Nemzeti Sport, 1997. június (8. évfolyam, 147-176. szám)
1997-06-01 / 147. szám
Vili. 147. • 1997. június 1. Magyar futball ’J'it-Oj 3i-0 dü feJuldaLü Z^saibcDipáis CBíiQxdep (®EmO(£[k(§iPCB • I Ötösre vizsgázott a válogatott Hagyományteremtő eseményre került sor szombaton délután a Ferencváros Üllői úti stadionjában. A Hivatásos Labdarúgók Szakszervezete első alkalommal rendezte meg az adidas Futballgálát, amely kettős célt szolgált. Egyrészt a HLSZ által létrehozott labdarúgó-segélyalapítványt, másrészt az 1993 szeptemberében elhunyt egykori ferencvárosi, illetve MTK-kapusnak, Zsiborás Gábornak állított emléket, anyagi segítséget nyújtva a néhai válogatott labdarúgó családjának. A gála a Ferencváros és az MTK serdülő csapatainak mérkőzésével kezdődött, amelyen Horváth Dávid góljával a zöld-fehérek győztek. A színészek-újságírók találkozón sem esett több gól, győztek a színpad művészei Rudolf Péter góljával. A nap harmadik mérkőzésén az öregfiúk válogatottja Takács, Szokolai, Ebedli Zoltán és Fülöp Ferenc góljaival 4-1-re győzte le az orvosokból és ügyvédekből álló csapatot, amelynek becsületgólját Koch Róbert szerezte. Ezután lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatott a Magyarországon játszó idegenlégiósok együttese ellen. Mosolygós arcok, régi emlékek, sztorik, autogramdömping, és persze futball Az Üllői úti stadion szombaton délután három órától sokkal inkább hasonlított egy kiválóan rendezett majális helyszínéhez, mint labdarúgó-pályához. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a labda csak „beugróként” kapott helyet azon a jótékony célú eseményen, amelyet a Hivatásos Labdarúgók Szakszervezete rendezett Zsiborás Gábor családjának megsegítésére, illetve a sérült labdarúgók támogatására. Az autogramkérésből egyébként Zsófi, Balázs és Gergő is jócskán kivette a részét. Zsiborás Gábor gyermekei elvegyültek a tömegben, és illedelmesen megvárták, amíg az általuk kiszemelt futballista befejezi a melegítést, a beszélgetést vagy az interjút, és csak utána dugták az orra alá az aláírásra szánt mezt, labdát, illetve noteszlapot. Aztán kigördült egy könnycsepp Zsiborás Gábor özvegye, Gabi asszony szeméből. A tömegben ugyanis szerényen odalépett hozzá egy fiatalember, Havas Tamás, a Jorgos Travel ügyvezető igazgatója és egyhetes, repülőutas görögországi nyaralást ajánlott fel a családnak . Megható pillanat volt az ünnepi kavalkádban... Kevéssel három óra előtt, amikor még csak az MTK és a Ferencváros tizenkétévesei készülődtek a nyitómeccsre, a klubház és a Springer-szobor környéke már tele volt a meghívottakkal és a későbbi szereplőkkel. A tömegben színészek, orvosok, ügyvédek, újságírók, és nem utolsósorban „igazi” futballisták (azok, akik a közelmúltban csillogtatták tudásukat, és azok, akik jelenleg próbálják csillogtatni) csevegtek egymással, és csak szórták, szórták az aláírásokat. Gálahangulat ide, futballünnep oda, a nap fő atrakciójának résztvevői, a magyar és a légiósválogatott tagjai úgy készültek az ötkor kezdődő mérkőzésre, mintha pontokért kellett volna pályára lépniük. Csank János és Sándor István, a „valódi” és a megbízott szövetségi kapitány szabályos taktikai értekezletet tartott, az előbbi kettőt is. Külön a kezdőcsapatnak, majd miután kiküldte Illéséket az öltözőből, a második félidőben pályára lépő együttesnek is adott néhány tanácsot. A vendégöltözőben nem volt ekkora forgalom, kisebbfajta „káosz” azonban igen. Sándor Istvánnak ugyanis több nyelven kellett elmagyaráznia a mondandóját. Az akasztói tréner megtette ezt, igaz, Rácz László segítségével. Az idegenlégiósok öltözőjében azonban a „vezérnyelv”, a magyar