Nemzeti Sport, 1995. december (6. évfolyam, 328-354. szám)

1995-12-01 / 328. szám

2 NEMZETI SPORT NS-tükör NS-tükör NS-tükör ^ NS-tükör NS-tükör ^ NS-tükör ^ NS-tükör BÉKETÁRGYALÁS Van Gaal és a PR Dénes Tamás A Holland Királyság nagykövete kezde­ményezésére a TeleSport vezérkara - sze­mély szerint Vitray Tamás - baráti beszél­getésre invitálta a budapesti Ferencvá­­ros-Ajax mérkőzés „utórezgéseinek" apro­póján a magyar sportsajtó munkatársait, valamint Magyarországon élő holland üz­letembereket, újságírókat. A Szindbád Klubban rendezett - épp annyira kötetlen hangvételű, mint jól sike­rült - összejövetelen a holland fél igyeke­zett újra megerősíteni: országa nem minő­síti Magyarországot rasszista, fajüldöző or­szágnak. Miután a két ország közötti kap­csolat kifogástalannak mondható, világos, ez az adott probléma csak a futball mezejé­re korlátozódik. A beszélgetésen a hollandok szájából elhangzott az a megállapítás is, hogy az Ajax a világ jelenlegi legjobb futballcsapa­ta, míg annak edzőjét, Van Gaalt az ered­mények önmagukban minősítik. Ám mindez nem jelenti azt, hogy Van Gaal hasonló kvalitású PR-menedzser lenne. Sőt... Nem a holland edző felmentése­ként, csak mintegy érzelemvilágának, la­bilis idegállapotának megértetéseként a hollandok elmondták, hogy az edző nem­régiben veszítette el a ráktól rengeteget szenvedő feleségét. Mindazonáltal kifejtették azt is, hogy nem értik, az Ajax november 8-án kelt üze­netére, mely szerint a klub nem kíván je­gyet adni a Fradi szurkolóinak, egy teljes héten keresztül nem érkezett válasz a bu­dapesti klubtól... Megerősítették, hogy Hollandiában nem precedens nélküli a szurkolók ilyen formában megnyilvánuló „diszkriminálása", erre korábban hazai bajnokik és - angolokkal vívott - nemzet­közi kupamérkőzések kapcsán is akadt már példa. A párbeszéd, a kontaktuskere­sés hiányát többször is értetlenkedve emlí­tették. Abban azonban mindkét fél egyetértett, hogy néhány szurkoló magatartása nem minősíthet egy egész országot. A rassziz­musnak kétségtelenül vannak megjelenési formái, ezek azonban egy rendkívül szűk magtól indulnak ki, melynek vadhajtásait hiba lenne az egész magyarságra kivetíte­ni. A magyar kollégák érdeklődésére a hol­landok elmondták, „Mélyföld" televíziója nem csak hogy nem hallgatta el, de a ma­gyar médiánál korábban mutatta be, hogy a Real Madrid hívei is horogkeresztes zász­lóval „fogadták" az Ajaxot. Felvetettem, hogy tudomásunk van arról, hogy holland (elsősorban a Gro­­ningennel és a Den Haaggal szimpatizá­ló) huligánok - vigyázat: nem ultrák! - várják a fradistákat, hogy azokkal egye­sülve törlesszenek az Ajax szurkolóinak sérelmeikért. Hogyan lehet elkerülni az ezzel kapcsolatos atrocitásokat? - kér­deztem. Ilyen felhívások Hollandiában is csak egy szűk kisebbségtől származhatnak - szólt a válasz­­. S önmagáról állít ki bizo­nyítványt, aki elfogadja a „meghívást"... Megjegyzem, ezzel maximálisan egyet lehet érteni. Talán azzal is: saját klubjával tesz rosszat, aki útrakel... Minden - akár provokációval kreált - botrány árt a Fe­rencvárosnak. .. Mi jövőre is a Bajnokok Li­gájában szeretnénk látni a magyar bajno­kot. Hol van már az ezüst nyár? Mennyi kell az aranyhoz? A hideg, szeles napokon jó érzés emlékezni a nyárra, a napsü­tésre, s legalább gondolatban felmelegedni egy kicsit. Sokaknak a nyár az aranyló napsugarakat (is) jelenti. Hanzély