Nemzeti Sport, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-03 / 2. szám

16 Az év halottai - 1998 NEMZETI SPORT Április PAULUSZ GYÖRGY súlyos beteg­ség után, 47 éves korában hunyt el, a hónap első hetében. Paulusz a Székes­­fehérvári MÁV Előre, majd a Videoton NB I-es labdarúgócsapatának kapusa volt. DEÁK FERENC, az „örökös gólki­rály”­­ barátainak, sporttársainak, tisztelőinek „Bamba” - április 18-án hajtotta örök álomra a fejét. Életének 77. évében hunyt el. Pestszentlőrincen, a SZAC csapatában kezdte pályafutá­sát, 1947-től a Ferencvárosban folytat­ta, 1950-ben a Bp. Dózsa együtteséhez május AXEL JUPTNER, a Cári Zeiss Jena 28 esztendős futballistája rövid koco­gást követően esett össze, s hunyt el egy parkolóban. A labdarúgó halálá­nak okát - a szívizomgyulladást - csak később állapították meg az orvo­sok. Június MARKUS PASSLACK, a Bundesli­­ga II-es Fortuna Düsseldorf amatőr­­csapatának kapusa június elsején hunyt el. A 23 éves hálóőr hétfőn, a második vonalba jutott SSV Ulm szí­neiben összeesett a pályán, s az orvo­sok - a gyors beavatkozás ellenére - már nem tudtak segíteni rajta. A pró­bamérkőzésen részt vevő Passlack vá­ratlan halálát minden bizonnyal egy vérrög okozta. MIGUEL MONTUORI, június ne­gyedikén, egy firenzei kórházban, hosszú betegség után hunyt el. A Fio­­rentina egykori legendás játékosa - Hidegkúti Nándor egykori kedvenc tanítványa - argentin származású volt, Itáliában 162 bajnoki mérkőzé­sen 73 gólt szerzett, tagja volt az 1956-ban bajnoki címet nyerő lila-fe­hér együttesnek. Az olasz válogatott­ban oriundóként (azaz olasz szárma­zású focistaként) 12 találkozón szere­pelt, ezeken 2 gólt ért el. Pályafutása kényszerű befejezése után (1961-ben egy lövés fejen találta, és súlyos szem­sérülést okozott neki) Olaszország­ban, majd Chilében dolgozott, de egy ideje ismét visszatért Firenzébe. Mon­­tuorit 66 éves korában, a Fiorentina játékos-megfigyelőjeként tüdőödéma következtében érte a halál. HORVÁTH JÁNOS, a SZAC egykori NB I-es labdarúgója 75 éves korában hunyt el. GÖRGEI JÁNOS június 19-én, negyvenhét esztendős korában halálo­­zott el. Az egykori középpályás szere­pelt a hetvenes évek végén a DVTK „aranycsapatában”. TÚLI GYULA, a Nemzeti SC volt labdarúgója 84 éves korában hunyt el, június 23-án. Július AYMORE MOREIRA, az 1962-es vi­lágbajnok brazil válogatott szövetségi kapitánya július 28-án hunyt el a Ba­­hia állambeli Salvadorban, egy kór­házban. A Botafogo hajdani kapusát egy héttel korábban már kórházba szállították, ahol szívelégtelenség vég­zett vele. Nyolcvanöt éves volt. Bátyja, Zezé Moreira márciusban hunyt el. Augusztus HORVÁTH ANDRÁS december 16- án távozott az élők sorából. A DVTK egykori kiváló futballistája a hetvenes években érte el sikereit a piros-fehér egyesületnél, s mindmáig őt tartják számon a legeredményesebb csatár­ként. Horváth András 1945. december 19-én született Varbón. Az NB I-ben 1967-ben mutatkozott be, a legmaga­sabb osztályban összesen 173 találko­zón lépett pályára és ezeken 64 gólt rú­gott. Egyéves NB I B-s szereplés is gya­rapítja a statisztikáját, az 1973—74-es bajnokságban harmincegy mérkőzésen 23 góllal az osztály gólkirálya lett. Szok|­tikmbikis PELLER BÉLA rövid szenvedés után, szeptember 7-én, 72 éves korá­ban hunyt el. Az egykori élvonalbeli labdarúgó az NB I-es Diósgyőr, az Új­pest, az MTK és a Tatabánya csapatá­ban fedezetet játszva ért el sikereket. RENÉ FERRIER, a St.