Nemzeti Sport, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-01 / 269. szám

*­ktfe Elfelejtett köszenet De nemcsak ilyenek! Mé­száros Csaba Miskolcról (26-443) telefonált. Mint di­ósgyőri törzsszurkoló szomo­rúan említette, hogy a Hala­dás elleni győzelme után a csapat nem jött oda a törzs­­közönsége elé megköszönni a biztatást. Pedig ők, a törzs­szurkolók jóban, rosszban együtt voltak a csapattal. A meccs után most is zúgott a „Szép volt, fiúk! Gyertek ide!” skandálás. De a fiúk most nem jöttek! Mi lesz itt, ha majd kikap­nak? Mészáros Csaba ezek után gratulált Farkas Péter birkó­zónknak világbajnoki győ­zelméhez. Az egyik hétvégi „telefo­nos meccs” az FTC—Kispest- Honvéd volt. Lőrincz Antal (Budapest, III., Folyóka u. 12.) nehezményezte, hogy a kispesti Csepregi miért ka­pott csak négyes osztályza­tot. Ugyanezt reklamálta Körmendi Zoltán olvasónk is. Nos, a válaszadásra az osztályzatot adót, Z­ombori Sándor kollégánkat kértük meg. — Az, hogy egy csapat nem kap gólt, nem jelenti tör­vényszerűen azt, hogy a li­beró jól játszott. Csepregi nemegyszer rosszul helyez­kedett. Mivel az ő mozgásá­hoz igazodik a védelem, bi­zony, Bérczinek kellett több­ször is korrigálnia Csepregi hibáját. Ugyancsak Lőrincz úrnak köszönhetjük, hogy kosárlab­dáról is szó esik. Szintén í­gy-egy játékos teljesítmé­­■Lét látta másként, mint a ■dósítónk. A Bp. Honvéd— Sopron meccsen ő Halm já­­ték­dt többre, Dávid teljesít- Bsili-t pedig rosszabbra tav­­a mi véleményünknél. Szuper Liga nagyszerű kezdeményezés, de fél attól, azokból a csapainkból, nem sze­dlnek be a Hor­er Ligába, elvándorol­nak majd a Szuperek közé a legjobbak. A Bp. Honvéd nemzetközi kupameccsre ké­szül, jóval gyengébb ellenfe­lekkel, mintha a Szuper Li­gában szerepelne. Ez is hát­rány. Ránky Mátyás legutób­bi lemondó nyilatkozatával kapcsolatban pedig az a vé­leménye: ha valóban a ko­sárlabdának él, nem lett vol­na szabad az egyéni érdekeit a válogatott érdeke elé he­lyeznie. 11. 269. ♦ 1991. október 1 Lázár István Budaikalászról nem bízta a dolgot a tele­fonra, hátha nem ér el ben­nünket a „dróton” keresztül. Így aztán személyesen mond­ta el, hogy dr. Birinyi István egykori NB I-es labdarúgó miért örvend náluk megkü­lönböztetett népszerűségnek. Az történt ugyanis, hogy a múlt bajnokságban szponzo­ruk jóvoltából több volt NB I-es játékossal erősített a Budakalász focicsapata. Fel is jutottak a megyei másodosz­tályba. A támogató azonban már nem tudta tovább vál­lalni a segítést, így aztán an­nak rendje és módja szerint tovább is álltak az egykori menők. Birinyi doktort kivé­ve. ő továbbra is játszik, hajt a csapatért, mindenféle anya­gi térítés nélkül, sőt, saját gépkocsijával jár a meccsek­re, miután fővárosi lakos. Nemcsak játékával, hanem hasznos tanácsaival is segíti a csapatot. Szóval, szerencsére, ilyen sportemberek is találhatóak kis hazánkban. Kovács Ferenc vezető­edző: — A bajnokságra való fel­készülés során annak rendje és módja szerint valamennyi újpesti játékos is tüzetes or­vosi vizsgálaton esett át. Kö­zülük négy-öt ember nem kapta meg — hibás, lyukas fogak miatt — az orvosi ver­senyzési engedélyt azzal, hogy az érintettek négy hét alatt kötelesek rendbe hozat­ni fogaikat. Ennek Bácsi Sa­nyi is eleget tett, ám a ha­táridő lejártakor éppen sérült volt, így minősítő könyvét nem vitte el az orvoshoz, nem kérte meg a versenyzé­si engedélyt. Persze, ez csak magyarázat — és nem ment­ség a mulasztásra. Természetesen nem múlhat el hétfő Verebes József nyi­latkozataival kapcsolatos megjegyzések nélkül. Hoffmann Béla nyugdíjas előrebocsátotta, hogy