volt. Mint ahogyan a Puhl Sándor irányításával elkezdődött mérkőzésen is a magyaros futball dominált. A válogatottunk már a negyedik percben megszerezte a vezetést, egy szögletrúgás utáni fejes (Orosz fejelt a magasba), egy beforgatás, majd egy lövés (mindkettőt Horváth Ferenc követte el, az előbbit Bondarenkóval, az utóbbit pedig hat méterről, a kapu bal oldalába) után. A légióscsapat az összetételéből vagy inkább fogalmazzunk úgy: összeszokatlanságából adódóan csupán néhány látványos egyéni megoldást „vitt bele” a játékba, egyegy Miriuta-passz, Gojan-szerelés, majd Filipovicsmegugrás törte meg a magyar válogatott fölényét. Igaz, a légióscsapat nem norvég mintára futballozott... De hát ennek a meccsnek nem is az volt a fő célja, hogy a közelgő vb-selejtezőt juttassa a játékosok, illetve a nézők eszébe. A nemes célért rendezett mérkőzésen a magyar válogatott, fő-Hosszú, súlyos sérüléséből felépülve, az öregfiúk-válogatottban pályára lépett - és ragyogóan futballozott - Esterházy Márton. - Most játszottam először a sérülést követően, és hála Istennek, egyáltalán nem fájt a térdem - mondta Esterházy, aki ma már üzletemberként dolgozik. - Úgy gondolom, hogy az öregfiúk bajnokságában már nem lépek pályára, mert a lábam nem bírná a terhelést. Most is sokat gondolkodtam, hogy elvállaljam-e a felkérést, végül úgy döntöttem, tartozom Zsiga emlékének annyival, hogy eljövök futballozni. Az elején még egy picit óvatos voltam, de aztán éreztem, hogy nincs gond, és tudtam úgy játszani, hogy nem kellett az operált térdemre figyelnem.ként annak „második” csapata nemes egyszerűséggel „lefutballozta a pályáról” ellenfelét. A 66. percben Sándor Tamás ugratta ki Tormát, aki 13 méterről, a jobbösszekötő helyéről lőtt a kapuba. Három perc múlva a leendőt?) torinói ismét gólpasszt adott. Sándor Tamás, miután hintába ültette Gojant, hét méterről a jobb kapufára lőtte a labdát, amely végiggurult a gólvonalon, de pontosan érkezett Kovács, és bepofozta a hálóba. A 75. percben Torma ismételhetett büntetőből, miután Todorovics felvágta a ,,11-es király” Dombit. Már csak néhány másodperc volt a mérkőzésből, amikor a csapat karmestere, Sándor Tamás a harmadik gólpasszát is bemutatta, miután ragyogóan kiugratta Kovácsot, az újpesti csatár ballal, nyolc méterről beállította a végeredményt. Az Üllői úti futballgálán tehát ötösre - de nem jelesre! - vizsgázott a magyar válogatott, bár a legnagyobb dicséret azokat illeti, akik ezt a jótékony célú rendezvényt kitalálták, megszervezték, támogatták, és részt vettek rajta. A válogatott mérkőzés után a fő szervezőt, dr. Horváth Gábort kértük meg arra, hogy értékelje az adidas-futballgálát. - Az érdeklődés a várakozásnak megfelelő volt - mondta dr. Horváth. - Az emberek nincsenek hozzászokva az ilyen jellegű gálákhoz, de aki itt volt, úgy láttam, jól érezte magát, legyen az néző, támogató vagy játékos. Meggyőződésem, hogy jövőre kétszer-háromszor ennyien lesznek, két év múlva pedig meg fog telni a stadion. - Milyen összeggel tudja a HLSZ segíteni a Zsiborás családot? - A bevételeket még számolják, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy mintegy hat-hétszázezer forintot át tudunk utalni az egykori válogatott kapus családjának. Hogy a sérült játékosokat segélyező alapítvány számlájára mennyi folyik be, még nem tudom, hiszen a stadionban elhelyezett urnákba bedobált összegeket összegyűjtjük, no és az esti totófutbal még hátravan. Természetesen megkerestük a Zsiborás családot is. Gabi aszszony elmondta, hogy rendkívül meghatódtak, hogy ilyen sokan eljöttek és hogy milyen szeretettel beszélt mindenki „Zsigáról”. A gyerekek pedig