Nemzeti Sport, 2000. december (11. évfolyam, 328-356. szám)
2000-12-01 / 328. szám
2000. december 1., péntek HAZAI LABDARÚGÁS • NBI NEMZETI SPORT 3 Megint kidőlt a kerítés A Mikulás csütörtök este megérkezett Újpestre, és Szabó Zsolt játékvezetővel együtt a kezdőkörbe vezette az év utolsó bajnoki mérkőzésének szereplőit, az újpesti és ferencvárosi labdarúgókat. Hó híján szánon biztosan nem jöhetett, így alighanem valami repülő alkalmatosságot vett igénybe, másként a kora esti csúcsforgalomban aligha jutott volna el a Megyeri útig. A Váci úton araszolni is alig tudtak az autók, minden méter megtétele apró kis sikerélményt jelentett a dugóban veszteglőknek. A közlekedési csőd sem a közembert, sem a politikust nem kímélte. Lányi Zsolt kisgazda alelnök, az Újpest társadalmi elnöke érezhető megkönnyebbültséggel szállt ki egy Suzukiból, hozzávetőleg harminc perccel az évszázad utolsó Újpest-Fradi bajnoki mérkőzése előtt, s csak annyit mondott az üdvözlésére érkező hazai vezetőknek: „Gyerekek, egy órába került, mire ideértem...” Miközben Lányi alelnök vendéglátóival besétált az újpesti klubházába, karnyújtásnyival odébb, már bent a stadionban egy másik elnök volt a téma. A lila-fehér drukkerek egy része az ősi ellenfél Ferencváros első emberét, Torgyán Józsefet formáló álarcba bújva vonult a nézőtérre, elsöprő sikert aratva az ekkor már fölöttébb népes lila táborban. A maszkos csapat felvonulása csak egy újabb biztatás volt a hazai drukkerek számára, hogy teli torokból a Megyeri úti estébe ordítsák az ellentábort pocskondiázó rigmusaikat. Félreértés ne legyen: a másik oldal csöppet sem volt szolidabb, tombolt a verbális erőszak, az egyetlen szektorba beszorított hozzávetőleg másfél ezer fradista részéről. A vendégeknek lezárt szektorrész, amúgy a szerdai nap folyamán jelentős átalakításon esett át, mivel - okulva az október végi kupameccs nem éppen szívderítő tapasztalataiból -, az újpesti létesítmény vezetősége e lelátóblokkban valamennyi műanyag széket leszereltette. A kupatalálkozón szétzúzott ülőkék roncsai, amelyek heteken át bánatosan meredtek az égre, napjaink honi futballmoráljának szomorú, lehangoló mementójaként, szintén eltűntek. A másik felet nem titkoltan zsigerileg gyűlölő ultrák persze egyik oldalon sem elégedtek meg a másik tábor ócsárolásával, kaptak a szidalmakból rendesen a játékosok is. A lilák még méretes transzparenst is festettek, kipécézettjük ez alkalommal - persze nyilván nem véletlenül - az Üllői út egyik új kedvence, Gera Zoltán volt. A játékos kora tinédzserkori botlását, hitbéli meggyőződését, de elsősorban azon döntését hánytorgatták fel irodalminak csöppet sem mondható stílusban, hogy Pécsről távozva a Ferencvárost választotta csapatának. Hogy egy Újpest-Fradi meccs azért nemcsak háború és gyűlöletparádé lehet, azt Kisteleki István a maga módján megpróbálta tudatosítani a csütörtök esti rangadón, kétségkívül jelentős számbeli fölényben lévő lilafehér hívekkel. A házigazdák vezetőedzőjének az Újpest-tábort fenntartás nélkül dicsőítő, ám a kulturált viselkedést legalább ilyen hangsúlyosan szorgalmazó levelét a meccs feledhető produkcióval kirukkoló kikiáltója ordította a találkozó előtt a mobilmikrofonjába. Talán néhány okos, indulatokat csillapító szó a fradistáknak sem ártott volna, hiszen tapasztalt lélekbúvárok számára is vélhetően