tiszte­li Verebest, de meg kellene néznie, hogy őbenne van-e hiba, vagy csak mindig a já­tékvezetőkben. Mert pont­­veszteség, pontveszteségek esetén gyakran a bírókat okolja. Odra Pál, ugyancsak nyugdíjas (utcai telefonfülke) korábban személyesen for­dult Verebeshez, figyelmébe ajánlva Ruboldot, de akkor az edző azzal hárította el az ajánlatot, hogy a többiek töb­bet érnek. Nos, szerinte Ru­­bold jó játékkal cáfolta ezt a véleményt. Nem is érti Ko­vács Ferencet, miért nem ad több játéklehetőséget Rubold­­nak. Huszár Gyula (Miskolc, Völgy u. II.) megtekintette az MTK-VM—UTE mérkőzést is — szavaival élve — majd­nem összekarmolta magát, amikor másnap elolvasta Ve­rebes nyilatkozatát A meg­­ítélten kívül ugyanis egy jo­gos kiállítást úszott meg a há­zigazda, és nem ítélt meg egy vitathatatlan tizenegyest az UTE javára — itt a tévé ösz­­szefoglalójára hivatkozott te­lefonálónk — a bíró. Vagyis inkább az UTE terhére téve­dett a bíró. Piroska János, a Kispest- Honvéd baráti körének elnö­ke nehezményezte, hogy a találkozó előtt nem írtuk meg: az FTC-pályán külön szektoruk volt a Kispest-szur­kolóknak, azaz bátran jöhet­tek volna, nem kellett attól tartaniuk, hogy a tribünön megverik őket. Egyúttal azt is közölte, hogy a baráti kör új címe: Budapest, XIX. ker., Ady Endre u. 114. Csatári Zoltán (111-5049) nem érti, hogy dr. Mezey György miért nem szerepelte­ti Cseh Andrást. Nos, az ok egyszerű: Cseh, sajnos, az alapozáskor megsérült és még nem épült fel. J-íZj­­­uwn Hívásukat minden hétfőn 9 és 10 óra között várjuk ! Hétfői kapcsolás A telefonnál: KOCSI TIBOR [Rákérdeztünk] Vggp" mii történt Bácsi igazolásával ? Érthetően többen is telefo­náltak Bácsi Sándor ügyé­ben, hogy miért csak közvet­lenül a mérkőzés előtt derült ki: érvénytelen a sportorvo­si igazolása, és ezért nem játszhatott az MTK-VM ellen. Mátrai László (160-3096), Ta­más György (276-7327), vala­mint az UTE pályamunkásai közül néhányan. Valóban furcsa, hiszen ennél kisebb hanyagság esetén is megbün­tetik, mondjuk, ugyanott a pályamunkásokat. De mi is történt tulajdonképpen? OLVASÓINK A MÉSZÖLY-ÜGYRŐL Pénz, pro és kontra Bár a külföldre távo­zott szövetségi kapitány, Mészöly helyére egyelőre csak év végéig kapott megbízatást Glázer Ró­bert, az első kritikát már megkapta. Szabó Károly (Győr, Bajcsy-Zsilinszky utca 12.) nem helyesli, hogy Glázer került a vá­logatott élére, mivel elő­ször Győrben kellene bi­zonyítania, ott kellene összehoznia egy jó csa­patot. A milliókért vásá­rolt játékosok csődöt mondtak. Először ezen kellene változtatni, és nem a közönségnek kia­bálni mindenféle csúf sza­vakat a kispadról. Amit például a Tatabánya el­len produkáltak, az szé­gyene a futballnak. És ezzel el is érkeztünk a nap egyik divattémájá­hoz, Mészöly Kálmán szerződésbontásához. Tiger László (226-8290) nagyon sajnálja, hogy Mészöly elment. Jól vé­gezte munkáját, bár nem tudja, hogy olyan játéko­sokat, mint Duró és Koz­ma miért tett be a válo­gatottba. Kiss István (153-9315) nem érti, miért piszkálják Mészölyt, hi­szen a mai sanyarú gaz­dasági helyzetben min­denkinek joga van oda menni, ahol többet kap. Mészöly egyébként is le­tett már annyit az asz­talra, hogy felbonthassa a szerződését. Sok sikert kíván Mészölynek, és va­lamennyi klubcsapatnak a kupáikban. Várkonyi Jenő (188-5129) a másik olda­lon áll. Véleménye sze­rint meg kellene nézni, milyen szerződéseket köt­nek. A lényeg az, hogy ne lehessen csak úgy fel­állni. Főleg Mészölynek nem, aki annyi támoga­tást, megértést kapott a szurkolóktól és a sportve­zetéstől, többek közö­tt az emlékezetes bundaügy