Nemzeti Sport, 1994. január (5. évfolyam, 1-29. szám)

1994-01-03 / 1. szám

2 NEMZETI SPORT ....... ~~.....................................~ ~~ ........................................ .....................................................­ —no — —­­­­ /h n oo n oo n o ti o> n ■ oo- n (seGJ^mmlOOe A szilveszteri vigasságok után hirtelen tör az emberre a reménytelenül rideg és hosszú (főleg, ahol már a két ünnep között kiadták a január elején szokásos fizetést) január. Ilyenkor szoktak az emberek számvetést és terveket készíteni. Az alábbiakban a múltba nyúltunk vissza, néhány korábbi esztendő januári első számából vettük az idézeteket. Hogyan is volt akkoriban, mik történtek, miről írtunk? Néhány idézet olvastán lehet, hogy úgy érezhetjük magunkat, mintha mostanság írták volna. 1935 Magyarország az első sportoló nemzete Európának Az 1934-es év a magyar sport számtalan nagy sikerével örvendez­tetett meg. Alig ébredtünk fel abból a diadalmi lázból amelybe az egyik sportág Európa-bajnoki sikerei nyomán estünk, máris újabb magyar sikerektől volt hangos Európa. Az alábbiakban összefoglaló képet igyekszünk adni az elmúlt eszten­dőkben lefolyt Európa-bajnoki dia­dalokról és az ezeken mutatott telje­sítmények alapján igyekeztünk meg­határozni Európa országainak sor­rendjét. Tudtuk, hogy a magyar sport nagyon előkelő helyre kerül majd ebben az összeállításban, azt azonban nem is mertük remélni, hogy minden európai országot, még a leghatal­masabb, Magyarországnál majdnem tízszerte népesebb és majdnem annyival gazdagabb Németországot is magunk mögött találjuk majd. A sorrend 16 sportág (atlétika, úszás, futball, ökölvívás, szabadfo­gású birkózás, kötöttfogású birkó­zás, vívás, evezés, súlyemelés, ga­lamblövés, műkorcsolya, gyorskor­csolya, jéghoki, pingpong, sí, torna) Európa-bajnoki eredményei alapján: 1. Magyarország 142 pont, 2. Németország 137, 3. Olaszország 120, 4.Csehszlovákia 88, 5. Svéd­ország 78,5,6. Ausztria 72. ★ Bukovit és Gergelyt kiutasították Franciaországból. Sas kiutasítását nem sikerült visszavonatni, igaz, hogy ő sem igen akarta és már Spanyolországban van. Gólt meccsenként nyolcat-fizet, A Hádának szűzi hálót, Szurkolóknak helyet, állót... Táncosnak egy pocak­fűzőt, Mórénak egy kis gondűzőt( A Székelynek keményítőt, Lázárnak egy balettcipőt, Avarnak egy irányzékot, Bombázhassa a célpontot, Jávornak passzt, meredeket, Dietznek még nagyobb keretet.. Blum Zoltán beszél. ...a Ferencváros portói csata­­vesztéséről: „Szörnyű tengeri út, ti­zenötórás késéssel. Péntek reggel ki­lenc óra helyett késő éjjel érkeztünk Lisszabonba, borzalmas rossz ten­geri utazás után, hiszen 25 óra he­lyett 40 órát hánykódtunk a viharos tengeren. Még a pályán is rosszul voltak a játékosok mérkőzés közben. 1938 Harminc év - egy emberöltő. A ma, XXX. évfolyamába lépő Nemzeti Sport egy ember­öltő előtt maga is gyer­mek volt. A lap élete gyermekkorá­tól kezdve együtt járta a magyar sporttal a nemzetért való, ideálok­hoz vezető utat. Vele nőtt és vele iz­mosodott. A véréből lett és­ a vérét adta érte, a magyar sport testvéré­nek érezte magát. Bátorította min­dig, irányította, ha kellett, s kiállt érte tanáccsal, támogatással, szere­tettel, de minden erélyével, még a gúny gyilokját is felhasználva, ha így kellett küzdenie érte. Ez az eredendő szeretet az érte­­valóságnak, ez a születésünk pil­lanatától bennünk levő valósága biz­tosította számunkra a helyes utat. S erről az útról nem téríthetett le soha senki, mert mindig és mindenkitől függetlenek voltunk...Küzdünk a sportért, mely a nemzetért való, s álljuk a versenyt