Nemzeti Sport, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-01 / 148. szám
2 NEMZETI SPORT NS-tükör ^ NS-tükör NS-tükör NS-tükör NS-tükör NS-tükör NS-tükör KALAND A nagy utazás k :0 X :344 IÁz * k :0 X :3+4 IÁZ * k :0 X :344 IÁZ * k :0 X :344 IÁz * k :0 X !344 IÁz * k :0 X :344 IÁz * k :0 X !344 IÁz * k :0 X !344 IÁz L®Sinkovics Gábor „Hős akarok lenni, első osztályú vidéki srác, olyan, amilyent csak a moziban látsz.” (Európa Kiadó Zenekar) Az alábbi írás nem az újságírói képzelet szüleménye. Még csak nem is Rejtő Jenő gyenge utánzata. Egy férfi, név szerint Szekeres Ferenc szolnoki lakos kalandjainak hű leírása. Ha valaki kételkedne a történet valódiságában..., az keresse meg Szekeres urat, és mondja el neki. A történet egy levéllel kezdődött. A férfi akár meg is lepődhetett volna a nevére címzett boríték láttán, ám ő valami oknál fogva természetesnek találta. Ez az, gondolta, pontosan ilyen munkára vártam. Aztán leült az írógépéhez, s megírta a választ, amelyben közölte: elfogadja az ajánlatot. Néhány héttel később, ahogy szokott, kétszer csengetett nála a postás. Amit várt, megérkezett. A levélben ott lapult a repülőjegy s a megbízó kérése. A feladat izgalmasnak, sőt, életre szóló élménynek tűnt. Marokkót kellett fotózni. Marokkót, tetszés szerint. Ahogy ő egy magyar ember látja. Más szemmel, más optikával. A férfi akkor, s azóta sem sokat töprengett azon, hogy a marokkóiak miért épp őt találták meg a nagyvilágban, s miért nem mondjuk egy hazai fotóst, vagy (ilyen erővel) egy szingaléz fényképészt. Akkor persze, első lelkesedésében még nem is sejthette, hogy Henri Charriére világhírűvé vált Pillangója nyugodt kispolgári életet élt hozzá képest. Június 9-én indult el, s meg sem állt Casablancáig. Egy hátizsákkal, csekélyke pénzzel a zsebében, ám hatalmas lelkesedéssel lépett Afrika földjére. Az úti célja Észak-Afrika legmagasabb csúcsának megmászása, az Atlasz-hegység felfedezése, valamint a Marokkó déli részén élő nomádok és berberek megtalálása és fotózása volt. A férfi a csillagok állása után tájékozódott. Nem használt iránytűt, csak vitte őt előre (oldalra, mindenfelé) a kalandvágy, az ismeretlen megismerése. Nem félt. Igaz, mitől is kellett volna félnie? Az emberek (már persze, ha egyáltalán találkozott emberekkel) sehol sem bántották. Csak néztek rá furcsán, amikor egyszer csak előbukkant egy kietlen hegycsúcson, vagy kaptatott fel valamelyik legelőn. Volt, aki megdöbbenésében hirtelen vízzel kínálta a „szemüveges vándormadarat". S a férfi élvezte a nagy utazás minden pillanatát. Rengeteget gyalogolt. Csaknem ötszáz kilométert baktatott a Sabaria Cipőgyár készítette lábbelijében. S ez a bizonyos cipő ott taposta a sivatag homokját, lelógott egy tehervagon tetejéről, no meg tipegett hatalmas sziklák között a kősivatagban. Legtöbbször azt sem tudta, hol jár. Csak vitte a lendület egyre beljebb és beljebb az országban. Rengeteg képet csinált. Fotózott hegyi embert, völgyi patakot, s lencsevégre kapott mindent, ami Marokkót, Afrikát jelentette. Jól haladt. S nemcsak a munkával, a kilométerekkel is. Utazott sínen, vízen, s a levegőben, egy kamion platóján. Aztán egyszer csak a sivataghoz ért. Ez amúgy aligha lephette meg (sokkal nagyobb megdöbbenést okozott volna számára, ha mondjuk úszó jégtáblába botlik), sőt, készült rá. Ez viszont nem az a hely, ahol magányos hősként szerepelhet az ember. A sivatag az más. Konvojban keltek át a végeláthatatlan homokföldön. Autókkal vágtak neki a tikkasztó, kiszárító útnak. Néhány nappal később már Mauritániában sütött rá a