Nemzeti Sport, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-01 / 298. szám

2 NEMZETI SPORT NS-tükör NS-tükör +- NS-tükör NS-tükör +- NS-tükör +- NS-tükör + NS-tükör VIHAR UTÁN Varga és Lisztes között szent a béke... Felejtsük el az egészet? ...és akkor mi lesz csütörtökön? Valami lesz. Valaminek történnie kell. Hiszen ezen a héten mindennap kaptunk va­lami emlékezeteset. Valami olyasmit, amiről beszélni kellett, s ami felkavarta az ér­zelmeket­­ indulatokká. Néhány élményt persze kihagytunk volna, de ezen már feles­leges keseregni. Hétfőn a Ferencváros newcastle-i edzésén Lisztes „kijátszotta” magát a csapatból. Azt mondta a tréning végén az edzőjének, fáj a lába, ám ha beinjekciózzák, pályára tud lépni. Varga Zoltán mégis úgy döntött, hogy játékosát még a kispadra sem ülteti le. Rossz előjel volt. Több mint rossz előjel. Kedden a Varga Zoltán irányította Ferencváros először szenvedett (súlyos) veresé­get. A dunaszekcsői 0-1-et most ne emlegessük. Annak a meccsnek nem volt igazán tétje. Csupán jót „csámcsogott” rajta az ország. A newcastle-i zakó más volt. S nem csak a gólkülönbség miatt. Ezt a kudarcot még sokáig megemlegetjük. A Fradi kiesett az UEFA-kupából (a budapesti 3-2-es győze­lem ettől függetlenül felejthetetlen emlék), és Varga önkritikusan kijelentette: a Fe­rencváros egyelőre nem mérhető európai mércével. A „legendás nyolcas” nem Duna­­szekcsőn, hanem Newcastle-ban szembesült igazán a magyar valósággal. Megrázó élmény lehetett. Szerdán ismét ország-világ elé került, hogy Varga Zoltán nem szereti Zsirai Lászlót. Állítólag még sohasem beszéltek egymással (információnk szerint Zsirai kétszer is ráköszönt a Fradi-edzőre, de nem kapott választ...), ezért némileg furcsa ez a vi­szony. Vagy iszony. Ahogy tetszik. Vargának sehogy sem tetszik Zsirai úr. Talán az ügybuzgalma (fontoskodása?), talán a Lisztes Krisztián körüli nyüzsgése miatt. Mind­ezt persze gondoskodásnak is nevezhetnénk, hiszen elvégre mégiscsak ő Lisztes me­nedzsere. De mindez megítélés kérdése. S ez a szerda nemcsak a Varga kontra Zsirai, hanem a Varga kontra Lisztes-ügy napja is lett. És ez a baj. A Ferencváros szempontjából nagy baj. Szerdán még min­denki mondta a magáét, érvelt az edző, megdöbbent a menedzser, és csodálkozott a játékos. Mi meg már kibékíthetetlen ellentétről beszéltünk. S lassan beesteledett. Az éjszaka pedig hideget s jókora szelet hozott. Még a kutyák sem ugattak a szomszéd kertben. Ám a „széljárás” másnapra megváltozott. S így érkeztünk el a csütörtökhöz. Sinkovics Gábor___________] Ahhoz a naphoz, amelynek történéseit érdemes - vagy inkább célszerű - napló­­szerűen taglalni. Szóval: 1996. október 31., csütörtök, Far­kas napja. Igen, a kedd még a szarkák napja volt... 11 óra. Csöng a telefon a szerkesztőség­ben. Ez nem különösebb szenzáció, hiszen megállás nélkül csöng. Vagy a „szurkoló hangja" miatt, vagy csak baráti érdeklődés­ből. Ezúttal másról van szó. „Halló, Zsirai László vagyok. Csak azért jelentkezem, mert itt ülök a Kempinsky Szállóban, és délután egykor sajtótájékoz­tatót tartok. Jön majd a televízió, a rádió, meg egy csomó újságíró. Szívesen látom a Nemzeti Sport tudósítóját is. Szeretnék rea­gálni az engem ért vádakra. Ha lehet..." így kezdődött a