Nemzeti Sport, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-09 / 155. szám

12 Csapatsportok KOSÁRLABDA: Varga Mátyás nem számíthat Fodor Gergelyre Cowboyokkal harcolók SAHIN TÓTH RÓBERT Magyarország-Ausztria Szombathely, 18.00 „Nem lehet nyavalyogni, mert jön a kö­vetkező meccs. ” Varga Mátyás szavai ezek, a férfivá­logatott szövetségi kapitánya egy­szerre utalt vissza és előre, nevezete­sen a románok elleni első és az oszt­rákok elleni második Európa-bajnoki selejtezőre. Aki esetleg nem tudná, Magyaror­szág hárompontos vereséggel mutat­kozott be a két továbbjutó helyet ga­rantáló „A” felségjelű kvartettben, ami egyszersmind azt is jelentette, hogy nem sikerült a legjobban a nem­rég kinevezett kapitány bemutatkozá­sa. Pedig... „Elhiheti, mindenképpen arra töre­kedtem, hogy győzelemmel debütáljak, főleg, hogy nem az amerikai válogatott volt az ellenfelünk - kezdett bele Var­ga Mátyás. - Más kérdés, hogy Romániá­ban kikapni három ponttal semmiképpen sem földrengés-szerű, változatlanul úgy érzem, a Gulyást és Dávidot nélkülözni kénytelen együttes megállta a helyét. A sorok rendezése tehát számomra nem azt jelentette, hogy leteremtettem a fiúkat, sokkal inkább az, hogy elérjük, képesek legyenek regenerálódni. ” Szombaton ugyanis újabb rivális vár a mieinkre, a már két találkozón pá­lyára lépő osztrák válogatott. „Higgye el, nem a kötelező óvatoskodás mondatja velem, Ausztria annyival nem gyengébb nálunk, hogy félvállról vehetnénk az ösz­­szecsapást - folytatta a szövetségi kapi­tány. - Cowboy-filmek képei elevenedtek meg a szemem előtt az osztrákok játéka láttán, szombati ellenfelünk kosarasai ro­hannak, tüzelnek, ami azért hordoz ma­gában némi veszélyt, ha ugyanis elsül a fegyverük, nehéz dolgunk lehet. ” Ami a románok elleni meccs pozi­tívumait illeti, Varga Mátyás elsőként említi a csapat két fiatalja, Németh István és Báder Márton ragyogó játé­kát. Az utóbbi, a fehérvári erőcsatár alighanem élete legjobb válogatott találkozóján van túl, a kapitány sze­rint tizenegy pontja és nyolc lepatta­nója fényes karriert sejtet. „Abban biztos vagyok, hogy ezután a kapitánytól nem kapok mindig harminc­két percet, mindenesetre jól jött ez a sze­replés, csak azt sajnálom, hogy a győzel­met nem sikerült megszereznünk - mondta az Albacomp kosarasa. - Az elején összejött néhány dobás, gyorsan felvettem a ritmust, alighanem ennek köszönhető, hogy jól ment. ” A szombathelyi kezdő ötösben Varga kényszerű cserét hajtott végre, a körmendi Fodor Gergely ugyanis combsérülést szenvedett Nagysze­benben, ami miatt kénytelen kihagy­ni a szombati fellépést. A Romániá­ban is erőltetett alacsonyabb szerke­zet ezzel együtt szombaton is jellem­zi majd a mieinket, Fodort a körmen­di társa, Németh váltja fel, a másik négy helyen azonban nem lesz válto­zás, eszerint Mészáros Zalán, Kálmán, Sitku és Czigler indul csatába. Vagyis, veszi fel a harcot a cow­boyokkal. fotó: Árvai Károly Báder Márton (balra) élete meccsét játszotta a válogatottban szerdán KOSÁRLABDA: A jugoszláv Pavlovics állampolgárságot kaphat Öten távoznak Nyíregyházáról BODNÁR TIBOR A két héttel ezelőtt esedékes záróva­csora csak a játékosok számára zárta le a bajnoki évet a férfibajnokság egyik meglepetéscsapatánál, a Marso Nyír­egyházi KE-Isobaunál. A vezetők ugyanis azonnal munkához láttak, és előbb az előző bajnokság keretének tagjait „szondáztatták meg” az ügy­ben, hogy melyiküknek milyen tervei vannak a jövőre vonatkozólag. Nos, valamennyi kosaras kifejezte maradá­si szándékát, az egyedüli kivétel Mar­­vin Ricks volt, aki már korábban jelez­te, hogy az eddig kereseténél csak jó­val magasabb összegért hajlandó visz­­szatérni Atlantából a következő baj­noki évre is, így aztán a vezetésnek jutott a hálátlan feladat, hogy négy játékossal közölje: nem hajlandó megújítani a lejáró szerződésüket. Ez alapján a 2001/2002-es bajnoki évben már nem Nyíregyházán folytatja Kor­csok Mihály, Alexander Czako, Orosz­vári Tamás és Szakács Gábor. Látható, a nyírségiek jól bevált kezdő ötöse így két helyen „sérül”, hiszen