-Étienne és a SEC Bastia egykori válogatott labdarú­gója szeptember 15-én, hatvanegy esz­tendős korában halálozott el. A nemze­ti együttesben összesen 24-szer pályára lépő védekező középpályás pályafutá­sát a Blois-ban fejezte be játékos-edző­ként. Halálát agyvérzés okozta. GYÁRFÁS IMRE hatvanhat éves korában, rövid szenvedés után hunyt el. A Gubának becézett sportember az Ózdi Kohász NB I-es labdarúgócsapa­tának volt hátvédje, csapatkapitánya. November RENÉ PLEIMELDING 73 éves ko­rában, hunyt el. A Toulouse gárdájával 1957-ben­ országos kupát nyerő védő 1953-ban egy­ alkalommal kapott he­lyet a francia válogatottban. REIDAR KVAMMEN, a norvég Vi­king Stavanger történetének legered­ményesebb góllövője 84 éves korában szenderült jobb létre. Kvammen klubjá­ban 284 mérkőzésen 202 gólt, a norvég válogatottban 51 meccsen 17 gólt ért el. SVEIN BJÖRN OLSEN 53 éves ko­rában halt meg. 1968 és 1971 között tíz alkalommal védte a norvég válogatott kapuját. December BERTIL NORDAHL december har­­madikán, nyolcvanegy éves korában halt meg. Az 1948-as olimpiai bajnok svéd válogatott játékosát hajdanán Wampetits István fedezte fel a Deger­­forsban, majd Czeizler Lajos vitte át a Norrköpingbe, ahol nagy sikereket ért el. Nordahl egy évvel az olimpiai baj­noki cím megnyerése után az olasz Atalantába igazolt, ahol három idé­nyen át játszott, majd hazatért Svédor­szágba. Sikeres pályafutása végén edzőként ért el sikereket az Örebro, a Brage és a Degerfors kispadján. Bertil a három Nordahl testvér közül utolsó­ként távozott az élők sorából. Fivérei, Gunnar és Knut - akik a kilencvenes évek elején hunytak el - szintén szere­peltek az 1948-as olimpiai bajnok svéd válogatottban. Olit­al­iki* RONALD MANLEY jamaicai kapus tragikus körülmények között halt meg. A 17 éves sportember belehalt fejsérü­léseibe, miután egy középiskolai kupa­­mérkőzésen a kapufának ütközött. Ro­nald Manley, a clarendoni Garvey Ma­­ceo Gimnázium csapatában védett, s a DaCoste-kupa egyik mérkőzésén egy lövés hárítása közben járt szerencsét­lenül. Bár azonnal kórházba szállítot­ták, az orvosok már nem tudták meg­menteni az életét. OLAJKÁR II SÁNDOR, hetvenki­lenc éves korában,­­ október 16-án hunyt el. A Kispest, a WMFC, majd az X. 2. , 1999. január 3. A második halál visszavonhatatlansága Január FENYVESI GYÖRGY, a Csepel SC egykori balszélsője január elsején hunyt el. 1945-től 1957-ig volt a klub NB I-es csapatának balszélsője, 119 mérkőzésen lépett pályára. Tagja volt az­ 1947-48-ban bajnokságot nyerő csapatnak. Játékos-pályafutását befe­jezve 1957-től 1977-ig (nyugdíjba vo­nulásáig) utánpótlásedzőként, majd az első csapat gyúrójaként hunyt el. OLÁH II GÉZA hatodikén, életének 63. évében távozott. A Salgótarjáni BTC labdarúgócsapatának korábbi vé­dőjátékosa, aki 1955 és 1967 között 236 bajnoki mérkőzésen viselte a fekete-fe­hér csapat mezét, szerepelt az utánpót­lás- és a B-válogatottban. Visszavonu­lása után intézőként és edzőként tevé­kenykedett az SBTC-nél. SZLAVA METREVELI 1998 első napjaiban hunyta le örökre a szemét. Hosszan tartó súlyos betegség után, 61 éves korában hunyt el. A hatvanas évek kiváló, grúz származású közép­pályása 1960-ban szovjet bajnokságot és kupát nyert a Torpedó Moszkva csapatával. Négy évvel később már a Dinamó Tbiliszi színeiben jutott baj­noki címhez. Metreveli 1960-ban a szovjet válogatottal bekerült az Euró­­pa-bajnokság (akkori nevén: a Nem­zetek Európa-kupája) döntőjébe, ahol csapatával 2-1-re legyőzte a jugoszláv nemzeti tizenegyet. A „szbornaja” el­ső találata Metreveli nevéhez fűző­dött. NODAR AHALKACI az év első hó­napjának 25. napján, szívroham kö­vetkeztében halt meg. A Grúz Labda­rúgó-szövetség elnöke, az egykori já­tékos és edző mindössze 60 éves volt. Ahalkaci 1976 és 1983 között ült a Di­namó Tbiliszi kispadján, vezetésével csapata 1981-ben KEK-et, 1978-ban szovjet bajnokságot, 1976-ban és 1979-ben pedig Szovjet Kupát nyert. A szakember - Valerij Lobanovszkij és Konsztantyij Beszkov mellett - tagja volt annak a háromtagú edzői stáb­nak, amely az 1982-es spanyolországi világbajnokságon a szovjet válogatot­tat irányította. Február FEKETE ISTVÁN (becenevén „Kása”) a hónap első napjaiban, hat­vanéves korában, hosszan tartó, sú­lyos betegség után hunyt el. Tatabá­nyán kezdte labdarúgó-pályafutását, Grosics Gyula tartalékjaként. 