Nemzeti Sport, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-01 / 90. szám

2 NEMZETI SPORT LABDARÚGÁS • PNB Sétamérkőzés büntetőkkel 5. perc: Somfalvi ugratta ki Bodort, aki a balösszekötő he­lyén indult meg lendületesen, majd 13 méterről a jobb alsó sarokba lőtte a labdát. 0-1­6. perc: Szűcs László jobb ol­dali szögletrúgását követően Hadár indult el a rövid sarok irányába, majd felugrott az ötös sarkánál, fejjel megcsúsz­tatta a labdát, amely a lécről csúszott oldalra. 23. perc: Somfalvi még a Haladás térfeléről indította Halmosit, aki könnyedén lefu­totta Sovábot, majd balról, 12 méterről a kilépő, és elvetődő Telek keze alatt bal belsővel a kapu közepébe helyezte a lab­dát. 0-2 29. perc: Bárányt kiállította Puhl. Ez azért érdekes, mert a váci játékos alig három perce állt be, és azzal tette „emléke­zetessé” a produkcióját, hogy a tizenhatoson belül lerántotta a mellette ellépő Halmosit, ami­ért piros lapot kapott, a Hala­dás pedig 11-est rúghatott. A büntetőből Somfalvi jobb bel­sővel a jobb alsó sarokba lőtte a labdát a jó irányba vetődő Telek keze mellett. 0-3 Bárány Norbert, a váciak fiatal jobbszélsője határozot­tan állítja, hogy nem a tizenha­toson belül történt a szabályta­lanság. Sőt, a játékos a sza­bálytalanság tényét is fenntar­tásokkal fogadja, szerinte hoz­zá sem ért Halmosihoz, aki fel­dobta magát, így Bárány na­gyon meglepődött, amikor pi­ros lapot kapott. 38. perc: Rosca a jobb olda­lon megindult, betört a tizen­hatoson belülre, ahol Somogyi I vitte földre őt. Puhl rögvest 1 büntetőt ítélt, amelyből Som­­­­falvi - csakúgy, mint előzőleg - 9 jobb belsővel a jobb alsó sarok­­­­ba lőtte a labdát a jó irányba “• vetődő Telek keze mellett. 0- 4 61. perc: Seper a tizenhato­son belül buktatta Andrássyt, Puhl újfent tizenegyest ítélt - ezúttal a Vác javára. A bünte­tőből Nagy Tibor jobb belsővel a jobb alsó sarokba lőtte a lab­dát a jó irányba mozduló Varga Zoltán keze mellett. 1- 4 81. perc: Nagy Tibor közép­ről - a kezdőkör közeléből - előreívelt, az elmélázó Hala­dás-védők között Gasparik emelkedett fel, és hat méterről fejelte a labdát a bal alsó sa­rokba. 2- 4 Vác FC-Haladás 2-4 (0-4) Vezetőedző: Adi János Vezetőedző: Vincze Géza Telek 4 vác: 1-2-3-2-3_____________Haladás: 1-1-3-5-1 Varga 7, 4 Andrássy 5 Vác, 500 néző. Vezette: Puhl (9), (Kassai, Kéri) Balassa 6 Bum 5 CSERE: Sováb helyett Bárány (1) a 26., Balassa helyett Seper (4), Takács 5 T­­­il Greff helyett Hajdú (5) mindketten a szünetben, Szűcs L. helyett Gu­­­ .­­­­lyás (-) a 62., Marginean helyett Balogh I. (-) a 70., Halmosi helyett Hirt 4 Tóth P. (-) a 84. percben Simon S Somogyi 4 GÓLSZER2Ő:Bodoraz’5. (0-1), Halmosi a 23. (0-2), Somfalvi (11- Rosca 5 . - esből) a 29. (0—3), Somfalvi (11-esből) a 38. (0—4), Nagy T. (11-es­­­ .