nehezen megmagyarázható jelenségként a zöld gárdisták egy része minden különösen látható és megmagyarázható indok nélkül egymásnak esett. A pofozkodásban és rugdosódásban testet öltő ferencvárosi belvillongás viszonylag gyorsan abbamaradt; úgy hírlik, a Fradi-tábor rendjének felügyeletét a ferencvárosiak egyik vezérszurkolója, s az ő barátai vállalták magukra. Mire a nézőtéri „mozgolódás” elcsendesedett, a dermesztő novemberi estében a főszereplők, azaz a futballisták is tempóra leltek, s a figyelem innentől kezdve immár a játéktéren zajló eseményekre összpontosult. Hogy miként alakulhat át minden visszásság ellenére az elmúlt esztendők riasztó, bűnügyi statisztikákat is szaporító történéseinek fényében azért összességében békésnek mondható hangulatú mérkőzés légköre, ha egyik csapat sem tud a másik fölébe kerekedni, a végjátékig úgy tűnt, ezen az estén nem derülhet ki. Aztán jött Dragóner Attila villanása, ami letargiába döntötte a lila-tábort, s mámorosan hullámzó masszává alakította át a Fradi-szektort. Aztán bedőlt a kerítés, a Fradi-tábor tagjai megpróbáltak belépni a játéktérre, és erre fel persze az újpestiek is elindultak.Végül nem lett nagyobb gond, a rendőrök megállították a tömeget, no és a meccs hőse, Szűcs Lajos is könyörgött a drukkereknek: álljanak meg. Hála istennek, megálltak... A vendégeknek tetszett Természetesen az Újpest dísztribünje megtelt, s politikusok, közéleti szereplők, a sportélet nagyjai is felültek a lelátóra. A rangadó még most is úgymond társasági esemény, még akkor is, ha nem profi körülmények között szurkolhatnak a VIP-vendégek. Idővel - ha befejeződik az Újpeststadion rekonstukciója - ez is megváltozik majd. A meccset mindenesetre minden megszólaltatott élvezte, még akkor is, ha a klubszimpátiától függően örül, avagy éppen bánkódott. Vastagh Pál, volt igazságügyminiszter: - Nagyon jó iramú mérkőzést láthattunk, aminek a végén a szerencsésebbik csapat nyert. Tipikus egygólos mérkőzés volt. Szabó Bence olimpiai bajnok kardvívó, az Újpest elnöke: - Az első félidőben, úgy érzem, az Újpest mezőnyfölényben játszott, bár sajnos kihagyta a helyzeteit. Gondolok itt Korolovszky Gábor lövésére, amelyet végül a kapu fölé lőtt. A második játékrészben az Újpest középpályás sorával már nem vottam megelégedve, fáradni látszottak a játékosok, a Ferencváros pedig talált egy gólt, és ezzel eldöntötte a mérkőzés sorsát. Havasi Mihály, FIFA-licences menedzser: - Nagyon jó mérkőzést láthattak a szurkolók, amely igazán méltó volt az Újpest-Ferencváros rangadókhoz. A csapatok harcosan és jó iramban futballoztak, az eredménnyel maximálisan elégedett vagyok. Nagy Béla, a Ferencváros krónikása: - Alig száz óra választ el bennünket a Fradi labdarúgószakosztályának a száz éves születésnapjától, és ez a mai győzelem az egyik díszgyertya a képzeletbeli születésnap tortájára. Az, hogy most már gólt sem kapunk sok-sok mérkőzésen át ez, külön boldogság számunkra. Tulajdonképpen az egész Fradi-tábor nagyon szép évnek örvendhet. Lányi Zsolt, az Újpest társadalmi elnöke: - Izgalmas, sportszerű mérkőzést vívott a két csapat, a kupában mi voltunk a jobbak, ez alkalommal a Ferencváros nyert. Valamennyi játékos becsületesen harcolt, ez a találkozó méltó volt a kiemelt figyelemre. Jakabházy László, a Testnevelési Egyetem tanára: - Csodálatos volt a Ferencváros