1959- ben igazolt Oroszlányba, s ott 1971- ig övé volt az NB I B-s csapat egyes számú meze, megszakítás nélkül 369 mérkőzésen védett. Többször hívták magasabb osztályba, de hűséges ma­radt a Bányászhoz, pedig akkoriban az ország legjobb kapusai között tar­tották számon. Sportpályafutása után Oroszlányban edzősködött, ta­nítványai között volt a válogatott, most Izraelben futballozó Sallói Ist­ván. ERDŐSI ISTVÁN ötvenhat éves ko­rában, tragikus hirtelenséggel hunyt el, február 12-én. A Bp. Honvéd, a Ka­posvári Honvéd és a Komlói Bányász egykori kapusa a hatvanas-hetvenes években az NB I egyik legjobb kapusa volt. Pályafutása egyik legnagyobb si­kereként MNK-döntős volt a komlói gárdával. Játékos-pályafutását befe­jezve a komlói egyesületben a labdarú­gók mellett gyúróként és kapusedző­ként dolgozott. KAPOSI SÁNDOR hetvennyolc éves korában távozott örökre. 1920- ban született, fiatalon lett a labda sze­relmesévé, védett Szolnokon, aztán 1945-ben az MTK-ba került. Igazi si­kereket azonban játékvezetőként ért el, tagja lett a FIFA keretének is. Visszavonulása után barátságot kötött a színészvilággal is, a rendszerváltás idején róla - pontosabban a tarkójáról - készült a híres plakát: „Tovarisi, ko­­nyec!” Kaposi Sándor évtizedeken keresztül dolgozott lapunk külsős tu­dósítójaként. ROBERT JAMES 40 esztendős korá­ban, tragikus hirtelenséggel hunyt el február 18-án. Az egykori walesi válo­gatott középpályás az alacsonyabb osztályú Llanelli-Porthcawl mérkőzé­sen lett rosszul, összeesett és a kórház­ba szállítás közben meghalt. A walesi ligában szereplő együttes játékos-me­nedzserének halálát szívinfarktus okozta. James karrierje során 47 alka­lommal volt válogatott, s klubszinten a walesi Swansea, illetve az angol Stoke City, Leicester City és Queens Park Rangers csapatában játszott. IF márc­iu­s MÁJER LAJOS, a Videoton hajdani klasszis csatára március 11-én, haj­nalban hunyta le örökre a szemét. Február 28-án 21 óra 50 perckor, Szé­kesfehérvárott a gyalogosan közleke­dő Májer Lajost egy személygépkocsi elütötte. A volt kiváló futballistát a baleset után a székesfehérvári Szent György Kórházba szállították, ahol az orvosok tíz napon át mindent megtet­tek életének megmentéséért. A súlyos sérülésekkel, az agykárosodással azonban sem az orvosok, sem Májer Lajos szervezete nem tudott megküz­deni. Eszméletét a baleset után nem nyerte vissza. Májer 1956. augusztus 24-én Sárbogárdon született, 16 éven át 305 bajnoki mérkőzésen szerepelt a fehérvári együttesben, és 58 gólt szerzett. Az emlékezetes 1984-85-ös UEFA-kupa „menetelésben” a döntő mérkőzésen a nagy hírű Real Madrid otthonában 90 ezer néző előtt a 86. percben ő lőtte a fehérváriak egyet­len, egyben győztes gólját, Miguel Angelnak. A magyar válogatottban három alkalommal játszott. Pályafu­tása során szerepelt a Rába ETO- ban, az osztrák Bruckban, a német Straubingban. Pályafutását a Velen­­cetours együttesénél fejezte be, még az elmúlt években is játszott a me­gyei másodosztályban. ZEZÉ MOREIRA, az 1954-es világ­­bajnokságon szerepelt brazil váloga­tott szövetségi kapitánya életének 91. évében távozott az élők közül. Alfredo Moreira Júnior 1952-ben