Nemzeti Sport, 1997. október (8. évfolyam, 268-297. szám)

1997-10-01 / 268. szám

Vili. 268. • 1997. október 1. EUrópai labdarúgókupák ____________________________________________________________________________| A skótok ránk ijesztettek Fagyos légköre forró hangulat , Göbölyös János jelenti Oroszországból Sváb Gábor kitett magáért. Rajta nem múlhatott semmi, ő - a le­hetőségekhez mérten - a maximumot tel­jesítette már a meccs előtt. Az MTK „bé­relt” szakácsa, a Vlagyikavkaz Hotel konyhájából ugyanúgy elővarázsolta a magyaros ízeket, mint munkahelyén, a tatai edzőtáborban. Persze, könnyű neki, mondhatnánk, hiszen a hazaiból sütni­­főzni nem nagy kunszt. Nos, maradjunk annyiban, a séfnek minden tudására (és türelmére) szükség volt ahhoz, hogy a hétfői vacsorát, majd a keddi reggelit és ebédet úgy küldje ki az asztalokhoz, ahogyan az a nagy(sza­­kács)könyvben meg van írva. Sváb Gábor tehát már kedden kora dél­után kiharcolta a maga továbbjutását... Fürdőzés A meleg magyar étel mellett azért hi­deg orosz víz is volt­­ fürdéshez. Az első kellemetlen meglepetés még hétfő este érte az MTK játékosait, akik az egyébként európai színvonalú Alanyija­­stadion öltözőjében hiába csavargatták a melegvízcsapokat, semmi sem jött azok­ból. Sebaj, gondolták Lőrincz Emilék, majd a szállodában... Tévedtek. A légkör már-már kezdett fagyossá válni, amikor a személyzet közölte: haj­nalban két órán keresztül lesz melegvíz­­ addig és azután egy csepp sem. Mit lehet ilyenkor tenni? Mivel a levegő és a szobahőmérséklet között túl sok eltérés nem volt, a meghű­lést senki nem kockáztathatta meg azzal, hogy megfürdik. A megoldás tehát csak az lehetett: éberen kell aludni, nehogy le­késse valaki azt a bizonyos hajnali, két órán keresztül érvényes melegvizes „blokkot”. A többség pontos volt... Bíróvárás Nem úgy a skótok. A mérkőzés játékvezetője és segítői ugyanis nem érkeztek meg az UEFA-sza­­bályzatnak megfelelően huszonnégy órá­val a találkozó előtt. Érkezett viszont he­lyettük egy fax az európai labdarúgó­szövetségtől, és az üzenetben az állt, hogy ha a játékvezetők a meccs kezdeté­ig sem futnak be, akkor a visszavágót egy nappal később kell lejátszani. Talán mondani sem kell, ez a hír még a melegvizes információnál is jobban fel­kavarta az MTK vezetőit. (Várszegi Gá­bor klubelnök egyébként üzleti elfoglalt­sága miatt kihagyta a vlagyikavkazi utat.) Azért csak őket, mert Fülöp Ferenc klubigazgató­­ megőrizendő a csapat re­latív nyugalmát - nem adta át az UEFA üzenetét a játékosoknak. Megint nem volt mit tenni, mint várni, hátha életjelt adnak magukról a skótok. Megtörtént. Mint kiderült, Oroszországban voltak ők is, csakhogy Vlagyikavkaztól északra, mintegy kétezer kilométernyire­­ Moszk­vában. Ott ugyanis vízumproblémáik mi­att „leragadtak” a játékvezetők, de meg­nyugtattak mindenkit: kedden dél felé a helyi repülőjárattal megérkeznek a meccs helyszínére. Talán nem túlzás azt állítani, annyira még nem várt magyar futballvezetőség játékvezetőt, mint kedden az MTK elöl­járói a skótokat. Séta Szóval, sok mindent el lehet mondani az UEFA-kupa-visszavágót megelőző közvetlen felkészülésről, csak azt az egyet nem, hogy ideális volt. Azzal persze tisztában volt vezető, já­tékos egyaránt, hogy a megannyi zavaró tényező sem lehet később magyarázat az esetleges kudarcra, hiszen profi futbal­listákról van szó, olyanokról, akiknek majdhogynem kötelező függetleníteni magukat a megváltozott körülményektől. A függetlenítés, a kikapcsolódás egyik bevett módja a séta. A keddi reggeli után ennek a napiren­di pontnak is eleget tettek a játékosok, és kisebb csoportokban valamennyien fel­frissítették magukat Vlagyikavkazban. A séta persze szigorúan a szálloda környé­kére és a belvárosra korlátozódott. Kaukázu­s