perzselő nap. Mauritánia a magyar ember számára elérhetetlen ismeretlen világ. A férfi akkor már hazafelé készült. Elfáradt. Amúgy meg elegendő képet készített már, hogy befejezze a nagy utat. Vissza akart fordulni Casablanca felé, de ez sehogysem sikerült. Újra és újra Nadibuba, ebbe a sivatagszéli mauritániai városkába jutott. Egyre idegesebb lett. A kikötőben már ismerték. Tudták, hogy „az a bogárgyűjtőre emlékeztető férfi" el akar hajózni innen. El innen. Akkor már csak ez járt a fejében. Unta a hálózsákban, földön eltöltött éjszakákat. Egyre többet gondolt Magyarországra. Február 17-én jelentkezett a Nadibutól 20 kilométerre lévő sivatagi rendőrségen. Segítséget kért, s az egyenruhások közelében biztonságban érezhette magát. A rendőrök látásból már ismerték. Gyanús alak - gondolták. Aztán egészen váratlanul letartóztatták. A férfi nem értette, mivel vádolják. Bezárták az őrszobára, s fogolyként kezelték. Egyszer, sőt kétszer is megszökött. Mindig elkapták. Második meglépése után nagyon megverték. Földre teperték, négyen térdeltek rá. Elvették a pénzét, és bűnözők közé akarták csukni. Ellenállt. Erre megszabadították az órájától. Fenyegették, üvöltöttek vele, s neki fogalma sem volt, miért teszik. Ekkor már nagyon félt. Az járt a fejében, hogy egyszerűen megölik, eltüntetik a világból. Ki keresné itt? Magyarországon azt sem tudták, hol jár. Egy hétig élt fogolyként. A mauritániai rendőrség foglyaként. (Abban az országban nincs magyar diplomáciai kirendeltség.) Segítség nem volt. Február 24-én egyszer csak egy terepjáróba ültették, és elvitték Nouakchottba, a fővárosba, majd szabadon engedték. Az amerikai nagykövetségen kért segítséget, ám elküldték. Még csaknem két hétig bolyongott (ismeretlen ismerősök segítették, s szereztek szállást számára) mire visszajutott Casablancába. Onnan pedig repülővel Magyarországra. Itthon azonnal jelentette a „hatóságnál", hogy mit csináltak vele. Azóta vár. Talán az ügy tisztázására, talán egy újabb kalandra... „Nagy utazás, azt mondtad, hogy ez az élet, s nem halunk meg, az ember soha el nem téved.” MESTEREMLÉK Amatőr csodák Egykori és jelenlegi NBA-kosarasok a felnőtt magyar válogatott ellen Budapest Sportcsarnok, 1999. június 11., 15 óra Jegyek korlátozott számban a Nemzeti Sportnál (Bp., Visegrádi utca 115.) kaphatók 409-1200 forintos áron. JQ(lin-SN JQ)(nj-SN 4 J¥?M»n-SN -*P·im-SN ^ -lOimi-SN -·Q)im-SN 4 -iQimi-SN -·p)|n;-SN .iq·im-SN -io›m*-SN k :0 X :344 (Az * k :0 X :344 IÁz i k ■0x :344 IAz ■ •TI [• j [•Ti Az elmúlt napokban két sportágban tapasztalhattam, hogy igenis él még az igazi, önzetlen sportszeretet. Csapatom, a Láng- Vasas női NB II-es kézilabdagárdája Salgótarjánban játszott. A meccs előtt zuhogott az eső, s állt a víz a bitumenes pályán. Aztán érkeztek a helybéli játékosok, lányok, asszonyok, gyermekek seprővel, farostlemezekkel és letakarították a játékteret, amely ekkor már napsugárban fürdött. Kiderült az ég, és egy legendás játékvezető-dinasztia tagjai (a Völgyi-páros) kitűnő közreműködésével nyert a vendégcsapat 16-8-ra. De az igazi győztesek a salgótarjáni játékosok voltak, akik minden dicséretet megérdemelnek sportszerű magatartásukért. Néhány órával később láttam a másik csodát. A maga osztályában biztosan menetelő Leányfalu labdarúgócsapatát megállította egy alig 160 cm magas pátyi labdarúgó, aki szerelt, indított, bejátszotta az egész pályát. Töretlen lendülettel űzte, hajtotta társait, így végül 3-3-as döntetlennel zárult a találkozó. Ismét láttam a példáját az akadályt nem ismerő küzdeni tudásnak, az