megnyerte a selegáo-nal a chilei Pánamerikai Játé­kokat, majd negyeddöntős volt csapa­tával a svájci világbajnokságon. Har­mincöt éves edzői karrierjének vége fe­lé 1982-ben és 1986-ban tanácsadó­ként segítette a Mundialokon Télé Santana munkáját. Testvére, Aymoré ugyancsak 1998-ban hunyt el, igazolt, majd „levezetésként” az Egyetértés, a Bp. Spartacus és a Siófok gárdájában szerepelt. Az 1945-46-os bajnokságban 66 találattal lett gólki­rály, egy évvel később 48 góllal lett el­ső, az 1948-49-es idényben 59 gólt szerzett. Ebben a szezonban bajnoksá­got nyert a Ferencváros együttesével. Hentes szakmát tanult, majd a Dózsá­ban töltött évek során elvégezte a rendőrakadémiát, utána a kormányőr­ségnél ténykedett. Élete utolsó eszten­deiben az újra életre hívott SZAC ber­keiben szaktanácsadóként dolgozott. Végigjárta az összes válogatott csapa­tot, az A-együttesben húsz alkalommal jutott szóhoz, 29 gólt ért el. Azt mondják, a színészek és az élsportolók - s köztük a futballsztárok - kétszer halnak meg. Egyszer, amikor felhagynak rajongott pályájukkal, másodszor meg amikor életük fizikai értelemben is lezáródik, összeállításunkban - amely immár hagyományosnak mondható a Nemzeti Sportban - azon futb­allsztárok előtt tisztelgünk, akiket 1998- ban ragadott el a második, a visszavonhatatlan halál, őrizzük meg valamenyiük emlékét kegye­lettel! olasz Atalanta védője a csepeli klub já­tékosaként kétszer nyert magyar baj­nokságot, 1941 és 1943 között öt talál­kozón szerepelt a nagyválogatottban. ROGER EBRAND százegy eszten­dős korában október 24-én távozott e világból, így az első Francia Kupa döntőjén részt vett játékosok közül már senki sincs életben. Ebrand (egyes évkönyvek szerint Hébrand) 1896. de­cember 3-án született, és 22 esztendős volt, amikor 1918. májusában csapatá­val, az FC Lyonnal 3:0-ra kikapott az Olympique Pantintől a Francia Kupa első kiírásának döntőjében. Ebrand 1932-ben, a francia profifutball szüle­tésének heteiben, katonai válogatott játékosként hagyta abba a versenysze­rű sportolást. Az idős labdarúgó Lyon­ban, az öregek otthonában halt meg. GERENDÁS ANDRÁS, a Ferencvá­ros egykori labdarúgója 65 éves korá­ban, rövid betegség után, október 25- én hunyt el. A Kongói Demokratikus Köztársa­ságban tizenegy labdarúgó vesztette életét egy hétvégi alacsonyabb osztá­lyú mérkőzésen, amikor villám csapott a játéktérre. Különös, hogy amíg a ha­zai csapat összes játékosa elhunyt a természeti katasztrófa következtében, a vendégfutballisták közül senki sem sérült meg. Deák Ferenc, az örökös gólkirály április közepén hunyt el. A hajdanán rendkívül népszerű „Bamba” pályafutása csúcsán 66 góllal lett gólkirály. Csúcsát azóta sem döntötte meg sen­ki, s gyaníthatóan a jövőben sem fogja... Májer Lajos, a Videoton hajdani válogatott csatára márciusban távozott az élők sorá­ból. A „Matyinak” becézett apró termetű játékos pályafutása legemlékezetesebb gólját Madridban, a Bernabéu-stadionban a Real Madrid hálójába lőtte, az 1985-ös UEFA- kupa-döntőben I Síelés Innsbruckban, I az olimpiai sícentrumban ! ■ HOTEL*^^ I 5 éjszaka+félpanzió+ I 4 napos síbérlet 3620 ATS/fő** I 6 éjszaka+félpanzió+ H 5 napos síbérlet 4340 ATS/fő** ■ (** vasárnapi érkezéssel) I 7 éjszaka+félpanzió+ ■ 6 napos síbérlet 5320 ATS/fő ■ Az árak kétágyas elhelyezéssel, ■ félpanzióval és síbérlettel értendők. ■ Síbusz a szállodától, szauna, gőzfürdő , ingyenes használattal. P Sípályák: Axamer Lizum, Glungezer, Mutterer Arm ■ fi Gyerekkedvezmény: B­u jj 5 1- 20-50-100% 5 IS 1 I Hotel**** Central H ■M 1 .4-602­1 Innsbruck, Gilmstr. 5.1 fi 1. m Tel.: 00-43-512-5920 ■ fe * “ Fax:00-43-512-580310 P­S 1

Next