nap. Eközben az Üllői úti stadion edzőpályá­ján tréningezett a Ferencváros. Varga Zol­tán nem Zsiraival és a külső körülmények­kel, hanem a „belső hármassal" foglalko­zott. No meg „mindenekfelett" a csapattal. Technikai gyakorlatok, sok-sok futással. Lisztes ott lohol a többiekkel. Hosszú barna fürtjei között izzadságcseppek csil­lannak. Furcsa, de igaz, neki most újra bi­zonyítania kell. Neki, a Stuttgart játékosá­nak! Lisztesnek ismét be kell játszania ma­gát a csapatba. Vagy talán inkább Varga Zoltán szívébe. Gyerünk, Krisztián! Mutasd meg a világ­nak...! 12 óra. Némi kitérő, de ez is fontos ese­mény. Ebben a „fejezetben" most nem harag­szik senki senkire. Bár könnyen lehet, hogy később mégiscsak fog. Például a Fradi-tá­­bor Nyilas Elekre. Főként ha elmegy, mert­hogy erről van szó. Egészen pontosan a Molenbeekről, ahogy azt már hetekkel ez­előtt megírtuk... A belga csapat vezérkara újabb futárt küldött Budapestre. Kell nekik a technikás magyar, annyi szent. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az újabb tár­gyalás. Nagy kérdés, meg tud-e egyezni egymással a két klub. Újabb nagy kérdés: mit szól mindehhez Varga Zoltán. Lemond-e egyik kulcsjátéko­sáról akármennyi pénzért is? A titkos megbeszélés mindenesetre lezaj­lott. Várjuk a folytatást... 13 óra. Zsirai László vár a Hotel Kem­pinsky halljában. Körötte csend, amerre ment, kábeltévések és érdeklődve hallgató újságírók... A menedzser csak mondta és mondta és mondta... Ám a futballról mégsem itt - úgymond a hivatalos közegben -, inkább az Üllői úti pályán szerettünk volna beszélni vele. Hát­ha... A „gyepen" más fordulatot vesz a történet... 14.30. Újra tréning. Ezen a napon immár a második, így van ez. Varga most is hajtja a fiúkat. A program szerint a csütörtöki két gyakorlás után pénteken szabadnapot kap­nak a játékosok (rájuk fér, kedden „kiköp­ték a tüdejüket"), majd szombaton délelőtt még egy foglalkozás vár rájuk. Aztán dél­után jöhet (és jön is...) az Újpest. De várjunk még a lilákkal! Varga is a hibákkal foglalkozik. Kétka­­puznak a fiúk. Hosszú sprintek, látványos gólok. Az edző is beszáll. Nem cselez (a já­tékosok sem), hiszen kétérintős a játék. A korlátnak dőlve csaknem kétszázan figye­lik, mi történik a pályán. Csaknem kétszá­zan próbálnak meg a „dolgok mélyére" lát­ni. Kifürkészni valamit Varga gondolatai­ból és Lisztes gesztusaiból. Nehéz. Mond­hatni: lehetetlen. Mindketten (az edző és a „kis tízes") teszik a dolgukat. Pontosan úgy, mint máskor. Látszólag minden a leg­nagyobb rendben van. Látszólag... 16 óra. Jönnek be az öltözőbe szép sor­ban a játékosok. Lisztes első útja az orvosi szobába vezet. „Rendben vagyok" - mond­ja csapzottan, amikor újra előbukkan. Mo­solyog. Fülig ér a szája. „Na... És...?" - kérdezik tőle többen is. Csodálkozva néz. „Hogyhogy, na és? Minden rendben van. Ma többször is beszélgettünk Varga Zol­tánnal. Mondom, többször is. Tisztáztunk mindent. Nincs itt semmi baj.- válaszol Lisztes.