Nemzeti Sport, 1998. január (9. évfolyam, 1-30. szám)

1998-01-10 / 9. szám

IX. 9. • 1998. január 10. Labemagds Sztárvendég: Ladinszky Attila A világ legjobb klubcsapata szerződtette Játszik majd a világváloga­tottban egy magyar úriember is - természetesen abszolút jogo­san. Ladinszky Attila ugyanis pályafutása nagy részét külföl­dön töltötte, és eredménysora méltóvá teszi őt a világsztárok közötti szereplésre. A Tűzoltó Dózsa, majd a Va­sas hajdani óriási tehetsége csil­lag lett a nyugat-európai futball egén. 1970-es távozása után a német Rot-Weiss Essennél töl­tött egy évet, majd az akkor a világ legjobb klubjának számító­­ néhány hónappal korábban Világkupa-győzelmet szerző - rotterdami Feyenoord szerződ­tette. Az ott töltött két szezon alatt nagyon jól merü­ neki a já­ték. 1972-ben például Johan Cruyff és ő volt a holland élvo­nal legeredményesebb csatára... Hasonló­­ vagy még nagyobb sikereket ért el aztán az Ander­­lechtben, amely a hetvenes évek közepén­ háromszor is KEK- döntőbe jutott, azaz Európa legjobb klubjai közé számított. Ladinszky kétszer nyerte meg a csapattal a Belga Kupát, s egy­szer megszerezte a gólkirály cí­met. Hetvenötben „vándorút­ra” indult, játszott Spanyolor­szágban (Betis), újra Belgium­ban (Kortrijk), Franciaország­ban (Valenciennes, Toulouse), majd Portugáliában (Amaran­­te). Az egykori közel ötvensze­res magyar korosztályos válo­gatott mindenütt csapatai leg­jobbjai közé tartozott. Néhány hónapja ismét itthon él­­ arról, hogy miért, olvassuk őt: „Azért jöttem haza, hogy se­gítsek a magyar labdarúgáson. Fiatalon, alig 21 évesen hagy­tam el az országot, de mindig büszke voltam rá, hogy itt és hogy magyarnak születtem. Én még ma is megkönnyezem a Himnuszt, ma is magyar állam­polgár vagyok, pedig rengeteg­­szer kapacitáltak, hogy vegyem fel a spanyolt vagy a belgát. Ha­zaköltözésem előtt Brüsszelben éltem, a vendéglőmet vezettem. Az volt a neve, Magyarország háza.” Aztán arról faggattuk, első­sorban miben segíthetne a ma­gyar futballnak. „Nehéz erre válaszolni, mert még a látszatát is igyekszem el­kerülni annak, hogy kérkedem. Huszonhat­ évig éltem külföldön a profifutballban, a világ akkori legjobb klubjaiban játszottam. Négy nyelven beszélek, szerény­telenség nélkül mondhatom, hogy kinyílnak előttem az aj­tók. Nagyon várom, hogy vala­melyest megnyugodjon a fut­ballt körülvevő miliő, hogy tisz­tázódjanak a viszonyok, és vég­re dolgozni lehessen. Szeret­ném, ha a magyar futball ki tud­ná használni a kapcsolataimat, ha tehetnék valamit a magyar labdarúgásért. ” Szóba került a múlt is. Azt kérdeztük tőle, miként állítaná össze egykori klubtársaiból az álomcsapatát. „Kenderesi Pista barátom lenne a kapus, mellette szóba jöhet még Mészáros Bubu is. Jobbhátvéd a belga Georges Heylens, Mészöly Kálmán az egyik középső védő, Rinus Isra­­el a másik. Ihász Kálmán a bal­­bekk. Középpályán Wim van Hanegem, az osztrák Franz Ha­­sil és Menczel Iván kaphat he­lyet. Elöl jobbszélre Henk Weryt, középre Farkas Jancsit, balra meg Rob Rensenbrinket állítom. ” Aztán arról beszéltünk, hogy Ladinszky Attila pályafutása során egyszer már játszott vi­lágválogatott-mérkőzésen. Igaz, a „másik oldalon”, a belga Anderlechtben, de a produktu­máról egész Európában elisme­rően beszéltek. Kivéve Magyar­­országot, ahol az akkori sajtó meg sem említette a nevét. „Paul Van Himst búcsújáté­kán a világválogatott volt a vendégünk. Hetvenöt március huszonhatodikán nyolc-három­ra legyőztük