egyik legrégebbi (1784-ben alapították a várost) kultúrközpontja és ipari centruma, stratégiai jelentősége pe­dig kiemelt. A Kaukázust átszelő útvo­nalak itt keresztezik egymást, ezért is volt a történelem során több alkalommal háborús célpont Oszétia. Cserék Most erről (mármint háborúról) szó sincs, a célpont azonban megmaradt. Az MTK-nak kellett megcéloznia az Alanyi­ja kapuját (és lehetőség szerint be is ta­lálnia abba), azzal ugyanis mindenki egyetértett, hogy rúgott gól nélkül kihar­colni a továbbjutást kisebbfajta csoda lenne. A délelőtti taktikai értekezleten is ezt hangsúlyozta az MTK FC vezetőedzője, Garami József, aki a fejtágító elején a csapatösszeállítással kapcsolatos két kérdőjelet is kiegyenesítette. Az MTK mestere úgy döntött, hogy Egressy he­lyett Szamosit állítja a bal oldalra, míg Orosz ékpárjának nem Keneseit, hanem Preisingert jelöli. Az előbbi váltás min­denképpen azt célozta, hogy az oroszok jobb oldalát méginkább megpróbálja majd fékezni az MTK, míg az utóbbi amolyan minőségi csereként volt felfog­ható - Kenesei játéka mostanában nem minőségi... Emlékek A csapat az ebéd utáni rövidke pihenőt (aminek persze túlnyomó része a csoma­golással telt) követően helyi idő szerint tizennégy órakor hagyta el a szállodát, és az elmaradhatatlan rendőri kísérettel (a hófehér, vadonatúj Mercedes éppúgy nem fért bele a vlagyikavkazi összképbe, mint a már említett, modern Alanyija­­stadion) a meccs helyszíne felé vette az irányt. A városban ekkor már nemcsak moz­golódtak, hanem nyüzsögtek is az embe­rek. A stadion felé sétáló szurkolók visel­kedése nem volt ugyan hivalkodó, ám né­­hányuk reagálása (kézjele) azért arra utalt: az Alanyija vezetői az elmúlt na­pokban nem mindennapi kampányt foly­tattak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy még a visszavágóra kiadott műsorfüzet első négy oldala is a két hét­tel ezelőtti találkozó máltai játékvezető­jével foglalkozik. Az MTK játékosaira tehát hármas fel­adat várt kedden Vlagyikavkazban. Függetleníteniük kellett magukat a harmincöt-negyvenezres szurkolótábor­tól, ki kellett harcolniuk a továbbjutást, és - ez lehetett talán a három közül a leg­egyszerűbb, mégis a leghatásosabb fel­adat - le kellett gyűrniük önmagukat. Egészen pontosan azt a teljesítményt kel­lett feledtetniük az orosz csapat ellen, amely az utóbbi hetekben, főként a BVSC ellen erősen lerombolta a kék-fe­hérek eddig felépített nimbuszát... Ja, és még valamit ki kellett verni a fe­jükből Halmaiéknak. A magyar csapatok a kilencvenes években ugyanis nem nyer­ni jártak Oroszországba. Emlékezzünk csak: Dinamo Moszk­­va-Vác 4-1, CSZKA Moszkva-Ferencvá­­ros 2-1, Tyeksztyilscsik Kamisin-Békés­­csaba 6-1. A mérkőzés előtt a fenti eredményeket - a 6-1-et kivéve - minden bizonnyal bármelyik MTK-játékos elfogadta volna. Ezt persze egyikőjük sem mondta ki, de a csapat közelmúltbeli formája, illetve a vlagyikavkazi miliő ismeretében ez volt kikövetkeztethető a tekintetekből. Alanyija Vlagyikavkaz-MTK 1-1 (1-0) Vlagyikavkaz, 30 000 néző. Vezette: Young (Main, Carnegy - mindhárom skót) ALANYIJA: Hapov - Moroz - Kornyijenko, Zutautas - Dzsigojev, Datgyejev, Janovszkij, Gabokidze, Avgyejev - Kanyiscsev, Asvetija. Edző: Valerij Gazzajev. MTK: Babos - Lőrincz - Kuttor, Molnár - Farkasházy, Zimmermann, Madar, Halmai, Szamosi - Orosz, Preisinger. Edző: Garami József. CSERE: Datgyejev helyett Agajev a szünetben, Preisinger helyett Csertői az 53., Asvetija helyett Sikojev az 58., Avgyejev helyett Ba­­zajev a 73., Orosz helyett Kenesei a 85. percben. GÓLSZERZŐ: Moroz a 18., Halmai a 87. percben. SÁRGA LAP: Datgyejev (Halmait buktatta) a 2., Zutautas (Oroszt terítette le) a 38., Orosz (Morozt rúgta meg) a 78. percben. SZÖGLETARÁNY: 6:7 (2:5) 10. perc: Halmai a vendégtérfél közepéről ívelt a tizenhatos bal oldalához érkező Szamosihoz, aki tolt egyet a labdán, majd tíz mé­terről, kissé balról a jobb kapufa mellé külsőzött. 