A szállodában úgy alakult, hogy egy szobába kerültem a háromszoros olimpiai bajnokunkkal. Az első verseny végén annak rendje-módja szerint behúzódtunk a szobába, lehajtottuk fejünket a „mi” közös franciaágyunkra. Reggel ő ébredt először. Hallottam, hogy tesz-vesz, majd kimegy a fürdőszobába, de engem fogva tartott az ágy. Ismét elszundítottam, ám néhány perccel később arra ébredtem, hogy szelíden megrázza a vállamat. — Bújj már ki az ágyból, így csak az eredményhirdetésre érünk oda — nógatott amúgy ,,papposan”. Kibotorkáltam a fürdőszobába, ahol már friss víz volt a fogmosópoharamban, annak tetején keresztben feküdt a kefém, rajta a frissen kinyomott fogkrémmel... Ott, akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen két Papp László létezik. Az egyik a „kegyetlen” szorítókirály, a másik pedig a jólelkű, segítőkész Laci bácsi. (r.) Dr. Magyar Zoltán (tornász) (született: 1953-ban) A lólengés kétszeres olimpiai aranyérmese, há■omszoros világ- és Európabajnoka. Papp László NEMZETI SPORT 5 Az ötvenes években mindenki öcsije, a nép bálványa. A hatvanas években szinte a nevét sem lehetett leírni. A hetvenes években egy ország várta haza. A nyolcvanas években hazajött, újra játszott a Népstadionban. Legenda lett, akit olyanok is istenükként tiszteltek, akik sohasem látták játszani. A szurkolók mindig nagyon szerették. Nemcsak Magyarországon tudott a futball bálványa lenni, az egész világ rajongott a „galopping major”-ként tisztelt száguldó őrnagyért. Változtak az idők, a „legenda” is pocákot eresztett, van azonban valami, ami nem változott: segítőkészsége, amivel mindig, mindenki szolgálatára akart tenni. Valamint a szíve, amely mindig magyar maradt. (kenus) (született: 1948-ban) Kilencszeres világ-, háromszoros Európa-bajnok. .Minden idők legtöbb (37) hazai bajnokságát nyerte a kenusok közül. 1979-ben az UNESCO nemzetközi fair play-díjával tüntették ki. Hosszú évekig úgy tűnt, hogy ez a fiú sohasem fog megkomolyodni, s legyen bár a kenuzás koronázatlan királya, örökvidám bohémként fogja leélni az életét. Ő ébresztette hangos kürtszóval az edzőtáborok lakóit reggelente, ő kapta legelőször a kezébe a gitárt. Jupát-miséket celebrált, és ő vitte a vezérszólamot, ha a kenusok a szellemes, de a nyomdafestéket nem mindig tűrő Jupát-dalokra rázendítettek. De az is ő volt, aki önmaga számára nehezítette ólomsúlyokkal a hajót az edzéseken, ő volt, aki hajnalok hajnalán már elvégzett egy edzést, és a nap folyamán azt is megcsinálta, amit a többiek. Ahhoz, hogy olimpiai bajnok legyen, ez is kevés volt. És hogy életében először, Moszkvában feladni kényszerült egy versenyt, végleg megkomolyította. Olyan emberré vált, aki emberfelettire is képes lett, mert azt akarta, úgy emlékezzünk rá, mint a bajnokok bajnokára. A csúcson állva döntött úgy, hogy befejezi. A „halhatatlanok” közé egyedül került be olimpiai aranyérem híján. Puskás Ferenc (labdarúgó) (született: 1927-ben) Világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bajnok, ötszörös magyar, hatszoros spanyol bajnok. A magyar válogatottban 84 mérkőzésen 83 gólt szerzett. A Real Madrid játékosaként négyszeres BEK-győztes és egyszer Világ Kupa-első. Wichlteiker Tamás Ne herdálják el a csodaéveket ! A 15 ünnepelt sportoló maga döntött. Ők szavaztak arról, hogy