után. Széchy Tamás nagy pénzért nem ment el külföldre, otthon neveli az olimpiai bajnokokat. Vagyis nem mindenkinél a pénz az úr! Mészöly most elindult egy úton, a válogatottal, úgy tűnt, hogy lesz belőle valami, most megszakad ez a munka, más kezdi el­­ másként. JGG(OSSÁG) A MÉSZÖLY-ÜGYBEN „Figyelemmel lehettünk emberi tényez­ ő Ha a mindenkori szövetségi ka­pitány könnyedén, következmények nélkül faképnél hagyj­atja a válo­gatottat, akkor talán nem is érde­mes nekivágni a fáradságos VB-se­­lejtezőknek, merthogy szinte nincs esélyünk. Mészöly Kálmán szerző­dése semmiféle védelmet nem nyúj­tott a szövetségnek? — kérdeztük Berzi Sándor főtitkárt. “ Egyáltalán nem voltunk kiszol­gáltatott helyzetben, hiszen megál­lapodásunk felbontásához közös meg­egyezés szükségeltetett. Tehát, ha az MLSZ elnöksége nem méltányolja Kálmán kérését, akkor továbbra is köteles irányítani a válogatottat. — Miért méltányolták? + Emberi okokból, mivel Mészöly valóban kitűnő ajánlatot kapott. — És ha a következő kapitányunk is hasonló helyzetbe kerül, akkor megint a jó szívére hallgat az el­nökség? + Nincs két azonos helyzet és két azonos szerződés. Most még a vi­lágbajnoki sorsolás előtt állunk, te­hát figyelemmel lehettünk, úgymond, emberi tényezőkre. Kötve hinném, hogy az új szakvezető — akinek a személyéről december 31-ig dönt az elnökség — hasonló engedményt kapna. . — Elképzelhető, hogy az új szak­vezető a régi lesz? + A jó ég tudja! December 31-ig sok minden megtörténhet. De azt hiszem, hogy ennek a változatnak igen kicsi a valószínűsége. JAVASLAT A MÉSZÖLYÜGYEKRE Alapítvány a mesterekért M­egy, aki menni akar. Mert mehet. A magyar embernek megadatott a szabad munkavállalás lehetősége, ha tehát jobb pénzért külföldre megy, többnyire elegendő ledöntenie a hazai szerző­dés gyengécske gátjait. Mészöly Kálmán is utazás előtt áll, maga mögött hagyván a magyar labdarúgó-válogatott öltözőjét, útja a sokkal nagyobb pénzek uradalmába vezeti tovább. Megítélni ma csak szubjektíven lehet, haragosan avagy megértéssel. Az ellenérzés is csupán­­ érzés. Szem­ben a valóság tényeivel és lehetőségeivel. Ha holnap Széchy Tamás döntene úgy, hogy sokkal nagyobb pénzért külföldön folytatja edzői munkássá­gát (hogy Gyárfás Tamásnak, a NAP-kelte hétfői vita­vezetőjének példáját használjam), nos, Széchy is meg­tehetné. Ha Egerszegi Krisztina úgy döntene, hogy nevezetesen Ciprusra megy férjhez, és felveszi a cip­rusi állampolgárságot, ráadásul vele tartana mestere, Kiss László is (mert ő is megtehetné), hamarosan felvirágozna a szigetország női úszása ... Mint ahogy a magyar vívásban ma már súlyos gondokat okoz, hogy két tucat kiváló szakemberünk dolgozik a világban. Menni akartak, és őket sem le­hetett megállítani. A budapesti VI5 idején egy tuda­tosan és szándékosan itthon maradt mester, Szőcs Bertalan nyilatkozott erős kétségekkel az eltávozottak döntéséről. De ezt a kétséget is érzelem diktálta. Miközben azonban a szívvel és a trikolor színeivel kívánunk hatni, a piac a maga szigorú törvényeivel­­ működik a sport világában. Működik immár nálunk is. Működik akkor is, ha az nekünk nem nagyon tetszik. H­a a sportoló külföldre szerződik, az általában nem baj. Mert, ha szükség van rá, és a szer­ződése is úgy szól, hazatér, hogy felhúzza a címeres mezt. Még a hazai bajnokságok színvonala sem sínyli meg a tömeges távozást, amíg a nálunk szegényebb országokból ideáramlik a pótlás, őket is a piac hozza, nem valamiféle hűtlenség, mondjuk a szovjet színekhez. Sokkal nagyobb baj, sőt, hosszú távon pótolhatatlan veszteség a szakemberek távozása. Mert