Nemzeti Sport, 1997. április (8. évfolyam, 88-117. szám)
1997-04-15 / 102. szám
12 Kosárlabda, röplabda NEMZETI SPORT Kosárlabda férfi bajnoki döntő, 3. mérkőzés Nyert a játék, újra vezet a Danone-Honvéd Danone-Honvéd-Marc-Körmend 78-76 (40-37, 68-68) Dózsa Gy. út, 1500 néző. V: dr. Gencsev, Szabó. Honvéd: Mészáros Z. (4/3), MOORE (15), Boros (8), SITKU (20), ADDERLY (18). Cs: Orosz (8), Kiss A. (5/3). Edző: Zsoldos András, Mészáros István. Körmend: MADISON (28/12), Zsebe (9/3), Érsek (9/6), CZIGLER (16), SZÁJER (12/6). Cs: Fodor (2), Kolonics (-). Edző: Patonay Imre, Szalai János. Az eredmény alakulása: 2. p.: 0-4, 6. p.: 6-8, 11. p.: 20-19, 16. p.: 24-29, 22. p.: 43-37, 27. p.: 53-44, 32. p.: 62-49, 36. p.: 64-57, 39. p.: 66-63, 43. p.: 74-70. Kipontozódott: Adderly (37. p.), Fodor (38. p.). A hármas és a hetes majdnem mindenki számára mágikus jelentőséggel bír. A leggyakrabban a magyar népmesékben tűnik fel, de szinte az élet minden területén megtalálható ez a két szám. Természetesen nem kivétel a hármas és a hetes bűvköre alól a kosaras tábor sem, hiszen a tripláknak nagy szerepe van ebben a játékban, s idén az is könnyen előfordulhat, hogy csak a hetedik találkozón dől majd el a férfi bajnoki cím sorsa. Felettébb érdekes még, hogy a döntő első találkozóján Mészáros Zalán hármasaival fordított a Honvéd, míg a második mérkőzésen többek között Érsek István hét, azaz hét darab hármasával nyert a körmendi csapat, ráadásul a vasi gárda másik legjobbja Czigler László hetes mezben játszott. Mi ez, ha nem mágia? Arról már nem is beszélve, hogy hétfőn elérkeztünk a finálé harmadik összecsapáshoz. A meccs körítése fantasztikus, mindenhol emberek csüngenek, csakhogy lássák a kedvenceket. Ez ugyanakkor a krónikásnak kellemetlen is, hiszen a földön ülve kénytelen leírni a látottakat. Dehát a lényeg nem ez, hanem ami a pályán történt. Nézzük, mi is volt az. Körmendi szempontból felemásan indult a találkozó, ugyanis a vasiak gyorsan megugrottak néhány ponttal, de Madison a második percben megsérült. Azonban hamar kiderült, hogy nem súlyos az eset, és négy perc múlva már vissza is tért a parkettre az amerikai fiú. Ezalatt a hatalmas feszültség miatt mindkét csapat nagyon sok hibát követett el a palánkok alatt, ez alól csak Moore varázslatai jelentettek kivételt. Amikor végre megnyugodtak a játékosok, akkor kezdtek el igazán kosarazni, méghozzá nem is akárhogyan. Különösen a második félidőben és a ráadásban magyar pályákon ritkán látható színvonalas csata kerekedett a meccsből, elsősorban az amerikai játékosoknak köszönhetően. Közben dr. Gencsev játékvezető is szerette volna, ha ő is főszereplővé válik ebben a csodálatos játékban. A sípmester igyekezett nyugalomra inteni a körmendi közönséget, ki is szeretett volna küldeni a teremből egy magából kivetkőzött szurkolót. Természetesen ez nem sikerült. Amíg a nézők és a játékvezető egymással foglalkoztak, addig a pályán úgy küzdöttek a játékosok, mint a kölykeiket féltő nőstény oroszlánok. A második félidőben volt egy olyan időszak, amikor Adderly pontjaival és Moore lepattanóival megugrott a Honvéd, és szinte mindenki elkönyvelte a hazai győzelmet. Azért a vasi gárdában is kosarazik egy amerikai játékos, Madi-A pálya szélén Zsoldos András a szövetség szakmai alelnökével, dr. Ránky Mátyással beszélgetett. A Testnevelési Egyetem professzora - aki Magyarországon elsőként kosárlabdából szerezte doktori