Nemzeti Sport, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-01 / 177. szám

2001. július 1vasárnap nemzetsport DEBRECEN Pajkos János marad a Loki vezetőedzője K.T. A debreceni szurkolók csupa-csupa jó hírt kaptak e héten. Hétfőn ugyanis ar­ról értesültek, hogy az NB I B Keleti csoportjában az első helyen végzett BKV Előre gárdája visszalépett az első osztályú küzdelmektől, így a kiírás ér­telmében a „legjobb” kieső, azaz a Debreceni VSC veheti át a helyét. A Loki elöljárói pedig köszönték szépen az ölükbe pottyant lehetőséget, s azon, mód jelezték: természetesen élnének vele. Szombaton pedig az is eldőlt, hogy a nyalókáival Kojak felügyelőt idéző Pajkos János marad a piros-fehérek ve­zetőedzője. Úgy tudjuk, a Komjáti Andrást a szezon közben felváltó tré­ner mindenben megállapodott Makray Balázzsal, a DVSC Fuball­­szervező Rt. igazgatójával, a teljes boldogsághoz csupán annyi hiányzik, hogy a felek ellássák aláírásukkal az egy plusz egy évre szóló szerződést. Várhatóan az egyezség szentesítésére sem kell már sokáig várni. Pajkos maradásával egy pletyka min­denesetre aktualitását vesztette, vagyis ennyit arról a hírről, miszerint a Nyír­­ség-Spartacus együttesével szakító Ga­­ramvölgyi Lajos visszatér a kupagyőztes (és a trófeát a bajnok Ferencvárossal ellentétben már a vitrinjében őrző...) csapathoz. Szóval a kispadon nem lesz váltás, ám az felettébb valószínű, hogy a játékoskeret összetétele nem marad a régiben. A debreceniek nem titkolják, szeretnék jelentősen megerősíteni a gárdát, ami azt jelenti, hogy legalább öt játékost akarnak igazolni. Igaz, ne­vekkel továbbra sem szolgálnak a klub vezetői, a kiszemeltekkel kap­csolatos információkat bizalmasan kezelik. Annyit azért így is sikerült megtud­nunk, hogy az eddig a Vasas alkalma­zásában álló Tiber Krisztiánra vevők lennének a Hajdúságban. Ami még ér­dekes lehet: két grúz labdarúgó hétfőn a Debreceni VSC-vel kezdi el a felké­szülést. Egyikük a bajnok és kupagyőz­tes Torpedó Kutaiszi huszonhárom esztendős bal oldali támadó közép­pályása, míg a másik tesztelés előtt álló fiú húszéves, ő a másodosztály bajno­kának csatára, aki nyolc góllal járult hozzá az együttes sikeréhez. Hazai labdarúgás 3 VASAS: Szombaton sem pihenhettek az Angyalföldön próbajátékon lévő futballisták Edzőmeccsek futószalagon A.T. P. Nem kíméli futballistáit Slavko Kovacic. A Vasas vezetőedzője az ideiglenesen hazánkban tartózkodó külföldi játéko­soknak szombat délelőtt is edzést vezé­nyelt, ám a labdarúgókon látszott a fá­radtság, hiszen nagyon fásultan mo­zogtak. A horvát szakember továbbra sem döntötte el, hogy a Fáy utcában pró­bálkozók közül kire van szüksége, a végső szó kimondásával megvárja a keddi és a szerdai, Kispest elleni edző­meccset (előbbi összecsapáson a Hon­véd juniorjai jönnek Angyalföldre), sőt elképzelhető, hogy a csütörtöki talál­kozóig is vár. Ekkor egyébként egy brazil második ligás klubbal mérkőzik majd meg a Vasas. Kovacic és Tóth Bálint szakmai igaz­gató elképzelései szerint a jövő hét vé­gi, monori tornán már csak azok a fut­ballisták juthatnak szóhoz a Debrecen ellen, akikkel a jövő évadra szerződést kötnek. Erre a külföldiek közül a legna­gyobb esélye a jugoszláv Marka Mitrovicsnak és Szasa Djuricsicsnak, a horvát Dubravko Zrlicnek és a nigériai Anonam Oroskónak van. A magyarok