Nemzeti Sport, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-01 / 268. szám

-A neve? -Köstner Vilmos. -Született? - Ezerkilencszázötven megy május hetedikén. - Születési helye? -Debrecen. -Anyja neve? - Benedek Magdolna. - Iskolai végzettsége? - Felsőfok. -Foglalkozása? - A DVSC-Symphonia női ké­zilabdacsapatának edzője va­gyok. - Nem lennék az ön helyé­ben... - Köszönöm... - Vizsgálatunk ugyanis meg­állapította: az EHF-kupát nyert DVSC-Symphonia a bajnoki fel­készülés során hírnevéhez mél­tatlan vereségeket szenvedett - többek között a Szuperkupáról is nyeretlenül érkezett haza -, ráadásként a pontvadászat nyi­tányán, hazai pályán kapott ki az enyhén szólva nem nemzet­közi szintű Kiskunhalas gárdájá­tól. Köstner úr, mi a baj? - Ha pontosan tudnám, nem lennének ezek a vereségek. -Ennyi? - Ha gondolja, mélyebben is belemehetünk... -Gondolom... - A Kiskunhalas elleni hazai vereségre nincs magyarázat. Nem lehet azzal védekezni,, hogy meghatározó játékosok távoztak a nyár folyamán, nem lehet azt mondani, hogy azért gyengébb a játék, mert még nincs csúcsfor­mában a gárda és különben is ru­tintalan... Nem, ennél a vereség­nél nincs mentség. - Tehát büntetnek? - Ezen még nem gondolkoztam, de nem hiszem, hogy sor kerül rá. -Nem erőltetem, de mikor lép­nek? Ha az újonc Miskolci Honvéd Kórház is nyer az EHF-kupa győz­tese ellen? - Az utóbbit, mondjuk, nem hi­szem... Egyébként a kiskunhalasi­akat is tízből kilencszer megver­jük. - De most volt a tizedik meccs... - Igen. Viszont megszámoltam, tizenhat ziccert hagyott ki a csapa­tom. Olyan kitűnő játékosállomá­nyú együttes, mint a Loki, egy év­ben legfeljebb egyszer botlik ek­korát.­­ A felkészülés során - többek között - az FTC, a francia Metz, a német Lützellinden és a román Za­­lau is megverte a DVSC-t. Nekik szabad? - Nézze, a Kiskunhalas elleni vereség egy folyamat következ­ménye. Mint mondtam, a gyen­gébb játék pontos okát nem látom, jelenleg még én is tapogatódzom. Vannak megérzéseim, s ezek alapján gondolkozom. -Beavatna? - Kezdjük azzal, hogy a nyár fo­lyamán valóban meggyengült a csapat. Elment a klubból Ratkó, Jeddi, Zupkó, és Szopóczy Brigitta befejezte a pályafutását. Távoztak úgy, hogy nem lehetett őket ma­rasztalni. Volt, aki a magánéleti változásaira hivatkozva köszönt el, és akadt, aki szülni ment, mint pél­dául Nyilas Tünde. Ez az egyik ré­sze a történteknek. - Annyira­ meggyengült a csa­pat, hogy már a Kiskunhalas is erősebb? - Nem, nem emiatt kaptunk ki, de ez is közrejátszott a jelenlegi helyzet kialakulásában. Miként az is, hogy - sajnos - nem tudtunk úgy igazolni, ahogy elképzeltem, elképzeltük. . . . .. - Nehéz elhinni, hogy az EHF- kupa győztesnél üres a kassza. - Szerencsére nincsenek anya­gi gondjaink. A nyár folyamán le­adtam egy húsz nevet tartalmazó listát, de a tervezett keret nem állt össze. Nem hibáztatok senkit, így alakult. Nekem ezekkel a játéko­sokkal, ezzel a játékosállománnyal kell­ dolgoznom, de kétségtelen, hogy könnyebb lenne a dolgom nekem is, a csapatnak is, ha „be­jönnek” az igazolásaink.­­ Mlyen okok vannak még? - Újra hangsúlyozom, én is csak tapogatódzom, s eddig a háttérről beszéltem. A legfontosabb viszont az, hogy a játékosok, sajnos, nem kellően motiváltak, nem látom raj­tuk azt a hallatlan akarást, mint ko­rábban. Nincsenek hozzá­szokva a vereségekhez, meglepte őket a gyengébb széria, s úgy látszik, a kudarcokat nehezen tudják kezel­ni. Talán ennek is betudható a Kis­kunhalas elleni kínos vereség. - Az alulmotiváltság edzői hiba ? - Megmondom őszintén, én sem tudtam úgy motiválni a lányo­kat ebben a néhány hétben, mint korábban. Ez számomra is szokat­lan, hiszen hat éve tevékenyke­dem a csapat mellett, és ezt még nem éreztem. - Őszintén beszél, ami dicsére­tes, viszont elgondolkodtató is, amit mond. Hiszen ha az edző fe­jében sincs minden rendben, ak­kor mit várjon az ember a csapat­tól?­­ Mindez nem jelenti azt, hogy nem lesz másképp. Töretlenül bízom benne, hogy a sikerek - mert lesznek sikerek - fölrázzák a lányokat, és a Lokiban minden visszaáll a rendes kerékvágás­ba. - Ha már ennyire őszinte, árulja el, megfordult-e a fejében, hogy köszöni szépen és befejezi? - Gondoltam már rá... - Egyébként határozottan bal­­szerencsés, mert könnyen előfor­dulhat, hogy még várnia kell a si­kerre, hiszen a következő forduló­ban a bajnok FTC otthonába láto­gat a DVSC... - Nem szerencsés a sorsolá­sunk, de bízom benne, hogy a Fra­di otthonában megmutatják a lá­nyok, hogy mit is tudnak. Remé­lem, nem várunk szégyent. - Ön szerint meddig tart a deb­receni közönség türelme? - Türelmet kértem én is, a ve­zetőség is, mert tudjuk, a publi­kum csak a jó játékra vevő. A játé­kosaink tudása alapján a dobogón a helye csapatunknak. - És ha