címét - később Patonay Imrével is vált néhány szót: - Csak nem tanácsokat adott a mestereknek? - Szó sincs róla. Edzőtovábbképzési ügyeket beszéltünk meg. - Mi a véleménye a négy nyert mérkőzésre menő döntőről? - Jó kezdeményezésnek tartom olyan évben, amikor a bajnokság után nincs ebé-sorozat. Meghosszabbítja a szezont, és a közönség is jól szórakozik.Szavait a valóban csordultig teltház is bizonyította. Ránky Mátyás ugyan megígérte, hogy a lefújás után még elmondja a véleményét, de azután elsodorták az emberek és az események. Távolról csak egy olyan jelet intett oda a végén, amit körülbelül úgy fordíthatunk magyarra: ez igen, ez nagyszerű meccs volt!) Szalai János, a (lapunkban sajnos csak ritkán szereplő) körmendi másodedző vezette a bemelegítést: - Mi újság Zsebe sérülésével? - Teljesen rendbe jött, szombaton inkább az edzéskihagyás látszott rajta. Mára valamit pótolt belőle. (A körmendiek korlátlan kedvencén még hétfőn is látszott az edzéskihagyás, bár az is igaz, keményen fogták.) - Ezek szerint...? - Ezek szerint ma nyerni tudunk. - folytatta Szalai. - Nekünk egyszer itt a Dózsa György úton is diadalmaskodni kell a végső sikerhez, márpedig ez a célunk. (Szálainak valószínűleg fogalma sem volt, hogy jóslata hajszál híján beválik.) Szünetben Greminger János Európa-bajnok, az OTSH alelnöke nagyot sóhajtott, mielőtt megszólalt: - Ugye senkit sem bánt, ha azt mondom, itt most eddig a játék küzdőjellege domborodott ki...Ez pedig akár dicséret is lehet, hiszen Gremingerről köztudott, hogy játékosként a végletekig küzdött és nem tud veszíteni. A második félidő óriási drámai fordulatait a díszvendégek is nehezen tudták álve elviselni. A szűkre szabott helyen egymás után ugráltak fel a legizgalmasabb pillanatokban, és pártállástól függetlenül is megtapsolták a szebbnél szebb akciókat. A második húsz percben és a hosszabbításban már játék is volt, méghozzá nagyszerű.) Miközben a rendőrök szelíd „rábeszéléssel” tartották távol a jegyzőasztaltól a beszaladó szurkolókat, Zsoldos András már szokott módján, rendkívül idegesen, de visszafogottan és szakmaian értékelt: - Csináltunk egy-két nagyon jó megoldást, aztán a Körmend a mi hibáinkat kihasználva bravúros hárompontosokkal feljött a végére. Hozzájárult ehhez a személyi hibák elképesztő aránytalansága, ellenfelünk ezt is ki tudta használni. Jobban játszottunk, mint múlt szombaton Körmenden, és számomra az a legfontosabb, hogy a hosszabbításban volt erőnk újítani, így tudtunk nyerni. A diadal igazi csapatmunka volt, amit szombaton szeretnénk folytatni. Nyerni megyünk Körmendre. Patonay Imre - bár nem hallotta az ellenfél mesterének szavait - hasonló gondolattal kezdte mondandóját: - Megmutattuk, hogy igazi csapat vagyunk. Az első félidőben a zóna ellen nem tudtuk megtartani a vezetést, és jó néhány percben át „elszúrtuk” a játékot. A második félidőben viszont szinte vert helyzetből fel tudtunk állni, és még a hosszabbítás utolsó másodperceiben is nyerési esélyeink voltak. Kívülről talán úgy tűnt, hogy Zsebének semmi sem sikerül, de az is igaz, hogy nagyon sokat kapott. Otthon természetesen szombaton mi nyerünk, és akkor újra következhet a nagy próbálkozás, a bajnoki címünkhöz elengedhetetlen idegenbeli győzelem. Kifelé sodródva a csarnokból csak egy mondat erejéig sikerült egymás mellé kerülni Studniczky Ferenccel, az OTSH másik alelnökével. - Ilyen nagyszerű meccsek kellenek a kosárlabdának, és