­­ A mindenit! Ha minden ilyen gyorsan és simán megoldódna!... Persze az ember gyanakszik. Mi, magya­rok már csak ilyenek vagyunk. Sokszor azt sem hisszük, amit látunk. Varga-Lisztes - béke. Pillanatok alatt. Akkor mi volt ez az egész? Mi volt ez a ki­rohanás a Fradi edzőjének részéről? Miért mondta (azt, ami több lapban is megje­lent...), neki így nem kell Lisztes. Miért esett kétségbe a talán legértékesebb ma­gyar futballista? Felejtsük el? Felejtsük el ezt az egészet? Vagy inkább kérdezzük meg Varga Zol­tántól? Mert ez a legegyszerűbb. Az edző még mindig feszült. Az egyik napilap új­ságírójával egyszerűen nem állt szóba, amikor megtudta, hogy ott volt Zsirai úr sajtótájékoztatóján. A újságíró, a kolléga feldúlva hagyta el az Üllői úti stadiont... Mi megkaptuk a választ. Rövid volt, de ki­merítő. Varga Zoltán azt mondta: nincs Lisz­tes-ügy, s neki semmi baja sincs játékosával. Ennyi. 16.30 óra. Vasile Miriuta ül az öltözőben a padon. Maga elé bámul, s nagyokat hall­gat. Ő nincs annyira feldobva, mint Lisztes. A „Mi a baj?" kérdésre csak legyint. Rossz­kedvűnek látszik. Létezik, hogy még min­dig a kedd... a lecserélése miatt ideges? Faggatnánk, hogy mondja, mondja, mi a gondja. Nem szól semmit. 17 óra. Várjuk Zsirai Lászlót az Üllői úti stadionba. Szeretnénk őt „szembesíteni" Varga Zoltánnal. Hiába. Nem jön. Telefo­non keressük, s megtudjuk, hogy a Nap TV műsorában Gyárfás Tamás vendége, Zsirai úr valóban népszerű lett néhány nap alatt. De akarta-e ő ezt a népszerűséget...? 17.30 óra. Dr. Szívós Istvánt, a Ferencvá­ros ügyvezető elnökét keressük. Elmond­juk neki, hogy birtokunkban van egy né­met nyelvű fax, amelyet ő írt alá tavaly az év elején. Ez az írás felhatalmazza Zsirai Lászlót, hogy a Ferencváros képviseletében járjon el. Szívós úr rögtön azt kérdezi, mikori dá­tum szerepel a papíron. Aztán így folytat­ja: „Szóval kilencvenöt februárjában írtam alá. Ez stimmel. Akkor valóban megbíztuk Zsirai urat, hogy Lisztes Krisztián ügyé­ben járjon el a Stuttgartnál. Ez amolyan eseti megbízás volt. Azóta viszont Zsirai Lászlónak semmi köze a Ferencvároshoz! Hangsúlyozom, hogy ő nem a Fradi kül­ügyi képviselője, vagy akármije. A magam részéről köszönőviszonyban vagyok vele, de azóta nem kértem és nem hatalmaztam fel őt semmire. Tevékenysége csupán a Lisztes-ügyre vonatkozott. Egyébként pe­dig a Ferencvárosban nem téma a Varga kontra Zsirai ügy. Tisztázzák ők ketten maguk között, hogy mi a problémájuk egymással..." Világos beszéd. Az elnök úr „eltüntette" Zsirai László egyik ütőkártyáját. A mene­dzsernek hivatalosan semmi köze sincs a Ferencvároshoz. Erre aztán hiába is hivat­kozik. 18 óra. Csörög a telefon a szerkesztőség­ben. Úgy, mint reggel, ráadásul ugyanaz a hang szól bele: „Zsirai László vagyok. El­nézést, hogy nem mentem ki a Fradi-pályá­­ra, de úgy érzem, nem lett volna okos lépés a részemről, ha most megjelenek ott. Sze­retném elmondani, hogy nem haragszom Varga Zoltánra, még akkor sem, ha ő fel­fújt luftballonnak nevezett engem. Egy a fontos a számomra, hogy a Ferencváros minél jobban szerepeljen. Nem vagyok sér­tett ember, ha Varga akarja, én bármikor hajlandó vagyok beszélgetni vele. Azt per­sze megemlíteném, hogy jó néhány, nem­zetközileg is elismert szakemberrel vagyok baráti kapcsolatban, például Morten Olsen­­nel, Dieter Hoeness-szel, hogy csak kettejü­ket említsem a sok közül. Mindig is a Fe­rencváros érdekeit tartottam szem előtt. És ez így lesz a jövőben is. Nem súgok sem­mit Lisztes Krisztián fülébe, nem befolyá­solom őt a pályafutásában. Bánt, hogy ilyen szituációba kerültem, de ez nem az én hibám." 