12. perc: Kanyiscsev indult meg a bal szélen, egészen az alapvo­nalig szlalomozott, majd ballal középre emelt a kapu elé egyedül érkező Dzsigojevhez, de az Ala­nyija ötös számú játékosa a feje fölött elsuhant a labda. 18. perc: Senki sem gondolta komolyan az MTK játékosai kö­zül, hogy a centerhalf, Moroz har­minc méterről úgy dönt, megcé­lozza a kaput. Nos, mivel a söprö­­gető környékén nem volt magyar játékos, Moroz nemcsak célzott, hanem lőtt is, és jobblábas bom­bája után a labda a bal felső sa­rokba vágódott. 1-0 27. perc: Kanyiscsev jobbról, az alapvonalról gurított a kapu elé, ahol az ötös vonalára érkező Ga­bokidze elől Zimmermann az utolsó pillanatban vágta az oldal­vonalon túlra a labdát. 36. perc: Nem sok hiányzott az egyenlítéshez. Farkasházy a jobb­összekötő helyéről gurított a kö­zépen érkező Preisinger elé, aki nyolc méterről alig lőtt a bal ka­pufa mellé. 37. perc: Preisinger ugratta ki Madart a bal oldalon, a legkisebb magyar bevezette a labdát a ti­zenhatosra, és hét méterről a kö­zépen álló Hapovba lőtt. A kapus­ról kipattanó labda Preisingerhez került, aki 16 méterről ismételt, ám ő is középre célzott, így Hapov biztosan védett. 45. perc: Az Alanyija hálójába került a labda, Young játékvezető azonban érvénytelenítette a talá­latot. Preisinger labdájával Orosz teljesen egyedül törhetett kapura, Hapov húsz méterre kifutott a csatár elé, aki ezért a balösszekö­tő helyén loholó Madárhoz pasz­­szolt. Az MTK hetese lövés he­lyett visszagurította a labdát a középen érkező Preisingerhez, aki elegánsan, 17 méterről a hálóba emelt. A partjelző azonban úgy látta, hogy Madar lesen maradt... 61. perc: Kornyijenko majdnem segített. Halmai kitűnően látta meg, hogy Farkasházy előtt sza­bad az út a jobb oldalon, a labda érkezett is, az MTK középpályása azonban rosszul centerezett Oroszhoz. Szerencsénkre Zutau­tas rosszul szabadított fel, a labda visszakerült Farkasházyhoz, aki ismét középre emelt, Kornyijenko azonban öt méterről a saját kapu­ja fölé fejelt. 64. perc: Kuttor húzta meg a jobb szélen, pontosan gurított kö­zépre Orosz elé, aki estében, hat méterről centiméterekkel lőtt a bal kapufa mellé. 67. perc: Agajev kitűnő passzt kapott Kanyiscsevtől, ám 14 mé­terről, tiszta helyzetben a léc fölé bombázott. 76. perc: Agajev remekül ugratta ki a jobbösszekötő helyén Kanyis­­csevet, aki hét méterről megszerez­hette volna csapata második gólját, ha Babos nem mozdul ki remek ütemben kapujából, és nem szedi fel az orosz csatár elől a labdát. 87. perc: Csertői jobbról, az alapvonaltól belsőzött középre, ahol Halmainak „csak” bólinta­nia kellett. Meg is tette­­ öt mé­terről a kapu közepébe fejelt. 1-1 A meccset az MTK kezdte nyu­­godtabban. A várt lendületes, gól­veszélyes orosz támadásoknak nyomát sem lehetett felfedezni, egyrészt azért, mert az Alanyija játékában a pontatlanság, az ide­geskedés is „helyet kapott”, más­részt pedig - és talán ez volt a dön­tő - a magyar csapat már a pálya középső részén letámadta az akció­kat szövögetni készülő ellenfelét, így az emberfogóinknak már csak amolyan biztosító szerep jutott. Közeledett a Garami József ál­tal is kritikusnak minősített első húsz perc vége, és bár Halmaiék minden bizonnyal nem az órát figyelték, hogy Morozzal nem számoltak, az biztos. A hazaiak söprögető­je (számunkra bántó) magányában ugyanis akkora gólt lőtt, hogy attól még az addig fel­tűnően csendesen szemlélődő szurkolók is eksztázisba jöttek. Félő volt, hogy - csakúgy, mint Trondheimben - az MTK-t padló­ra küldi a kissé korai és a játék képe alapján váratlan