a világválogatot­tat. Örömmel említek néhány nevet az ellenfelek közül: Toma­­szewski, Rijsbergen, Cruyff, Fe­lé, Rivera, Eusébio, Van Hane­gem, Jairzinho, Altafini, Aman­­cio, Paulo César... Az előzetes megállapodás szerint csak az el­ső félidőben játszottam, de így is két gólt vágtam a világválo­gatottnak, Tomaszewskinek! Négy-kettőnél jöttem le. Né­hány hónappal később, az Ant­­werp ellen megnyertük a belga kupadöntőt is, büszkén mond­hatom, az én gólommal. ” Befejezésül arról beszélt, mit jelent számára a gála. „Nagyon sokat, legutóbb vagy huszonhét éve játszottam telt ház előtt Magyarországon. Most, mint hallom, az lesz. Öröm, hogy ilyen nagyszerű társak között játszhatok, Bölö­ni Laci például személyes jó ba­rátom, de sokat láttam játszani a kis Takamatát vagy Lubans­­kit is. De, persze, jól ismerem hírből a többieket is: a névsor szinte garancia arra, hogy re­mek meccset játsszunk. ” de ph­is CO­U­P­E D­U MONDE OFFICIAL SPONSOR NEMZETI SPORT. » Juventus adidas Top 18 « Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 » Jnvonliis adidas Top 18 ® .luvcnlus adidas Top 18 & Juventus adidas Top 18 » Juventus adidas Top 18 K< Juventus adidas Top 18 Vihar, lassítás és a biztonság Már csak egyetlen nap... Ugyanezt mondják a részvevők, a szervezők, s remélhetőleg a szurkolók is. A részvevők azért, mert már alig várják, hogy pályára léphessenek; a szervezők azért, mert - mint mondják - bár a gála megszervezése fan­tasztikus szép feladat, ugyanakkor fárasztó is volt; a közön­ség pedig... Nos, feltételezhető, hogy a nézők is úgyszintén izgatottan várják az eseményt: bizonyíték lehet erre, hogy csütörtökön és pénteken hosszú sorok kígyóztak a BS pénz­tárai előtt, s bizony nem kizárt, hogy vasárnapra valamennyi biléta gazdára talál. Aki esetleg nem tudná: vasárnap délután fél háromtól kö­rülbelül este fél tízig (de lehet, hogy tovább is) tart majd az év focishow-jaként beharangozott program, amelynek közép­pontjában egy, feltehetőleg nagy csatát hozó mérkőzés áll: a Cég 88-FC Julius összecsapás. E két csapat játssza a Juven­­tus adidas Top 18 elnevezésű kupa döntőjét, amelynek tétje nem kicsi: a győztes egy Ford KA típusú személygépkocsival távozhat a BL-ből! A finálén kívül körmérkőzéses tornán vesz részt az UTE, az FTC, a Kispest-Honvéd és a Vasas Danubius Hotels NB I-es együttese. S az est fénypontja a magyar öregfiúk-válogatott (tagjai többek között: Nyilasi, Détári, Fodor, Esterházy, Bognár, a Disztl fivérek) mérkőzése a világválogatottal, amelyben he­lyet kap Adamec, Takamata, Ladinszky Attila (róluk e hasábo­kon olvashatnak), Bölöni, Mihajlicsenko, Kaltz, Michael Rum­­menigge, Lubanski, vagy a brazil világbajnok, Carlos Alberto. Nem rossz a névsor... Sőt, pénteken kiderült: a világváloga­tott kapuját a 25-szörös csehszlovák válogatott, Alexander Vencel védi majd. Mindent egybevetve: bár lesz zsonglőrbemutató és könnyű­zenei koncert is, január 11-én a Budapest Sportcsarnokban minden a futball körül forog majd... CARLOS ALBERTO KALANDJAI. A va­sárnapi gálaműsor egyik legnagyobb sztárja alighanem Brazília 1970-ben világbajnok­ságot nyert csapatának kapitánya, Carlos Alberto. Nos, a BS-ben fellépő világváloga­tott tagjai közül a szervezők őt választották a Juventus rádió szombat délelőtti, Sztársáv című, a Duna Plázából közvetítendő élő adás vendégének. A tervek szerint a Brazíli­ában ma is roppant népszerű játékos szom­baton reggel érkezett volna Ferihegyre. Ám a gép Rio