erőnléte, itt van például Gera Zoltán, aki szezon elején csupán húsz percet bírt, most már viszont végig képes hajtani. Ezok abban, hogy jövőre ilyen lesz a folytatás is. Elegancia, nyugalom „Meglesz főnök, meglesz!” - ezzel a felkiáltással köszöntötte az egyik Újpest-szurkoló a kispadra érkező Kisteleki Istvánt, a lila-fehér csapat edzőjét. S ha már az érkezés... A mérkőzés előtt egy nappal a tréner azt mondta, hogy a futball elegáns sportág. Nos, csütörtök este is így öltözött, hiszen a már kabalává vált fekete öltönyében jelent meg a stadionban. A találkozó elején a vezető mellett Teodoru Vaszilisz pályaedző, és Juhász Péter az újpesti juniorok mestere álldogált. Ez a nyugodt várakozás egészen a negyedik percig tartott, amikor Dvéri Zsolt a földre huppant, és az oldalvonalon kívülre bicegett. Akkor az újpesti kispadról mindenki aggódva figyelte a csapat egyik legjobbját. Az újpesti kispadra egyébként is jellemző volt a csend az első félidőben, még az AZ ÚJPEST KISPADJA sem tudta kihozni a szakembereket a béketűrésből, hogy egyszeregyszer a közönség tombolva követelte Szabó Zsolt játékvezető fejét egy-egy tévesnek vélt ítéletnél. Az első hangos bekiabálásra egészen a huszadik percig kellett várni, amikor Szélesi Zoltánra dörrentett rá Kisteleki, és felszólította, hogy kövesse szorosabban Horváth Pétert. Amikor a Megyeri úti szurkolók Pető Zoltán buktatása miatt tizenegyest reklamáltak Kisteleki és Teodoru csak egymásra biccentett, de az arcuk nem árult el semmit. A második félidőre Kisteleki István egy sapkával a fején jelent meg, úgy tűnt csak ennyi lesz a változás. De, nem ennél többről volt szó, ugyanis a lilák mestere némileg hangosabb fokozatra kapcsolt, ám ez sem jelentette azt, hogy folyamatosan bekiabált volna a pályára. Előbb Szélesi Zoltánt dicsérte meg hangosan egy megmozdulása után, majd megtiltotta Urbán Flóriánnak, hogy a szögleteknél előre menjen. Amikor az Újpest először cserére szánta el magát, akkor szólalt meg leközelebb Kisteleki mester, hiszen némileg átszervezte a csapatát, s Tokodyt küldte fel a csatárok közé. Ezután nem sokkal következett az Újpest kispad számára a rémálom: gólt szerzett a Ferencváros. Kisteleki mester csak egy mondatot vetett oda munkatársainak, „...kinek az embere?”. Ezután, persze, jött az utasítás Urbán felé, hogy bátrabban lépjen fel ő is a támadásokhoz. Ám ez sem segített az újpestieken. KISTELEKI ISTVÁN: - Az első félidőtől Dvéri Zsoltot többször csak szabálytalanul tudták szerelni, és eközben a játékosom, sajnos, megsérült, így is hatvan percig tart a pályái lemn, ám az, hogy ő nem volt teles értékű, az nagyban meghatározta játékunkat. A második félidőben támadásban nem tudtunk váltani, és egy elkerülhető szituáció után kaptuk a gólt. Mindezek ellenére úgy érzem, rászolgáltunk volna az egyik pontra. FOTÓK: NÉMETH FERENC Elegánsan érkezett a mérkőzésre Kisteleki István (balra), Csank János pedig állva nézte végig a meccset A Ferencváros száz éve December 3-án lesz százéves a Ferencváros labdarúgó-szakosztálya, ás a jövő keddi Nemzeti Sport Extrában nyolc színes oldalon elevenítjük fel az ország legeredményesebb futballcsapatának történetét. Többek között interjút olashatnak Albert Flóriánnal és Novák Dezsővel, statisztikáink alapján pedig évről évre nyomon követhetik a zöld-fehérek NB I-es szereplését. Összeállítjuk