mélyebb a gödör, mint gondolta? - Akkor el kell gondolkodnom a továbbiakon... Az eredményesség és az eredménytelenség is az edzőt minősíti. A következő hetek, talán napok folyamán eldől, hogy mi lesz a sorsom. Higgye el, én sem viselem könnyen a kudarco­kat! - Az FTC elleni meccs tehát kü­lönösen fontos lehet az életében... ) Nekem a csapat a fontos... (Ez történt és hangzott el vasár­nap estig, az interjú nyomdába adásáig. Gyökeres változásról, döntő elhatározásról ekkor még nem esett szó, de a mester szavain érződött, hogy hamarosan igen lé­nyeges kérdésekre kiterjedő be­szélgetés vár rá és a klub vezetői­re...) Nos, akkor ismertetem az es­küdtszék ítéletét: a testület Köstner Vilmost felmenti... A tárgyalásvezető bíró a H­JTC volt Főszerkesztő: Énekes Zoltán Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly Szerkesztő: Malonyai Péter Vezető olvasószerkesztő: Skrapits László Művészeti szerkesztők: Darvas Péter, Keleti Imre, Roska János Fotóigazgató: Záhonyi Iván Terjesztési igazgató: Harcsa Gábor Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Bp. XIII., Visegrádi utca 113-115. Postacím: 1399 Budapest, Pf.: 701/437. Telefon: 138-4366. Telefax: 138-4248, 269-8746. A Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. lapja. Felelős kiadó: Borbély Pál ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: Nemzeti Sport Média Rt., 1061 Budapest, Dalszínház u. 10. Telefon: 112-1234, 132-0384, 132-6301, 131-5183. Fax: 112-1234. Styl Média Kft., 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel.: 252-3968, 114-3810, 252-8296. Fax: 252-7149. Terjeszti a HIRKER Rt., az NH E., valamint árusítják önálló vállalkozók. Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, a hírlapkézbesítőknél, és a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR), Budapest XIII., Lehet út 10/A., (Levélcím: HELIR, Budapest 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással, a HELÍR Postabank Rt., 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. A kitöltött megrendelőlapokat a fővárosban borítékban adják fel az alábbi címre: Hírlapüzletági Igazgatóság, 1846 Budapest. Vidéken: Postahivatal, helyben. A Nemzeti Sport (és benne a Nemzeti Képes Sport) előfizetési díja: egy hónapra 1350 forint, negyedévre 4050 forint, fél évre 8100 forint, egy évre 16 200 forint. (Egy megjelenésre eső előfizetési díj: 45 forint.) Megjelenik naponta. Index: 25004. Vidék: ISSN 0866-2525. Bp.: ISSN 0866-2517.­ Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft., a­­­ATESZ tagja. Nyomás: Szikra Lapnyomda Részvénytársaság Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató Monspart Sarolta, tájfutó­világbajnok: - Megmondom őszintén, mindig is örültem, hogy egyéni sportágat űz­tem. Egy csapatnál ugyanis szinte megszámlálhatatlan összetevője van a szereplés­nek. Egész apró momentu­mok döntenek, mindez pedig hatványozottan érvényesül, ha női csapatról van szó. Nem látok a kulisszák mögé, ezért csak azt mondhatom, nincs könnyű helyzetben Köstner Vilmos. Ahogy én lá­tom, nem szakmai gondok vannak Debrecenben, a fe­jekben kellene rendet terem­teni. Hogy mi a megoldás? Fogalmam sincs... Az edző­nek és a játékosoknak közö­sen kell lépniük, hiszen ilyen vereség után, mint amilyet a Kiskunhalastól szenvedett el a csapat, lépni kell, váltani kell. Másképp nem megy... Laurencz László, az olimpiai bronzérmes női kézilabda-vá­logatott szövetségi kapitánya: -Nehéz eset, hiszen a hullám­völgy okait csak Debrecenben tudják. Ami biztos, a Loki a nyár folyamán valóban meggyengült, több jó játékosa távozott. Ez is lehet oka a gyengébb sorozatnak, de nem lehet döntő. A másik: egy csa­pat életében törvényszerű a visszaesés, a kérdés csak az, hogy mekkora a hanyatlás. A siker megárthat egy csapat­nak, hiszen azt is a helyén kell kezelnie mindenkinek. De, mondom, nem biztos, hogy ez áll a háttérben. Egy megoldás van: le kell ülni a játékosokkal és meg kell beszélni velük a helyzetet, hiszen nekik is érde­kük a jó szereplés, erkölcsileg és anyagilag is. Kíváncsian vá­rom, hogy mi lesz a debreceni történet folytatása. Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető: - Azt hiszem, a baljós jelek után immár valóban hullámvölgy­ről beszélhetünk Debrecen­ben. Minden csapatnál elő­fordul az ilyen, a kérdés csak az, hogyan kezelik a problé­mákat. Számomra is szokat­lan a gyenge teljesítmény, hi­szen Debrecenben hosszú évek óta minőségi női kézi­labdázás folyik, a nagyközön­ség hozzászokhatott a sike­rekhez. Ami bizonyos, a csa­pat a nyár folyamán meggyengült - legalábbis jó játékosok igazoltak és ép­pen ezért lehet, hogy hozzá kell szokniuk a szurkolóknak, hogy most nehezebb dolga lesz a csapatnak mind a hazai bajnokságban, mind a nem­zetközi porondon.

Next