­­■ - ből) a 61. (1-4), Gasparik a 81. percben (2—4)­­ Szűcs L. 4 SÁRGA LAP: Takács B. (felrúgta Hajdút) a 73. percben Bodor 6 Gasparik 5 KIÁLLÍTVA: Bárány a 29. percben Somfalvi 7 Hadár 4 SZÖGLETARC: 8:2 (4:0) Halmosi 6 Greff 3 ____________ _ ___ Margititi 5 H: A mérkőzés legvitatottabb jelenete: Halmosit (jobbra) a 23-as számú Bárány Norbert lerán­totta, ezért a hazai játékos piros lapot, a vendégcsapat tizenegyest kapott ­ mesteri ,­iNíHJM­ ADI JÁNOS: - Az első félidőben mutatott nu­­tintalan játékunk, és Puhl Sándor „nagyszerű” teljesítménye következtében padlóra kerültünk. A második játékrészben már voltak biztató je­lek, és remélem, ezekből lesz több a jövőben. Koller Ákos hiánya meghatározó volt, hiszen így igazi védőjátékos nem is szerepelt a csapatban. VINCZE GÉZA: - Null négy után visszaesett a játékosaim teljesítménye. Ez azzal is magyaráz­ható, hogy a fiatal futballistákból álló csapato­mat meglepte, hogy idegenben ilyen különbség­gel vezet. Továbbra is járjuk a magunk útját, mely azt jelenti, hogy a riválisainktól minél több pontot elvegyünk, és ha mellette még jól is ját­szunk, az külön pozitívum. A csapatkapitányun­kat, Balassa Pétert kényszerűségből kellett le­cserélnem, úgy tűnik, egy rossz mozdulatnál a combjában izomszakadást szenvedett. HARC AZ IGAZSÁGÉRT. A szombathelyiek nem nyugodnak bele abba, hogy az MLSZ a lila­fehéreknek ítélte az Újpest elleni mérkőzés három pontját. Mivel a szövetség különböző bizottságai nem egybehangzó, sőt olykor el­lentétes ítéleteket hoztak, a vasi zöld-fehérek tovább harcolnak igazukért, az ISM-hez, sőt ha kell, az Igazságügyi Minisztéri­umhoz és az UEFA-hoz fordul­ HÁTTÉR­ üak. Akár az is előfordulhat, hogy az első két lépcsőt kihagy­ják és egyenesen az európai szö­vetségnél keresik igazukat. • UTÁNPÓTLÁS: Úgy tűnik, a Vác FC-nek kimeríthetetlen­ tartalékai vannak. A piros­kékek rengeteg újoncot avat­tak az idén, és a Szombathely elleni meccsen tovább növel­ték a debütálók számát. Elő­ször lépett pályára az élvonal­ban Hirt Gergely, a klub saját nevelésű, 1982-es születésű középpályása. A korosztályos válogatott futballista termé­szetesen a váci focigimi tanu­lója. XI. 90. • 2000. április 1. Sok gól, alacsony színvonal A váciak új taktikát pró­báltak ki: a kapus előtt két labdarúgó „egy az egyben” védekezett, de előttük há­rom középpályásnak kellett volna megszűrnie a támadá­sokat, két másik középpá­lyásnak pedig az volt a feladata, hogy a csatáro­kat támogassa. Mint kiderült, az elképzelés nem­csak hogy nem valósult meg, hanem össze is om­lott: a váci középpályássor ugyanis képtelen volt megszűrni a nem túl gyakori szombathelyi táma­dásokat. A Haladás négy védője és öt középpá­lyása előtt egy ék játszott (bár Somfalvi Csaba gyakran lépett előre támadónak), de az első já­tékrészben minden vendégakció gólveszélyt hor­dozott - sőt gyakorlatilag gólt is hozott. A szom­bathelyiek tulajdonképpen nem csináltak mást, mint szervezetten védekeztek és kontráztak, ám a győzelmi terveket szövögető, támadni próbáló vád­ak között kedvükre adogathattak és futká­­rozhattak. Az első két szombathelyi gólt követő­en Adi János lecserélte a jobb oldali középpályá­sát, Sovák Zoltánt, ám a helyére beállt Bárány Norbert alig három percet töltött a pályán: Puhl Sándor kiállította. A harmadik vendéggól