de Janeiróból vihar miatt a menet­rendben megadott időpontnál jóval később szállt fel, s így a Top 18 vendége éppen le­késte a csatlakozást­­ és a rádióműsort is. A gálát temészetesen nem: a reptéri tájékozta­tás szerint Carlos Alberto szombaton dél­után megérkezik Budapestre. Ám a Virgin Megastore-ban a nem várt kellemetlen hír ellenére sem kell unatkozniuk az érdeklő­dőknek. Juan Sabate labdazsonglőr - aki ugyancsak fellép majd a Budapest Sport­­csarnokban - ad ízelítőt tudásából. A KIVETÍTŐ. A Lorrymage nevű cég spe­ciális ajándékkal igyekszik hozzájárulni a szurkolók szórakoztatásához - kivetítők se­gítségével. Két darab, a csarnok plafonján elhelyezett, egyenként kilenc négyzetméte­res mátrixtáblán - külön erre a célra a BS- hez érkező közvetítőkocsi hathatós közre­működésével - azonnal visszanézhetőek lesznek a legizgalmasabb jelenetek, a gólok, a legszebb mozdulatok. A BIZTONSÁG. A csarnokban - ahogy az egy ilyen jellegű rendezvény esetében szinte törvényszerű - biztonsági emberek sokasága felügyeli majd a rendet. Ám miután a jegyek nem helyre szólnak, elképzelhető, hogy mondjuk a Ferencváros hívei összetalálkoz­nak az újpestiekkel - s ez, ugye, nem mindig szívet-lelket melengető randevú... Ennek el­lenére a szervezők bizonyosak abban, hogy nem lesz semmiféle incidens a gálán. Még­pedig azért, mert a rendezők úgy vélik: a szurkolók is tisztában vannak azzal, hogy az élvonalbeli csapatok nem tétmérkőzéseket játszanak egymással, s ez a nap - a szándék szerint - a magyar futball ünnepe, amolyan fesztivál lehetne. Kár lenne elrontani... S miután nem helyjegyek kerültek forgalom­ba, a közönség érkezési sorrendben foglalja majd el a székét, azaz érdemes minél hama­rabb kimenni a BL-be... A JÁTÉKVEZETŐK. Még nem dőlt el, melyik játékvezető melyik mérkőzést vezeti, de az már bizonyos, hogy a szervezésben is jelentős szerepet vállaló, s a Top 18 torna csoportmérkőzésein is bíráskodó Vágner László dirigálja az öregfiúk-mérkőzést. A keret még nem végleges, annyit azonban megtudtunk, hogy valamennyi összecsapá­son élvonalbeli bírók sípolnak majd, többek között Vad István és Cserna László. ___­ ­ program A Top 18 döntőjén kívül négy élvonal­beli együttes vív körmérkőzést egymással, és az első két helyezett egy szuperdöntőn dönti el, kié lesz a Nemzeti Sport­kupa és az ötszázezer forintos fődíj. Az öregfiúk­­mérkőzésen kívül ugyancsak körmérkőzé­sen vesz részt a Juventus rádió zenészek­kel megerősített csapata a Gála Média vá­logatott és a Nemzeti Sport együttese tár­saságában. A mérkőzések között fellép He­vesi Tamás, valamint Juan Sabate labda­zsonglőr. A MÉRKŐZÉSEK SORRENDJE: 14.30, Lábtenisz-bemutató. (A meccsek 2x10 percesek) VASAS DH­ UTE KISPEST-HONVÉD-FERENCVÁROS GÁLA MEDIA VÁLOGATOTT-JU­­VENTUS RÁDIÓ FERENCVÁROS-VASAS DH UTE-KISPEST NEMZETI SPORT-GÁLA MÉDIA VÁ­LOGATOTT KISPEST-HONVÉD-VASAS DH UTE-FERENCVÁROS JUVENTUS RÁDIÓ-NEMZETI SPORT NEMZETI SPORT-KUPA DÖNTŐ A TOP 18 FINÁLÉJA: FC JULIUS­­CÉG 88 A JUVENTUS ADIDAS TOP 18 ERED­MÉNYHIRDETÉSE A NEMZETI SPORT­ KUPA ERED­MÉNYHIRDETÉSE MAGYAR DREAM TEAM-VILÁGVÁ­­LOGATOTT ÖREGFIÚK-MÉRKŐZÉS Sztárvendég: Simon Tahamata A maláj varázsló Akadnak a világfutballban olyan játékosok, akik - bár a leg­szűkebb elitben csak néhány évet játszanak - „bevésik” magu­kat a magyar futballszurkolók emlékezetébe. Simon Tahamata - akinek hosszú pályafutásából csak néhány év esett az igazán va­kító reflektorfénybe - feltétlenül ilyen, neve ismerősen