18.30 óra. Ez volt a csütörtök - ferencvá­rosi szempontból. Bár a hét még tartogat, tartogathat meglepetéseket. És tartogat egy rangadót is. Ha a Fradi szombaton legyőzi az Újpes­tet, senki sem beszél majd a Lisztes-ügyről, a Zsirai-jelenségről. S Varga Zoltán hét ele­jei kifakadásáról. Akkor újra béke lesz. Talán... .vajon eljut-e Varga Zoltánhoz? VII. 298. • 1996. november 1. Zárva! A november másodikén sorra kerülő Ferencváros-Újpest bajnoki labdarú­gó-mérkőzés biztonságos lebonyolí­tása érdekében az FTC-stadion 16-os szektorát lezárják. A szektorba érvé­nyes bérletek és jegyek erre a mérkő­zésre a G-szektorba érvényesek. A Fradi-étterem és söröző ezen a napon 15.30 órától 20 óráig zárva tart. jo>|ni-SN -«Q>in* *-SN .JC»fni-SN JO»|rn-SN JOMni-SN «*Q*1!H-SN JQ>|n»-SN -«o>in*-sN .lOMIH-SN Mai számunkat szerkesztette: Maronyai­­Péter Olvasószerkesztő: Slanpits László Szűcs Zsolt Művészeti szerkesztő: IDarvas Péter A Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. %||| CnflRipki Felelős kiadó: Borbély Pál, ügyvezető igazgató fiié'Prptlen­isnirtnanilania aJFdvrUIII Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Budapest XIII., Visegrádi utca 115. 88 Pe^e^kecrtl P ^Postacím: 1399 Budapest, Pf.: 701 /437. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248. * | 7 ,,, Tú JXJEz" Hirdetésfelvétel: Nemzeti Sport Média Bt., 1061 Budapest, Dalszínház u. 10. Tel.: 312-1234. Isnek­es Zoltán W 1 A ArlfV 332-0384,332-6301,131-5183. Fax: 312-1234. Styl Média Kft., 1146 Budapest, foszerkesztő-helyettes: Wér Istvánmezei út 1-3. Tel.: 252-3968,114-3810, 252-8296. Fax: 252-7149. Nemzeti Sport Naményi József Szerkesztősége, 1133 Budapest, Visegrádi u. 115. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248. Vezető szerkesztő: Lakat T. Károly Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft., a S tesz tagja. . ... Szerkesztők: Boda Ilditó (hazairovat­vezető), , , Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató, dr. Malonyai Péter, Simon József, Skrapits László (vezető olvasószerkesztő). Terjeszti: a HIRKER Rt, az NH­K„ a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft., valamint árusítják önálló vállalko Szerkesztőségi titkár: Lázár Lajos (labdarúgórovat-szerkesztő) ?ek' B­ efizethető Budapesten a Magyar Posta, kt. Hírlapüzletáji Igazgatósága kemi­irodák Labdarúgórovat-vezető: Vincze András. Riporterrovat-vezető: Tarpay László. 68 afl ^aPelofizett 11 rodában (HELIR). X U" Ké'TM­­au - a r l'- l' r,,* , HELIR, Budapest 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt., 219­ Mb. külföldirovat-vezető: András Dénes. Fotoigazgató: Záhonyi Iván 98636,021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. A kitöltött megrendelő­,. 7 vezető: Keleti Imre lapokat a fővárosban borítékban adják fel az alábbi címre: Hírlapüzletági Igazgatóság, 1846 Budapest. Vidéken: A tudósítói hálózat vezetője: Varga Gyula Postahivatal, helyben: Előfizetési díj: egy hónapra 1350 Ft, negyedévre 4050 Ft, fél évre 8100 Ft, egy évre 16 200 Lapmenedzser: Szurmai János. Terjesztési igazgató: Harcsa Gábor Ft Megjelenik naponta. Index: 25004. Vidék: ISSN 0866-2525. Budapest: ISSN 0866-2517. 1 2 4 8 16

Next