közül Tóth Bálint va­sárnap estére várja Vasas Zoltán vissza­jelzését, ám a balbekk várhatóan Győr­ben marad, mivel a hírek szerint meg­egyezett az ETO vezetőivel. Továbbra is téma Buzsáky Ákos kölcsönvétele, de mivel a NAC Breda edzője, Henk ten Cate is miatta jön Magyarországra, el­képzelhető, hogy Buzsáky Hollandiá­ban folytatja. Ha ez az üzlet nem jön­ne össze, az MTK futballistája várha­tóan egy évig Angyalföldön játszik. Még mindig szó van a Lombard-légió Pestre költöztetéséről, lehetséges, hogy Kiprich József mellett (aki ugye hétfőn ad végleges választ a pályaedzői felkérésre) Nagy I Sándor is piros-kék­be öltözik. Sőt Tóth Bálint szorgal­mazná a 34 esztendős Vincze István át­igazolását is. Ami a tavalyi idényben a Vasasban szereplő és még bizonytalan sorsú lab­darúgókat illeti: Tiber Krisztiánt több klubbal is hírbe hozták, legújabban azt hallani, hogy az apró termetű csatár követné volt edzőjét, Bozsik Pétert Za­laegerszegre, ám úgy tudni, a támadót a Debrecen is csábítja. Aranyos Imre és Komódi László sorsa is kérdéses, a szer­dán porcműtéten túlesett László András szerződését viszont egy évvel meg­hosszabbítják. ,A következő­ hét közepén kezdhetem el az edzéseket, és várhatóan három hét múlva leszek százszázalékos állapotban - magyarázta a balhátvéd. - Nagy erőt ad, hogy a Vasas vezetői és a barátaim is ki­tartanak mellettem a sérülésem ellenére, és ezért csak hálával tartozom nekik. ”­­ Ami Komódit illeti, a középpályás -­­ bár szombaton lejárt a szerződése An­a­gyalföldön - hétfőn megjelenik az el­el­ső edzésen, és ha a vezetőség beleegye­­­­zését adja, amíg a sorsa nem dől el, a­­ Fáy utcában gyakorol. És hogy mi lesz az utóbbi három évben két bajnoksá­got és egy bronzérmet begyűjtő Ko­módival? „Egyszer beszéltem Tóth Bá­linttal a folytatásr­ól, ám az elképzelések nagyon távol voltak egymástól - mondta a futballista. - A szakmai igazgató tett egy javaslatot, és azt mondta, még beszé­lünk a folytatásról, eddig azonban erre nem került sor. ” Pedig a középpályás az elmúlt évad­ban - bár kevés játéklehetőséget ka­pott - jó teljesítményt nyújtott, és va­lószínűleg hasznára lenne a csapatnak. Már amennyiben az anyagi kérdések­ben egyezség születik. Noha a győri Vasas Zoltán (jobbra) sorsa még nem dőlt el, Angyalföldön remélik, hogy a védő is Simek Péter csapattársa lesz BAJNOKI CÍM: A Lommel gárdájával belga kupadöntőig jutó egykori ferencvárosi irányító középpályás edzésekkel szakítja meg nyári szabadságát Bárányosnak jár ötvenezer dollár KUN ZOLTÁN - Megszokta már Lommelt? - Volt már elég időm, hogy megszok­jam - válaszolta Bárányos Zsolt, aki a Fradit hagyta ott másfél éve a belgák kedvéért. - Mindössze annyi gond akadt a csapattal ezelőtt, hogy a má­sodosztályban játszott, én meg szeret­tem volna az első ligában futballozni. - Már teheti is, elvégre az együttes fel­jutott. - És éppen azért mondom, hogy va­lószínűleg maradok itt. Már csak egy év van hátra a szerződésemből, az első osztály ellen nem lehet kifogásom, így ha csak valamelyik klub nem ígér ko­molyabb összeget értem, akkor ezt az egy szezont már letudom Belgiumban. - Kinéz azért egy országváltás? - Esély mindenesetre van, hiszen ezekben a napokban várok visszajelzést a holland, a görög és a francia élvonal­ból. - Gondolja, simán elengedné a Lommel? - Az a