abban a hírszol­gálati tökéletesedésben, amellyel a mi legfőbb mecénásunknak, bará­tunknak és egyben pártfogónknak, Olvasóközönségünknek tartozunk. Újév­ ­ napján ne nézzünk a múltba, csak a jövőbe. Nem csak azért, mert az emlékeken eltűnődni már bizo­nyos lendülettörést jelent, hanem azért is, mert ezek az emlékek nem mindig szépek... Az idén induló lab­darúgó Nemzeti Bajnokságot ne te­kintsék csodaszernek, mely mindent meggyógyít fájdalom és fáradság nélkül....A magyar futball egyéb szerkezeti és szervezeti problémái éppen úgy megoldásra várnak, mint előbb és most is. Az utánpótlás, a ne­velés, a stílus problémái most is égető problémák s meg kell oldani a Nem­zeti Bajnokság idején is. De ha a le­hetőség csak lehetőség marad, ha minden úgy lesz, mint eddig, minden rossz, minden hiba megmarad, akkor lesz csak válságban a magyar futball. Buck-dolgok Itt az új év, az új kincs, Adjon Isten, ami nincs, Sok diadalt, sok győzelmet, Csatároknak gólszerelmet, Cseh Matyinak szódavizet, t * Mai számunkat szerkesztette: Lak­at CT .Károly Olvasószerkesztő: Cser Kovács Gábor Koppé Pál ‘Jipchy Zoltán Művészeti szerkesztő: Roska János A szerkesztőbizottság elnöke: Borbély Pál igazgató, főszerkesztő. Tagjai: Dr. Dénes Tamás, Lakat T. Károly, Lázár Lajos, Naményi József, Z. Vincze György. A Nemzeti Képes Sport főszerkesztője: Gyenes J. András. Lapmenedzser: Cser Kovács Gábor. A tudósítói hálózat vezetője: Varga Gyula. Terjesztési menedzser: Harcsa Gábor. Művészeti vezető: Keleti Imre. Műszaki vezető: Miller László. Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Budapest, XIII., Visegrádi utca 115. Postacím: 1339 Budapest, Pf.: 701/437. Tel.: 138- 4366. Telefax: 138-4248. A Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. független sportnapilapja Felelős kiadó, a kft. ügyvezető igazgatója. Rovatvezetők: Boda Ildikó, Dr. Borókai Gábor, Énekes Zoltán, Simon József, Szurmai János, Záhonyi Iván. Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán elnök-vezér­igazgató. Terjeszti a Magyar Posta, valamint árusítják önálló vállalkozók. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) 1990 Budapest, XIII., Lehel út 10/A., közvetlenül vagy postautalványon, vala­mint átutalással a HELIA Postabank Rt.: 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Megjelenik naponta. Index: 25 004. Vidék: ISSN 0866-2525. Budapest: ISSN 0866-2517. 1 2 4 8 16 A sport mindig honvédelem 1943 Megint egy új esztendő küszöbén állunk, és megint hátunk mögött hagyunk egy régit. 1942... Most már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez az év igen nevezetes év volt és lesz a magyar sport történetében. Ez az esztendő volt az amelyben a ma­gyar sport legfőbb vezetője megfo­galmazta a korszakalkotó tételt: „ A sport mindig honvédelem!" mmmmmmmmmwmmmmm Mit is jelent ez a jelmondat? Jelenti azt, hogy a sport nem csak gyerekek szórakozása, nem csak felnőttek játé­ka. Nem öncél, hanem készülés a nemzet érdekeinek minél hatható­sabb szolgálatára mind békében, mind pedig­­ háborúban. Háborúban vagyunk. A magyar katona ott áll a vártán a jeges Don partján, ahova most Magyarország védelmi határai kitolódtak...