után Adi János átszervezte a csapatát: az eddig irá­nyító középpályást játszó Nagy Tibort hátraren­delte középhátvédnek, de így sem sikerült elke­rülni az újabb Haladás-gólt. A vendégek a máso­dik tizenegyest is értékesítették, és ezzel már az első félidőben kiütötték a házigazdákat. A látottak azt sugallták, hogy a Haladás meg­elégedett az előnyével, sőt, a négygólos vezetés mintha kissé el is altatta volna a szombathelyiek éberségét. A zöld-fehérek komótosan futballoz­tak, és azt játszották, ami az első félidőben is eredményt hozott számukra: visszahúzódtak vé­dekezni, és a kontráik sikerében bíztak. A váci­ak azonban a második játékrészre talpra álltak, szervezettebben, tudatosabban és határozottab­ban futballoztak, mint az első félidőben, és en­nek meglett az eredménye. Előbb a védőből csa­tárrá előlépett Andrássy buktatásáért megítélt tizenegyest értékesítette a hazai csapat, majd egy fejes góllal tovább csökkentette a hátrányát. A váciak becsületére szól, hogy a második játék­részben tíz emberrel is a Haladás fölé nőttek. A szombathelyiek szünet utáni passzív futballjá­­nak az lehet a magyarázata, hogy az első félidő­ben döntő előnyt szereztek. A mérkőzés ugyan sok gólt hozott, de a játéko­sok rengeteget hibáztak, ezért a meccs csak ket­tes osztályzatot kapott. A szombathelyiek annak köszönhetik a győzelmüket, hogy helyzeteiket nagy százalékban tudták kihasználni, míg a vá­ciak a mérkőzés első felében láthatóan nem ta­lálták helyüket a pályán. Puhl Sándor jól vezette a mérkőzést, dicsére­tére szól, hogy mindig akcióközelben volt, így a tizenegyesek megítélésekor is. A mérkőzésről tudósított: Gonda László Vincze András AZ NS OSZTÁLYZATA 2 A­ntéi Aozény legjobbja I Két gólpassz és két gól akkor is az átlag fö­lé emeli SOMFALVI CSABA teljesítményét, ha a futballista tizenegyesből talált be a háló­ba. A játékos félig középpályásként, félig csa­tárként szerepelt, és ennél eredményesebben aligha futballozhatott volna. Puhl Sándor a 216. élvonalbeli meccsét vezette Vácott, s ezzel megdöntötte Palotai Károly rekordját Varázslatos pályafutás Ónodtól Los Angelesig Az a pár száz ónodi szurkoló aligha hitte volna, hogy a jövő legjobb játékvezetőjét látja... 1970. augusztus 20-án a járási másodosztály egyik, amúgy ke­véssé fontos találkozóját egy ti­zenöt éves, csenevész gyerek, bizonyos Puhl Sándor vezette. Az ifjonc közepesen bírásko­dott, voltak jó és rossz ítéletei, de mivel a meccs simán lezaj­lott (és nem mellékesen nyert a hazai csapat), a szurkolók ba­rátságosan hátba veregették. Ha akkor valaki azt mondja, hogy ezt a gyereket később négyszer is a világ legjobb já­tékvezetőjének választják, nemhogy a drukkerek, de való­színűleg Puhl Sándor sem hitte volna el. Pedig így történt, az Ónod-Varbó meccsen nagysze­rű pályafutás kezdődött el. Puhl Sándor 1994-től kezdve négy egymást követő évben megkapta a világ legjobb bíró­ja címet, és ennek megfelelően számtalan nemzetközi mérkő­zést vezetett. A csúcsmeccsek közül a legkiemelkedőbb a ’94- es Los Angeles-i Brazí­­lia-Olaszország