gól. Nem így történt, a sötétkék szerelésben játszó magyar csapat pillanatok alatt kiheverte a sokkot, sőt, arra is volt lehetősége, hogy (elsősor­ban Madar, Preisinger és Orosz révén) egy-egy nem igazán veszé­lyes, de mindenképpen figyelem­felkeltő kontrát vezessen Hapov kapuja felé. Támadgatott az Ala­nyija, az akciók élét azonban eredményesen tompította az MTK. A félidő hajrájában pedig akár egyenlíthetett is volna a Ga­rami-csapat - egészen pontosan Madar vagy Preisinger -, ám a ziccerhelyzetben minkét játékos inkább a lövőerőre, mint a labda helyezésére fektette a hangsúlyt. A második félidőre az MTK vo­nult ki mintegy három perccel ko­rábban, és ez is bizonyította, hogy Garami József nem tartott idegőrlő eligazítást az öltözőben. A mester­nek nem is volt oka szapulnia a já­tékosait, mert ők a gólt érő Moroz­­lövéstől eltekintve biztosan, szem­re is tetszetős futballal őrizték az első meccsen szerzett előnyüket. Az oroszokat szorította az idő, a folytatás elején nem is hagytak sok levegőt Lőrinczéknek, a ma­gyar védelem azonban kiválóan együttgondolkodva, szinte hiba nélkül tette a dolgát. Az AVNyija támadói nem tudtak mű­ adeni a kékek jól záró védelmévelő­t, a második félidő közepétől - in­­kább az orosz hátvédeknél-ájlt meg a baja Oroszékkal. R nh­­metesnek beharangozott, izelt vlagyikavkazi közönség a­zot látva „takaréklángon éget Elérkezett a hajrá, és MTK meggyőzőbb, sőt, ve­­sebb futballt produkált en­nél, mivel magyar csapat­ szó, aggódhattunk... A „válogatott szindr’ ellentétben azonban ezút­­e előtt három perccel ” együttes szerzett gólt,­­ sem hagyva afelől, hogy A jutása megérdemelt.­­ Az MTK 4-1-es is­­jutott az UEFA-kupa H fordulójába. ■ Young játékvezetőn­k rossz szavuk sem lehet a H nak, mint ahogyan nekü­k így játszottak: Bal Lőrincz 7 - Kuttor 6,1 - Farkasházy 7, Zima 6, Madar 7, Halmai Z­si 6 - Orosz 6, Preissi Csere: Csertői 6, Ke NÁDASI FAKER KFT. Bp. XVI., Szlovák u.-Gusztáv u. sarok. Telefon/fax: 409-4111 és 06 (60) 339-203 FENYŐFÜLLÉSZÁJUJ KEDVEZŐ ÁRAKON! Célpont A Kaukázus árnyékában lévő, mintegy nyolcezer négyzetkilométernyi területen fekvő Észak-Oszét Köztársaság fővárosa, Vlagyikavkaz nem kínál sok látnivalót. A hegyláncok övezte miniköztársaságot egyébként hatszázhatvanezren lakják (a népesség fele a fővárost „terheli”), és mintegy száz nemzetiség éli itt minden­napjait - egyszerűen, kissé elszigetelten és olykor nyugtalanul. Oszétia ugyanis húsz kilométerre fekszik a csecsen határ­tól, és mintegy százra Groznijtól, ahol ugye nem is olyan régen még lőttek... Vlagyikavkaz minden ellentmondása dacára (monumentális Lenin-szobor a központban, ahol azért a Ladák, a Vol­gák és a Moszkvicsok között fel-felbuk­­kan egy-két nyugati autócsoda is...) . (szlovák, cseh beszerzés) Komplett tetőszerkezetek: Deszka, palló, fűrészelt gerendák 10 m-ig, normál és sazott hajópadlók, lambériák, tetőfóliák. Nyitva tartás­: hétfő-péntek 7.30-16, szombat 7.30-12 óráig ellesse MINTABOLT: BP. V., RÉGIPOSTA U. 11. VALERIJ GAZZAJEV: - Gratulálok kollégámnak, tovább ■ két kívánok neki és csapatának az UEFA-kupában. Az ' ■ sem ezen a mérkőzésen mindent megtett a továbbjutó ■ el kell mondanom, hogy hat meghatározó játékosunk h^* ! Emiatt át kellett alakítani hadrendünket, és sajnos a­­ nem tudtuk kellően megerősíteni. GARAMI JÓZSEF: - Az Alanyijában nagyszerű csapatere­­­­tünk meg. Budapesten és itt is nagy küzdelmet vívtunkzal a mérkőzésen, úgy érzem, kis szerencsénk is volt. Vlagi3r- ban férfias, tiszta küzdelemmel rászolgáltunk a dajal?" Örülök a továbbjutásnak, az Alanyijának pedig sok sikeral nők az orosz bajnokságban. piffuUsi 27 MILLIÓ KÉSZPÉNZBEN Ezen a héten az ötöslottó főnyereménye 27 millió Ft! A Jokeren megnyerhető 10 millió F*1- jl

Next