És ott vannak köztük a magyar sportolók is, akik most vérrel-tettel bizonyítják a jelmondatot: A sport mindig hon­védelem... Egyik karácsonyi pályázónk a frontról így ír: „Hogy vitézségi ér­met szereztem odakint, azt csupán a sportnak köszönhetem." Még egy sereg idézetet hozhatnánk, amely bi­zonyítaná, hogy a sport honvéde­lem. Node minek is ezt ennyire bizonygatni. Kiderül ez nem csak ilyen idézetekből, hanem másból is. A magyar sportoló nem csak sport­ban szerzett erőt, ügyességet, kitar­tást vitt ki magával a harctérre, ha­nem megfizethetetlen jókedélyt is. Ha olvassuk „Valahol Oroszország­ban" rovatunkat, akkor lehetetlen észre nem vennünk, hogy odakint is nagy szerepe van a sportnak. Ha egy kis lélegzethez jutnak hőseink, már előkerül a kerek labda és a hevenyé­szett labdarúgópályákon megindul a mérkőzés a német és az olasz bajtár­sakkal. És ez a mérkőzés nemcsak a 22 játékos, hanem még sok-sok ezer bajtárs hangulatát deríti fel. Beszélgetés Vághy Kálmán szövetségi kapitánnyal - Új év, új feladatok következnek - nyilatkozta a labdarúgó szövetségi kapitány - tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy súlyos feladatok várnak a labdarúgásunkra. A munka embe­re vagyok és nem félek attól, ami vár ránk, sőt, igen nagy terveim vannak és jó hogy erről a nyilvánosságnak beszélhetek. A magyar válogatott csapatnak addig három lekötött válogatott mérkőzéséről tudok. Ezek sorrendben: Svájc, Bulgária, Svédor­szág... Megfigyeltem, hogy vannak olyan játékosok, akik idegenben, azaz nem hazai pályán nem tudják igazi képességeiket kifejteni. Ezért a tavaszi mérkőzéseken a jelöltjeimet akkor fogom megfigyelni, amikor a csapatuk idegenben játszik. Azért tartom ezt fontosnak, mert a váloga­tott csapat a tavaszi mérkőzéseit külföldön játssza. Nekem tehát csak olyan játékosra lesz szükségem, aki akkor is teljes erőből tud játszani, ha nincs mellette olyan közönség, ame­lyik bíztatja őt. Az igazi klasszis az, aki nem veszti el lelkesedését és küzdőképességét, amikor az ellenfél vezet esetleg egy-két góllal. Olyan játékosokat akarok a válogatottba, akik ilyenkor összeszorított fogakkal dobják bele magukat a harcba és ké­pesek a vesztésre álló mérkőzést a maguk javára fordítani... Ma rend­kívüli időket élünk. Mindenkinek kötelessége, hogy ahol áll, ott teljes erővel dolgozzék. Nekünk így kell méltónak bizonyulni azokhoz, akik kint a harctéren teljesítik a köte­lességüket. Boldog új évet kívánok minden magyar sportembernek. Szebb jövőt! „Nagy sikerek után, megnövekedett feladatok előtt...” Részletek Hegyi Gyulának, az Or­szágos Testnevelési és Sportbizott­ság elnökének cikkéből: ...Az olimpiai játékok (1952, Helsinki) alatt és után nem egyszer fordultak hozzánk kérdésekkel a nyugati szakemberek és szerették volna megtudni a magyar győzel­mek „titkát". Mi nem tudtuk kielé­gíteni a kíváncsiságukat, semmiféle csodaszerről nem tudtunk beszélni, de beszéltünk arról a forradalmi változásról, amely Magyarországot is a szabad népek táborába emelte, s amely életünk minden területén rohamos fejlődést tett lehetővé. Be­széltünk hatalamas ipari fejlődé­sünkről, s rámutattunk arra, hogy nem véletlenség a tizenhat magyar olimpiai bajnokság, nem volt vélet­lenség 1948-ban a londoni olimpián, hogy a magyar sport a hároméves terv második felében érte el addigi legnagyobb olimpiai sikerét és még kevésbé véletlen, hogy ezt a nagy győzelmet négy évvel később az ötéves terv har­madik, döntő évében tudta ala­posan túlszárnyalni... Várakozáson felüli mértékben teljesítették túl sportszervezeteink az MHK-tervet, az eredmény itt túlhaladja a 160 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az MHK-jelvényesek száma hazánk­ban egymillióra tehető. Dolgozó népünk erejére és ügyességére vet jó fényt ez a szám, s ugyanakkor széles tömegalapot jelent a minősé­gi sport további fejlődéséhez... Mindenekelőtt meg kell erő­sítenünk a testnevelési és sportszer­vezetekben az eszmei-politikai munkát. A sport a kommunista ne­velés fontos eszköze. Ezt