akkor továbbra sem lesz semmi baj a közönségcsalogatással, a népszerűséggel. (Ami - ugyebár - végszónak is kiváló.) A szakma szava Röplabda női Magyar Kupa-döntő, visszavágó *Új serleg, régi győztes Vasas-Budai Tégla-AgriaComputer RC 1:3 (-2, -8,8, -7) Folyondár utca, 300 néző. V: Rádi, Békési. Vasas: Császár, Kastner, Brecher, GRÓZER, Battlay, Matykó. Cs: Gudmann, Hrepka, Török, BALOGH, Gerevich. Edző: Ratimovszky Károly. AgriaComputer: Tímár, FEKETE, PAPIJANSZKAJA, Akimova, Wolf, SZTANKÓ. Cs: Kalotay, Helli, Kurucz. Edző: Tatár Mihály. Az eredmény alakulása. 1. játszma: 1:3, 2:7. 2. játszma: 1:2, 2:5, 5:6, 5:8, 8:9, 8:12, 8:14. 3. játszma: 3:1, 3:3, 11:4, 12:7. 4. játszma: 1:3, 2:6, 5:6, 5:11, 6:13. Kupagyőztes: az AgriaComputer RC kettős győzelemmel (6:1). ELSŐ JÁTSZMA. Alighogy elbességből és tíz perc alatt olyan kezdődött, már be is fejeződött, természetességgel másolták le az Az egriek úgy gondolták, hogy első mérkőzés nyitószettjének nem vesznek vissza a szombati se eredményét, ahogyan más sietősen elfogyasztja szokásos reggelijét. Igaz, ezúttal vetődtek, igyekeztek a hazaiak, de az önbizalom hiányzott belőlük. Csak futottak a labda után, támadásvezetésről ritkán lehetett beszélni. Papijanszkaja kedvére színezte a játékot, és az Agria három ászt nyitott a Vasas „hozzájárulásával”. Az a mintegy az ötven egri szurkoló, aki ellátogatott a Folyondár utcába máris kupagyőztesként üdvözölhette kedvenceit, akik tapssal fogadták a lelkes szavakat. MÁSODIK JÁTSZMA. Szokásos jelszavukkal, a „kisfröccs” kiáltással vonult pályára az újdonsült kupagyőztes, de már csak kimondva is, megárthatott a nedű. A Vasas kihasználta az egyre pontatlanabb Eger megingásait, és határozottabb hálójátékkal, Grózer szerváival felzárkózott. Megjött Császárék önbizalma, Battsay a hármas vonalon kívülről is sikeresen támadott. (8:9). Tatár Mihály csak együttese 12:8- as vezetésénél mert cserélni, amikor Kalotay állt a nyitóhelyre, később Helli is bemutatkozott. HARMADIK JÁTSZMA. Az előző szettben még sikerült fogni a végét, de a harmadikban már elvesztette a fonalat az AgriaComputer. A Vasas pedig egyáltalán nem felejtett el röplabdázni, megérezte a lehetőséget. Jól sáncolt, míg a másik oldalon Akimova egyre többször rontott a feladó poszton. 4:4-es állásnál a negyedikként becserélt Balogh kezdett szerválni és kilencre kúszott fel a Vasas pontjainak a száma, de kiváló ütőteljesítményével is jócskán hozzájárult csapata feléledéséhez. Megérdemelte, hogy az ő nyitása után egy jól sikerült blokk hozza meg a tizenötödik pontot együttesének. NEGYEDIK JÁTSZMA. Csak 5:6-ig tartott a Vasas reneszánsza, és miután néhány ponttal sikerült megugraniuk a hevesieknek, már nem volt visszaút - a végére kissé ellaposodó mérkőzésen az AgriaComputer magabiztosan szerezte meg a klub történetében negyedik alkalommal a kupagyőzelmet. A szurkolók így sürgették Feketééket: „Szomjasak vagyunk!” Nemsokára meg is kezdődhetett a pezsgőfürdő. Szabó Gábor★ A hétfőn 19 órára, a 7-12. helyért kiírt MAFC-Csepel SC férfi röplabdamérkőzés elmaradt, mert a csapatok nem jelentek meg. Zárszavak Tatár Mihály: - Úgy jöttünk a fővárosba, hogy nyerni fogunk, és az első két szettig nem is volt semmi gond. A harmadikban már máshol jártak a játékosok gondolatai, lemaradtunk a labdákról, a Vasas taktikusan játszott. Szerencsére használt a fejmosás. Ezerkilencszázhetvenöt óta edzősködöm kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de ez az első kupagyőzelmem. Pedig játékosként már ötször éltem állt ezt az érzést. Köszönöm a csapatnak a lehetőséget. Ratimorszky Károly: - Féltem a meccstől, de helyrerázódtak a lányok az egri sokk után. Volt tartása a csapatnak, ezzel szorossá tudtuk tenni a mérkőzést, mégha a győzelemről nem is álmodozhattunk. Dr. Seress Gábor, az AgriaComputer ügyvezető elnöke: - Nyáron volt olyan időszak, amikor hiányzott a csapat, az edző, és a szponzor is. Végül minden összeállt. Nagyon sokra tartom ezt az eredményt, külön köszönöm főtámogatónk, az AgriaComputer életmentő akcióját. Natalja Papijanszkaja, az AgriaComputer csapatkapitánya: -Sokkal jobb formában vagyunk, mint az idény elején, sőt még az Interliga-győzelem időszakához képest is. Nagy eredménynek tartom, hogy nem látszott a fáradtság a csapaton, és szellemileg frissek vagyunk. Nagy szerepe van ebben edzőnknek, Misi bácsinak. A Magyar Kupadöntő egyik újonca a sorsára váró serleg volt - nem, nem lopták el idény közben, hanem az egriek nyerték el harmadszor, tehát végleg az előző szezonban. A szombati első mérkőzés után pedig úgy tűnt, hogy ezúttal is a hevesi kezeken vándorol majd a mérkőzés után. - Nem egyetlen szettért jöttünk, hanem a mérkőzés akarjuk megnyerni - fogalmazta meg elvárásait Tatár Mihály, a vendégek mestere. - Az elődöntőben a Vértes Volán ellen is ugyanebben a cipőben jártunk, és Tatabányán szintén három-nullra nyertünk. Tervezek cserét, de ha az eredményesség rovására megy, jönnek a kezdők. Az egykor világhírű játékos bevallotta, hogy a finálé előtt meglehetősen magasra szökött a vérnyomása, hiszen első kupagyőzelmére készült edzőként. Igaz, az első mérkőzés eredménye nyugtatólag hatott rá. Nem mondhatta el ezt magáról Ratimovszky Károly, akinek csak egyetlen feladata lehetett a visszavágót megelőző egy napban: felrázni kiütött csapatát. - Nehezen viselték az egri kudarcot a játékosok - mondta gondterhelten a Vasas edzője. - Magukba roskadtak, próbáltam lelket önteni beléjük, több-kevesebb sikerrel - megcsappant az önbizalmuk. Sajnos, vajmi kevés a reális esélyünk a kupasikerre. A Vasas összeállítása ugyan változatlan maradt, de a csapatszerkezeten módosított Ratimovszky. A szombaton a háló jobb oldalán támadó Battlayt ezúttal a bal oldalra rakta. Kupavándorlás előtt A számok tükrében Mindkét csapatból két-két meghatározó játékost , a honvédos Adderlyt és Sitkut, valamint a körmendi Madisont és Cziglert „veséztünk ki”. Név Hárompontos Kétpontos Büntető Lepattanó (tám.+védő) Gólpassz Személyi hiba (v.+1.) Adderly 0% (0/4) 89% (8/9) 100% (2/2) 4 (3+1)2 5 (3+2) Sitku 0% (0/0) 67% (8/12) 100% (4/4) 4 (0+3)2 3 (2+1) Madison 80% (4/5) 75% (6/8) 67% (4/6) 2 (0+2)5 4 (2+2) Czigler 0% (0/0) 67% (6/9) 67% (4/6) 9 (0+9)2 2 (2+0) Vili. 102. • 1997. április 15. sen, aki nem nyugodott bele a sima vereségbe és szinte belehajszolta a társait az egyenlítésbe. A hosszabbításban pattanásig feszültek az idegek a pályán és a nézőtéren egyaránt, de igazán újítani már csak a Honvéd tudott. Bár ezt a vendégszurkolók nem így gondolták, szerintük kétpontos Honvéd-vezetésnél Érsek tempója még a lefújás előtt indult útjára. Szabó játékvezető azonban - helyesen - nem adta meg a kosarat, mert már a mozdulat megkezdése előtt valóban megszólalt a duda. Az állás: 2-1 a Danone-Honvéd javára. A bajnoki döntőről Farkas Mihály, Hegedős Mihály és T. Szabó Gábor tudósított.