Ákos számára a nyár ezüst nyár volt. No nem az egykori LGT-sláger dúdolgatása miatt... A Csepel 26 éves öttusázójának éremgyűjteményét az idén főként az ezüstszínűek gyarapították - persze, jutott azért a legfényesebből is. Hét ezüstérem, köztük világbajnoki, Európa-bajnoki, Világkupa­döntőben szerzett, valamint országos bajnoki. Hol van már az ezüst nyár? L®Füredi Marianne + A nyár? Most éppen eléggé őszies a hangulatom. Nehéz visszaszokni az edzésekbe. Igaz, hogy már október elsején meg­kezdtük a felkészülést az új idényre, de én az első három he­tet szinte teljesen kihagytam. A jobb vállamban csonthártyagyul­ladás keletkezett, így csak futni tudtam. Most már jól vagyok, az edzéseket is elkezdtem. - Milyen érzésekkel gondol vissza az idényre? - Több hónap távlatából is azt mondhatom, hogy elégedett va­gyok. Tudom, sokan úgy tartják, hogy másodiknak lenni nem va­lami felemelő érzés, mert egy kis szerencsével lehetett volna arany is az az ezüst. Hát igen...jó lett volna nyerni mondjuk a vébén, de az ezüstnek is nagyon örül­tem. Főleg azért, mert ezzel meg­váltottam az olimpiai repülője­gyet. Egyébként az ezüstérmek sem egyformák: volt olyan ver­seny, amelyiken az elején min­den jól ment, s a végén csúsztam le az aranyról, meg olyan is, hogy lentről küzdöttem fel ma­gam a második helyig. Szóval, el­lentétes mozgásokkal, „liftezés­sel" produkáltam ezt az egyenle­tes teljesítményt. - Az eredmények azt mutatják, hogy a végelszámolásoknál ön ezüstéremre mindig „jó volt". Az egyes tusákat tekintve mit mutat a kép? Előre tud még lépni mondjuk az aranyig? + Vívásban fejlődtem, többször nyertem ezt a számot vagy máso­dik lettem. Lövészetben egyenle­tesen szerepeltem, s a fontos ver­senyeken jól úsztam. Futásban a végére megerősödtem, lovaglás­ban pedig hoztam magam. Hogy lehet-e javulni? Úgy érzem, lövé­szetben bennem van három-négy kör, és futásban kellene fejlőd­nöm. Persze, ha mindig meg tud­nám azt futni, amit a vébén vagy a Világkupa-döntőn, elégedett lennék.­­ Az idén az ezüstérmek mel­lett csapatban világ- és Európa­bajnok lett, kiharcolta az olimpiai részvétel jogát, a legjobb hazai versenyző volt. Változtatott éle­tén a sikersorozat? + A megbecsülésre gondol? A nettó fizetésem huszonhárom­­ezer forint... Mit mondjak, ebből nem sokra telik. Jó lenne szpon­zort találni, de hát az öttusában reggeltől estig edzünk, nincs időm és erőm támogatót keresni. Egyébként a klubomban a lehető­ségekhez képest megbecsülnek, csak hát nehéz a helyzet. A szak­osztály négy főből áll és kész. Vi­szont mind a négy versenyző or­szágos bajnok volt az idén, s ezt nem sok klub mondhatja el ma­gáról. - Az öttusa sosem volt „pén­zes" sport.­­ Igaz, de úgy érzem, több van benne, mint amit kihoznak belő­le. Jobban lehetne reklámozni, meg kellene ismertetni az embe­rekkel a sportág szellemiségét. Ha valaki megszereti az öttusát, magával ragadja ez a légkör. Legalábbis engem már húsz éve fogva tart. Nincs még egy ilyen sport! Sokoldalú embereket ne­vel, nem elég egyvalamiben ki­emelkedni, öt különböző sport­ban kell jónak lenni. - Ön két diplomával is rendel­kezik, hiszen elvégeztetése, Köz­gazdaságtudományi és a Testne­velési Egyetemet. Valaha hasz­nálni fogja ezeket a képesítése­ket?