a hiva­tását azonban csak akkor töltheti be, ha a sportvezetők a gondjaikra bízott sportolókat öntudatos, szo­cialista műveltséggel rendelkező békeharcosokká, a Szovjetunió sze­­retetére, szocialista építésünk har­cosaivá nevelik sőtestem, úgy határoztam, hogy jól megerősödök a téli hónapok alatt. Sokat súlyzózom és amíg hó volt, síeltem itthon Vácott. Nemrégiben aztán a válogatott kerettel is meg­kezdtük a felkészülést. (A következő olimpián Hesz Mihály aranyérmes lett. A szerk.) Gulyás István, teniszező: - Mivel az alapozást nagyon komolyan vet­tem, sikerült az év minden jelen­tősebb versenyén azt a teljesítményt nyújtanom, amire valóban képes voltam. Sajnos, a Davis Kupában ezúttal nem sikerült tovább jutnunk, mindjárt az első akadályon elbuk­tunk. 1965-ben legalább olyan ered­ményekkel kívánok szerepelni mint az előző évben, s remélem a Davis Kupában is legalább egy fordulóval tovább jutunk majd. 1953 V. 1. • 1994. január 3. Az év sportolói­­ a Népsport véleménye alapján Lapunk sportágfelelősei szerint 1964-ben a különböző sportágak­ban a következők voltak a legjob­bak: dr. Török Ferenc (öttusa), Rejtő Ildikó (vívás), Pézsa Tibor (vívás), Felkai László (vízilabda), Bene Ferenc (labdarúgás), Pólyák Imre (birkózás), Földi Imre (súlyemelés), Kóczián Éva (asztali­­tenisz), Rózsás Péter (asztali­­tenisz) Kulcsár Gergely (atlétika), Antal Márta (atlétika) Hammerl László (sportlövészet), Hesz Mihály (kajak), Benkő Katalin (kajak), Madarász Csilla (úszás), Katona József (úszás), Portisch Lajos (sakk), Bohn Ferenc (evezés), Domonkos Anna (evezés), Hegedűs Györgyi (kosárlabda) Greminger János (kosárlabda), Makrai Katalin (torna), Csányi Raymund (torna), Polgár Erzsébet (tenisz), Gulyás István (tenisz),­­ Fináczy György (vitorla), Fekete Judit (röplabda), Tatár Mihály (röplabda), Korda György és Vásárhelyi Pál (jégtánc), Schrett Gyuláné (teke), Szabó József (teke), Magyar Kornélia (gyorskorcsolya), Martos György (gyorskorcsolya), Rozgonyi György (jégkorong), Gúla László (ökölvívás), Geller László (síugrás), Venczel Mihály (motorkerékpársport), Juszkó János (kerékpár), Sztanek Erzsébet (ejtőernyőzés), Azor László (mo­dellezés), Újvári György (vitor­lázórepülés) Romhányiné Tóth Mária (kézilabda), Kovács László (kézilabda), ifj. Krekko Lajos (mo­torcsónak). 1965 1______..a............. Óévi számadás I így szavaz Európa - új esztendei tervek I a Népsport­­ körkérdésére: Ilyenkor az új esztendő kezdetén sportolóink is új terveket szőnek, új vágyakat fogalmaznak. Lássuk milyenek is ezek. Juhász Kati, vívó: - Nekem na­g­yon sokat jelentett 1964. Olimpia b­ajnok lett tőrcsapatunk és ebből az eredményből szerény tudásomhoz képest én is kivettem a részem. Bár mindig ott voltam az élen, a legjob­bak között, kiemelkedő egyéni tel­jesítménnyel nem dicsekedhettem. Most minden erőmmel azon leszek, hogy ez idén, a világbajnokság évé­ben sikerüljön. Hesz Mihály, kajakozó: - Az olim­piáról hazajöttem után elkezdtem dolgozni. Én nem vagyok, ahogy mondani szokás „izompacsirta", a többiekhez képest gyenge a fel­ Szerkesztőségünk 17 külföldi szaklapot kért fel a szavazásra, rang­sorolja 1­910-ig az európai orszá­gokat az 1964-es eredményeik alap­ján. Az eredmény: 1. Spanyolország 164, 2. Magyar­­ország 140, 3. Szovjetunió 135, 4. Olaszország 96, 5. Anglia 86, 6. Csehszlovákia 58 pont. Európa A-válogatottja a 17 szak­lap alaján: Jasin (16) Facchetti (4) Mészöly (5) Schnellinger (12) Voronyin (10) Baxter (5) Amancio (13)Law (5) Albert (4) Eusebio (6) Charlton (6) Bene (4) A régi újságokban szemezgetett: Kocsi Tibor

Next