ki lesz a Halhatatlanok Klubjának első elnöke. A „harcostársak” úgy döntöttek: Kárpáti Rudolf kerüljön a „trónra”. Ha lehet itt, ebben a társaságban még külön trónról beszélni. Hiszen, mindannyian azon ülnek... Pénteken estig szent meggyőződésem volt, hogy Kárpáti Rudolf nem dohányzik. Ezért is lepődöm meg nagyon, amikor „mezítlábas” Symphoniára gyújt A délután során már a sokadikra. — Hogy van ez? — Megmondom őszintén, hogy már fiatal koromban is dohányoztam. Mégpedig az erősebb fajtából, Kossuthot, Munkást, s ha hozzájutottam a kedvenc cigarettámhoz, akkor Gitanest pöfékeltem. Még a végén úgy tűnik, hogy az ünnepi beszélgetés helyett cigarettareklámot akarunk eladni. — No, azért azt el kell mondanom, hogy versenyzőként heteken, hónapokon át eszembe sem jutott. De egy-egy győzelem után az volt az első, hogy elbújtam egy üres sarokba és rágyújtottam. Az idegi fáradtság, a feszültség után nagyon kellett. Akkor hát ma is, mert minden bizonnyal izgalmas, emlékezetes nap ez az életében. — Egyelőre föl sem fogom, mi történik velem, körülöttem. Ünnepség, szép szavak, kitüntetés, aztán a végére még ez a megtiszteltetés a legjobbaktól. Meg vagyok hatva, bár most még nem tudom, mi is lesz a feladatom. De amit rám bíznak, azt tudásom szerint megteszem. Tudom, nagyon sokan és sokszor megkérdezték már előttem, hogy minek köszönhető az a fényes sikersorozat, a párját ritkító pályafutás, amelyet maga mögött tudhat. — Valóban sokan kérdezték, és én már rengetegszer elmondtam, hogy kitartó munka, szorgalom, koncentráció és akarat. De volt — van — az életemben még egy meghatározó erő, amely mindig segített, a zene. Természetesen az én pályafutásom alatt is voltak olyan asszák, amelyektől féltem. Féltem, hogy kikapok, s akkor mi lesz... S olyankor jött a muzsika. Egyrészt, mert a gondolatától is megnyugodtam, másrészt pedig, mert az nekem mindig is egzisztenciális biztonságot adott. Fiatal koromban hegedűtanfolyamot végeztem, a későbbiekben pedig a Honvédség Művelődési Házában foglalkozhattam azzal a csodálatos világgal, amelyet úgy hívnak, muzsika. A ritmus, a mozgás szorosan összefügg a zenével. — Különösen az ön sportágában, a vívásbam, mert ott is az az igazi, ha muzsikálnak a mozdulatok. — Ott is, de gondoljunk csak például egy rúdugróra, gátfutóra, vagy hármasugróra. A mozgássorra. Dallam, ritmus van minden pillanatában. A sport és a zene sohasem választható el egymástól. Még az esztendő elején járunk, még nem késő a jó szó, az új esztendő hátralévő tizenegy hónapjára. Mit kíván a magyar sportnak? — Hadd válasszam ezt kétfelé. A ma még névtelen, a sporttal nem foglalkozó fiataloknak azt kívánom, tanácsolom, hogy ne herdálják el fölöslegesen azokat a csodaéveket, amelyeket koruknál fogva élvezhetnek. Legyen előttük példa Egerszegi Krisztina, Rózsa Norbert gyönyörű pályafutása. Dk a profiknak? — Nekik annyit, hogy már az idei világversenyeken szerezzenek olyan tekintélyt, amely már eleve az esélyesek közé emeli őket a barcelonai olimpián. — Hány évre kapta az elnöki megbízatást? — Erről még nem volt szó, nem volt idő ezt megbeszélni. Azt fogom javasolni, hogy egy-, két-, esetleg háromévenként válasszanak, válasszunk új elnököt. •» Kívánunk ehhez sok sikért, erőt és egészséget kedves Elnök Úr, kedves Kárpáti Rudolf!