minden idők legjobb franzstadti tizenegyét, s bemutatjuk a nemzetközi sikereket elért sztárokat. Ne feledjék - Fradi volt, immár száz éve van, s persze Fradi lesz a keddi NS Extrában is Szűcs Mihály (balra) és Herczeg Miklós keményen csatázott ■EStS Gera Zoltán (jobbra) szép dobással vitte földre Szélesi Zoltánt A ferencvárosi Gera a túlerővel szemben sem hátrált meg Nádasi és Fia Kft. Bp. XVI., Szlovák u.Gusztáv u. sarok Telefon/Fax: 409-4111, 06 (20) 320-9434 Nyitva tartás: H-PZM6, Sz 7M-12 óráig Kedvező áron mindenfajta fenyő fűrészáru, ami egy építkezéshez kell! Asztalos minőségű szárított borovi-, és lucfenyő is kapható. Türelem, higgadtság Az Operett Színház bármelyik széksora, karzata mozgalmasabb világ, mint amilyen a Ferencváros kispadja volt a találkozó első félidejében. Amikor Csank János a nézők fújolása, köpködése közepette, zöld melegítés küldöttségével elfoglalta a helyét a kispadnál (és nem a kispadon, mert a vezetőedző mindvégig állva nézte a mérkőzést), a lelátóról érkező pocskondiázásra mindössze egy magabiztos mosoly volt a válasza, miközben kezével azt jelezte: nem, nem... Miközben ment a játék a pályán, Csank János a kispad szélénél állt, s a többiek - mint a tanár mellett a fegyelmezett kisdiákok - mozdulatlanul ültek a padon. Amikor Szűcs Mihály közvetlenül a kispad előtt sárga lapot kapott, akkor sem érkezett semmilyen reakció a vendégek kispadja felől. Lipcsei Gábor szertáros AZ FTC KISPADJA szakadatlanul szotyolázott, Marius Cheregi időnként lökött egyet maga elé, és egyedül Bodnár József masszőr pattant fel egy-egy szabálytalanságnál, hogy ha ápolásra lenne szükség, akkor induljon. A cserejátékosok csak fél órát töltöttek a kispadon, ezután mindegyiküket melegíteni küldte az edző. A második félidőben aztán már állt Vass László és a techikai vezető, Haász Ferenc is, s ahogy telt az idő, úgy növekedett - az első játékrészben még egyáltalán nem tapasztalható - feszültség a vendég kispadnál. Csank János - a gólt is beleértve - akkor lett a legaktívabb, amikor a pályára készülődő cserejátékosainak tartott eligazítást, ilyenkor gyors mozdulatokkal magyarázta meg az illetőnek, hogy mi a teendője. Dragóner góljánál Csank pacsizott a körülötte álló ferencvárosi vezetőkkel, majd újra mozdulatlanságba dermedt, és figyelte a meccset. Aztán mintha az utolsó tíz percre érezte volna át igazán a találkozó tétjét, ekkor már az sem volt meglepő, ha egyszer-egyszer egy teljes mondatot kiáltott valamelyik játékosának, például Horváth Péternek azt, hogy „...balra húzd meg!" vágja Vénnek azt, hogy „...nehogy elrúgd, az úristenit!”. Az utolsó percben aztán Csank János is majdnem elvesztette az uralmat az idegei felett, Horváth Péter ragyogó cselei után ugyanis csaknem a Ferencváros került gólhelyzetbe, a következő pillanatokban aztán mégis kis táján elveszett két pont a vendégek számára: Szűcs Lajos bravúrjára volt szükség ahhoz, hogy kimaradjon az újpesti ziccer. Sokáig azonban nem idegeskedhetett a ferencvárosi edző, hiszen véget ért a találkozó, s ő kollegái gratulációját fogadva boldogan indulhatott nyilatkozni _______ CSANK JÁNOS: Az első pH* 5yBnjttölJB0 játszotturtky uhui dz Ujpsst sd HBHtefc előtt töknyurtknek Köszönhetően a másod* tüdőben ecentetünk tóté nőttünk. Nagyon örülek a győzelemnek, mhegy kis rortózatat ám Szűcs Lajos bravúros