Ricks és Korcsok alapembere volt Rezák Lászlónak. Czako amolyan hatodik embernek számított, Orosz­­vári pedig általában a tízes keretben kapott helyet. A szakmai stáb úgy vé­li, még a nyolcadiktól is előkelőbb helyen végezhetett volna a gárda, ha centerposzton fel tudják venni a ver­senyt a riválisokkal. Ezért egyértelmű a szándék: a négyes és ötös poszton megerősíteni a csapatot, vagyis Czakó és Korcsok helyére megfelelő szintű kosarast igazolni. Érdekesség, hogy a középjátékosok közül egyedül a 40 esztendős Krivacsevics Dra­­goljubot marasztalták, a veterán játé­kos tehát még egyévnyi szereplést vállalt. A magyar kiszemeltekkel egyelőre nem tudtak zöld ágra vergődni a ve­zetők, akik így kénytelenek lesznek külföldön szétnézni. Ricks és Czako búcsújával gyakorlatilag mind a há­rom légióshely felszabadult, hiszen az amúgy szintén harminc fölötti Pre­­drag Pavlovics a jelek szerint a nyáron kézhez veheti a magyar útlevelét is. Az NYKE­ stábja jelen lesz a június 12-14-ei budapesti játékosbörzén, ahol szeretnének két remek külföldi kosarasra szert tépni. 2001. június 9., szombat vmmxMlsport RÖPLABDA:Több támogatást érdemelne a sportág A siker is gondokkal jár SZABÓ GÁBOR Nem győzünk betelni a magyar férfi röplabda-válogatott bravúrjával, azzal, hogy tizennyolc esztendőnyi szünet után ismét beverekedte magát az Eu­­rópa-bajnokság tizenkettes döntőjébe. A siker lelkes elemezgetése közben azonban felvetődött, hogy az évek óta tartó fejlődés, a megannyi siker ellené­re nem övezi kellő megbecsülés a gár­dát, például csak a pályára lépéshez szükséges három-három mez, nadrág és zokni meg egy melegítőgarnitúra áll rendelkezésére. Ez is jelzi, hogy a szö­vetség anyagi helyzete egyáltalán nem nevezhető rózsásnak, egyre nehezebb állni a világversenyekre kvalifikáló ta­lálkozókkal és az edzőtáborokkal kap­csolatos költségeket, ráadásul az Euró­­pa-bajnokság kivívása még feljebb sró­folja a kiadásokat. Tulajdonképpen kellemes gondokról beszélhetnénk, ám a mindennapokban másképpen éli ezt meg Stevik Péter, az MRSZ főtitkára.­­A férfiválogatott két éve az A-osztály­­ba jutott, egy hete kivívta az Európa-baj­noki részvétel jogát, tavaly Eb-n indult a női juniorválogatott, a felnőttek pedig most jutottak fel az A-osztályba. Egyértel­mű a fejlődés, de nem látszik meg az álla­mi támogatás összegén. Az elmúlt eszten­dőben összesen majdnem tizenötmillió fo­rint központi támogatást kaptunk, az idén viszont csak kétmilliót ad a MOB, míg az ISM átutalt valamivel több mint négy­milliót, és ugyanennyit várhatunk a Nemzeti Sportszövetségtől a második fél évre. Nincs tizenegymillió az egész évre, miközben már most tizennyolcmilliót tesz ki a felnőtt- és korosztályos válogatottak selejtezőire, edzőtáboraira és utazásaira fordított összeg. Több levelet írtam a MOB-nak, hogy emelje meg a támogatás összegét, de egyszer sem kaptam választ. Természetesen más úton is igyekszünk se­gíteni magunkon, de többnyire visszauta­sításba ütközünk. ” Az MRSZ-t arra kényszeríti cseppet sem irigylésre méltó gazdasági helyze­te, hogy csak a legszükségesebb felté­teleket teremtse meg a válogatottak­nak, így például az edzőtáborok is rö­­videbbek a szakmailag indokoltnál, és a legjobbjainknak szóló meghívásokat is kénytelenek lemondani, mert az úti­költséget sem tudják fedezni. Nagy probléma, hogy a Nemzetközi Röp­labdaszövetség (FIVB) igen gyakran változtatja a szabályokat, és a hozzájuk alkalmazkodás jelentős kiadásokkal jár. Például ettől az évtől nem az MVL 200, hanem az MVP 200 típusú labdák használandók a világversenyeken, va­gyis a hatékony felkészülés érdekében be kellett szerezni az előírt fajtát - az MRSZ-nek csaknem egymilliójába ke­rült az ötven Mikasa. Aztán nem olyan régen kitalálták az FIVB hatalmassá­gai, hogy nem szerepelhet a mezek há­tulján az országfelirat, hanem a szív fe­lett a nemzeti zászlóra utaló címkét és az országnév rövidítését kell feltüntet­ni. Teljes (és drága) garnitúraváltás lett a következmény. Itt vissza is értünk a szerelésproblé­mához. Stevik Péter