embert formáló játékszeretetnek. A két esemény - a sok-sok kézilabdás és egyéb világverseny élménye mellett - a maradandó, nagyszerű emlékeim közé került. Török Bódog mesteredző Mai számunkat szerkesztette:Dénes ‘Tamás Olvasószerkesztő: Szűcs Zsolt Z. Vincze György Művészeti szerkesztő: ‘Kosiba János A Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. független sportnapnapja Főszerkesztő: Énekes Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Naményi József Szerkesztők: dr. Dénes Tamás (a riporterrovat vezetője), Lakat T. Károly (a labdarúgórovat vezetője) Szerkesztőségi titkár: Lázár Lajos. Fotóigazgató: Záhonyi Iván Vezető olvasószerkesztő: Z. Vincze György Művészeti vezető: Keleti Imre A tudósítói hálózat vezetője: Varga Gyula Rovatvezetők: Boda Ildikó (külföld), Simon József (hazai sport) Lapmenedzser: Szurmai János. Terjesztési menedzser: Harcsa Gábor Felelős kiadó: Borbély Pál, ügyvezető igazgató Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Budapest XIII., Visegrádi utca 113-115. Postacím: 1399 Budapest, Pf.: 701/437. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248,269-8746. Hirdetésfelvétel: Nemzeti Sport Média Bt., 1061 Budapest, Dalszínház u. 10. Tel.: 112-1234,132-0384,132-6301,131-5183. Fax: 112-1234. Styl Média Kft., 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel.: 252-3968,114-3810,252-8296. Fax: 252-7149. Nemzeti Sport Szerkesztősége, 1133 Budapest, Visegrádi u. 115. Tel.: 138-4366. Fax: 252-4248. Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató. Terjeszti: a HÍRKER Rt., az NH Rt., valamint árusítják önálló vállalkozók. Előfizethető Budapesten a Hírlapüzletági Igazgatóság ügyfélszolgálati irodáiban, a hírlapkézbesítőknél, és a Hírlapelőfizetési Irodában (HELÍR) 1990 Budapest XIII., Lehel út 10/A., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELÍR Postabank Rt.: 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. A kitöltött megrendelőlapokat a fővárosban borítékban adják fel az alábbi címre: Hírlapüzletági Igazgatóság, 1846 Budapest. Vidéken: Postahivatal, helyben. Előfizetési díj: egy hónapra 900 Ft, negyedévre 2700 Ft, fél évre 5400 Ft, egy évre 10 800 Ft. Megjelenik naponta. Index: 25 004. Vidék: ISSN 0866-2525. Budapest: ISSN 0866-2517. 1 2 4 8 16 9 VI. 148. • 1995. június 1. III. FÉLIDŐ A. Bálint vállalja a nyilvánosságot A téma, úgy fest, kimeríthetetlen. Mármint az, amelyik immár hetek óta a Bozsik-stadionban „hever". Többször „lehajoltunk" már érte (nem csak mi, kivétel nélkül az egész sportsajtó), maradt azonban még felvenni való „darab". Nem is akármekkora. A Kispest-Honvéd elnökségének keddi, „virradatig" tartó ülésén úgy határozott, hogy könyv- és szakértői vizsgálatot rendel el a Kispest-Honvéd Kft. alapításától az idei esztendő május 30-ig terjedő időszakra. Ezzel egyidejűleg Louis De Vriest a KHFC Intéző Bizottságának elnökét a testület kizárta soraiból. Ugyanakkor Bálint László lemondott elnökségi tagságáról. Az egykor „Báró" becenévre hallgató futballista kijelentette: amennyiben a vizsgálat az ő vétkességét igazolja, vállalja a felelősséget. Addig viszont nem hajlandó nyilatkozni. A Napnyugta III. félidő című rovatának szerkesztői összehozták az ügy néhány szereplőjét, maga Bálint László is ott lesz a stúdióba meghívott vendégek között. A volt vezetőt, Komora Imre klubigazgatóval és Rácz Gáborral a Kispest Honvéd FC elnökével együtt ülteti asztalhoz Gyárfás Tamás műsorvezető. Bálint tehát vállalja a nyilvánosságot, a kérdés csak az, válaszaival mennyire megy majd a vizsgálat elé. ■ e De |» • ■ ■