az ő hiányuk a valódi utánpótlás felnevelésében, a magyar színek­ben szereplő magyar sportolók felkészítésében okoz helyrehozhatatlan károkat. Ma valószínűleg csak egyet tehet a magyar sport. Azt, hogy megpróbál lépést tartani a nemzetközi piac­cal. Hogy itthon adja meg a Széchy Tamások és Mészöly Kálmánok világpiaci árát. Az eltávozottak kilencvenkilenc százaléka a külföldön kapott pénzért — itthon maradt volna. De hát a magyar sportban ma nincsenek nagy pénzek, súlyos gondokkal küzd szövetség és egyesület. É­ppen ezért javasoljuk a magyar sportvezetés minden fórumának, hogy sürgősen hozzanak létre alapítványt a magyar sportszakemberek itthon tartására. Ez az alapítvány — nagyon leegy­szerűsítve — úgy működne, hogy például minden ma­gyar mesteredzőnek jövedelem-kiegészítést adna, itt­hon végzett munkája értékének megfelelően. Olyan támogatást, amellyel az illető elérné sportágának „vi­lágpiaci” fizetési értékét. Erre minden sportszerv és minden, sportot szerető honpolgár, közösség, alighanem szívesen áldozna. A jövő magyar sportjának megmentéséért most már tenni szükséges, nem pedig szégyenlősen elfordulni a goromba piactól, és a szívre mutogatni.. . Az érzelmekért a valódi piacokon, a nagy magyar Rákóczi tereken,­­csarnokokban semmit nem adnak. Szekeres István NEMZETI SPORT 3 Azt mondták, hogy elfogyott Visszatérve az MTK-VM— UTE mérkőzésre ketten is panaszolták, hogy zűrök vol­tak a jegyárusítással. Mátyás József (175-9239) az unokájá­val érkezett. Hosszú sor fo­gadta a pénztárnál, majd kö­zölték, hogy elfogyott a jegy. (Mint szemtanú közölhetem, hogy félház sem volt — A szerk.) A tömeg azt fontol­gatta, hogy betörik a kaput. Akkor ő gyorsan továbbállt az unokájával, majd a másik oldalon, az utcán, újabb sor­állás után tudott jegyet ven­ni, de ez azzal járt, hogy csak a 20. percben jutott be a pályára. Hosszú ideig nem is tudta, hogy „emberelőny­ben” játszik az UTE. (Ez egyben az utóbbira kritika is.) Másik telefonálónk (ké­résére neve és telefonszáma a szerkesztőségben maradt) mint UTE-drukker a törzs­szurkolókkal érkezett. Nekik is azt mondták, hogy elfo­gyott a jegy. A rendőrök ek­kor az UTE összegyűlt szur­kolótömegét együtt beenged­ték a kapun, majd egyesé­vel felmehettek a tribünre, a jegyek árát pedig egyenként egy jegyszedő markába kel­lett nyomni. Koppány István, az MTK­­VM stadion létesítményve­zetője: — Összesen tizennégy pénztárosunk dolgozott va­sárnap délelőtt. Nyolc ülő­pénztáros a fülkékben, négy mozgóárus már reggel nyolc órától, két mozgóárus pedig egy órával a mérkőzés kez­dete előtt ment ki a troli­busz, illetve az autóbusz megállókhoz, azaz, lényegé­ben valamennyi ■ pénztárunk működött. Az igazság az, hogy a szurkolók — régi rossz szokás szerint — öt-tíz perccel a nagy mérkőzés kez­dete előtt érkeznek a pályá­hoz, s így természetes, hogy néhány perccel a kezdés után tudják csak elfoglalni a helyüket. Adorján Gyula, otthonve­zető a Veszprém megyei kis­községből, Gicről hívott. Az általános iskola és diákott­hon a 600 lakosú falu labda­rúgósportjában jelentős sze­repet játszik, hiszen az ifi­csapat nélkülük nem tudna kiállni. A foci közelebb hoz­ta a falu lakosait és a kollé­gistákat, csakhogy.. . És most jön a kérés. A nevelőotthonos fiúknak nincs futballcipő­­jük, tornacipőben állnak ki a stoplisok ellen. A kollégi­umnak nincs pénze futballci­­pőre, és nincs a községi ön­­kormányzatnak sem. Ha va­laki hasznos tanáccsal vagy esetleg­­futballcipővel tudna rajtuk segíteni, szépen meg­köszönnék. 36-ostól 40-es lábbelikről van szó. [Rákérdeztünk] V­­vjori JJ V dlDáry

Next