sajnálattal vette tudomásul, hogy az elmúlt esztendő végén az adidas nem hosszabbított szerződést a szövetséggel, ezzel a ko­rábban kedvezményes vásárlás lehető­sége megszűnt. Az Európa-bajnoki szereplés kivívását követően a játéko­sok szerették volna elkérni a mezeket, ám a vezetők fájdalommal mondtak nemet, hiszen még azt sem engedhetik meg, hogy a mérkőzések után mezt cseréljenek röplabdázóink az ellenfél­lel. A főtitkár azért ígéretet tett arra, hogy a kontinensviadal befejezése után megkapják a szerencsét hozó ruhada­rabokat. Ahogy Stevik Péter is mondja, több figyelmet érdemelne a sportág, a felso­rolt sikerek, a folyamatos fejlődés kellő indok lehetne az igen csekély központi támogatás emelésére, és talán a lehetsé­ges szponzorok is előbb-utóbb fantá­ziát látnak az Európában, Ázsiában és Amerikában méltán népszerű sportág­ban. Ha nem, marad a jelenlegi helyzet, amelyben az MRSZ-nek gondot okoz a vb-selejtezőre utazó női válogatott re­pülőjegyeinek a kifizetése, és egyelőre tartozik az edzőtábor költségeivel is. A magyarok megásták Dobric sírját H.­­ A Finnország és Magyarország ellen elszenvedett vereségek, az Európa­­bajnoki A-osztályból való kiesés után a horvát szövetség leváltotta Vinko Dobricot, és helyére Pero Bozicot ne­vezte ki a férfiválogatott élére. Ezzel véget ért a szövetségi kapitány és a játékosok közötti ellenségeskedés, amely Dobric kinevezése óta (másfél éve) jellemezte a csapatot. A döntés után felajánlották az igazgatói széket az exkapitánynak, ám ő azt nem fo­gadta el, és lemondott minden tiszt­ségéről. (Nemcsak szövetségi kapi­tány, hanem az edzői testület és az élvonalbeli klubok szövetségének az elnöke is volt.) Pero Bozic az egykori jugoszláv vá­logatott játékosa volt, majd sikeres edzőnek számított Spanyolországban, ahol hat bajnokságot és öt kupát nyert. A spanyol és a bosnyák váloga­tott szövetségi kapitányaként is tény­kedett. Érdekes, hogy ő vezeti a női kadettválogatottat is, és a Rijeka női együttesével kétszer nyert bajnoksá­got. A horvát válogatott immár a vi­lágbajnoki selejtezőre koncentrál, és hogy miként működik majd a gépezet, már a jövő héten Zágrábban megren­dezendő nemzetközi tornán kiderül - a házigazda a románokat, a szlováko­kat és a magyarokat látja vendégül. STRANDRÖPLABDA: Meggyógyult a sérült váll Karch Király játékra kész SZ. G. A magyar származású Karch Királyt az elmúlt esztendő decemberében válasz­tották meg az évszázad legjobb röplab­­dázójának, és a megtisztelő cím vigasz­ként hatott az olimpia elszalasztása után. Emlékezetes, hogy a háromszo­ros (kétszer a teremben, egyszer a víz­parton) ötkarikás bajnok fenomén ta­valy augusztusban a záró olimpiai se­lejtezőtornán, Ostendében szenvedett vállsérülést, amelynek következtében az utolsó pillanatban megelőzte őt és társát, Adam Johnsont a Blanton, Fonoimoana duó ■,­ így ez utóbbi kettős szerezte meg az amerikaiaknak járó második kvótát, sőt Sydneyben az első helyen végzett. A novemberben már a 41. életévét betöltő Királyt az ősszel megműtötték, és most újra játékra kész. Először az amerikai profiszervezet, az idén meg­újuló AVP nyitó viadalán mutatkozik be, mégpedig új társsal, Brent Doble-lel, aki a sérült Johnsont helyettesíti. Her­­mosa Beachre 45 páros nevezett, és a 142 sikerével (117-szer AVP-verse­­nyen diadalmaskodott) világcsúcstartó Király akár be is gyűjtheti 143. torna­győzelmét. Érdekesség, hogy Blanton és Fondimoana, valamint az amerikai teremválogatott két egyénisége,­ Jeff Nygaard és John Hyden is indul a 75 ezer dollár összdíjazású tornán, tagja a Teco Minetti Vicenza strand­röplabdacsapatának. A Mauro Maras­­ciulo edzette együttes nevezett a baj­nokságba, és öt játékos, Zamponi, Sesti, Fésűs, Marques és Mi Na Kim közül ke­rül ki az a négy, aki pályára lép. Ez utóbbi röplabdázónő a régóta Itáliá­ban dolgozó dél-koreai mágus, Kim Ho Csul lánya. Fésűs Erzsébet az itáliai vízparton VICENZA. A legutóbb a BSE-ben játszó, korábban Bariban és Reggio Calabriában légióskodó Fésűs Erzsébet a nyárra visszatért Olaszországba, és

Next