cseng szinte minden futballrajongó számára. A maláj származású, ám már amszterdami születésű csatár­csillag a Piel csapatában kezdett futballozni, majd - az Ajax gyakorlatában kicsit későn - húszévesen, 1976-ban lett az amsz­terdami első csapat tagja. Tomiszlav Ivics akkoriban ifjakat épí­tett be a lassan távozó - vagy már távozott - BEK-hősök helyé­re: Tahamatát, az ugyancsak ázsiai származású Tscheu La Lin­­get, valamint a két dánt, Lerbyt és Arnesent. Tahamata négy szezont játszott a piros-fehéreknél, ezalatt a gárda három bajnoki címet, s egy kupagyőzelmet szerzett. Az 1980-as Európa-bajnokság nyarán igazolt át Belgiumba, így az amszterdamiak tagjaként csak hatszor játszott a válogatottban (később huszonkettőig jutott) - ám akkor volt pályafutása csúcs­pontján. (Igaz, érték ott kudarcok is, mint például a mi szívünk­nek kedves, emlékezetes UEFA-kupa nyolcaddöntő, amikor az Ajax búcsúra kényszerült a remeklő Bp. Honvéddal szemben.) A Standardban is nagyszerű csapatba került, bár ott létét megzavarta a később kipattant - s a klubot nagyon is érintő bun­dabotrány. Bár ő nem volt részese, az első adandó alkalommal jobbnak látta visszatérni Hollandiába. Mindazonáltal nem akár­milyen periódust tudhatott maga mögött: nyert két bajnoki cí­met, győzött egyszer csapatával a Belga Kupában, s bejutott a Standarddal a KEK-döntőbe is. A csapat ugyan (a Nou Camp­­ban...) kikapott a Barcelonától, de azért tessék csak figyelni a névsort: Preud’homme - Gerets, Poel, Meeuws, Plessers - Van­­dersmissen, Haan, Daerden, Botteron - Takamata, Wendt. A kö­vetkező szezonban a BEK-ben indult a Standarddal, játszott pél­dául a Verebes-féle ETO ellen is. 1984 nyarán a Feyenoord tagja lett - ott futballozott egészen 1987-ig. Valljuk be, nem rossz társaságban, a Feyenoord Cruyff­­fal és Gullittal éppen egy esztendővel korábban nyert bajnoki cí­met. Három szezon után Takamata újra visszatért Belgiumba, ezúttal Antwerpen lila-fehér alakulatához, a Beerschothoz. Alig­hanem ez volt az a váltás, amelytől kezdődően már lefelé vezet karrierje görbéje - ám még nyolc (!) esztendőt játszott a belga él­vonalban. Már a Beerschotban is akadtak - rövid időre - magyar csapat­társai, két egykori válogatott, Pintér Attila és Szabadi László sze­mélyében. 1990 nyarán aztán átszerződött a Germinal Ekerenbe, ahol előbb Mónos Tamás, a Vasas mai játékosa, majd Kovács Er­vin, és Halmai Gábor lett a klubtársa. Mónossal együtt érkeztek, Halmaival együtt távoztak. Amikor a magyar középpályás haza­tért az MTK-ba 1995 nyarán, Takamata is abbahagyta a futballt. Harminckilenc évesen, több mint háromszáz belga, s kétszáz holland élvonalbeli meccsel a háta mögött búcsúzott. A „nyelvtanár” Három esztendőn keresztül játszott egy csapatban Taha­­matával Kovács Ervin és Hal­mai Gábor. S hogy milyen volt a kapcsolat közöttük? Az MTK labdarúgója szabadko­zott: „hülyén néz ki, de csak jót tudok mondani róla!” El­sőként azt, hogy Simon Taha­mata - aki akkor már hosszú évek óta számított világsztár­nak - soha nem éreztette Hal­­maiékkal, hogy úgymond „csak Keletről érkezettek” let­tek volna, partnerként, sőt barátként fogadta a magyarokat. S bár Ta­kamata kitűnően beszél angolul, nem volt haj­landó ezen a nyelven Halmaiékhoz szólni. „Ezzel is arra kénysze­rített bennünket, hogy mielőbb tanul­junk meg flamandul, mert, s ebben igaza volt, ez alapfeltétel a beilleszkedéshez” - emlékezett Halmai. Válogatott középpá­lyásunk némileg meglepve