­­ A diplomák egyelőre a fiók­ban maradnak, most első az öttu­sa. Hogy meddig csinálom még? Sok mindentől függ. Egyrészt at­tól, hogyan sikerül a jövő évem, az olimpia. Aztán attól is, hogy lesznek-e a sportágban szabály­­változások, és ha lesznek,­­milye­nek. Nálam az egynapos ver­senyforma bevált, szeretem. Igaz, rohanás az egész, nincs idő pi­henni, átállni a másik számra, de valahol óriási teljesítmény az, hogy egy nap alatt öt különböző sportágban bizonyítunk. No és az is befolyásolja a jövőt, hogy itthon milyen lesz az új felkészü­lési, válogatási rendszer. Ha egy­szer abbahagyom, valószínűleg a közgazdászi tudásomat haszno­sítom majd. - Ha már szóba került az olim­pia... - ...még nagyon messze van, nem is gondolok rá, egyelőre tá­voli kihívás. - Nem a terveiről faggatnám. A helyszíni benyomása érdekes, hiszen augusztusban, a Világku­pa-döntő alkalmával már járt At­lantában. " A létesítmények káprázato­sak, igaz, a lovarda távol van a többi helyszíntől. Az iszonyú hő­ség viszont sokkoló volt. És za­varó az amerikai mentalitás, a túlbiztosítás. A szervezők és a zsűrik rugalmatlanok. De hát ez legyen a legkisebb bajunk az olimpián! Mai számunkat szerkesztette: Lat­at ‘I. ‘Károly Olvasószerkesztő: Szűcs Zsolt Z. Kuncze C­yörgy Művészeti szerkesztő: Keleti Imre A Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. független sportnapilapja Főszerkesztő: Énekes Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Naményi József Vezető szerkesztők: dr. Dénes Tamás, Lakat T. Károly Szerkesztők: Boda Ildikó (külföldirovat-vezető), dr. Malonyai Péter (egyéni sportágak rovatvezetője), Simon József (csapatjátékrovat-vezető), Skrapits László Szerkesztőségi titkár: Lázár Lajos (labdarúgórovat-vezető) Fotóigazgató: Záhonyi Iván Vezető olvasószerkesztő: Z. Vincze György Művészeti vezető: Keleti Imre A tudósítói hálózat vezetője: Varga Gyula Lapmenedzser: Szurmai János. Terjesztési igazgató: Harcsa Gábor gilSPORTV, Felelős kiadó: Borbély Pál, ügyvezető igazgató Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Budapest XIII., Visegrádi utca 115. Postacím: 1399 Budapest, Pf.: 701/437. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248,269-8746. Hirdetésfelvétel: Nemzeti Sport Média Bt., 1061 Budapest, Dalszínház u. 10. Tel.: 112-1234, 132-0384,132-6301,131-5183. Fax: 112-1234. Styl Média Kft., 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel.: 252-3968,114-3810,252-8296. Fax: 252-7149. Nemzeti Sport Szerkesztősége, 1133 Budapest, Visegrádi u. 115. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248. Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti: a HÍRKER Rt., az NH Rt., valamint árusítják önálló vállalkozók. Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, a hírlapkézbesítőknél, és a Hírlapelőfizetési Irodában (HELÍR) Budapest XIII., Lehel út 10/A., (Levélcím: HELÍR, Budapest 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELÍR Postabank Rt.: 219-98636, 021- 02799 pénzforgalmi jelzőszámra, vidéken a postahivatalokban. A kitöltött megrendelőlapokat a főváros­ban borítékban adják fel az alábbi címre: Hírlapüzletági Igazgatóság, 1846 Budapest. Vidéken: Postahiva­tal, helyben. Előfizetési díj: egy hónapra 1110 Ft, negyedévre 3330 Ft, fél évre 6660 Ft, egy évre 13 320 Ft. Megjelenik naponta. Index: 25 004. Vidék: ISSN 0866-2525. Budapest: ISSN 0866-2517. 1 2 4 8 16 n * VI. 328. • 1995. december 1. •*QM!H-SN ^ JQ^im-SN jpj|n»-SN 4 -,9jIW-SN 4 -JQ>im-SN 4 -JtPUH-SN 4 JPMP1-SN JO^im-SN ^ -ipnin-SN ^ JQ1|!H-SN

Next