egész nap mosolyogtak, szaladgáltak, a legjobban akkor érezték magukat, amikor egy fotó kedvéért az ökölvívó olimpiai bajnok Kovács István, illetve Telek András nyakában ülhettek... Magyar válogatottidegenlégiósok válogatottja 5-0 (1-0) Üllői út, 2000 néző. Vezette: Puhl (Lettrich, Szabó A.) Magyar válogatott (1. félidő): Sáfár - Lőrincz E. - Bánfi, Kuttor - Nyilas, Halmai, Illés, Balog, Nagy N. - Orosz, Horváth F. (2. félidő): Babos - Bánfi - Kuttor, Plókai A. - Dombi, Farkasházy, Sándor T., Halmai, Szlezák - Torma, Kovács. Szövetségi kapitány: Csank János. Idegenlégiósok válogatottja: Molnár (Nagy I.) - Gojan - Bondarenko, Resko - Bonchis, Dulics, Miriuta, Usvat (Todorovics), Jeremejev (Moses) - Szabados (Hleba), Filipovics (Andrássy). Szakvezető: Sándor István. Gólszerző: Horváth F. a 4., Torma a 67., Kovács a 70., Torma (11-esből) a 75., Kovács a 90. percben. Szögletarány: 5:2 (3:1) Hat egész öttized A Springer-szobor körüli nyüzsgésben feltűnt Brockhauser István is, aki jelenleg a belga első ligás Genk kapusa. - Szerencsére nagyon jó szezon van mögöttem - mondta az egykori kispesti kapus. - Télen még a kiesés fenyegette csapatunkat, de végül sikerült a nyolcadik helyen végeznünk. - Mekkora része volt önnek ebben az eredményben? - Nem szeretnék erről semmit sem mondani, hiszen ismerem a messziről jött emberről szóló mondást. Annyit azért talán elmondhatok, hogy ősszel kétszer voltam én a kapus, tavasszal pedig mind a tizennyolc mérkőzésen enyém volt az egyes számú mez. Az osztályzatok alapján hat egész öttizedes átlaggal zártam ezt az idényt, ami talán jónak mondható. Bár annyit el kell árulnom, engem egyáltalán nem lepett meg, hogy jól ment a védés. + Mire gondol? - Mindig olvastam a Nyugatra szerződött játékosok nyilatkozatait, akik egytől egyig elmondták: kint egészen más közeg veszi körül a futballt. Nos, mindezt én a saját bőrömön tapasztalhattam. Abszolút nyugalomban élünk a családommal, és tényleg csak a futballal kell foglalkoznom. Ott nem érdekel senkit, hogy hány éves az ember, hogy hívják, honnan jött, egy a fontos, tud-e a vezetők által elvárt szinten teljesíteni, vagy nem. Itthon, ha elmúlik az ember harminc éves, akkor futballistaként nagyon könnyen elfelejtik, lemondanak róla. Kár, hogy nálunk nem az számít, ki mit tud teljesíteni... Benkő viheti Nyilasit Az öregfiúk-válogatott megbízott edzője Nyilasi Tibor volt. Csapata négy-egyre győzött, igaz, ehhez Nyilasinak vajmi kevés köze volt, hiszen a találkozón a pályának végig háttal állva beszélgetett. - Mondtam én előre, hogy ennek a csapatnak nem kell edző - jelentette ki Nyilasi. - A srácok már egymás gondolatát is ismerik. És ha már Nyilasi Tibor, akkor Kispest. Merthogy a közelmúltban megírtuk, hogy hívja őt edzőnek a Honvéd. A kérdés az, hogy vajon elfogadja-e a kispesti vezérkar Nyilasi feltételeit, és előteremti-e az edzőjelölt által kért játékosokra a pénzt. Ezek a kulcskérdések, a jövő hét elejéig azonban csak találgatni lehet a válaszokat. Sokan azt mondják, képtelenség annyi pénzt összeszedni, amennyi a kiszemeltekre (Nagy Norbert, Jagodics, Touati) és néhány külföldön játszó magyar kedvencre elég legyen. Vannak viszont, akik már tudni vélik, hogy az a pénz bizony meglesz. Információnk szerint valóban minden esély megvan arra, hogy Nyilasi kispesti kívánságai teljesüljenek, hiszen a jelek szerint a korábbi kispesti elnöknek, Benkő Lászlónak sikerült „beszerveznie” a belga üzletembert, Louis de Vriest, mi több, összehozza Komora Imrével, a Kispest klubigazgatójával. Szóval, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Nyilasi Tibor a Kispest-Honvéddal kezdi meg a