vb-döntő, a ’96-os Dortmund-Juventus BEK-döntő, a ’93-as Dort­mund-Juventus UEFA-kupa­­döntő, no és a ’92-es Argentí­­na-Dánia Artemio Franchi­­kupa-döntő. Puhl Sándor péntektől azzal is dicsekedhet, hogy - az utób­bi harminc esztendőt figye­lembe véve - Magyarországon ő vezette a legtöbb élvonalbeli bajnoki mérkőzést. A csúcsot eddig Palotai Károly tartotta, 215 mérkőzéssel, Puhl számára pedig a pénteki Vác-Haladás találkozó már a 216. volt, így aztán a kiesési helyosztóként is aposztrofálható mérkőzés nemcsak a két csapat, de a já­tékvezető szempontjából is rendkívül fontos volt. - Erre a meccsre sem emlék­szem majd másként, mint a többire - szögezte le a játékve­zető. - Persze, a világbajnoki, a BEK- vagy UEFA-kupa-dön­­tők nagyobb figyelemre számot tartó események, de nekem ugyanolyan lényeges, hogy Los Angelesben hasonlóan jól bí­ráskodjam, mint mondjuk Vá­cott. Az elmúlt harminc év alatt természetesen rengeteg élményt gyűjtöttem, fantaszti­kus csapatoknak, remek fut­ballistáknak vezettem meccse­ket. Szinte valamennyi ked­venc játékosomat testközelből láttam a pályán, ítéltem az an­gol Paul Gascoigne, de az ar­gentin Diego Maradona ellen is szabadrúgást. Ám minden él­ménynél fontosabb számomra, hogy valamennyi meccs után nyugodt szívvel öltözhettem át, mert mindig igyekeztem a lehe­tő legjobban bíráskodni. Puhl Sándor persze nem hi­szi, hogy hiba nélkül vezette a meccseket. A célja az volt, hogy a lehető legkevesebbet téved­jen. Mindig elfogadta a bírála­tokat, és mivel sosem tartotta magát a legjobb játékvezető­nek, az sem okozott törést az életében, amikor ’98-ban már nem őt választották a legjobb bírónak. Mint mondja, jólesett neki az elismerés, de mivel a si­kerek idején sem gondolt túl sokat magáról, a csendesebb időszakot is jól viselte el. - Sok jó játékvezető van, senki sem lehet örökké a csú­cson - szögezte le Puhl. - Úgy vélem, aki a helyén kezeli a si­kereket, az akkor sem omlik össze, ha netán kudarcot vall. A dicsőségnél számomra sok­kal fontosabb volt, hogy min­dig tudjak a játékosok fejével gondolkodni, hiszen egy bíró­nak nem csak az a feladata, hogy betartassa a szabályokat. Van, amikor kompromisszu­mot kell kötni, hiszen a mérkő­zés hangulatához, hőfokához olykor a bírónak is alkalmaz­kodnia kell. Az újdonsült csúcstartónak nem a váci találkozó volt az utolsó meccse. Puhl Sándor a nyárig még vezet mérkőzése­ket, utána azonban az MLSZ Játékvezetői Bizottság elnöke lesz. Ahogy pályafutása során mindig, az új hivatalában is arra törekszik majd, hogy a bí­rók valóban a pálya tartozékai legyenek, és alázattal szolgál­ják a játékot. Puhl elmondta, ügyelni fog rá, hogy csak olyan bírók vezessenek meccseket, akik kezelni tudják a játéko­sokban felgyűlt feszültséget, válsághelyzetben nem válnak indulatossá. Persze, Puhl csak az ősztől törődik majd a bírókkal, addig a játék, a játékosok a legfon­tosabbak számára. FOTÓK: DANIS BARNA A meccs előtt László Attila (balra), a Vác volt technikai igaz­gatója, az MLSZ munkatársa köszöntötte Puhl Sándort

Next