ta­pasztalta, hogy az akkoriban 37-38 éves játékos a legkisebb „kedvezményt" sem kapja a tréningen, sőt, nem is igényli! A gyakorlásokon - ha bárki­nek szüksége volt rá - szívesen adott tanácsot, bár meglátása­it sosem erőltette rá senkire. S hogy milyen ember a Top 18 sztárvendége? Halmai e felve­tésre azt mesélte, hogy a maláj származású futballista több­ször is szerzett jegyet az Ajax Bajnokok Ligája-mér­­kőzéseire, s akkor a csa­patból öten-hatan Ta­hamata vezetésével el­utaztak Amszterdamba meccset nézni. Tahama­ta, amint megkapta a meghívót, azonnal tár­csázta Halmait, s rögvest megállapod­tak abban, hogy Bu­dapesten találkoz­nak. Az MTK fut­ballistája már a re­pülőtéren várja ba­rátját. Hivatalos Főkereskede m­em Európa-bajnok áll majd a kapuban­ Szlovákiát - ha úgy tetszik, a hajdani­ csehszlovák válogatottat - egy világbajnoki ezüstérmes és egy Európa-bajnok képviseli majd a gálán, illetve a világválo­gatottban. Közülük az egyik, Jozef Ada­mec a gólokért, a másik, Alexan­der Vencel viszont a gólok elhá­rításáért „felelős”. Egyébként mindketten edzősködnek, mégpe­dig ugyanabban a klubban: a szlovák bajnokság listavezetőjé­nél, a Spartak Trnavánál dolgoz­nak Dusán Galis segítőiként. Adamec 56 éves, szinte egész felnőtt pályafutását a nagyszom­bati klubban töltötte. Katonaéve­iben viszont Prágában szolgált, pontosabban a Dukla együttesé­ben futballozott. Nem is akárho­gyan, hiszen alig túl a húszon már tagja volt a Chilében világbajnoki ezüstérmet nyerő válogatottnak. A Duklából és a Spartakból összesen négyszer volt csehszlo­vák gólkirály, hétszer (!) cseh­szlovák bajnok - valamint részese volt az Újpesti Dózsa elleni emlé­kezetes BEK-meccseknek. Élete egyik legszebb napján - 1968. jú­nius 23-án - Pozsonyban három gólt rúgott a brazil válogatottnak. Szinte egyedül verte meg (3:2) azt a brazil gárdát, amelyben szere­pelt Félix, Carlos Alberto, Brito, Gerson, Rivellino, Tostáo és Jair­zinho, hét, két esztendővel későb­bi világbajnok is! Alexander Vencel balszeren­cséje, hogy pályafutása egybe­esett a csehszlovák futball utóbbi ötven évének legjobb kapusáéval, Ivó Viktoréval. Vencel volt a kor­szak legjobb szlovák, Viktor meg a legprímább cseh kapusa. Az erdélyi (!) születésű hálóőr „fő klubja” a pozsonyi Slovan volt, 1962 és 1977 között csak ab­ban a két évben védett Komárné­ban, amikor katonaidejét töltötte. A kék-fehérek tagjaként három­szor nyert bajnoki címet, négy­szer lett csehszlovák kupagyőz­tes, tagja volt az 1969-es KEK- győztes alakulatnak, részt vett az 1970-es világbajnokságon (egyéb­ként huszonötszörös válogatott). Összesen 324 meccsen védett az élvonalban. Pályafutása csúcs­pontjának talán az 1976-os esz­tendő tekinthető, amikor Václav Jezek csehszlovák válogatottja Európa-bajnoki aranyérmet szer­zett. Viktor mögött Alexander Vencel volt a tartalékkapus. A ma már ritkuló hajú egykori hálóőr egyébként egyszersmind büszke apa: fia, ifjabb Alexander Vencel a szlovák válogatott első számú kapusa. A 31 éves „gye­rek” a francia első osztályban szereplő Racing Strasbourg ka­pusa. Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 » Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 ^ Juventus adidas Top 18 ® Juventus adidas Top 18 » Juventus adidas Top 18 ® juventus Juventus adidas Top 18 « Juventus adidas Top 18 « Juventus adidas Top 18 cJuventus adidas Top 18[Y Juventus adidas Top 18 « Juventus adidas Top 18 Juventus adidas Top 18 » Juventus adidas Top 18 » I

Next