felkészülést. Már az sem titok, hogy jó néhány Ferencváros-szurkoló érdeklődött, hol és mikor lehet Kispest-bérleteket vásárolni. Nyilasi Tibor mindezekkel kapcsolatban csak annyit mondott: - Egyelőre minden függőben van. Továbbra is három edzőjelölttel tárgyal a Kispest, Varga Istvánnal, Dajka Lászlóval és velem. Az biztos, hogy ha én leszek a Honvéd edzője, a nyári gyermekfocitábort még végigcsinálom... A visszatérő NEMZETI SPORT Zseniális norvégok Csank Jánost nem dobta fel a látvány. A magyar válogatott szövetségi kapitányának a kedvét természetesen nem az Üllői úti gála hangulata, az eredmény vagy csapata játéka festette kissé melankolikussá, hanem az egy nappal korábbi, a norvég-brazil mérkőzésen szerzett személyes tapasztalata. Egészen pontosan a világbajnoki selejtező csoportbeli következő ellenfelünk, Norvégia játéka aggasztja Csank Jánost. - Pedig azt kaptam, amire számítottam - kezdte rövid beszámolóját a szövetségi kapitány. - A brazilos technikát elhomályosította a norvégok kemény, labdabiztos, a szó nemes értelmében vett agresszív futballja. Az északiak helyzetkihasználása zseniális volt, hiszen az első négy ziccerüket értékesítették, és az egész meccsen alig volt ennél több helyzetük. Eddig is tudtam, de pénteken még inkább bebizonyosodott, hogy a norvégok középpályássora a csapat legerősebb része, a szélsőjátékuk pedig kitűnő és abszolút céltudatos. Mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy véleményem szerint a brazilok kissé könnyedén vették a meccset, amikor pedig hátrányból kellett futballozniuk, a szerencsével is hadilábon álltak. És talán az angol stílusú játékvezetés is megzavarta őket, hiszen a bíró engedte az ütközést, a test test elleni futballt. Erre persze nekünk is fel kell készülnünk, hiszen a norvégok elleni vébéselejtezőnket is angolok vezetik. A találkozót egyébként megnézem még néhányszor kazettáról, mert bár a helyszínen is elraktároztam magamban néhány hasznosítható mozzanatot, a bővebb elemzés még tartogathat olyan elemeket, amelyekre fel kell és szerintem fel is lehet készülni. (A norvégok csodamérkőzéséről a 15. oldalon olvashatnak bővebben) Miriuta és Halmai szombat délután is szembe került egymással, éppúgy, mint a bajnokság során az FTC-MTK mérkőzéseken (Németh Ferenc felvételei) Három szál rózsa „Isten hozott!” - köszöntötték a szurkolók a Kassáról a futballgálára Budapestre érkezett Telek Andrást. A Ferencváros korábbi kitűnő középhátvédje három szál piros rózsát szorongatott a kezében. - Ezeket a szurkolóktól kaptam, amikor megérkeztem a stadionhoz - mondta a még mindig népszerű „Manci”. - Én itt nagyon kevés emberrel vesztem össze, és reméltem, hogy megmaradok a szurkolók jó emlékezetében. De ekkora szeretetre, amivel most is fogadtak, álmomban sem gondoltam volna. - Megérintette a nosztalgia? - Én ezen a pályán lettem futballista, hosszú éveket töltöttem itt, így nem is tagadhatom, hogy megdobbant a szívem, amikor most újra beléptem a kapun. - Hogy érzi magát Szlovákiában? - Nemrég megkaptuk a klubtól a lakást, ahová be is költöztünk a feleségemmel, de sajnos fel kell újítani az otthonunkat, ezért most ismét a Hotel Slovan lakói vagyunk. Jó néhányszor végigettem már az étlapot... + Van-e még esélyük a bajnoki cím megszerzésére? - Bár csak két ponttal vagyunk a listavezető Trnava mögött, azt gondolom, hogy a második helyen fogunk végezni, és az UEFA-kupában indulhatunk majd. - Akkor összekerülhetnek a Ferencvárossal... - Furcsa lenne a Fradi ellen futballozni... Igaz, mint mondtam, én ide mindig nagy-nagy örömmel jövök. Az összeállítást készítették: Göbölyös János, Sinkovics Gábor, Somogyi Zsolt