helyzet, hogy a klub minden­képpen jól jár velem. Ha elmegyek, ak­kor csinos kis összeget kasszíroz utá­nam, ha meg­maradok, akkor nem kell megoldani az irányítóproblémát. Azért is sürgetik a helyzet tisztázását a lommeliek, hogy távozásom esetén le­gyen még idejük hozni egy másik játé­kost. - Könnyen pótolni tudnák? - Szerencsére a szakmai stábból töb­ben azt a nézetet képviselik, hogy min­denképpen meg kellene tartani engem, és ez nyilván jólesik. Elvégre lőttem ti­zennégy gólt a bajnokságban, hetet pe­dig a kupában, úgyhogy sok panasz most tényleg nem lehet rám. Végig ve­zetve nyertük a másodosztályt, és ez még a vezetőket is meglepte, hiszen ők csak jövőre akartak visszajutni. Nagy szomorkodás azért nem lett a túltelje­sített terv miatt... - Ellenben a kupadöntő­ után nem lehe­tett oly hangosan örömködni. - Sajnos azt elszúrtuk, pedig simán hoznunk kellett volna a meccset. A Westerlo úgy nyert egy-nullára, hogy a játékvezető két tizenegyest nem adott meg a javunkra, és továbbot in­tett akkor is, amikor a lövésem után ta­lán a gólvonal mögé került a labda. Er­ről biztosat még a tévéfelvételek alap­ján sem lehet mondani. A kapott gólról meg annyit, hogy abban a kapusunk­nak nagyobb szerepe volt, mint a Westerlo csatárainak... - Képzelem, mit kaphatott szegény em­ber a szurkolóktól. - Persze a vereség fájt a lommelieknek, de amúgy az egész év­ben ünnepelhettek. Három nappal a kupadöntő előtt vált biztossá a bajnoki címünk, úgyhogy akadt, aki dühöngés helyett inkább megpróbált kijózanod­ni. -Jó, hogy említi a dühöngést, azt ön is jócskán gyakorolhatta az utóbbi két évben, amióta hiába várja a Kispesttől az ötven­ezer dollárját.­­ De most már megnyugodtam. Ehhez persze kellett az a másfél hó­napja született határozat, miszerint a Kispest köteles nekem megfizetni ezt a pénzt kamatostul. Hiszen nem Komora Imrével kötöttem szerződést, hanem a klubbal, így a klubnak kell törlesztenie is. - A jelenlegi honvédos vezetőség azon­ban tudomásom szerint azzal érvel, hogy a Kispest-Honvéd FC Kft., tehát a gazdasá­gi társaság nem jogutódja a korábbi csa­patnak. Úgy véli, lesz ebből pénz? - A jogutódlásra azt mondom, hogy mivel a Kispest kapta a Lommeltól az én átigazolási díjamat, szintúgy a Kis­pestnek kell abból kifizetnie engem. Hogy éppen hogy hívják a klubot, az mindegy, viszont aki ismeri a szabályo­kat, joggal kérdezheti: ha ez a csapat nem jogutód, akkor mit keres az NB I- ben? Egyébként azért látok valami kö­zeledést, mert bár a Honvéd felleb­bezhetett volna a határozat ellen, nem tette meg. Innentől kezdve ráérek, a döntés nekem kedvez, a kamatok meg csak nőnek... - Akkor annyira már nincs is kiábrán­dulva a magyarországi fu­tballból? Nem­­rég ugye feltűnt néhány Fradi-meccsen is, tán nem véletlenül? - Annyiból valóban nem véletlenül, hogy kíváncsi voltam az egykori csapa­tomra. Sőt még azt is hallottam, hogy esetleg a Ferencváros szívesen látna a közeljövőben. Igaz, a tárgyalásig nem jutottunk el, úgyhogy valószínűbbnek tartom az újabb külföldi, várhatóan lommeli egy évet. - Lommelben most úgyis minden cso­dálatos, nemde? - Valóban, minden oké. Illetve még­sem minden. Mert azt megmagyaráz­hatná valaki, hogy a kéthetes szabadsá­gom után miért kellett visszamennem Lommelbe öt edzés erejéig, hogy utá­na megint kapjunk egy hét pihenőt...

Next